Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-12 / 241. szám
1992. OKTÓBER 12., HÉTFŐ Jeszenszky Géza Kárpátalján Lehetőség és kötelesség a jövő formálása Kárpátalján töltötte az elmúlt hét végét a magyar külügyminiszter, akit a miskolci és ungvári bejegyzésű Kárpátalja Alapítvány hívott meg Aknaszla- tinára, a magyar, ukrán és román középiskolásoknak szánt nagy értékű számító- gépes ajándékok átadására. Szombaton délben Jeszenszky Gézát a tiszabe- csi határátkelőnél Szergej Vsztics, Ukrajna elnöke kárpátaljai megbízottjának helyettese, Páldi András, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, Volodomir Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete, Kárpátalja több neves magyar és ukrán közéleti személyisége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Födő Sándor, a Kárpátalja Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szótér László és Mankovits Tamás ügyvezető igazgató köszöntötték, majd gépkocsival a sóbányáiról híres, 15 ezer lelkes nagy településre, Aknaszlatinára indultak. Közben rövid időre megálltak Técsőn, ahol megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. (Képün- nön.) Aknaszlatinán, a Bolyai János Magyar Középiskola udvarán szülők százai, a magyar, ukrán és román nyelvű középiskolák oktatói és a három nemzet népviseletébe öltözött diákok „Isten hozott!” háromnyelvű feliratokkal, kenyérrel és sóval, megható barátsággal üdvözölték Jeszenszky Gézát. Hubán Mihajlónak, a magyar nagytelepülés alpolgármesterének meleg szavai után a magyar külügyminiszter mondott beszédet: — A polgárháborúkkal, nemzetiségi, etnikai ellentétekkel küzdő Európa aligha tudja, hogy van a világnak egy Aknaszlatina nevű települése, amelyik 1000 éves kárpát-medencei hagyományokat őriz, ahol évezred óta békében, megértésben, tiszteletben, barátságban, egymást segítve élnek egymás mellett három különböző kultúrát hordozó, három nyelvet beszélő és más-más vallású magyarok, ukránok, ruszinok és románok. Az pedig még ennél is többet jelent, hogy a jövő nemzedéke, az itt élő gyerekek mindhárom nyelven megértik egymást. Két- három évvel ezelőtt egészséges új korszak kezdődött e térségben, most azonban a remények megfakultak, sok a kétség, hogy mit hoz a jövő. Az elmúlt 75 év azt tanította e vidék népeinek, hogy nem szólhatnak bele sorsuk irányításába, most azonban már lehetőség és kötelesség mindenkinek formálni a jövőt, szülők és gyerekek, legyenek bármilyen etnikumhoz tartozók, a legjobbat kell, hogy válasszák. Azt hiszem, azzal tehetjük a legtöbbet, ha gondolkodásunk válik európaivá — hangsúlyozta Jeszenszky' Géza. — Igen sokat tehetnek a jövő Európájáért a gyerekek, különösen az olyanok, mint amilyenek itt élnek Aknaszlatinán, akik etnikai megértésben, három nyelven gondolkodva nevelkednek. Magyarország, Ukrajna és Románia kormánya példát meríthet abból, hogy itt szinte azonos lélekszámi arányban, hogyan élnek egymás mellett ar emberek, egymás ppti : pit L iysoM :V Jeszenszky Géza külügyminiszter ukrajnai látogatásán a téesői Kossuth-szobornál nyelvét is megtanulva. Azért, hogy Ukrajnában és Romániában jobban megértsék egymást a népek. Magyarországon sokan és sokat hajlandók áldozni, a magyar kormány vállalja, hogy előmozdítsa e három nép barátságának, együttműködésének elmélyítését — mondta a magyar külügyminiszter. Ezt követően Benedek Imre magyar, Szimjonka László ukrán és Mihai Op- ris román középiskolai igazgatónak, a diákoknak átadta a Kárpátalja Alapítvány közel egymillió forint értékű ajándékát, összesen 14 komplett. Atari típusú számítógépes egységet, ami a diákok számára a XXI. század technikáját segíti elsajátítani. Mankovits Tamás a jövő nyárra miskolci számítógépes táborba hívta meg a gépek kezelését, a programozást a legjobban elsajátító 2—2 diákot a magyar, az ukrán és a román nyelvű iskolából, az alapítvány ungvári kirendeltsége pedig 5000—5000 kuppont ajándékozott a tagozatnak. Az ünnepségen egy magyar diáklány a Szózatot mondta el, végül pedig közösen elénekelték a magyar Himnuszt. Vasárnap délelőtt a magyar külügyminiszter kötetlen eszmecserét folytatott a kárpátaljai magyarság képviselőivel, délután pedig Nagyszőlősön találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmányával és elnökségével, továbbá a miskolci Kárpátalja Alapítvány képviselőivel. Sevardnadze a várományos a szavazás menetét. Az első, irányadó részeredményeket hétfőre ígéri a grúz választási bizottság. A grúz választóknak közel egyharmada, több mint egymillió szavazati joggal rendelkező állampolgár járult vasárnap délig az urnákhoz, hogy megválassza Grúzia új parlamentjét és annak elnökét. Eduard Sevardnadze, az államfői tisztséggel egyenértékű parlamenti elnöki poszt várományosa délelőtt adta le szavazatát, s rövid nyilatkozatában köszönetét mondott a választók aktivitásáért. Tbilisziben, mint erről az orosz tévé beszámolt, a szavazóhelyiségek túlnyomó többsége előtt délelőtt sorban álltak a szavazásra várók. A szavazásra több mint 40 külföldi megfigyelő érkezett Grúziába. Többségük a fegyveres összecsapások sújtotta nyugat-grúziai kör- nuaent mej zetekben kíséri figyelemmel I SZKP-perben. Panic nyilatkozata a Magyar Szóban Egyfajta szabadság van ~ a teljes szabadság Jugoszláviának teljes egészében szavatolnia kell a kisebbségek jogait. Szabadság ugyanis csak egyfajta létezik, a teljes szabadság — jelentette ki Milan Panic jugoszláv kormányfő, a Magyar Szónak adott nyilatkozatában. A belgrádi politikus ugyanakkor közölte, hogy véleménye szerint nem biztos, hogy a magyarok által is kért autonómia olyannyira fontos a szabadság szempontjából. — Ez is csak egy közigazgatási forma, vagyis egy újabb bürokratikus szint. Én ki akarom iktatni a bürokráciát, mert fékezi a gazdasági előrehaladást — közölte Panic, majd hozzátette: ha sikerül demokratizálni a társadalmat, akkor a kisebbségi kérdés is megoldódik. Ha egy magyar annyit tud majd keresni, hogy eltarthassa magát és a maga intézményeit, ha olyan iskolába és templomba járhat, amilyenbe akar, ha válogathat, hogy milyen nyelven akar tanulni, ha utazgathat a nagyvilágban, akkor megoldottuk a kisebbségi kérdést — olvasható a vasárnap megjelent nyilatkozatban. Az erőszakos betelepítési akciókkal kapcsolatban Panic kijelentette, hogy a lakosság nemzetiségi összetételének erőszakos megváltoztatása nem lenne humánus, és az emberi jogok megsértését jelentené. — Meg kell akadályoznunk az emberek elüldözését, és törvénnyel fogjuk megtiltani az eltávozottak vagyonának elkobzását. Akik megsértik ezt a törvényt, azok börtönbe kerülnek — hangsúlyozta a kormányfő. A válság rendezésével kapcsolatban Panic elmondta, hogy Koszovóban lépéseket tesznek az esetleges összetűzések kirobbanását elősegítő problémák megoldására, és állandó kapcsolatban van Karadzic boszniai szerb vezérrel is, aki egyelőre még nem úgy viselkedik, mint azt Panic szeretné. Azt is elmondta, hogy véleménye szerint Jugoszláviában és Horvátországban be kellene vezetni a kettős állampolgárság intézményét. Lehetővé kellene tenni, hogy a jugoszláviai horvá- tök horvát állampolgárságot is kaphassanak. Magyarországról szólva kijelentette: a szomszédos országgal kapcsolatban is elképzelhető lenne egy hasonló megoldás. — A határok egyébként előbb-utóbb úryis eltűnnek, mi pedig gazdasági uniót alkotunk majd Magyarországgal. Ez csak idő kérdése, és ezért korunk legnagyobb tragédiája a határokért való harc. Az emberek most azokért a határokért ölik egymást, amelyeket egy napon úgyis el fognak törölni — vélte Panic. //. János Pál Dominikában II. János Pál pápa vasárnapi Santo Domingó-i szentmiséjén tisztelettel adózott Kolumbusz Kristófnak azért, hogy segített elültetni a kereszténység magvait az Újvilágban. A pápa nagy admirálisnak mondta Kolumbuszt, s sürgette Lalin- Amerika népeit: maradjanak hűségesek az elmúlt öt évszázadban átvett keresztény értékekhez. Kongresszus volt Ipolyságon Szombaton Ipolyságon tartotta meg második kongresszusát a szlovákiai Magyar Polgári Párt, mely a rendszerváltás után a szlovák kormánykoalíció tagja volt, de az idei választásokon kiesett a parlamentből. Az ellenzékben politizáló szlovákiai magyar politikai erő kongresszusán elfogadott politikai nyilatkozat a feszültségek tudatos feloldását sürgeti, és együttműködést szorgalmaz a szlovákiai magyar mozgalmakkal. A párt második országos kongresszusa megállapította, hogy a Független Magyar Kezdeményezés néven 1989 novemberében létrejött, majd Magyar Polgári Párt néven tevékenykedő magyar politikai erő fennállása óta jelentős politikai eredményeket ért el. Egyebek között: „az MPP erőfeszítéseinek köszönhetően a csehszlovák alkotmányba elsőizben bekerült a nemzeti kisebbségek részvételi joga az őket érintő kérdések megoldásában, ami a kisebbségi autonómia egyik alapelve”. A szlovák alkotmányról az MPP kimondja: „Visszalépést jelent az eddigi demokratikus elképzelésekhez és vívmányokhoz képest, erős kormányfői hatalmat, a hatalmi ágak közötti tisztázatlan viszonyrendszert hoz létre.” Az Ipolyságon megtartott második kongresszus megfigyelői úgy értékelik, hogy a Magyar Polgári Párt képes a megújulásra, és a továbbiakban is jelentős szerepet tölthet be a nemzetiségi érdekek és a liberális eszmék védelmében. A párt elnökévé ismét A. Nagy Lászlót választották, és bejelentették, hogy kilenc járási székhelyen megnyitották az MPP járási irodáit. Kohl—Amato titkos találkozó Titokban találkozott Helmut Kohl német kancellár és Giuliano Amato olasz miniszterelnök szombaton késő este Bonnban, Kohl otthonában — jelentette az AP. Megbeszélésükön az Európai Közösség integrációjának mélyítéséről, a maastrichti szerződésről volt szó. A tárgyalásról csupán annyi szivárgott ki, hogy a szeptember 16-i, birminghami rendkívüli EK- csúcstalálkozó előkészítését szolgálta. Gorbacsov nem lesz ott Brémát teme A Bild am Sonntag jelentése szerint Kohl német kancellár „nagy gondban” man amiatt, hogy Mihail Gorbacsovot, Willy Brandt politikai barátját esetleg nem engedik ki Oroszországból, a csütörtökön elhunyt exkancellár szombati berlini temetésére. Gorba- cso^nak megtiltották, hogy utazzon, útlevelét is bevonták, mert nem hajlandó tanúként megjelenni az A vasárnapi német lap információja szerint Kohl szűk körben olyan kijelentést tett, hogy „valamit tennünk kell. Hatalmas botrány lenne, ha Gorbacsov nem jöhetne el”. Brandtot szombaton a berlini Reichstag épületében, állami szertartáson búcsúztatják, majd a város Zehlendorf kerületében csa ládi körben temetik el. Brüsszeli CATT-tárgydás Szolidaritást sürget Roland Dumas Franciaország megegyezést kíván az Európai Közösségek és az Egyesült Államok között a GATT-tár- gyalásokat illetően, de nem mindenáron és semmiképpen sem úgy, hogy az az ország érdekeit sértse — hangoztatta Roland Dumas külügyminiszter a France-2 televíziónak adott interjújában. A Brüsszelben vasárnap az EK és az amerikai kormány között kezdődő tárgyalásokról szólva irreálisnak minősítette azt az amerikai követelést, hogy az EK tagállamai, mindenekelőtt Franciaország, csökkentsék tovább gabonaexportjukat. „Akkor, amikor Európától azt követelik, hogy csőkké e az agrártámogatásokat és a mezőgazdasági exportot, az Egyesült Államok elnöke választási hadjáratában kijelenti, hogy újraválasztása esetén jövőre egymilliárd dollárral növeli meg a mezőgazdaságnak, különösen a gabonatermelőknek nvúitott támogatást. Ez ígv eevütt teljességgel komolytalan” — mondotta. Dumas elismerte, hogy a Közösségeken bélül nem m den állam ért egyet Párizs határozott álláspontjával és nagyobb készséget mutat a megegyezésre. „Nem akarunk szakadást a Közösségen belül, s amerikai partnereinkkel sem, de Franciaország megvédi gazdasági érdekeit, s ebben az összefüggésben meg kell nyilvánulnia a közösségi szolidaritásnak” — mondotta. ★ Vasárnap Jean-Pierre Soisson mezőgazdaság-ügyi miniszter tiltakozott az ellen, hogy az Európai Közösség bármiféle engedményt adjon az Egyesült; Államoknak a mezőgazda- sági export korlátozása terén Franciaország kárára. Párizsban már jó- előre közölték azt is, hogy Pierre Beregovoy miniszterelnök hétfőn Helmut Kohl német kancellárral sorra kerülő tárgyalásán is felveti ezt a kérdést, és szolidaritást kér a bonni kormánytól, amely hajlamosabbnak látszik Párizsnál az engedményekre Washington felé.
