Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05 / 210. szám
HALLATNI KELL SZAVUKAT Várják a jobb időket Az egykori lelkesedés csappant, ma már kevesebben vannak; akik viszont maradtak, tudják: a másfél évvel ezelőtt elhatározott célok ma is aktuálisak. A vállalkozók védelmére, érdekeik képviseletére nagy szükség van. — A közel félszáz jelentkező közül csupán húszán tevékenykednek a vállalkozók klubjában — mondja Székely László pátyi autóalkatrész-kereskedő, klubvezető —, én azonban hiszem, egy közösség erejét nem feltétlenül a taglétszám határozza meg. Bebizonyosodott, hogy szükség van a munkára, sok mindent tehetünk önmagunkért. A pátyi vállalkozók elsősorban az önkormányzatnál kívánják hallatni hangjukat. de — mint nagyon helyesen meglátták —, nem ellenében, hanem vele együtt. S az együttműködés eredményre vezetett eddig is, sok ponton sikerült érvényt szerezni igényeiknek. Még olyan kérdésekben is dűlőre jutottak, amelyek látszólag messze esnek a vállalkozóktól, például az ő kardoskodásukra alakult meg az iskolaszék. Ami pedig saját dolgaikat illeti, megpróbáltak fellépni a hitelrontó fusizókkal szemben, kiharcolták, hogy a helyi beruházások kivitelezésekor a pátyi iparosok előnyt élvezzenek, s az ön- kormányzattal egy-egy rendezvény előkészítésében is együttműködnek. ■ —- Nagyon fontos, hogy partnerekként dolgozzunk együtt — folytatja a klubvezető —, hiszen másként nem igen boldogulunk. Azt mi sem várhatjuk, hogy kitalálják kívánságainkat, hallatni kell szavunkat. mintegy menedzselni kell önmagunkat. Ha az adott kérés mögött közakarat húzódik meg, az nem pusztába kiáltott szó — arra odafigyelnek. Ilyen szempontból megfelelő a vállalkozók közérzete, ellenben tagadhatatlanul nagyok a terhek. Aki tisztességgel dolgozik és mindig becsületes utakon jár. annak száz forintjából tíz marad meg a közterhek befizetése után — ez pedig kevés. Községünkben a közép- és nagyobb súllyal a kisvállalkozói réteg van jelen, ezeknek az embereknek igen nagy szorgalommal és csekély haszonnal kell dolgozniuk. Ehhez igazodva terveik is szerények. Forgatható tőke híján jó ötletek hamvadnak el. Székely László például benzinkutat szeretne építeni — igen nagy szükségét érzi a falu —, de nincs rá pénze. És rajta kívül sokan vannak így, akik kénytelenek elaltatni elképzeléseiket. Egyelőre várnak — várják a jobb időket. Vasvári Éva „Helyzet" van a húsfronton (Folytatás az 1. oldalról.) deményezésük is elvetélt. Egy dolog, hogy milyen az árszint költségoldala, és más, hogy mit fogad el a piac, a fogyasztó, s ez utóbbi a meghatározó. Ebből az is látszik: az áremelésnek nem az szab határt, hogy az állam akarja-e ezt vagy sem. A mögöttes gazdasági folyamatokat taglalva a helyettes államtitkár hangoztatta : a termelői árak nőttek az utóbbi időben, ám ez része a gazdasági folyamatoknak. Tavaly eltérő tendencia érvényesült: magas gabonaárak mellett alacsonyak voltak a sertésárak. Ezeknek a mozgásoknak ki kell egyenlítődniük. Jelenleg a kereslet és a kínálat — a helyettes államtitkár véleménye szerint — egyensúlyban van. A pillanatnyilag 75-80-85 forintos felvásárlási árak egyensúlyinak tekinthetők. Az ennél magasabb árak nem reálisak, s ezért a feldolgozók várhatóan rövidesen visszakoznak majd. Az áremelés mértékéről Szerdahelyi Péternek az volt a véleménye, hogy az reálisan két számjegyen belül kell hogy maradjon E nagyságrendet azért sem lehet kifogásolni, mivél az első félévben a fogyasztói árindex 20 százalékot meghaladó volt, óm az élelmiszereké ez alatt maradt, s csupán mintegy 16 százalékot tett ki. A fogyasztónak és a termelőnek egyaránt meg kell talánia a piaci viszonyok között a számítás, és ez csak egyensúly esetén történhet meg. KÍVÁNCSI A konfliktusok elkerülhetők Az aszály jól ráijesztett a földet visszaigénylőkre is, hiszen a megyei kárpótlási és kárrendezési hivataltól származó legfrissebb értesülések szerint a 60 ezer bejelentőit kárpótlási igényjogosult közül 15 ezer ügyet már elbíráltak. Ezek közül alig felét teszi ki a földre áhítozók száma. Ehhez a témához tartozik az is, hogy mind jobban aktivizálódnak a kárpótlási jegyeket felvásárlók, akik a valós érték 70-80 százalékát kínálják a kárpótlási jegyüket áruba bocsátóknak. S mivel a szükség nagy úr — sajnos, egyre szélesedik azoknak a száma, akik súlyos anyagi, megélhetési, szociális gondokkal küzdenek —, köny- nyen adnak túl kárpótlási jegyükön. Akadnak érthetően türelmetlenek is, akik nem bíznak az őket megillető aranykorona-értékű föld visszaszerzésében, s inkább megszabadulnak tulajdonuktól. A közelmúltban Pest megye három településén, Vasadon, Áporkán és Majos- házán tartottak földárveréseket, s ezeken a megyei kárpótlási és kárrendezési hivatal munkatársai. köztük a hivatal vezetője. dr. Sztáray Mihály is ott voltak. Sztáray doktor szerint ezeket az árveréseket még az óvatosság, s a kellő tapasztalat hiánya jellemezte. Eleddig 12 család jutott félezer hektárnyi földhöz. Különösen kiemelte a ma- josházi eseményt, ahol példát adtak a jelenlevők türelemből, egymás iránti tiszteletből, s a megegyezési készségből. Ezen a településen hat család ösz- '.ze függő földterület birtokosa lett 600 AK-értékben. A megyei kárpótlási hivatal vezetője elismerően szólt arról is, hogy a helyi földrendezési bizottságok nagyszerű munkát végeznek, s mivel jól ismerik a helyi viszonyokat, így elkerülhetők a kellemetlen konfliktusok, árverési közjátékok. Ezt segítik azzal is, hogy eS.v-egy adott településen végrehajtandó árverés előtt úgynevezett tájékoztató helyi fórumokat tartanak. Ebben a hónapban Galga- györkön, Csemőn, Űjhar- tyánban, Újlengyelben, Kartalon és Bényén tartanak még árveréseket. A megye városaiban rendezett fórumokon is részt vesznek a hivatal szakemberei. Legutóbb Nagykőrösön volt ilyen, amelyen részt vett dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárpótlási Hivatal elnöke. Nagy volt az érdeklődés, még egv japán televíziós stáb is felvételeket készített az eseményről. Szeptember 8-9-10-én a megyei Teszöv szervezésében tartanak további előadásokat a kárpótlással, kárrendezéssel, árverésekkel kapcsolatban,-egyebek között Kocsérón és Püspökhatvanban. A hivatalvezető végezetül elmondotta, hogy a megyében található 25 sváb község területén levő földekhez nem nyúlnak, hiszen azokat a német ajkúak számára tartják fenn, akik a kárpótlási I—II-es törvény értelmében kapnak kártalanítást. Ha október közepéig beadják igényeiket, azokat gyorsított eljárással bírálja el a hivatal. (gyócsi) A szakmunkásképzés új struktúrájának kialakításáért, a korszerű vállalkozói és teljesítincnyorientáll képzési formák meghonosításáért az idén — országosan — mintegy ötven szakmunkásképzőben indult az Iposz által kezdeményezett és a Német Kézműipari Központi Szövetség által támogatott Iposz-osztály. Az ígéretes vállalkozásban a megye is érdekelt: van ahol már létezik, van ahol csak tervezik az ilyen osztályt. — Mi egyelőre csak készülünk rá — mondja Mészáros András igazgatóhelyettes, a ceglédi 203. Számú Bem József Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatásvezetője —, lévén nem látjuk biztosítottnak a feltételeket. Az iskola megtette ugyan a szükséges lépéseket — a kollégák továbbképzéseken, nyelvtanfolyamokon tanulnak —, jelen pillanatban azonban nem rendelkezünk olyan felszereltséggel, például számítógépekkel, amelyek nélkül félsiker lenne belevágni a programba. Nem bőszéivé egy másik fontos tényezőről: a mainál valamivel jobban felkészült tanulókra is szükség volna, akikkel egyáltalán kipróbálhatnánk az újat. A szigetszentmiklósi 208. Számú Csonga János Szakmunkásképző Intézetben az idén a második Iposz-osztály indul; tavaly az autószerelők nyitottak, most pedig a karosszéria-lakatosok is felzárkóztak. — Nálunk létszükséglet ez a forma — vélekedik Major László igazgatóhé- lvettes —, a környező nagy- vállalatok ugyanis, amelyekre alapoztunk, jószerivel bezártak. A gyakorlati képzésben így kifejezetten az iparosokra számítunk, akik jó partnerek a közös munkában. A környéken úgy kilencvenen vállalták a bekapcsolódást, s a gyerekek is helytállnak, igaz. a jobbak kerülnek az Iposz- osztályba. A tanterv is bevált: a német nyelv az autószakmában létfeltétel, hiszen egy alkatrész-katalógus másképpen használhatatlan. Az új osztály indítása Nagykátán is a jövő elképzelése marad. Mint a 223. Számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Terék Mihály elmondta: a homogén, tehát az azonos szakmát tanító osztály létszáma nem jött össze az idén, ugyanakkor az iparosok helyzete is bizonytalan. Akiben felelősségtudat van, csak akkor vág bele a hároméves programba, ha biztos a dolgában. Az intézmény ettől függetlenül megtette a szükséges lépéseket, az oktatásban érintett tanárnő most vizsgázik németből. Azt azonban már most megteszi az iskola, hogy a vállalkozási ismeréteket becsempészi a tananyagba. Va. É. umHWjAlfám O fojfíjS/íttT1 C?7 Cegléd, Ipartelepi u.t, I - * — , I Cegléd, körösi út 61. ^bony, Tiaclér r,n 1 xi. Abony.Ceglédiút 7"\ Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagyhala, Petőfi S. u, II. Tápiószele, Juhász L. téri. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecső, Dózsa (iy u. 25, 7ápiógyörgye, Ady E. u. 54. A bony, Ceglédi út 10, k armos, Jászberényi út (67. Jászkaraj enő, Néphadsereg u. 61. Tápiószenlmárton, Kossufh út 13. Aranygallér Rt. *“■>0 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6, Cegléd, Kossuth F. u. & Cegléd, Vadász u. 4. “ ------ 33. I FT.-rEmneKi-e^'fEeeK. ■ Aranygallér Van, ahol létszükséglet
