Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-13 / 242. szám
SZÚKEBB HAZANK Hosszútó gazdákra talált Hüllest leit a piros huszonegy Színes kártyákat osztogattak a minap Nagykátán a helyi termelőszövetkezet vagyonmegosztó közgyűlésére érkezőknek. Pirosat a csoportosan kiválni szándékozók kaptak, kéket a maradni akarók. A leendő magángazdáknak nem adtak egyikből sem: ők kézfeltartással szavaztak a döntések alkalmával. A helyben kószáló előzetes hírekkel szemben semmi különös nem történt az összejövetelen. Mert az már többé-kevésbé ismert volt a városban, hogy az épülő (??) strandhoz közeli, Hosszútónak nevezett külterület a tsz-tagok egyéni tulajdonába kerül. A kis híján 65 hektáros földdarabból 606 személynek valamivel több mint ezer négyzetméter jutott művelésre, akár későbbi beépítésre. Épp az adja az értékét, hogy közel van a belterülethez, emiatt keletkezeit néhány mendemonda, sun- dám-bundám, ami ily módon most végleg lezárult. Az már inkább elgondolkoztató, hogy a törvényes határidő leteltéig 89 tag jelentette be kiválási elképzelését, ami a tsz 203 milliós eszközértékének közel 15 százalékos „megcsapolásával” járt volna együtt. Hogy, hogy nem, időközben 37-re zsugorodott a menni akarók száma: a 21 tagú csoport és 16 egyéni kiváló így összesen 5 százaléknyi eszközigényre tarthatott igényt. A terhek megfizetése ellenében persze, ami mindkét táborra vonatkozik. Ami nem kevés, hiszen 51 százalékról van szó: a kiválók 11 millióját öt és fél millió forint terheli, ennyit kell kifizetni, mielőtt bárki magáénak akarja tudni a ■ traktort vagy fejőstehenet. Lehet, hogy itt van a kutya elásva, ezért léptek vissza olyan sokan az önállósulástól? A „hűtlen” Töváll-telepl kiscsoport — közgyűlésen a piros huszonegy — úgy tűnik, szintén elfogadta a többség akaratát, akik ragaszkodtak a telepen lévő diszkontraktár árukészletéhez. Mindenki simán megszavazta a javasolt eszközcsoportosítást, s egy kivételével nem volt akadálya azok gazdára találásának sem. A tsz volt elnök- helyettesének lakásingatlan-igényét viszont egyhangúlag lehurrogta a publikum, noha az érintett — .látva helyzete reménytelenségét — szavazás előtt visz- szalépett óhajával. Bejelentés szerint az ügy a bíróságon folytatódik. Az érvényes döntések után Bánáti András tsz-el- nök bejelentette kevéssel megfogyott csapatának, hogy egy hónap múlva megrendezik az átalakuló közgyűlést. Addig is közük azonban a városi földrendező bizottsággal, hogy a kárpótlásra kijelölt földeket — mivel még árverési időpont sincs — a tsz megműveli. Nagykátán nem lesz gazdátlan föld az átmeneti időszakban sem. — Ki lesz a főnökünk holnaptól? — kérdezte a közgyűlés végén megszeppenve egy dolgozó, aki nem tartott a csoportos kiválókkal, s ők meg néhányan ott maradtak az elárvult tsz- telepen. Főnök, az lesz — kapta meg a választ az illető. Be hogy munka s munkahely lesz-e még ... ? (tótfa) Zavaros textilipari privatizáció Nem fizettek bért Csillaghegyen Novemberben kezdődik Hfdreneszánsz Ráckevén Egy korábbi írásunkban hírt adtunk arról, hogy szeptember 10-én megkezdődik a ráckevei Árpád híd felújítása. Nos, azóta eltelt egy hónap, de munkának semmi nyomát nem látni, amiért is okkal keresett meg bennünket néhány olvasónk. A kérdéseket a legilletékesebbhez, Kovács József hídügyi főmérnökhöz, a Budapesti Közúti Igazgatóság munkatársához továbbítottuk. — Mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, milyen mértékben kerül felújításra a híd? — A ráckevei Árpád hidat 1895-ben építették 20 tonnás teherbírásúra, ami akkoriban a legnagyobb gőzekék önsúlyának felelt meg. Az ötvenéves hidat 1944-ben felrobbantották, gyakorlatilag csak a pillérei maradtak meg. Az újraépítéshez az egyik szegedi Ti- sza-híd épen maradt elemeit használtak fel. Ezt is 20 tonna teherbírásúra tervezték. Aztán újra eltelt 50 év, 1990-ben nyilvánvalóvá vált, hogy tovább nem lehet halogatni a felújítást. Az anyagi fedezet előteremtéséig szükségmegoldásként öt tonnára csökkentettük a maximális megterhelés határát. Tavaly október óta gyakorlatilag csak egy kocsipálya üzemel, a forgalmat szemaforok irányítják. Ami a kérdés lényegét illeti: a hídfelújítást az Európai Fejlesztési Banktól erre a célra kapott kölcsönökből finanszírozzák. A körzet, országgyűlési képviselőjének, dr. Vona Ferencnek az érdeme, hogy elsőnek Ráckeve kapott ebből a kölcsönből, de a szakminisztérium is sokat tett ez ügyben. — Augusztusban kaptunk felhatalmazást a pályázat kiírásához, amit végül is a Hídépítő Vállalat nyert meg vállalva október végéig a kiviteli tervek elkészítését is. Mi szeptember 4-én átadtuk a kivitelezőnek a munkaterületet, vagyis a hidat. Ám gondok támadtak akörül, hogy hová telepítsék a felvonulási infrastruktúrát. Ráckeve alatt a Duna mindkét partja be van építve. Hosszas huzavona után a város polgármestere lépett közbe, eiinlézte, hogy a helyi elektromos művek átadja telephelye egy részét. Mindent egybevetve, november elsején megkezdődik a munka, s év végéig 80 millió forintból — eny- nyibe kerül a beruházás — 30 millió forintnak megfelelő munkálat elkészül. — Miben változik meg a régi Árpád híd? — Küllemében nem, ez egyik feltétele volt a pályázatnak. Szerkezeti változások lesznek, amelyek megnövelik a teherbírást. A felújított híd az eddigi C kategóriából B kategóriába lép, vagyis 40 tonna lesz a maximális teherbírása. A kocsipálya-szélesség is növekszik, ötről hat méterre, a gyalogosjárdák pedig a főtartó külső részére kerülnek. Korszerűsül a két felvezető út is, amely Ráckeve, illetve Lacháza irányából vezeti a hídra a forgalmat. — Közben hogyan bonyolítják a személy- és teherforgalmat? — Térszélesség-korláto- zással öt tonna teherig. Az ennél nagyobb kategóriába tartozó szállítóeszközök Tököl felől juthatnak el a városba. — Már csak a leglényegesebb kérdés maradt, nevezetesen az, mikor számíthatunk a szalagátvágásra? — Jövő június 30-án — ha a kivitelezők tartani tudják az ütemtervet. Pénz van, rajtunk nem múlik. Reméljük, az építőkön sem, s a ráckevei hídrene- szánsz időben végbemegy. Matula Gy. Oszkár (Folytatás az 1. oldalról.) laghegyről — mondta Juhász András. Jelenleg birtokában van egy adásvételi szerződés, amelyet június 1-jén kötött a Buda- Flax Holdinggal. Ebben megállapodtak, hogy még július végéig 270 millió forintot fizet a telephelyért, sőt azt is írásban rögzítették Kovács Ádámmal (ő a budakalászi telepet vette meg), hogy megveszi a Conto Kft. készleteit. Ezért öthavi részletben fizet ki 150 millió forintot. Most a Conto Kft. a fennmaradó 75 millió forintot követeli Kovács Ádámon. Elismerte, hogy jár a dolgozóknak a szeptember 1— 17-i időtartamra a munkabér, amely 2,8 millió forintot tesz ki. Ezt már letétbe helyezte e Celladam feltalálójánál, viszont tegnap nem engedték be a portán. Telefonon érdeklődtünk a Kovács Művek tulajdonosánál, cáfolta, hogy lenne valamilyen tartozása, vagy érvényes szerződése a Conto Kft.-vel. Kovács Ádám szerint nem először fordul elő, hogy így akarják lejáratni. Amit Juhász András állított, szerinte nem igaz. Sőt semmilyen pénzt nem helyezett nála letétbe. A Conto Kft. fenntartja az ingatlan vételi jogát akkor is. ha az Állami Vagyonügynökség tendert ír ki a Buda-Flaxra. A privatizációnak egyelőre a 269 alkalmazott látja kárát. Most már csak az a kérdés, hogy mikor lép az ÁVÜ? Ugyanis a Buda- Flax csillaghegyi részvénytársasága a bíróságnál csődöt jelentett. Ilonka Mária Piaci gondok Zsámbékon Vagy maradjon minden a régiben? Gond van a zsámibéki piaccal. E hónap elsejétől ugyanis az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy határozatában felfüggesztette tevékenységét. Egy korábbi ellenőrzés tapasztalatainak érteimében a területet por- ős sármentessé kell tenni, az önkormányzatnak gondoskodnia kell a fedett hulladékgyűjtőkről, valamim a piac működési rendjére vonatkozó szabályok betartásáról. Mindemellett folyóvízről, és illemhelyről is gondoskodnia kell a község polgármesterének. Zink Imre polgármester viszont úgy vélekedik, hogy az itt élők érdeke az, hogy továbbra is legyen piac. Egy héten, mindössze két napon, kedden és pénteken, reggel hat órától tíz óráig van nyitva. A mindössze talán négy-ötszáz négyzet- méteres terület jó része szilárd burkolóanyaggal fedett, vannak szemétgyűjtők is. A közelben megoldható az illemhely létesítése is. Ha most, a meglévő piacon mosdáhelyiségeket kell építeniük, az jelentős kiadásokkal járna. S ezt nem vállalhatja az önkormányzat. Már csak azért sem, mert kétéves tervez- getés után, most sikerült megvásárolniuk a régi tejüzemet, ahol vásárcsarnokot kívánnak létrehozni. A piac ennek környékén lenne a jövőben. A jelenlegi terület, ahol most vásáros és eladó egymásra talál, műemlék jellegű környék, ezért is szerette volna az önkormányzat máshová helyezni a piacot. Ami pedig a működési rendet illeti, azon változtathatnak. A községben egy zöldségüzlet van. Ha bezár a piac, kevesebben juthatnak friss zöldfélékhez, olcsóbb áron. Sokaiknak pedig némi nyugdíj- vagy keresetkiegészítést jelent az, hogy a ‘kertjében megtermelt zöldféléket eladhatják a piacon. Arról nem is szólva, hogyan szerezhetne a hivatal érvényt a működés felfüggesztésének, ha az árusok, vásárlók érdeke az, hogy minden maradjon a régiben. Kitettek persze, plakátokat, melyben tudatták a határozatot, ez másnap reggelre eltűnt. — Most kérjem a rendőrség segítségét? — kérdezi a polgármester. Ehelyett inkább a tisztiorvosi szolgálat illetékeseivel szeretne megegyezni abban, vegyék figyelembe a helyzetet. Azt, hogy jövő év májusában elkészül az új vásárcsarnok, ami minden előírásnak megfelel. Addig pedig maradjon meg ez a piac, úgy, mint eddig. J. Sz. I. A panaszos ei'nézést kér Döntés a Vezér kontra Pallagné ügyben Tavaly decemberben „Miért vetélt el a kirúgott jegyzőnő?” címmel cikket jelentettünk meg Vezér Mihály százhalombattai polgármester és Pallagné dr. Sáránszky Erika konfliktusáról. Pallagné a bat- tai önkormányzat jogi és szervezési irodájának volt a munkatársa, határozott időre szóló munkaszerződését tavaly augusztusban nem újították meg. Vezér Mihály szerint azért, mert a számára kiadott feladatokat szakmailag minősíthetetlenül végezte el. Pallagné viszont azt állította, sőt orvosi papírral igazolta, hogy a konfliktus időszakában elvetélt, szerinte az állása elvesztése miatt átélt izgalmak miatt. Noha munkatársunk igen árnyaltan fogalmazott — állást nem foglalt —, Vezér Mihály mégis úgy döntött, hogy feljelentést tesz Pallagné ellen becsületsértés címén. (Tagadhatatlan, hogy az ügy meglehetősen aláásta a polgármester tekintélyét, az ellenzék politikai ügyet próbált belőle kreálni.) A Vezér kontra Pallagné ügyben a Buda környéki Bíróság folytatta le az eljárást, illetve a napokban került pont az ügy végére. Ezt követően küldte el Vezér Mihály a döntésről szóló végzést, kérve, hogy azt hozzuk nyilvánosságra. Ennek értelmében az alperes, illetve Pallagné dr. Sáránszky Erika sajnálkozását fejezte ki a bíróságon, amiért kijelentései folytán nem valós tartalmú újságcikk jelent meg. A jövőben tartózkodik hasonló magatartástól a felperessel kapcsolatban, továbbá beleegyezik, hogy eme kijelentését a Százhalombattai Polgármesteri Hivatal közzé tegye a Pest Megyei Hírlapban. Vezér Mihály a kijelentést, valamint az ígérget elfogadta elégtételként, és eltekintett attól, hogy Pal- lagnét büntetéssel sújtsa a bíróság. Részünkről talán még annyit, a fentieket közlésnek és nem helyreigazításnak tekintjük. (— matula —)
