Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik mejJradtatok. (Máté 11. 28.) ÉPÜL AZ ISKOLA IS Templom­szentelés A lengyelországi Rze- szowban ünnepélyesen megnyitottak a piarista rend templomát. Felszente­lése egybeesett a rend len­gyelországi jelenlétének 350. évfordulójával. Az új templom alapkö­vét még 1983-ban II. János Pál pápa helyezte el, s a tervek szerint mellette is­kola is épül, ahol a pia­rista hagyományoknak megfelelően ingyenesen tanítják a legtehetségesebb szegény sorsú gyerekeket. Évközi huszonharmadik vasárnap Mint a toronyépítő ember Sokan megijednek, el­rettennek, amikor olvas­nak, hallanak arról, hogy szeretteinket, atyánkat, anyánkat, testvéreinket gyűlölnünk, megvetnünk kellene ahhoz, hogy Krisz­tust kövessük. (Lk 14, 25— 33). Sőt, egyes új vallási csoportok (keresztények és Keletről importált mozgal­mak vezetői) meg is köve­telik a teljes szakítást a csatlakozás után ... Pedig igen egyszerű a nehéznek tűnő tanítás . fel­oldása! Jézus anyanyelvén így, némi körülírással le­hetett csak a legpontosab­ban kifejezni azt, amit mi így mondanánk: jobban szereti. Ezenkívül ez a be­szédmód egy sajátos műfaj Megtalálták Kajafás maradványait Jézus feljelentője Neves kutatók kijelentet­ték, hogy egy sír, amelyet két éve fedeztek fel, Kaja- fás maradványait tartal­mazza. Kajafás volt a Szentírás szerint az a zsidó főpap, aki feljelentette Jé­zust, és átadta a rómaiak­nak. A sírt Jeruzsálem egyik külső kerületében találták meg két évvel ezelőtt, de a felfedezést az izraeli ar­cheológusok csak nemrég hozták nyilvánosságra — Jelentette a Reuter brit hírügynökség. Már 1990 óta tudósok tanulmányozták a koporsószerű tartókban el­helyezett csontokat, a sír­kamra falán lévő felirato­kat, és a csontok mellett íevő dísztárgyakat. Minden azt bizonyítja, hogy való­ban a zsidó főpapnak és családjának maradványait találták meg. , Kajafást a történészek hatalomvágyó embernek ír­ták le, s olyannak, aki min­denáron tetszeni akart Poncius Pilátus kormány­áénak, aki kivégeztette Je­sus t. A sírban — mondják a kutatók — sok fontos in­formációt találtak abból a korszakból, amelyben Jézus élt. Találtak a többi között mészkőből készült 12 csont- vázlartót. Ilyen csontváz- tartókat használtak a zsi­dók az első században. A csontokat azután helyezték ezekbe a tartókba, amikor a tetem többi része már felbomlott: Több csöntváztartót rab­lók feltörtek és kifosztot­tak, néhány azonban érin­tetlen maradt. Egyiken fel­iratot találtak, amelynek szövege ez volt: József, Kajafás fia. Ez volt a hiva­talos neve Kajafás főpap fiának. A főpap 18 évig uralkodott Jeruzsálemben, Krisztus után 36-ig. Jézus idejéből kevés bib­liai személy maradványait találtuk meg eddig — írta Ronny Reich, az izraeli ré- giségtani intézet munkatár­sa. Most éhhez a szűk lis­tához hozzáadhatjuk a fő­pap nevét, aki a Jézus elle­ni perben elnökölt. A Ka­jafás nevet két csontváz- , tartón is megtaláltuk. is a Szentírásban. Így mon­danám : felrázó, sokkoló beszéd, figyelemfelhívás a hallgatóság számára: Itt valami nagyon fontos kö­vetkezik. Ismerünk hasonló sokkoló beszédeket: Teve a tű fokán, Ha megbotrán­koztat egy testrészed, vágd le ... A lényeg tehát ez: Isten szeretete az alapja mások szeretetének, így a család szeretetének is. Vér­ségi kapcsolataink nem gá­tolhatnak abban, hogy iga- . zi boldogságunkat keres­sük. Sőt Isten családjához való tartozásunk segíti sa­ját családunkat is. Jézus követése azt je­lenti, hogy felmérjük ké­pességeinket, lehetőségein­ket, mint a toronyépítő ember és á hadba induló király. Mindketten csúfos bukásra ítéltetnek, ha nem vizsgálják felül erejüket, rátermettségüket. Többször előfordul az evangéliumi történetekben, hogy valaki lelkesen követni szeretné Jézust, de nem ismeri kö­vetésének feltételeit. Leg­ismertebb ezek közül a gazdag ifjú története. Ö szomorúan, leverten távo­zott, midőn megtudta, hogy hatalmas vagyona akadá­lyozza abban, hogy elfo­gadja Isten Országának jó hírét. A mai számvetést így te­hetnénk meg: tudomásul veszem, hogy Jézus köve­tése, a másokért átadott élet mindenek fölött való érték, kincs. Ebben nem akadályozhatnak családi kapcsolataim sem. De ugyanakkor szeretném — példával, imádsággal mun­kálkodom is ezen —, ha szeretteim is együtt lenné­nek velem ebben a Család­ban, amely Jézus közössé­ge. Molnár Béla lelkész Mindennapok Megyeri Ábel nevét egy korábbi versantológia (Tisz­ta kút) lapjairól ismertük meg. Legújabb verséivel, a Mindennapok című kötet­ben nem annyira új ormok meghódítására, mint in­kább az eddigi, belső har­móniát tükröző líra elmé­lyítésére törekszik. Számos téma csábítja, a külvilágból igyekszik minél szélesebb területet fölfogni. A cári család szentté avatása Pátriárkái nem II. Alekszi), Moszkva és egész Oroszország pátriár­kája állást foglal az ellen, hogy szentté avassák az 1918. júliusban a bolsevi­kok által meggyilkolt II. Miklós cárt és családját. A Romanov-család kano­nizálása azzal járna, hogy elmosnák a választóvonalat a politikai gyilkosság és a mártírhalál között — je­lentette ki minapi sajtóér­tekezletén Arhangelszkben az orosz ortodox egyház feje. A pátriárka állást foglalt az egyház és az állam szi­gorú szétválasztása mellett. 6 Az egyháznak kizárólag szellemi és erkölcsi alapo­kon szabad fellépnie — hangoztatta. Az utóbbi időben az orosz ortodox klérus egy része azt az óhaját fejezte ki, hogy kanonizálják a cári családot. Ismeretes, hogy II. Mik­lós cárt, feleségét, öt gyer­meküket, az udvari orvost és a személyzet három tag­ját 1918 júliusában a bolse­visták Jekatyerinburgban meggyilkolták. Az Alapa- jevszkben meglelt csontok­ról orosz és külföldi szak­értők minden kétséget ki­záróan megállapították, hogy a cári család tagjai­nak és a velük együtt ki­végzetteknek földi marad­ványai. FEL ÉVSZÁZADOS ORNATUS Miserubák a kincstárból A Szent István-ornálus részlete a korona zománcképeinek szövött másolataival Első királyunk, Szent István halálának 900. év­fordulójára 1933-ban az Eucharisztikus Kongresz- szussal emlékeztek, ame­lyen Pacelli bíboros, a ké­sőbbi pápa is részt vett. Erre a kongresszusra ké­szült Virág Ferenc pécsi püspök megrendelésére a modern magyar textilmű­vészet páratlan remeke, a 28 darabból álló Szent Ist- ván-ornátus. Csak kiemel­kedő jelentőségű ünnepe­ken viselik a pécsi püspö­kök és a szerpapok. Az or- nátus hazai selyemszálból, különleges, e célra konst­ruált szövőszéken készült, így a nagyméretű palástok egy darabból vannak. A miseruhakészlet figurális díszét dr. Somogyi Antal győri teológiai tanár ter­vezte, ő állította össze a különböző dalmatikák, mi­seruhák, palástok, püspöki süvegek, kehelytakarók, manipulusok, stólák egy­mást kiegészítő liturgiái programját. Útmutatásai alapján a magyar textilművészet ma Is élő, klasszikus mestere, az idén a Magyar Köztár­saság érdemrendjével ki­tüntetett P. Szabó Éva, aranykoszorús takácsmes­ter tervezte hónapokon át tartó kutatómunka alap­ján. A Bécsben tanult ak­kor fiatal művésznő, az aranyérmek sorát hozta haza a külföldi kiállítások­ról, 1937-ben például a Párizsi Világkiállítás arany- és ezüstérmével gazdagodott. A pécsi megrendelést ma is élete egyik főművének tartja. A kivitelezésben nem vesztette szem elől, hogy a mű a pécsi bazilika számára készül, ezért az öltözetek színe aranysárga és fehér selyembrokát. Mintája is a románkori épülethez igazodik. Nagy­méretű körökbe kompo-1 nált, kiterjesztett szárnyú angyalpárok — fejük fe­lett a Szentlélek galambjá­val — a Sanctust éneklik. A körök közötti mezőket kacskaringós levélorna­mentika tölti ki. Legszeb­bek talán a palástok, csuk­Katolikus egyetemisták találkoztak Jő az Urban bizakodni... „Jó az Ürban bizakodni, 6 az Űr. . ." — énekelték néhány tagjuk gitárkísére­tével az országos kato­likus egyetemista találkozó résztvevői a pilisszentke- reszti templomban a búcsú- zás napján. Átszellemültek az arcok, fogták egymás ke­zét. Négy napot töltöttek együtt a Pilisben a közel­múltban. Az egyik szervezőt, Miku­lás Domonkost, az ELTE természettudományi kará­rának matematika szakos hallgatóját kérdeztem meg, hogyan vetődött fel a gon­dolata a találkozónak, mely első a maga nemében, de folytatását tervezik. — A télen volt egy orszá­gos katolikus egyetemista kerekasztal, elsősorban a KEFE, a Katolikus Egyete­misták és Főiskolások Egye­sülete, a KIM, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, a Szent Ianác-kollégium és a pécsi Didimus egyetemi klub részvételével. Ott döntöttük el, hogy rendezünk egy tá­bort. — Hogyan történt a szer­vezés, kik, hányán jöttek el ide, Pilisszentkeresztre? — Lapokban, az Üj Em­berben, az Igenben, a Ma­gyar Nemzetben hirdettük meg, hogy jelentkezni lehet ebbe- a táborba, azonkívül plébániákon, templomok­ban hívták fel rá a figyel­met. Harminc felsőoktatási intézményből érkeztek fia­talok, mintegy százötvenén, közülük legtöbben Szege­den, Debrecenben, Pécsett és Budapesten tanulnak, de jöttek a határon túlról is, Marosvásárhelyről, Szlová­kiából. — Milyen programjaik voltak? — Augusztus 20-án, érke­zésünk napján Gyulai End­re szeged-Csanádi megyés­püspök misézett az erdei sá­tortáborunk területén. A faluból is sokakat odavon- zott ez a mise. Másnap tú­ráztunk, a Lukács-árok, Rám-szakadék volt az út­vonal. Odafelé akadályver­senyként tettük meg a 10 kilométeres - távot, olyan akadályokkal, mint pél­dául : égő gyertyát kellett elvinni egyik helyről a má­sikra, felsorolni a Biblia könyveit, jelenetet eljátsza­ni a Bibliából. Este a Ka­láka együttes adott koncer­tet számunkra. A harma­dik nap délelőtt előadáso­kat hallgattunk az eszter­gomi egyházmegyei zsinat­ról, majd kisebb, 10 részt­vevő körüli, csoportokban vitattuk meg a hallottakat. Nagy élményünk volt ezután az éjszakai túra. Éjjel két óra körül érkeztünk a Pilis hegyre, a távolban telepü­lések fényeit láttuk... A zárónapon pedig pakolás, búcsúmise ... — Mi volt a célja a talál­kozónak? — Az, hogy az egyeteme­ken tanuló katolikusok is­merjék meg egymást. Tud­junk egymásról, tudjunk te­vékenykedni, már a „gó­lyák” is kapcsolódhassanak az egyetemi katolikus moz­galmakba, közösségekbe. Megvaiósoljon a jelenlé­tünk ott, ahol tanulunk. A házigazda, Ackermann Kálmán, Pilisszentkereszt plébánosa volt,. Mint mond­ta is: örömmel töltött el, hogy milyen komolyan vet­ték a fiatalok mindazt, amit itt átélhettek. Ugyanakkor, a komolysága mellett is, egy ' táborhely hangulata mindig önfeledt, a táboro­zás a természetes, egészsé­ges életre nevel. Jobban ké­ne élni nálunk a táborozás lehetőségeivel, hogy a fia­talok megismerhessék Isten teremtett világát, s felis­merjék, a természetet sze­retni kell. Mindaz, amit eb­ben a néhány napban itt, az országos katolikus egye­temista találkozó során lát­tam, biztatást jelent szá­momra, hiszen, akik itt vol­tak, a jövő értelmisége. Nádudvari Anna lyájukon a Jó Pásztor ke­zében báránykát tartó mi- niatúraszerűen finom, szö­vött ábrázolásával, Szűz Mária és a magyar szentek alakjával. Az öltözetek szé­lén visszafogott színesség­gel a Szent Korona zo­máncképeinek szentjeit áb­rázolta. Páratlan remekét a Szo­ciális Misszióstársulat eik- kor alapított Liturgia pa- manentümkészítő műhelyé­nek nővérei szabták és varrták meg az előírások szerint. A díszöltönyöket a Szent István-ki állításon a közönségnek is bemutatták, majd 1938 óta a pécsi püs­pöki kincstár felbecsülhe­tetlen értékű gyűjteményé­ben őrzik. P. B. L Bűn-c a szerelem? jegyesoktatás Lehet-e bűn a szerelem? Mi a ^házasság célja? Meg­bélyegzett keresztények-e az újraházasadottak? Szü­letésszabályozás vagy abor­tusz? Ezekkel a kérdéskö­rökkel foglalkozik többek között az osztrák Wilhelm Graft Szexualitás — há­zasság — egyház című könyve, amelynek magyar fordítása a Bencés Kiadó gondozásában a napokban jelent meg. A 76 esztendős Wilhelm Grafl, akit több mint fél évszázada szenteltek pap­pá, elmondta: bár már nyolc kötbte jelent meg, elsősorban nem írónak, hanem olyan lelkipásztor­nak tekinti magát, aki min­dig igyekezett a kor prob­lémáira ráérezni. A házas­ság problémája pedig — fűzte hozzá —, ma igazán azokhoz a kérdésekhez tar­tozik, amelyeknek legin­kább az egyházat kellene érdekelnie. Saját házájá- ban, Ausztriában például minden harmadik házasság válással végződik, Bécsben pedig még ennél is több, minden második frigy zá­tonyra fut. Papp György — aki a könyvet magyarra átültette, és a hazai sajátosságok sze­rint némileg átdolgozta —, a téma aktualitását emelte ki. Mint fogalmazott: a szexualitás és a házasság terén nálunk is az osztrá­kokéhoz hasonló a helyzet. A kiadó ügyevezető igaz­gatója, Somorjai Ádám el­mondta: a könyvet egyelő­re elsősorban az egyházi jegyesoktatásban részt ve­vőknek szánják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom