Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-12 / 241. szám

H I PEST MEG XXXVI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ára: II,őö forint 1992. OKTÓBER 12., HÉTFŐ ISorreki fcapesol&Boi a Maiávval Telefonfórum Gödöllőn A távhőszolgáltatás, az oktatásügy, a lakáskérdés és a hulladékelhelyezés tárgykörében tartott kon­ferenciák után immár ötö­dik rendezvényként — a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával — telefon­fórumot szervezett szomba­ton Gödöllőn a Magyar Ön- kormányzatok és önkor­mányzati Képviselők Szö­vetsége. A résztvevőket — az érintett önkormányzatok képviselőit, a területi kép­viselőket és a távközlési szakembereket — a rendez­vénynek helyet adó Agrár- tudományi Egyetem aulá­jában dr. Cémesi György polgármester, a MÖSZ el­nöke köszöntötte. Elmond­ta: e fórum lehetőséget kí­ván biztosítani a szakmai és az önkormányzati véle­mények kölcsönös megis­merésére, az érdekeltek kö­zötti korrekt együttműkö­dés kialakítására, s olyan gyakorlati kiegészítések megtételére, amelyek fi­gyelembevételével egy mindkét oldal számára el­fogadható távközlési tör­Honvédelmi költségvetés Növekvő kiadások, emelkedő zsoldok Amennyiben az Ország- gyűlés elfogadja, jövőre mintegy 10 százalékkal, 68 milliárd forintra emelked­nek a honvédelmi kiadások. Ez az összeg megteremti ugyan a védelem napi fel­adataival kapcsolatos költ­ségek fedezetét, de így sem őrizhető meg a hadra fog­hatóság és a működőképes­ség jelenlegi színvonala. Egyebek közt ez derül ki a jövő évi költségvetési ter­vezet „szövegkönyvéből”. Eszerint pénzhiány miatt nem folytatódhat a vadász­gépek felismerő rendszerű­nek kiépítése, így ez a tech­nika csak korlátozottan lesz alkalmazható. A költségve­tési korlátok miatt a repü­lőgép-vezetők az idei 80-85 órával szemben jövőre csair 60-63 órát repülhetnek. (Ez mindössze egyharmada a NATO-hadseregek vadász­pilótái szokásos évi gya­korló repülési idejének.) Jövőre nem lesz lehetőség a volt szovjet piacról fon­tos alkatrészek és fődarabok beszerzésére, pedig a Ma­gyar Honvédség a keleti piacról származó eszközeit még mintegy 10 évig sze­retné üzemeltetni. Ugyanakkor az 1993-as költségvetési javaslat értel­mében érzékelhetően emel­ni lehet a sorállomány és a hallgatók illetményét, s ja­vulhat a legnehezebb anya­gi körülmények között élő hivatásos katonák és köz- alkalmazottak helyzete. A szűkös erőforrások miatt a honvédelem költ­ségvetésében megváltoznak a súlypontok: a költségve­tési forrásokat elsősorban a szárazföldi és a légvédelmi csapatok feladatainak vég­rehajtására összpontosítják. vényt alkothat majd a parlament. Megnyitó beszédében Rajkai Zsolt, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára politikai feladatnak is ne­vezte a telefonkérdést. Mint mondta: egy demok­ratikus államnak szabad utat kell biztosítania az in­formációáramlás számára, s ennek legfőbb eszköze a telefon. Negyven év nézet- beli és technikai lemara­dását persze nem lehet há­rom év alatt pótolni, de az előrelépés lehetőségét kí­vánja szolgálni az elfoga­dás előtt álló távközlési törvény. Célja, hogy olyan egységes, átfogó rendszer alakuljon ki, amely szabá­lyozza és koordinálja a te­lefonfejlesztés lehetőségeit, gondolva mindenekelőtt az elmaradott kis települések ellátására. A telefonháló­zat bővítésének önmagában ugyan nincs teremtő ereje, ám nélküle semmiféle fej­lesztés nem képzelhető el. Elkerülhetetlen, hogy a külföldi és magyar befek­tető kellő információ- áramlási komforttal legyen ellátva. Éppen ezért a kor­mányzat e területet priori­tásként kezeli a magyar gazdaság átalakításában. (Folytatás az 5. oldalon.) Románia Kevesebb szavazó Cornelia Coposu, a Ro­mániai Demokratikus Kon­venció elnöke vasárnap d-M tán a Rompres hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a részvétel — mint az általa vasárnap felkeresett szavazókörzetek­ben tapasztalható volt — csökkent a két héttel ez­előttihez képest az elnök­választáson. Coposu különben kijelen­tette: nem hiszi, hogy Ro­mánia visszafordulhat azon az úton, amelyen elindult, még ha az általa és a de­mokratikus tábor által hir­detett demokratikus kon­cepció megvalósulása kése­delmet is szenved. ★ Este hat óráig csaknem 4500-an adták le szavaza­tukat Magyarországon a romániai választásra előké­szített szavazóhelyiségek­ben — tájékoztatta az MTI munkatársát loan Donc.a Románia budapesti ideigle­nes ügyvivője vasárnap. A két héttel ezelőttihez ké­pest mérsékeltebb volt az érdeklődés. Budapesten, a nagykövetség épületében és a Román Kulturális Köz­pontban 3224, Debrecenben 450, Gyulán 450, míg Pé­csett 350 román választó- polgár adta le szavazatát. HÍREK Rádiókészülékem reggelente olyan, mint egy apróra zsugorított ravatalozó. A hírek csupa ret­tenetről számolnak be: légikatasztrófa Amszter­damban, heves tüzérségi párbaj Boszniában, az arab városban gyerekekre lőttek, a sújtólégrob­banás maga alá temetett,.., kést szúrt élettársá­ba, kivégezte túszait... Bomba, pokolgép, háború, terror. Nem kószálnak, őrjöngenek a hírek. Ezre­ket temetek el minden reggel. Csoda hát, hogy napközben szomorú vagyok, ha már ébredés utáni első megdöbbentő élményem is a halál? De hát miért mondja? Tehetek én róla? Minek képzel engem? Talán azt hiszi, hogy változtatni tudok a dolgokon? A világnak társra van szüksége, a kapcsolat- teremtés érdekében közli híreit, s csupán egyet­len feltételt szab: viszonyuljunk hozzá. Nem le­hetnek annyira viseltesek az érzelmeink, hogy mindezeket közönnyel hallgassuk. Nem válhat­tunk ennyire immunissá a szenvedés és az öröm iránt. Nem, hisz gyakorta a mozivászon előtt is elszorul a torkunk. Hát épp a bombázások, a ter­mészeti csapások, terrorakciók ne színeznék a hangulatunkat? Még szomorúbb volnék, ha így lenne. Kontinensek, országok közötti távolságot kilo­méterben, yardban mérnek, az emberek közötti távolságnak nincs hitelesített mértékegysége. Csöppet sem valószínű, hogy országok helyzeté­nek a megértése földrajzi akadály lenne. Inkább hajlok arra a véleményre, amely szerint többet kell ízlelgetnünk azt a szót: Ember. Es akkor, ha már tisztában vagyunk az értelmével, s így va­lamennyien az életre, a békességre szavazunk, ta­lán egy nagy, kollektív szűggesztió által megszün­tethetjük az erőszakot. Most békés ősz van, de jön a tél, a zörgő cson- tú, s a szomszédban még mindig embereket ölnek, s ezreket űznek el otthonukból. Fázom. Egy fokozattal magasabbra állítom a fűtést. A ma reggeli áldozatokat mind saját ha- lottaimnak tekintem. Paizs Tibor Emlékmű a szigetújfalui áldozatoknak Önbecsülésünket kell helyreállítani A Szent György- lovagok ünnepén A Szent György Lovag­rendet Károly Róbert kirá­lyunk alapította 1326-ban abból a célból, hogy a hit­hez, a hazához■és a koro­nához hű lovagokat maga mellé gyűjtse. A középkor­ban oly népszerű katona- szentről elnevezett rend alapítólevelében olvashat­juk, hogy életrehívása azért vált szükségessé, mert az ország „területén a hitetle­nek megszámlálhatatlan tö­mege lappang, üldözve az igazságot... és mindezek az ország kormányát ron­gálják és szétszaggatják”. A fekete köpenyükön a „valósággal igaz vagyok e testvéri renddel szemben" jelmondat betűrövidítését viselő lovagok kötelesek voltak az ország rendjének s a királynak védelme mel­lett a szegényeket és eleset­teket, valamint egymást minden körülmények kö­zött támogatni, továbbá is­tenfélő életet élni. A hat és félszázados alapítólevél gondolatai korunk embere számára is maradéktalanul elfogadható célokat és ma­gatartási formákat tartal­maznak. Ezért fontosnak és (Folytatás az 5. oldalon.) Akkor fejeződött be egy háború, amikor a túlélők­nek van hol letenniük egy szál virágot az áldozatok emlékére — mondotta teg­nap délelőtt Vona Ferenc országgyűlési képviselő a szigetújfalui II. világhá­borús emlékmű avatása al­kalmából. Persze „befejezték” vol­na a falubeliek már rég a háborút, ha engedték vol­na nekik. Először talán 1959-ben, amikor három rohamkocsi zavarta szét az ország több részéről össze­jött emlékezőt. Akkor a volt hadifoglyok keresték az alkalmat, hogy együtt adózzanak elhunyt rabtár­saik emlékének, A hatalom azonban másképp akar­ta... Amikor aztán enyhült a politikai nyomás, 1987-től mar minden évben össze­jöttek a volt szigetújfalui hadifoglyok. Minden év ok­tóberében, ugyanis 1949- ben ebben a hónapban tér­hettek haza a donyeci szen- medencéből, De nem mind a százharmlncketten, akiket elhurcoltak „malenkij ro­botra”. hanem tizenkilenc­cel kevesebben ... Összejö­vetelüket — akárcsak teg­nap — hálaadó misével kezdték. Hálát adtak azért, mert Jézus anyja, Mária — akit annak idején minden vasárnap énekben kértek erre — hazasegítette őket. Akiket pedig az önkény megfosztott az életüktől, azok nevei a tegnap fel­avatott emléktáblán olvas­hatók. Nemcsak a tizen- kilencé, hanem a csatame- ző'kön maradt harminckét katonáé és a Szigetújfalu­ban megölt tizennégy pol­gári személyé is. összesen hatvanöt áldozatáé. Böngészem a neveket. Legtöbbjük német.. S ez egy­általán nem véletlen, hi­szen — amint Varga József polgármestertől még az avatóünnepség előtt meg­tudom — Szigetújfalu a há­ború előtt sváb település volt. A lakosság kétharma­dát a negyvenes évek má­sodik felében Németország­ba telepítették, s helyükre a felvidékről elűzött ma­gyarokat költöztették. A falu lakói természetesen tartják a rokoni, baráti kapcsolatot a Németország­ban élő egykori szigetűjfa- luiakkal. Az emlékmű ava­tására is meghívták őket. S azok jöttek is, egy egész busszal. Jöttek, hiszen az ő rokonságukból is több név található a két fekete már­ványtáblára vésve... Ezért szívesen áldoztak is az em­lékműre. A pénz nagy ré­(Folytatás a i. oldalon.) MAI SZAMUNKBAN BANKGARANCIÁT KÉRNEK (5. oldal) BOTLÄB, BOTFÜL NINCS (6. oldal) PRÓBÁLNAK KITÖ RN I A KÖRBŐL (7. oldal) MINTHA KÉSNE az Úristen PARANCSA (10. oldal) SZERENCSEVADÁSZOK ÉS BECSAPOTTAK (16. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom