Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

•• •••'■ ' 2 PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD ■■ ■ 7 * . -.r a - . • ^ .... . • . 1992. OKTÓBER 1, CSÜTÖRTÖK Jeszenszky a magyar-román viszonyról Hem várható a remélt A román választások ki­menetele várható volt, bár sokan eltérő eredményt re­méltek. Mindenesetre ör­vendetes, hogy a Demokra­tikus Konvencióval sokkal színesebb lett a politikai paletta, s megnövekedett a Konvenció, a vele szövet­séges RMDSZ súlya. E pár­tok demokratikus elkötele­zettsége vitathatatlan és hasonlóan örvendetes, hogy a románok és a magyar ki­sebbségiek a demokrácia platformján együtt tudnak működni Többek között erről be­szélt kedden New York­ban, a külpolitikai tanács tagjai előtt Jeszenszky Gé­za. A magyar külügymi­niszter az amerikai politi­kai és gazdasági élet veze­tő képviselői előtt a kom­munizmus utáni Európáról tartott előadásában, majd kérdésekre válaszolva ki­fejtette: a román—magyar viszonyban nem várható olyan áttörés, amilyent na­gyon szeretnénk. Tovább­ra is a román térfélen van a labda, és nyilvánvalóan nagyjából ugyanazokkal fogunk tárgyalni, mint ed­dig. A miniszter szólt a bősi erőmű körüli vitáról, és a tanács tagjainak kérdései is utaltak a Szlovákiában tapasztalható növekvő tü­relmetlenségre. Nagy teret kapott a délszláv válság. A magyar belpolitikai fejlemények — ha nem is álltak a középpontban — felmerültek a találko­zón. A magyar kormány elkötelezett jelenlegi vona­lának folytatása mellett, a kormányrúd középen ma­rad — hangsúlyozta ame­rikai partnerei előtt. A tanács ülésén Soros György, az ismert magyar származású amerikai ban­Szavczás az amerikai képvisekiházban Romániára - nem Az Egyesült Államok képviselőháza tegnap vita nélkül, nagy többséggel le­szavazta a javaslatot, hogy adják meg Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (MFN). A javaslat ellen 283, mel­lette 88 képviselő szavazott. Ezzel a kérdést legközelebb csak a választások után megalakuló új kongresszus tárgyalhatja, legkorábban 1993 elején. A javaslat, amint azt a beterjesztő re­publikánus politikusok korábban hangoztatták, az amerikai kormánytól szár­mazott. A múlt heti vitában mind a republikánusok, de külö­nösen az ellenzéki demok­raták a leghatározottabban bírálták Ion Iliescu elnököt és kormányát. A felszólalá­sok szerint volt vezető kommunistáról van szó, aki az elmúlt csaknem három évben is megsértette a de­mokráciát, az emberi és a kisebbségi jogokat, amikor a bányászok felléptek Bu­karestben a demokratikus ellenzékkel szemben, vagy amikor korlátozták a ma­gyar, a német és a cigány kisebbség jogait. A szerdai szavazási ered­ményben igen nagy szerepe volt Tom Lantosnak, a képviselőház magyar szár­mazású tagjának, aki több társával kedd este szemé­lyes levélben szólította fel képviselőtársait, hogy — a fenti indokok alapján — ne szavazzák most meg Romániának a kedvez­ményt, hiszen ez a második választási forduló előtt Iliescu és a kormánya által a kisebbségek élleni alkal­mazott brutális erőszak tá­mogatásának tűnhet. kár mutatta be a külügy­minisztert. Jeszenszky el­mondta, régi ismerősök So­rossal, aki figyelemmel kí­séri a magyar viszonyokat, de sok más nemzetközi kérdést is. — Nagyon je­lentős, hogy Soros jelen van Romániában, és ott sok jó ügyet támogat, segítve a magyarságot, annak kultu­rális vállalkozásait — mondotta. A hadsereg marad A szlovák—magyar kap­csolatok mélypontra jutot­tak — állapítja meg a bé­csi Kurier. Szerdai számá­ban megemlíti a lap a Gab- cikovóval kapcsolatos köl­csönös támadásokat, majd úgy fogalmaz, hogy két héttel ezelőtt „ittas ma­gyar szurkolókat” Pozsony­ban álarcos szlovák rend­őrök brutálisan összever­tek. A határ menti feszült­ségre való tekintettel je­lentette ki Klaus miniszter- elnök, hogy a közös hadse­reg „a szövetségnél egy :órával tovább” megmarad. Megállapodás A genfi horvát—jugo­szláv csúcstalálkozón meg­állapodás született a Prev- lavka-félszigetről — jelen­tette be szerdán Fred Echardt, a Jugoszlávia- konferencia szóvivője. A Cyrus Vance és Lord Owen, a Jugoszlávia-kon- ferencia társelnökei kezde­ményezésére létrejött meg­beszélésen Franjo Tudjman horvát és Dobrica Coslc jugoszláv elnök gyakorlati­lag véglegesítette a még hétfőn Belgrádiján kialakí­tott megegyezést, amely szerint a Kotori-öböl mel­letti, Horvátországhoz tar­tozó félszigetről kivonják a jugoszláv hadsereg egysé­geit és demilitarizálják a területet. A Prevlavka-fél- sziget stratégiai jelentőseg­gel bír, hiszen onnan el­lenőrizhető a jugoszláv flottának otthont adó Ko­tori-öböl és Dubrovnik horvát kikötőváros is. Nem mond le Coller de Mellj brazil elnök. A hírt Etcvaldo Dias elnöki szó­vivő közölte szerdán, mi­után a brazil parlament alsóháza úgy határozott, hogy meg lehet kezdeni az elnök leváltásának fo­lyamatát — jelentette a Reuter. HÁROM ÉVE, amikor választási győzelme után bevonulhatott az elnöki pa­lotába, azok, akik reá sza­vaztak, úgy érezték, hogy minden okuk megvan örömtüntetésekre. Egyrészt azt ünnepelhették, hogy a világ egyik legnagyobb or­szágában, 21 éves katonai diktatúra után, szabad vá­lasztás útján határozhat­ták meg, hogy ki legyen az állam legfőbb tisztségének birtokosa. Másrészt az ak­kori 40 esztendős Fernando Collor de Mello, mint Bra­zília történetének legfiata­labb elnöke, reményteljes jövőt ígért a világ egyik legeladósodottabb, rendkí­vüli inflációtól sújtott or­szágának. Co-llor politikai pályafu­tása valóban biztosítéknak látszott, hogy mindent el­követ reformprogramjának megvalósításáért. Az új elnök az északkelet-brazí­liai Alagoas állam 30 ezer lakosú Maceiá nevű kisvá­rosában köztiszteletnek ör­vendő politikuscsaládból származott. Tanulmányait Rio de Janeiróban és Bra­zília fővárosban végezte el és Európa számos orszá­gában is utazgatott, mielőtt VILÁGPOLITIKAI ARCKÉP A FELFÜGGESZTETT ÁLLAMFŐ belevetette volna magát hazája politikai életébe. Először szülővárosának polgármestere, majd Ala­goas állam kormányzója lett. Akkor került az or­szágos figyelem középpont­jába, amikor fellépett olyan köztisztviselők ellen, akik hivatali helyzetükkel visz- szaélve, jogtalanul egyszer­re többszörös fizetéseket utaltak ki önmaguknak. A „tisztakezűség bajnokának” is nevezték kortesei elnök- választási hadjáratában, amelynek egyik fő jelszava a Brazíliában annyira el­harapózott korrupció elle­ni könyörtelen küzdelem volt. A fiatal politikus elnök­ségének első tizennyolc hó­napjában jelentős sikere­ket ért el’ az infláció meg­fékezésében és az ország külföldi adósságainak csökkentésében, a gazdasá­gi élet fellendítésében. Az elnök és az új kormány­zat tisztakezűségét széles körben tisztelettel emle­gették. Az első „bombát”, amely megtépázta az elnök fedd­hetetlen tekintélyét, a Jor- nal do Brasil című befo­lyásos újság robbantotta fel. Leleplezte, hogy az el­nök 27 éves felesége jóté­konysági adományokból, titkárnője útján több száz­ezer dollárnak megfelelő összeget olyan bankszám­lákra utalt út, amelyek csa­ládja által bejegyzett, a valóságban nemlétező cé­geké voltak. Ezt követték a további botrányok, ame­lyek főszereplői a meg­vesztegetési pénzeket elfo­gadó Collor által kineve­zett miniszterek voltak, akik az ügyek kipattanása után természetesen le­mondtak tisztségükről. A legnagyobb bomba azon­ban robbant, amikor ki­derült, hogy César Farias, Collbr 1939-és választási kampányának vezetője több üzleti vállalkozást in­dított a támogatóktól gyűj­tött mintegy százmillió dol­lárnyi választási kasszából elsikkasztott milliók útján, s hogy az így „eltüntetett” pénzekből mintegy 6,5 mil­lió dollárnyi összeggel az elnök és családja is állító­lag részesedett volna. Collor közönséges rága­lomnak próbálta nyilvání­tani az ügyet, s azt nyi­latkozta, hogy az -ügyet a választáson alulmaradt ri­válisa koholta, a bukott katonai diktatúra vezetői­vel. Közben azonban egy törvényhozási bizottság 200 oldalas jelentést készített, s ez bizonyítékokat is említ a történtekre. Brazília ut­cáin azóta több százezres tüntetések zajlottak le, s ezeken Collor távozását követelték, ö azonban ki­tart amellett, hogy ártat­lan, s 1994-ig végig akar­ja betölteni elnöki hivatalát, amíg akkor nem lesz új választás. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy dön­tött, hogy utat nyit annak a képviselőházi és szená­tusi eljárásnak, amely, ha az elnök elmarasztalásával végződik, megfosztja őt ál­lamfői tisztségétől. AKKOR is kitartott ár­tatlanságának hangoztatása mellett, amikor az ország­ban egymást követték a több tízezres, majd több százezres tüntetések, ame­lyeken lemondását követel­ték. Fokozatosan ellene fordult a törvényhozás is: leváltására közjogi úton el­járást kezdeményeztek a képviselőházban. A kedden megtartott szavazáson a szükséges kétharmadosnál jóval több voks esett a Collort hat hónapra felfüg­gesztő, elítélő alsóházi ha­tározati javaslatra, s így az alelnök vette át az állam­fői tisztséget, amíg fél éven belül a szenátus, amely elé most az ügy kerül, nem dönt arról, hogy megalapo­zottak a Collor elleni kor­rupciós vádak, és vagy fel­menti, és visszahelyezi funkciójába, vagy pedig meneszti az elnöki tisztség­ből. Arkus István MAGYARORSZAG I A megyék jövőjéről. Szükség van rájuk Európába megy-e a me­gye? címmel háromnapos országos konferencia kez­dődött tegnap Harkányban a középszintű közigazgatás időszerű problémáiról és jövőjének kérdéseiről. A tanácskozáson részt vevő megyei önkormányzati ve­zetőket és régiókutató szakembereket Göncz Ár­pád is köszöntötte. Kőtörő Miklós, a Me­gyei önkormányzato’ Or­szágos Szövetségének elnö­ke bevezetőül megállapí­totta, hogy a megyék egy­évnyi útkeresés után annak tudatában dolgoznak a fe­lelősségi körükbe tartozó polgárokért, hogy régi sze­repük a múlté. Megszűntetni n válsághelyzetet A Gazdasági Kabinet szerdai ülésén megtárgyal­ta és elfogadta az Állati- fehérje- és Takarmányokat Előállító Vállalat válság­helyzetének megoldására és hosszú távú működési feltételeinek biztosítására vonatkozó előterjesztést. Egyúttal megállapította, hogy a vállalat versenyké­pességének és hatékonysá­gának javítása érdekében átszervezési és privatizá­ciós programot kell kidol­gozni. A kabinet többek között megtárgyalta a Piaci Inter­venciós Alapról és az Ide­genforgalmi Alapról szóió törvényjavaslatokat. Térségünkben a legelső Konzulátusavató Ausztria első magyaror­szági és egyben első kelet- közép-európai tiszteletbeli konzulátusát Göncz Árpé i köztársasági elnök jelenlé­tében avatták fel tegnap Pécsett. Az ünnepségen Franz Wegart, a stájerországi szövetségi tartományi gyűlés elnöke hangsúlyoz­ta, hogy Baranya és Stájer- ország, valamint Pécs és Graz kapcsolatai, továbbá a magyar és az osztrák közös történelmi múlt indokolja a két régió együttműködésé­nek fejlesztését, amelynek lehetőségeit a tiszteletbeli konzulátus tovább gyara­píthatja. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke hangoztatta, hogy a konzulátus az eddigi sok­rétű kapcsolatokat maga­sabb szintre emelheti, s a két testvérterület együtt­működését erősítve a ré­giók Európájának kialakí­tásához is hozzájárulhat. Baranya — a nemzetisé­gek több évszázados békés együttélésének színhelye — méltó helye az első osztrák konzulátusnak is — hang­súlyozta Göncz Árpád. A konzulátus megnyitó- ünnepségén Franz Schmid budapesti osztrák nagykö­vet átnyújtotta a Magyar Köztársaság külügyminisz­tere által adott működési engedélyt Somogyvári Imre tiszteletbeli konzulnak. A nyugalmazott pécsi bánya­mérnök, a Baranya—Stá­jerország Baráti Társaság elnökeként kifejtett tevé­kenységével érdemelte ki a három évre szóló tisztelet­beli konzul megbízatást. Elkészült a költségvetéstervezet Tegnap Kupa Mihály pénzügyminiszter beter­jesztette a parlamentnek a jövő évi költségvetési tör­vény tervezetét. A vaskos dokumentumot a pénzügy- miniszter személyesen ad­ta át a Parlamentben Sza­bad Györgynek, a ház el­nökének. Kupa Mihály elmondot­ta: a kormányt az állam- háztartási törvény kötelez­Elmaradt találkozó Valószínűleg a jövő héten kerül sor a hat országos szakszervezeti szövetség és a parlamenti pártok közötti, szerdára tervezett, de el­maradt találkozóra. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivő­je szerint nincs különleges akadálya az egyeztető tár­gyalásnak, de a kormány álláspontját illetően még további egyeztetésre van szükség. A szakszervezetek és a pártok közötti párbeszédet a Fidesz kezdeményezte, miután a hat szakszervezeti konföderáció megegyezett a volt SZOT-vagy on felosz­tásáról. Ez az új helyzet szükségessé teheti a parla­menthez benyújtott szak- szervezeti választási tör­vénytervezet módosítását, s ehhez a szakszervezetek vé­leményét is figyelembe kell venni. te arra. hogy szeptember 30-áig előterjessze javas­latát a jövő évi költségve­tésre. E javaslat szerint 1993-ban a mérleghiány 180-185 milliárd forint lesz. Várhatóan két kér­désben lesz legélesebb a vi­ta. Az egyik a kétkulcsos általános forgalmiadó­rendszer bevezetése. A pénzügyminiszter szerint ezt valószínűleg elfogad­ják a képviselők, ám nagy vita lesz a kompenzáció mértékéről, formájáról. A másik kérdés az adóbevé­telek megosztása a költség- vetés és az önkormányza­tok között. A Pénzügymi­nisztérium javaslata sze­rint jövőre az eddigi 50-50 százalékos osztozkodási arány 30-70 százalékra vál­tozna az önkormányzatok hátrányára. A Pénzügymi­nisztériumban már az adó­törvények is elkészültek, azok várhatóan a jövő hé­ten kerülnek a parlament elé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom