Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
MAGYARORSZAG 1J9Í. OKTÓBER 1„ CSÜTÖRTÖK Vita az egymilliárd zárolásának feloldásáról Újabb pénzügyi ellenőrzések a Magyar Televíziónál Határsértő szlovák tervek Duray dicsér és fél Közép-Európa, sőt egész Európa számára példaértékűnek nevezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló magyarországi törvényjavaslatot Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom vezetője. A javaslat keddi budapesti parlamenti vitájában elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte: pozitív változást észlelt az ellenzék álláspontjában a korábbiakhoz képest. Ügy látja: most már nem utasítják el azt, hogy a kisebbségi törvény megalkotása összekapcsolható a határon kívül élő magyar kisebbségek helyzetének a megoldásával. Mindez a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képviselt magyar pártok küldöttségének tegnapi sajtó- tájékoztatóján hangzott el. A küldöttség Duray Miklós vezetésével, az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának a meghívására tett háromnapos látogatást Budapesten. Ennek keretében találkoztak Szabad Györggyel, az Ország- gyűlés elnökével. Antall József kormányfővel, Kónya Imrével, az MDF frakcióvezetőjével. A tárgyalások két legfőbb témája: a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének várható változásai a Szlovák Köztársaság alkotmányának elfogadása után, illetve a bősi vízierőmű kérdésének megítélése a közvetlenül érintett lakosság körében. A szlovák alkotmány kifejletlenül ugyan, de másodrendű állampolgárnak tekinti a nemzeti kisebbségek tagjait, és nem biztosítja számukra a szülőföldhöz való jogot sem — mondotta Duray Miklós. Hozzátette: a szlovákiai kisebbségekben látens félelem él amiatt, hogy akár szülőföldjüket is elveszíthetik, és etnikai tisztogatásnak, valamint üldöztetésnek is szenvedő alanyaivá válhatnak. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés parlamenti klubjának vezetője Meciar szlovák kormányfő keddi sajtótájékoztatóján a kisebbségekkel kapcsolatban elhangzottakat értékelte, és az ott tett megállapításokat tudatos ferdítéseknek, több esetben pedig hazugságoknak minősítette. A parlamenti klub vezetőjének ismertetése szerint a szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy amíg a Cöncz Árpád a médiavitárél Nem születeti megállapodás •— Senkinek a nevében nem állapodhatok meg médiaügyben, a magam nevében a legkevésbé állapodhatok meg egy független szerv vezetőjével, és nem állapodhatok meg egyik pártnak a nevében sem. tehát megállapodás nem volt — mondta Göncz Árpád az MTI munkatársának arra a kérdésére válaszolva, hogyan értékeli a „médiaháború” legújabb fejleményét, s az annak kapcsán elhangzott utalást a megállapodásra. — Ha valakivel beszélgetek, az nem megállapodás, hanem beszélgetés — szögezte le a köztársasági elnök, aki a pécsi osztrák tiszteletbeli konzulátus avatásán, majd a megyék szerepéről rendezett harkányi konferencián vett részt tegnap Baranyában. Göncz Árpád hangoztatta, hogy mindenkivel hajlandó tárgyalni, aki jót akar, és a kérdés megoldására törekszik, de tekintettel arra, hogy sem a pártok nevében nem nyilatkozhat, s a rádió vagy a tévé nevében sem köthet megállapodást, jó szolgálatot azzal tehet, hogy igyekszik mindenkivel beszélni, a jövőre nézve azonban nem bocsátkozhat jóslatokba. Miyel a helyzet majdnem az ellehetetlenülés stádiumába jutott, olyan kivezető utat kell keresni, meh-re mindenki ráléphet — mondotta Göncz Árpád arra a kérdésre válaszolva, ho?v müven esélyt lát a „médiabéke” megszületésére. A nagy kérdőjel: Chrudinák A főszerkesztő időzített felmentése „Pálfy G. István felmentésé kényszerlépés volt, ayCelyet azért időzítettek mostanra, mert tudvalévő a kormány szándéka, hogy minél előbb beindítsa a műholdas magyar nyelvű adás sugárzását, amellyel a Kárpát-medencében élő magyarságot kívánjuk elérni” — jelentette ki Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára az MTI mnkatársának. Mivel politikailag furcsa lett volna bármely párt részéről ennek megakadályozása, az ellenzék más eszközhöz folyamodott. Annak a két műsornak a szerkesztőjét vette célba, amely minden valószínűség szerint benne lesz a külföldre is sugárzott műholdas programokban: tudniillik a Tv-liiradó és A hét főszerkesztőjét. Rajkai Zsolt megítélése szerint Pálfy G. István objektív és reális képet igyekezett nyújtani a magyar társadalomról, a gazdasági átalakulásról, az ország helyzetéről. „Ez nyilván nem felelt meg az ellenzéknek, ezért most kellett lépnie Hankissnak, hogy eltávolítsa Pálfy G. Istvánt, még mielőtt a külföldre szóló adások megindulhatnának”. Rajkai Zsolt tájékoztatása szerint október első napjaiban az adások kísérleti jelleggel — monoszkóppal és különböző jelek sugárzásával — indulhatnak, és október 15-én — a tárca tervei szerint — kísérleti műsorokat sugároznak. A sugárzás megindítása mindenképpen szükségszerű ebben a negyedévben, mert az EUTELSAT társulással idén nyáron Cannes-ban megkötött szerződés ezt kimondja. Csak így kapott hazánk lehetőséget még idén műsorsugárzásra. A tervek szerint a Panoráma című tv-műsor is műholdas adásba kerül, ezért Rajkai Zsolt — bár reméli, hogv erre nem kerül sor — Chrudinák Alajos felmentésére is számít. _A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt a ParKörnyezetvédők felhívása A Duna elterelése egy súlyos konfliktusokkal terhes térség közepén teremtene precedenst az államok közötti vitás kérdések erőszakos elintézésére. Szlovákia mostani vezetői segítségre szorulnak, hogy presztízsveszteség nélkül térhessenek le arról a kényszerpályáról, amelyre egyoldalú lépéseik sodorták őket. A magyar kormány segítségre szorul, hogy hatásosan és következetesen képviselje jogos álláspontját. A térség lakói segítségre szorulnak, hogy elkerüljék az ökológiai katasztrófát. Ezért a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Mindazokhoz, akik Magyarországon, Szlovákiában és más országokban Európa békéjéért aggódnak és felelősséget éreznek a veszélybe jutott földi életfeltételek megőrzéséért. Meghívjuk őket október 16-án fél 4 órakor Budapesten, a Vigadó téren rendezendő nagygyűlésünkre, ahonnan tiltakozó petíciót intézünk a szlovák kormányhoz. Kérjük, támogassák további rendezvényeinket is. Október 17-én, szombaton 11 órakor Nagymaroson a magyar környezetvédő csoportok képviselői találkoznak, hogy megkezdjék az ideiglenes körtöltésnél a helyreállítási munkálatokat. Október 18-án, vasárnap délután 3 órakor Esztergomban az egykori Duna-híd feljáróján a szlovák—magyar megbékélésért tüntetünk. Október 19-én, hétfőn délután 5 órától fáklyás „felvilágosítást” tartunk Győrött, a Vízügyi Igazgatóság előtt a Szigetköz érdekeiről. Október 22-én, csütörtökön Pécsben sajtótájékoztatóra várjuk a nemzetközi környezetvédő szervezetek, valamint a Magyarok Világszövetsége képviselőit. Október 24-én, szombaton reggel Győrből és Mosonmagyaróvárról tiltakozó menet indul a Szigetközbe. Ásványrárón, az árvái réten találkozunk a Szigetköz polgáraival, oda várjuk külföldről érkező barátainkat is, hogy 25-én, vasárnap a halálra ítélt Öreg-Duna partján együtt tiltakozzunk az ökológiai agresszió ellen. Felhívjuk a világ környezetvédőit, hogy október 16-án rokonszenvtüntetéssel támogassák budapesti megmozdulásunkat, és kérjék kormányaik közbenjárását a szlovák és magyar Duna-táj természeti kincseit pusztulással fenyegető beavatkozás elhárítása érdekében. Október 34—25-én pedig jöjjenek el velünk a Szigetközbe, a Dunához! Akcióbizottság a Duna védelmében lamentben fogadta Fritz Pirklt, a Hanns Seidel Alapítvány elnökét. A találkozón Antall József tájékoztatta a vendéget a magyar belpolitikai helyzetről, különös tekintettel az utóbbi napok fejleményeire. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az egyetlen a térségben, amelyik sohasem állt kormányzati koalícióban a kommunistákkal. Véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, a térségben fennálló vagy fenyegető válsággócokról. Antall József szólt ma kezdődő madridi látogatásáról, továbbá az MDF küszöbönálló felvételéről a Nemzetközi Demokrata Unióba (IDU). Pirkl tájékoztatást adott az alapítvány céljairól, eddigi magyarországi tevékenységéről és terveiről. Országos gyűlés januárban A Magyar Demokrata Fórum a VI. országos gyűlését 1993. január 22., 23., 24-én Budapesten rendezik meg — erről döntött szeptember 23-ai ülésén az MDF Országos Elnöksége. Furmann Imre, az országos gyűlés szervezési ügyeivel megbízott alelnök arról tájékoztatott, hogy a rendezvényt nem elhalasztják, hanem a tervezettnél valamivel későbbi időpontban tartják meg. Az országos elnökség a Parlament előtt álló feladatok nagysága, a nyugodt feltételek biztosítása miatt döntött így, teljes összhangban az MDF alapszabályának rendelkezéseivel. magyar nemzetiség képviselői — és elsősorban Duray Miklós — szélsőséges elveket képviselnek, addig nem hajlandó velük tárgyalni. Duray Miklós a bősi vízlépcső kérdésében kifejtette, hogy ők az ésszerű, szakmailag megalapozott megoldás hívei. A politikai kompromisszumra való törekvés viszont háttérbe szorítaná ezt az elgondolást. Az Együttélés mozgalom vezetője megjegyezte azt is,‘ hogy aligha látszik elkerülhetőnek a Duna elterelése. Kónya Imre az elmondottakhoz kapcsolódva megerősítette azt a már ismert magyar álláspontot, hogy a „C” variáns megvalósítása során a Duna elterelése egyértelműen határsértésnek tekinthető. Az elterelés — tette hozzá — kívül esik a magyar parlament által már megszüntetett 1977-es szerződés keretein is, és ellentétben áll a nemzetközi jogrendszerrel. Önök szerint se csak cinikus? A cinizmus nem is mer határokat egyes ellenzéki körökben, és a hozzájuk tartozó újságokban. A tegnapi Magyar Hírlapból idézek: „Tamás Gáspár Miklós: Antall mit tenne Han- kiss helyében?”. Aztán kiderül a beszélgetésből, hogy az újságírónak és a képviselőnek is mindegy, hogy ki készíti a műsort. (Itt szeretném leszögezni, e sorok írójának nem mindegy, és Tamás Gáspárnak sem esak ő nem azt mondja, amit gondol!) Idézem a képviselőt: „Nekem is meggyőződésem, csakis az a fontos: milyen műsorokat látnak a nézők, s valójában azt várják az emberek, hogy a jólét. a közrend, s a szabadság megvalósuljon végre.” Milyen arany a szája! — kiálthatnánk lol, ha nem tudnánk: Tamás Gáspár Miklós nagyívű semmi tinondá- sai mögött embert általában közönségessé tevő indulatok húzódnak. Ezt bizonyítja, hogy mily lezseren csomagolja be a mondandóját, amelyet fönt a Magyar Hírlap első oldaláról idéztem, mert a szerkesztőségnek is ez volt a fontos. íme, az egész mondat: „Képzeljük el, Antall József miniszterelnök kap egy levelet, amely a következőképp hangzik: Antali úr! Maga a nép ellensége. ezért Magával többé nem állok szóba! Eb ura fakó: Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.” Nem tudom, hogy a miniszterelnök ebben az esetben mit tenne, ám azt tudom, ha szerkesztőségünk kap egy levelet, amely így szól: „Az SZDSZ-es képviselő, Tamás Gáspár Miklós gonosz sugallatai nyilvánvalók", akkor arra azt fogom válaszolni: sajnos igen! (Vödrös) Antall József fogadta Fritz Pirklt tában Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke, a szabaddemokrata Fodor Tamás fölvetésére leszö-, gezte, hogy a zárolás . tör-’ vényes volt, annak körülményeivel nem érdemes hosszabban foglalkozni. A fideszes Molnár Péter figyelmébe pedig azt kelleti ismételten ajánlania, hogy a zárolást nem a kormány rendelte el — erre lehetősége sincs —, hanem a törvényhozás. Átalakították volna már a kívánt mértékben a televízió gazdálkodását, szögezte le Nagy László, az intézmény egyik vezetője, de ezt megakadályozta, hogy időközben hatályba lépett a közalkalmazotti törvénv, mely a túlórázás lehetőségének korlátozásában kétségessé teszi a leépítés szükségességét. A műholdas adás közeli beindításának semmi köze az összeg zárolásához, felelte egy kérdésre válaszolva Arady Zsolt. S hogy mit javasol majd a minisztérium a kormánynak, vagyis hogy az mit terjesszen elő a parlamentnek a zárolás feloldását illetően, az nagymértékben függ a beígért ellenőrzéskor tapasztaltaktól. Az bizonyos, hogy az összeg visszatartása a Magyar Televíziónak komoly pénzügyi nehézségeket nem okozhat, már csak azért sem, mert, amint a bizottság ülésén megtudhattuk, az intézmény másfél milliárd forint értékű részvény tulajdonosa. H. P. kinnlevőségeinek behajtása, a pénzügyi nyilvántartások rendezése, és így tovább. Két feltétel teljesítésével azonban még mindig adósak. Az egyik a megfelelő anyagi ösztönzési rendszer kidolgozása, a másik pedig a kívánatos létszám- leépítés. A pénzügyi szakember fölhívta a figyelmet arra, högy az egymilliárd forint az intézmény teljes költségvetésének mindösz- sze egytized része. Arady Zsolt tájékoztatta a jelenlevőket arról is, hogy az Állami Számvevőszék mellett hamarosan egy pénzügyminisztériumi bizottság is ellenőrizni fogja a televízió gazdálkodását. A beszámolót követő viMegkapja-e a Magyar Televízió azt az egymilliárd forintot, amelyet a törvényhozás az idei költség- vetés megalkotásakor zárolt, vagy sem? S ha igen, akkor mikor s milyen feltételekkel? Nem először tűzte napirendjére az Országgyűlés kulturális bizottsága e kérdés megvitatását. Így történt tegnap is: Arady Zsoltot, a Pénzügyminisztérium munkatársát hallgatták meg a feloldás lehetőségéről. A beszámolóból megtudhattuk, hogy a televízió több olyan feltételt mar teljesített, amely elengedhetetlen, ha hozzá akar jutni az összeghez. Ilyen a
