Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

Szétszedték az autót Órákig lesnek áldozatukra Nyáron jó néhány szakmá­ban uborkaszezon van. So­kan jól megérdemelt pihe­nőjüket töltötték különböző üdülőhelyeken. A bűnözők­nek viszont a nyár az egyik főszezon, ekkor igyekszenek a télirevalót megkeresni. Hallottam már olyan eset­ről is, amikor a tettes a tél közeledtével szándékosan lebukott, hogy jobb szociá­lis körülmények között tölthessc a zimanltós idő­szakot. — Hogyan alakult a nyá­ri időszak Cegléden a bű­nözés szempontjából? — ezt kérdeztem Lakatos Tibor főhadnagytól. — Nyáron valóban gya­koribbak a bűncselekmé­nyek. Kellemes időben nyil­ván jobb dolgozni. A leg­gyakoribb a gépkocsilopás és a zsebtolvajlás. — Kezdjük talán ezzel az utóbbival. Azt hiszem, hogy egyikünk sem szereti, ha néhány ezressel karcsúbb pénztárcával megy haza. Lehet-e egyáltalán véde­kezni ellene? — Természetesen van mód a kivédésére, például akkor, ha a pénzünket nem a külső zsebbe, hanem a belsőbe tesszük. Így már nehezebben lehet hozzáfér­ni. Elmondanám azt is, hogy milyen szituációkban követik el leginkább..Az a gyakoribb, amikor csopor­tosan lépnek fel az elköve­tők. és így elterelik a fi­gyelmet. Az is előfordul, hogy kisgyerekkel vannak, és amíg az emberek a gye­reket figyelik, addig ki­emelik a zsebükből a pénzt. — Gyakran lopnak autó­ból is. — Ez is külön része a bűnözésnek. Itt megint csak a megelőzés a fontos. Ma­gyarán: ne tartsunk az autóban értékeket. Az is hiábavaló, ha letakarjuk azokat, vagy az ülés alá tesszük, mert ha figyelik a kocsit, és távozunk, akkor elemeinek mindent. Az el­követők képesek órákig várni az „áldozatukra”, és ha látják, hogy nem zár­tuk le a gépkocsit, akkor máris működésbe lépnek. — Akinek lopnak a ko­csijából, az relatíve még mindig szerencsésebb an­nál, akinek ellopják ... — Sajnos nagyon gyako­riak a lopások. Sokan kül­földön értékesítették ezeket a gépeket. De most már a Otthonház Kapcsolat a világgal Lapunk hasábjain már többször beszámoltunk a MOHA Alapítvány tevé­kenységéről, és az otthon­ház életéről. Még tavasszal történt, hogy Makara Sarol­ta, a budapesti Csúcstech­nika Kft. igazgatója fel­ajánlott a ceglédi otthonház számára egy házi telefon- központot. Azóta elkészült az új épületszárny, amely­ben az otthonházban szol­galatot teljesítő, polgári szolgálatos tartózkodási he­lye, és egy közösségi helyi­ség került kialakításra. A napokban szerelték fel a kft. munkatársai az egy telefonfővonalhoz kapcsoló­dó Tele-center 116. típusú házi telefonközpontot, amely hat alközpontot kapcsol össze. Így az otthonház la­kói — szükség esetén — közvetlenül hívhatják segí­tőjüket, és egymással is tud­nak kapcsolatot teremteni. Ugyanakkor a külvilág­gal is — ismerőseikkel, ba­rátaikkal és munkahelyük­kel — közvetlen kapcsola­tot teremthetnek a lakók. — sikla — Asztalitenisz Hazai győzelem Az újonc Sem Egert fo­gadta a férfi asztalitenisz NB I első fordulójában a Ceglédi VSE gárdája, mely- ben bemutatkozott a Kis­kunfélegyházáról igazolt Kaiser és a román állam­polgár Zoltán is. Mindket­ten — és Berta is — húzó­emberei voltak a csapat­nak. A két páros után dön­tetlen volt az állás, mivel Kaiser, Zoltánnal az olda­lán nyert, ami viszont nem sikerült a Berta, Tihanyi kettősnek. Az első körben: Berta— Bárány 2-1, Zoltán—Marsi 2-0, Kaiser—Vei Csín Sin 2-0, Tihanyi—András 1-2. Kaiser a honosított kínai ellen az első játszámában CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: S3 11-400. G Telex: 22-6353. • Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. nagy küzdelemben, a máso­dikban viszont simán — már 17-5 is volt az állás — nyert. A második körben: Berta —Marsi 2-1, Zoltán—Vei Csin Sin 0-2, Kaiser—And­rás 2-1, Tihanyi—Bárány 0-2. A CVSE tartotta elő­nyét. Félidőben 6-4-re ve­zetett. A harmadik körben: Berta—Vei Csin Sin 1-2, Zoltán—András 2-0, Kaiser —Bárány 0-2, Tihanyi— Marsi 1-2. A találkozónak ez a szakasza nem sok si­kert hozott, így az egriek ki is egyenlítettek » (7-7). Berta óriási meccset ját­szott a vendégek legjobbjá­val, az addig remeklő Kat- sert pedig Bárány „elaltat­ta”, s megfosztotta veret­lenségétől. A befejező körben: Berta —András 2-0, Zoltán—Bá­rány 2-0, Kaiser—Marsi 2-0, Tihanyi—Vei Csin Sin 0-2. Három ceglédi fiú biztosan nyerte a saját mérkőzését. A végeremény: Ceglédi VSE—Sem Eger 10-8. Győztek: Berta (3), Kai­ser (3), Zoltán (3) és a Kai­ser, Zoltán páros. U. I­határon szigorú vizsgálat van, így nehezebb kivinni őket. Gyakran előfordul, hogy a „klasszikusan biz­tonságos”, szocialista gyárt­mányú zárak csődöt mon­danak, így a bűnözőknek könnyű dolguk van. Sokan pedig felelőtlenül nyitva hagyják a kocsijukat, és ilyen állapotban nem túl nehéz ellponi. — Hova tűnnek a lopott autók, ha külföldön nem lehet értékesíteni? — Ez külön fejezet. Nyil­vánvaló, hogyha sokáig megtartanák őket, akkor könnyebben lebuknának, akár egy rutinellenőrzésen is. Jól szervezett orgazda­hálózatuk van a bűnözők­nek, így nagyon nehéz nyo­mon követni a kocsi sorsát. Elmesélek egy érdekes ese­tet, Pesten történt. Egy magyar állampolgár lepar­kolt a kocsijával, és bement vásárolni a boltba, ahon­nan ki lehetett látni a jár­műre. Amint az üzletben sétált, észrevette, hogy nyi- togatják az autóját, sőt el is hajtanak vele. Gyorsan taxiba ült, és követte a tet­teseket. Közben rádión ér­tesítették a rendőrséget. Ti­zenöt perc múlva egy budai ház elé értek, ahova a nyo­mozók behatoltak, és lefog­lalták az autót. A dolog szépséghibája az volt, hogy nem az eredeti állapotában, hanem teljesen szétszedve. Ha egy órával később men­nek, akkor már nem tud­ták volna- azonosítani a gépjárművet. — Lassan közeledik az ősz. Mit tanácsolna az em­bereknek? — Az értékeikre vigyáz­zanak, mert a bűnözők minden lehetőséget kihasz­nálnak — fejezte be Laka­tos főhadnagy. Kóbor Ervin CEGLÉDI ^omap XXXVI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 7„ HÉTFŐ Egyelőre zsákutcába jutottak Nem veszélyes hulladékkal próbálják ki Egy esztendeje lapunk hasábjain már beszámoltunk arról, hogy az Agrokontakt Kft. hulladékégető kivitele­zésén munkálkodik. Közeleg a megvalósítás utolsó stá­diuma. Ennek apropóján kerestük fel I-ázár József fő­konstruktőrt. Aki beszélgetésünk elején elmondotta: az ország kórházai által termelt hulladék mennyiségét he­gyekben lehetne mérni. A legnagyobb gond az, hogy ezek jó része klórt tartalmaz. Az elégetéssel iszonyú mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyek rendkívül károsan hatnak az élő szervezetre. Az ártalmatlanításhoz nagyon komoly technológia szükségeltetik. Ez a nyugati orszá­gokban eléggé megoldott. Éppen a külhoni publiká­ciók, szakirodalmak inspi­rálták a főkonstruktőrt és Öcsai Sándor igazgatót egy európai színvonalú beren­dezés megalkotására. — Csaknem másfél évvel ezelőtt kezdték el a megva­lósítást. Közben a kivitele­zés egy ígéretes lendület után megtorpant. Miért? — Először is azért, mert másfél évvel ezelőtt — ami­kor tervezgettünk — tizen- két-tizenötmülió forintra becsültük a leendő költsé­geket. Sajnos azóta az árak egyre feljebb kúsztak. Ugyanakkor rájöttünk arra, hogy néhány hazai anyag nem felel meg a kritérium­nak. Ezért például kényte­lenek voltunk két és fél millióért beszerezni nyuga­ti gyártmányú füstbetont, ami az égető lényeges része. Hamarosan befejezik Szeptember közepére befejezik a kétszer húsz lakásos, HM-beruházásként épülő lakóház alapozását a Kossuth Ferenc utcában, az Inveszter Alapozó és Magasépítő Kft. dolgozói. A hagyományos tetőszerkezettel készülő ház tetőterében is kialakítanak lakásokat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nem kerülhettünk el efféle kompromisszumot. Na és persze menet közben a cég pénzügyi forrásai is el­apadtak. — Vajon a hivatalok mennyire akadékoskodtak? — Amikor elkezdtük a munkálatokat, máris meg­kerestük azokat a hivatalo­kat és szerveket, amelyeket érinti a hulladékégető tele­pítése. Az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat ceglédi intézetének munkatársai igencsak aka­dályt gördítettek elénk. Ad­dig egyetértettek, hogy a berendezés itt, a telephe­lyen készül. Viszont úgy képzelték el, hogy az üze­meléséhez ne legyen semmi köze a városnak. Hiába mondtam, hogy minden biz­tonsági intézkedést megte­szünk. Minimális mérgező anyag sem kerülhet a kör­nyezetbe, mivel a technoló­gia automatikus. Azt ígér­tem, hogy a próbaégetés­kor meghívjuk a Környe­zetvédelmi Minisztérium szakembereit is. Mindenfé­le jogszabályra hivatkozva megkötötték magukat. Me­reven elzárkóztak akár egy­két órás próbaégetés elvég­zése elől is. Ugyanakkor — ami a legérdekesebb — sze­met hunynak afelett, hogy a ceglédi kórház kis kemen­céjében égetik a hulladé­kot és mérgezik a környé­ket. — Sikerült-e végre meg­egyezni? — A ceglédi intézet fel­sőbb szervétől kért állás- foglalást. Fent személyes érdeklődésemre azt mond­ták, ez egy helybeli ügy. Itt én hivatkozhatom bármire. Voltaképpen egyelőre zsák­utcába jutottunk. — A berendezés nem is lesz kipróbálva? — Az intézet által han­goztatott előírás szerint a méréskor elvileg ezer mé­teren belül nem lehet la­kott terület. Az égető mint­egy hiíszmtlíióba kerül. Ki kellene vinni a város pe­remterületére. Ott viszont nem tudnánk üzembe he­lyezni gáz, villany és köz­művek híján. Utóbbi felté­telek megteremtése újabb húszmilliót emésztene fel. Ez képtelenség. Mit tehe­tünk, nem veszélyes hulla­dékkal próbáljuk ki a beren­dezést. — Milyen az érdeklődés? — Igazán komoly. S nem a kórházak szakemberei dicsérhetők emiatt. Nem mondhatni, hogy felismer­ték, mennyire mérgezik kis kemencéikkel egy-egy tele­pülés lakosságát. Egy 1991 júliusában megjelent ren­delet — amely a kórházi veszélyes hulladékok égeté­séről is szól — kényszerí­tette őket, hogy foglalkoz­zanak e fontos kérdéssel. Eddig nem propagáltuk ai égetőnket — amely sze­rénytelenség nélkül mond­hatom, hogy a legjobb tech­nológia lesz a országban —, máris a szolnoki, debreceni, kazincbarcikai és nagyatádi egészségügyi intézményből kerestek meg bennünket. A ceglédi kórháznak is szük­sége lenne erre a masinára. — Annál is inkább, mert egy hétköznapi kemencé­ben égetik a hulladékot. Ezzel a technikával az or­szág kórházai között az utolsó helyek egyikén áll­nak. Természetesen az is motiválta, hogy a várós és az intézmény vezetői Vél egyeztettünk már. Az ön- kormányzat nagyon pozití­van kezeli a témát. Ország­szerte általában nagy az el­lenkezés a lakosság körében egy-egy égető üzemeltetése miatt. Ám tudomásul kell venni, hogy minden telepü­lés köteles gondoskodni a veszélyes hulladékának ár­talmatlanításáról. — Ha a mérések eredmé­nyesek lesznek, győzik-e a sorozatgyártás tempóját? — Amennyiben a méré­sek minket igazolnak, a prototípus máris telepíthető egy olyan kórházba, ahol óránként százötven-kétszáz kiló hulladék keletkezik. Miután ez a berendezés fo­lyamatosan üzemeltethető, a napi teljesítménye négy­öt tonna lehet. Mindeneset­re a sorozatgyártást már ebben az évben szeretnénk elkezdeni. F, F. Kísérleti adás Városi tévéműsor A nyári szünet után szep­tember 9-én, szerdán este 6 órakor ismét jelentkezik kísérleti adásával a városi televízió. A műsorban in­terjút láthatnak Für Lajos honvédelmi és Szabó Iván ipari miniszterrel, valamint képes beszámolót a ceglédi miniexpóról; bemutatkoz­nak a kiállítók, megszólal­nak a rendezőle Az adást szerdán este a városi könyvtárban bárki megnézheti. A műsor ismét­lésére másnap a TV-Tévé adása után kerül sor. tn'Tvc, ym

Next

/
Oldalképek
Tartalom