Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

MONORI Menetei változások Megszépülő templom XXXIV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 7., IIÉTFÖ Tanévkezdés után Új iskola épül Különösebb gondok nél­kül kezdődött az új tanév Sülysápon. Tavaly vehet­ték birtokukba a gyerekek az igen szép szőlőstelepi öt tantermes iskolát, a zsú­foltságon enyhítve az idén pedig, a mostani tanévkez­désre, két új tanteremmel bővült az 1-es számú isko­la. Csupán ez utóbbi fej­lesztés csaknem ötmillió fo­rintjába került a helyi ön- kormányzatnak — s ezzel egy időben, szinte vala­mennyi iskolai-óvodai in­tézmény kifestve, csinosít­va megszépült napjainkra. A több mint 700 iskolás korú gyereksereg a múlt évinél jobb körülmények, feltételek között kezdte a tanévet, kedvezőbbé vált az osztályközösségek létszáma. A két új tanterem jóvoltá­ból tovább csökkent a két műszakos oktatásban ta­nulók aránya Sülysápon. Igaz, leginkább a gyorsan fejlődő s fiatal házasok lakta szőlőstelepi község­részben szorít a gond még ma is, miveí népesek az ot­tani osztályközösségek. En­nél kedvezőbb a helyzet Sápon, ahol is egy új, fel­tételeiben szép és korszerű iskola építése kezdődött napjainkban. A nyolc tan­termesre méretezett s ki­szolgálóhelyiségekkel is ellátott intézmény fogadó­szintjét jelentő alapozás­nak még az idén el kell ké­szülnie, jövőre pedig szer­kezetkészen kell magasod­ni az épületnek. Egy-két „erősítésre” váró területtől eltekintve, lényegében biz­tosítottak a színvonalas ok­tató-nevelő munkához el­engedhetetlenül szükséges személyi feltételek is. Sőt, kedvező változást jelent az, hogy az eddigi angol mel­lett — információink sze­rint — a mostani tanévvel a német nyelv oktatása is beindul a sápi iskolában. Sülysáp négy óvodája tíz Serdülőbajnokság 1992/93 Őszi menetrend Ismét két csoportban küzdenek a serdülő-labda­rúgók, a gyömrőiben és a ceglédiben. Az alábbiakban ismertetjük az őszi menet­rendet. GYÖMRŐI CSOPORT Szeptember 12.: Monor— Vecsés, Péteri—Űri, Maglód —Üllő, Sülysáp—Gyömrő. Szeptember 19.: Gyöm­rő—Maglód, Üllő—Péteri, Űri—Monor, Sülysáp—Ve­csés. Szeptember 26.: Monor— üllő, Péteri—Gyömrő, Mag­lód—Sülysáp, Vecsés—Űri. Október 3.: Monor—Süly­sáp, Péteri—Maglód, Űri— Gyömrő, Vecsés—Üllő. Október 10.: Maglód—Ve­csés, Sülysáp—Péteri, Gyömrő—Monor, Üllő—Űri. Október 17.: Monor—Pé­teri, Üllő—Sülysáp, Űri— Maglód, Vecsés—Gyömrő. Október 24.: Péteri—Ve­csés, Maglód—Monor, Süly­sáp—Űri, Gyömrő—Üllő. Október 31.: Vecsés—Mo­nor, Űri—Péteri, Üllő— Maglód, Gyömrő—Sülysáp. November 7.: Maglód— Gyömrő, Péteri—Üllő, Mo­nor—Űri, Vecsés—Sülysáp. CEGLÉDI CSOPORT Szeptember 12.: Nyár­egyháza—Nagykőrösi Kini­zsi, Albertirsa—Cegléd, Abony—Törtei, Nagykőrösi Toldi—Pilis. Szeptember 19. Pilis— Abony, Törtei—Albertirsa, Cegléd—Nyáregyháza, N. Toldi—N. Kinizsi. Szeptember 26.: Nyár­egyháza—Törtei, Albertirsa —Pilis, Abony—N. Toldi, N. Kinizsi—Cegléd. Október 3. Nyáregyháza— N. Toldi, Albertirsa— Abony, Cegléd—Pilis, N. Kinizsi—Törtei. Október 10.: Abony—N. Kinizsi, N. Toldi—Albert­irsa, Pilis—Nyáregyháza, Törtei—Cegléd. Október 17.: Nyáregyháza —Albertirsa, Törtei—N. Toldi, N. Kinizsi—Pilis, Cegléd—Abony. Október 24.: Albertirsa—N. Kinizsi, Abony—Nyáregy­háza, N. Toldi—Cegléd, Pi­lis—Törtei. Október 31.: N. Kinizsi— Nyáregyháza, Cegléd—Al­bertirsa, Törtei—Abony, Pilis—N. Toldi. November 7.: Abony— Pilis, Albertirsa—Törtei, Nyáregyháza—Cegléd, N. Kinizsi—N. Toldi. A mérkőzések kezdési Időpontja: 10.30 minden szombaton, a Nagykőrösi Toldi 9.30-kor játszik ott­hon. Játékidő: 2X40 perc. A serdülőcsapatokiban 1977. aug. 1. után született játékosok szerepelhetnek. A mérkőzés jegyzőkönyvébe 16 játékos írható be, ezek a mérkőzésen végig cse­rélhetők. csoportjában mintegy 250 gyerek részesül napközis ellátásban. Senkit nem kellett elutasítani, minden jelentkező gyermeket el tudtak helyezni az óvodák­ban. Ezen intézmények fel­újítását, korszerűsítését említve, a legjelentősebb tennivalót a Vasút utcai óvoda jelentette, központi fűtést kapott ezen intéz­mény. Tavaly, lakossági kérést, igényt teljesítve — lényegé­ben önfenntartó működ­tetéssel — keresztény cso­port indult Szőlőstelepen, mintegy 27 gyermek rész­vételével. A keresztény szellemű nevelést választva, az idén ötvennégy gyerek elhelyezését kérték a szü­lők. Az iskolás és óvodás gyerekek étkeztetését az 1. Számú Általános Iskolán belül központi konyha biz­tosítja hosszú idő óta. Nos, a jelenleginél jóval kisebb kapacitásra méretezett konyha elengedhetetlenül fontos felújítási-korszerűsí­tési munkálatai még jelen­leg is tartanak, ám ezen tennivalók végzése közben is zavartalan az intézmé­nyi étkeztetés Sülysápon. (jandó) MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A srerkesztöség vezetője: Vereszki János. 6 Munka­társak: Gér József és Köb- lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőiül • péntekig l-tól 11-lg. 8 ‘M’iifap Hétfői labdarúgás öregfiúk összevont körze­ti bajnoksága: Üllő—Ve­csés, Üllő, 16.30 (Szuda), Tápióbicske—Örkény, Tá- pióbicske, 16.30 (Kása), Tá- piószecső—Űri, Tápiósze­cső, 16.30 (Oláh), Monor— Tápiószele, Monor, 16.30 (ócsai játékvezető), Süly­sáp—Farmos. Sülysáp, 16.30 (Izsáki), Nagykáta—Dabas, Nagyhuta, 16.30 (Balia J.). GYÖMRŐ Véradás Legközelebb szeptember 8-án, kedden reggel fél 8- tól 13 óráig lesz önkéntes véradás Gyomrán, a Szent István utca 25. szám alatti községi házban, amelyre várják a donorokat a Vő röskereszt aktivistái. A közelmúltban megszűnt az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ működtette propán-bután- gázcserelelep Menüén. A családi háztartásokban oly népszerű — nélkülözhetet­lenül fontos — energiahor­dozóhoz persze napjaink­ban is hozzájutnak a men- deiek, a gázcseretelep hiá­nya különösebb fennaka­dást, gondot nem okoz a településen. A szomszédos községből ugyanis rendsze­resen átjár a tele PB-palac- kokat szállító autó, község­központban árusítva, cse­rélve, az utcákat járva mindenki hozzájuthat e népszerű energiához. Persze az igazi megoldás mégiscsak az lehet, ha új PB-gázcserete'.ep nyílik a községben, vélekedett így, s döntött a helyi önkormány­zati képviselő-testület, el­határozva a telep mielőbbi megépítését. Az e célra kiválasztott helyszín is ideálisnak mondható, a hosszúra nyúlt település közepén, a teme­tő szomszédságában épül majd fel a gázcseretelep. A területrendezés s a talaj­munkák már el is kezdőd­tek, szakhatósági vélemé­nyezéseket, engedélyeket megszerezve, viszonylag rö­vid idő alatt szeretné azt felépíteni az önkormányzat. S még egy mendei hír. Részben önkormányzati támogatással, egyházközsé­gi, illetve széles körű tár­sadalmi összefogással meg­szépül a községközpontbeli római katolikus templom, amelyet pillanatnyilag még állványerdő borít. Tavaly a tetőrész került felújítás­ra, az idei munka eredmé­nyeként pedig a torony­részre várt hasonló sors. s a templom egésze kap szép külsőt. ­J. I. Anonymus társaság Park az udvaron A monori Kossuth Lajos Általános Iskola három nyol­cadikosa kopogtatott szerkesztőségünkben az alábbi írással. Örülnek annak az újdonságnak, ami az idén a kapu mögött fogadta őket — s úgy gondolták, a válto­zás híre megérdemli a nyilvánosságot. Kérésüknek — miszerint ne a nevükkel közöljük az írást — eleget te­szünk. Elvégre az, hogy „Anonymus társaság” olyan iz­galmasan titokzatos. S ha a felnőttek alapíthatnak min­denféle társaságokat... Amikor idén először be­léptünk iskolánk rég nem látott kapuján, kellemes meglepetésben volt részünk. Az iskolaudvaron ugyanis a megszokott kopárság és szemét helyén egy szép zöld parkot találtunk. Ré­gebben, ha az iskolaudva­ron körülnéztünk, csak szemetet és betont lát­tunk. A két fa sem tette zöldebbé a betontengert. Mivel ez nem csak nekünk tűnt fel, hanem az isko­lánk vezetőségének is, meg­indult az udvar megszé­pítéséhez szükséges pénz előteremtése. Ezzel több­féle módon próbálkozott az igazgatóság. Mivel a mi­nisztériumhoz beküldött pályázatunkra válasz még nem érkezett, más módon kellett megoldani a prob­lémát. Végül is Csető Györgyné gyömrői kertépí­tő vállalkozó vállalta a par­kok kialakítását, amely az iskola külsejének felújítá­sával együtt történt. Most, ha az iskolaud­varon körülnézünk, egy szép füves, fás parkot lá­tunk. Reméljük, parkunk hosz- szú életű lesz, és mi ezért mindent megteszünk. Bár nem csak rajtunk múlik. ANONYMUS társaság Negyvenöt éve történt (I.) Az imádság szerint Néhány tanulságos írást közlünk most induló soroza­tunkban, ami Vecséshez, és egy szomorú évfordulóhoz kötődik. A nyilatkozók szavaiban megfogalmazódó ta­nulságok azonban, úgy érezzük, ma is aktuálisak. A II. világháború után a Sztálin által kiagyalt kol­lektív bűnösség elve egész Közép- és Kelet- Európában teret hódított. Ez alapján büntették „ma- lenkij robottal’’, majd né­met földre telepítéssel a térségben élő német nem­zetiségeket, s aztán, mikor ők kevésnek bizonyultak, vitték nemzeti és felekezeti hovatartozás nélkül mind­azokat, akiknek a munkás kezére, vagy éppen elrab- lott leikére szükség volt. S hogy ebben nemcsak a Szov­jetunió, hanem a trianoni igazságtalan diktátum nyo­mán létrejött nemzetek is élen jártak, arra a Szudéta- vidékre elhurcolt felvidéki magyarság, a tömegével mészárolt délvidéki és erdé­lyi magyarok keserves sor­sa is intő példa. Ebből a sajnálatos folya­matból — mintegy az utó­kornak okulásként — a Ve­csésre telepített felvidékiek sorsának néhány epizódját idézzük fel. Nekik 45 évvel ezelőtt kellett elszenved­niük a történelem keserves büntetését: végleg el kellett hagyniuk szülőföldjüket, az ősöktől örökölt családi otthonokat, sokaknak a szülőt, nagyszülőt, testvért, jó barátot is. Valójában az áttelepülés már a háború alatt kezdő­dött. Akik magyar állami alkalmazottak lettek a visz- szatért területekről, azok sokszor családostul oda­hagyták szülőföldjüket, s helyükre a magyar kor­mányszervek úgynevezett „anyásokat” vittek hivatal­nokoknak a Felvidékre. Ez önmagában is megannyi feszültséget eredményezett. V. Károlyné vecsési lakos a háborúban megsebesült, és a fővárosban gyógykezelt férjét követte, mikor gyer­mekeivel Monoron telepe­dett le átmenetileg. — Mi Űjbarson laktunk, a lévai járásban. Mikor a Felvidéket visszacsatolták, a férjem gazdaiskolai tanár volt, s diákjaival hivatalból is köszönteniük kellett az odaérkező magyar katoná­kat. Ez megbocsáthatatlan tett, egyenesen háborús bűntett lett a csehek, szlo­vákok szemében. Mikor a háború után az uram ha­zament körülnézni, hogy előkészítse a visszatérésün­ket, az ottani ismerős cseh csendőr jó szándékból fi­gyelmeztette: vigyázz, mert mi olyan utasítást kaptunk, hogy itt magyarok nem maradhatnak, csak azok, akik reszlovakizálnak! Az igazsághoz tartozik, távol­létünkben az ottani magya­rok kígyót-békát kiabáltak egymásra. A magyar kato­nák férjem és a diákok ál­tali fogadásának megterve­zését és még sok minden dolgot ránk kentek. Mikor Monorról haza akartunk jön­ni, többen figyelmeztettek, VÉDTELENEK Döntögetők Utcai és köztéri szob­raink védtelenek. Éppen ezért néztük jó szemmel az elmúlt télen, hogy a városban felöltöztették a hideg napokra a nagy értékű és díszként (is) szolgáló szobrokat. Meg- védték ezzel az esetleges szétfagyástól. Amelynek helyreállítása sok pén­zébe került volna a he­lyi önkormányzatnak. A portrészobrok még védtelenebbek. Csak egy gyenge ragasztás köti Össze a talapzattal. így van ez Gyomron is, ahol a központi parkban lát­ható Petőfi Sándor és Dózsa György fejszobra. Ezeket rendszeresen le­döntik a helyükről. így történt ez a közelmúlt­ban is, és sajnos nem először. Az éjszaka ma­gukról mit sem tudó, ré­szeg „aranyifjak” abban lelik szórakozásukat, hogy rongáljanak. Még jó, hogy nem vitték ma­gukkal Petőfi és Dózsa portrészobrát, mert még utánanéznének a lexi­konban, kik is voltak ők.., A vandál tettre nincs és nem is lehet magya­rázat. A szobordöntöge- tők nyilván a televízió­ból meg a rádióból érte­sülnek hasonló esetek­ről. Persze a tömegkom­munikációs eszközök más szobrok ledöntésé­ről számolnak be rend­szeresen. Az elmúlt 45 évi dik­tatúra jelképeiről, ame­lyek itt-ott még dísze­legnek a fővárosban és vidéken. A gyömrői (rossz) példa egyedül­álló, mert arról még nem hallottunk, hogy máshol is ledöntik Pe­tőfit és Dózsát. Mikor hagyják már abba ezek a fiatalok ezt a vandál munkát? — kérdezzük tőlük. Jó lenne ismerni a válaszukat. (gér) hogy ne haragudjunk, de ők ezt meg azt vallották el­lenünk. ök voltak a szá- mítgatók, akik a köpönye­güket gyakran a politikai széljárás szerint forgatták. Háború volt, nehéz világ, nem is haragudtunk rájuk, mivel a szlovákiai felkelés után — amelyben magya­rok százai is küzdöttek a megszállók ellen! — elég volt szemet vetni valaki­nek a házára, műhelyére, gazdasági felszerelésére, s már meg is indult a gépe­zet, készültek az áttelepíté­si listák szaporán. Csak az időpontot várták, mikor kerül sor erre, mondta Éva néni a vecsési Felsőtelepről. A kassai program ezért jött kapóra sokaknak. Az idén van a 45. évfordulója, hogy vég­leg itt kellett leteleped­nünk. Vannak évfordulók, amiről legszívesebben elfe­ledkezne. A történelem azonban nem engedi meg nem történtté tenni ezeket az eseményeket, amit még az ellenségemnek se kívá­nok. Én nem haragszom senkire, az imádságban foglaltak'szerint megbocsá­tottunk az ellenünk vétke­zőknek. A mai összekuszált világ okulására nem árt azonban a mi vergődésün­ket feleleveníteni. Orosz Károly (Folytatjuk.) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom