Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

— A politikai alapértéke­ket illetően teljes nézetazo­nosságot mutat a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Magyar De­mokrata Fórum. A két párt képviselői között szoros a barátság, így az együttmű­ködés továbbra is konst­ruktív és iránymutató lesz — mondta többek között tír. Wolfgang Schäuble, a CDU parlamenti frakciójá­nak vezetője, aki kétnapos látogatást tett Budapesten. A sajtóértekezleten, ame­lyet a német vendég kife­jezett kérésére az NDK- menekülteket 1989-ben be­fogadó s azóta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak otthont adó zugligeti temp­lomban tártottak, Kónya Imre kifejtette: a világtör­ténelmet alakító esemé­nyekben betöltött szerepet illetően hasonlóság van a CDU és az MDF között, amennyiben a CDU a né­met új raegyesülést, az MDF a politikai fordulatot követően vezető kormány­pártként irányító szerepet vállalt az átalakulásban. Wolfgang Schäuble ma­gyarországi találkozóiról elmondta: intenzív véle­ménycserét folytatott ven­déglátóival az európai fej­lődés főbb vonatkozásai­ról. Megbeszélései alapján úgy értékelte, hogy Ma­gyarország valóban a sta­bilitás szigete a 'térségben, és e stabilitást feltétlenül' meg kell őriznie önmaga, de Európa érdekében is. Kérdésekre válaszolva a fellángoló idegengyűlölettel és a szélsőjobboldali néze­tek megjelenésével kapcso­latban Wolfgang Schäuble leszögezte: Németország­ban minden demokrata erő egységes e jelenségek el­ítélésében. A CDU hatá­rozottan fellép a kirekesz­tés minden formája ellen, s a szociális piacgazdaság, a demokrácia és a szabadság megvalósítását tekinti cél­jának, akárcsak az MDF. Ezen alapul a két párt együttműködése. Kónya Imre a bőrfejűek akcióival és az egyebek között az MDF-ben is je­lentkező szélsőséges néze­tekkel kapcsolatban rámu­tatott: á diktatúra évei után sok minden felszínre jön, amit korábban el­nyomtak. „A rendszerváltás kiéle­zett helyzetben folyik, s tartózkodni kell mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségektől. Stabilitás csak középen képzelhető el” — mondta Kónya Imre, A VIKSZ kezelje A Szakszervezetek, Mun­kástanácsok és Keresztény­szociális Érdekvédelmi Tö­mörülések Konföderációja (Szamkét) „örömmel ve­szi tudomásul” a szakszer­vezetek vagyonmegosztási szándékát, ám elfogadha­tatlannak tartja mind a módszereket, mind a va­gyonmegosztás arányát mondta Lántzky László, a a Szamkét elnöke csütörtö­kön újságírók előtt. A 40 ezer tagot számláló ÉT-n kívüli, de a VIKSZ ben helyet foglaló szervezet azt kifogásolja, hogy a va gvonmegosztást a megkér dezésük nélkül határozták el, és az osztozkodás a je­lenlegi szakszervezeti struk­túrán alapszik A Szamkét szerint olyan megoldást kell találni, amelyben a vagyon a jelenlegi és a jövőben megalakuló szakszervezetek működésének anyagi alap­ját biztosítja. Úgy vélik, hogy a vagyon maradjon a VIKSZ kezelésében, ám an­nak működését újra kell gondolni. KÁRPÚTLÁSIJEGY-CSERE - FELFÜGGESZTVE Küldöttgyűlésre készül a VOSZ PALOTÁS ÁTIGAZOL A KÖZTÁRSASÁG PÁRTJÁBA Á teljes tisztújítás mellett egy új stratégia kidolgozá­sát is fel kel) vállalnia a VOSZ soron következő kül­döttgyűlésének — foglalt állást a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének választ­mánya csütörtökön Nyír­egyházán. A testület kihelyezett ülé­sén elhangzott: a gazdaság élénkítéséért a szervezet az eddigieknél is többet kíván tenni. Hatékonyabb szak­mai segítségadásra törek­szik, mindenben támogatni akarja a vállalkozókat, Ezért javasolja az új stra­tégia kidolgozását a vá­lasztmány a küldöttgyűlés­nek, amely egyébként no­vember 23-án tanácskozik majd Budapesten. A tisztújítással kapcso­latban Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára megerősí­tette: a szövetség elnöki tisztségét eddig ellátó Palo­tás János nem kívánja ma­gát újra jelöltetni. A kép­viselő Palotás János elha­tározását a szerveződő Köz­társaság Pártjában betöl­tött vezető szerepével ma­gyarázta. Ügy vélte: a VOSZ politikai semlegessé­ge nem engedi meg, hogy ő pártvezetőként jelöltesse magát az elnöki tisztségre. A főtitkár szerint Palotás János'a társelnöki felkérés­re .viszont minden bizony­nyal igent mondana, hogy hazai és külföldi kapcsola­tainak átadásával segíthes­se a szövetség új elnökét, eír xiökségét. Az elnökjelölt­ségre egyébként pályázatot írtak ki, s a küldöttgyűlés napjáig várják a jelentke­zőket. A VOSZ választmányá­nak tagjai Nyíregyházán tanulmányozták a volt szovjet katonai laktanyá­ban kialakított térségi vál­lalkozói központ működé­sét, valamint a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapít­vány munkáját. A kezdő és a már működő nyírségi vállalkozóknak jelentős se­időre felfüggesztik az In- ter-Európa Bank-részvé­nyek kárpótlási jegyre tör­ténő cseréjét. Az átváltás­sal kapcsolatban bennfen­tes információ gyanúja merült fel, mivel az érté­kesítésben részt vevő 20 brókercég közül néhány értékpapír-ügynökség a kárpótlási jegyek napi cso­magjaiból saját számlára visszatartotta a nála lé­vő teljes mennyiséget. A kárpótlásijegy-csomago- kon ezen brókercégek sa­ját maguknak Inter-Euró- pa Bank-részvényeket vál­tottak át — tájékoztatta az MTI-t Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyette­se. Mint elmondta, az Inter- Európa Bank-részvények kárpótlási jegyre való cse­réje során a brókercégek napi részvénymennyiséget gítséget nyújtó intézmé­nyek tevékenységéről elis­merően nyilatkoztak, úgy vélték, hogy a szabolcsi szervezettség példaként szolgálhat akár a VOSZ új stratégiájának kialakításá­hoz is. kapnak a bank részvényei­ből. Mivel a pénzintézet részvényeit egy az egyben lehet kárpótlási jegyre be­váltani, és árfolyamuk 70- 75 százalék körül mozog, néhány brókercég elkezdte a saját számlára történő bankrészvény-fel vásárlást. A részvény—kárpótlási jegy cserének alapvetően az alanyi .jogú kárpótlásijegy­tulajdonosok érdekeit kell szolgálnia. Ha a cserét nem függesztik fel, a kárpótlás­ra jogosultak érdekei hát­térbe szorultak volna. Az Inter-Európa Bank részvényeiből 62 millió fo­rintos csomagot lehet az ÁVÜ döntésé alapján kár­pótlási jegyre átváltani. Eb­ből már elkelt 10-12 millió forint értékű részvény, amelynek egy része való­színűleg egyes brókercégek saját tárcájába került. A SZÜKSÉGESNEK CSAK A FELE VAN MEG Év végi prognózis: 1 millió munkanélküli Jövőre a munkaadóknak és a munkavállalóknak mintegy 60-65 milliárd forint járulékot kellene befizetniük a Szolidaritá­si Alapba ahhoz, hogy biztosítható legyen az év végére várhatóan egymil­lió munkanélküli ellátása. Ennek érdekében a Mun­kaügyi Minisztérium a je­lenlegi 5 plusz 1 százalékos járulék 7 plusz 2 százalék­ra emelését javasolta az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kaerő-piaci bizottságának csütörtöki ülésén. Emellett az ellátások mértékének csökkentésével mintegy 4-7 milliárd forint takarítható meg. A Szolidaritási Alap igénye jövőre 120 milliárd forint, ebből a költségvetés nem tud 50-60 milliárd fo­rintnál többet vállalni. Az ülésen a munkaválla­lók és a munkaadók nem voltak hajlandók a járulék­emelés és a járadékcsök­kentés mértékéről tárgyal­ni. Rámutattak: 1 millió munkanélküli komoly vál­sághelyzetet jelent, ezt nem lehet a befizetések emelé­sével eV tézni, komplett intézkedési csomag kidolgo­zására van szükség. Egy ilyen tervnek az összes gaz­dasági összefüggést mérle­gelnie kellene. Szólnia kell többek között arról, hogy elengedhetetlen védővá­mokkal védeni a magyar ipart, a munkahely-felszá­molásnál, a privatizációnál következetesebben érvénye­síteni a foglalkoztatási szempontokat s eredmé­nyesebben ösztönzöni a gazdálkodókat az új mun­kahelyek létesítésére. • A Munkaügyi Miniszté­rium képviselői ismertették a Szolidaritási Alap ki­adáscsökkentő lehetőségeit is. Mintegy 4-6 milliárd fo­Chrudinák Hankisshoz RÉSZLETEK A NYÍLT LEVÉLBŐL1 Az ön ellen szeptember 19-ére meghirdetett tünte­tés egyik vezetőjéhez in­tézett nyílt .levelében ön újabb hazugságokra és rá­galmazásokra ragadtatta magát, s ezt kénytelen va­gyok ismét visszautasítani. ... ön szüntelenül sajtó- szabadságról, autonóm, szu­verén újságírásról szónokol, holott éppen Ön sérti meg mind gyakrabban a sajtó- szabadság és az újságírói etika legelemibb normáit egyébként pontosan úgy, ahogyan ezt a sajtómaffia agit.-prop.-os urai tették hosszú éveken keresztül _ a magyar ^közvélemény ellen, ellenem, a Panoráma ellen. Függetlenségünk, önálló véleményünk, szókimondó sítlusunk akkor sem tet­szett, most sem tetszik a TV vezetőinek, illetve azoknak a pártvezéreknek, akik zsebből irányították őket. De ehhez már hozzá­szoktunk! Az igazi alkotó­nak mindig meg kell küz­denie az ostobasággal, á klikkszellemmel, a hata­lomtól megrészegült funk­cionáriusokkal, kisszerű karrieristákkal, a lihegő, elfogult pártoskodással. 1981-ben például Győri Imre. az MSZMP KB agit.-prop.-titkára plé- nunr előtt többször azzal vádolt, hogy műsoraimat az „imperializmus szócsö­vévé” tettem, hogy „szem­beköpöm az MSZMP kül­politikáját”. ön, Hankiss Elemér, most ugyanezzel rágalmazott meg engem, egyszóval feljelen­tett egy parlamenti bizott­ságban, mert hogy állítólag „károkat okozok a magyar külpolitikának ...” Tanu­lékony az új tévé-elit! De a • történelem végül is a Pa­norámát, bennünket iga­zolt, és igazol ma is, akár a szerb agresszióról és nép­irtásról, akár a szlovák és román nacionalizmusról vagy a korábbi szélsőséges izraeli politika megítélésé­ről van szó... O Levelében ön azt ál­lítja, hogy „miközben ’56-osként börtönbe ke­rült”, én „akkor, vagy ké­sőbb a másik oldalon” áll­tam ... Azt nem tudom, hogy ön ’56-ban valójában mit csinált, de ez a nyilvá­nosság előtti kisiskolás ön- dícsérete és ifjúságom leg­szebb éveinek megrágal- mazása most arra kénysze­rít, — bármily nehezemre esik is ezt most megtenni —, hogy elmondjam: ... másodéves egyetemistaként én valóban részt vettem az ’56-os forradalomban. Ezért ’57-ben börtönbe zártak, és az ország összes egyetemé­ről kizártak, mivel az ELTE akkori ítélőszéke szerint: „Chrudinák Alajos a Nagy Imre-féle ideológiai plat­form alapján áll”. A hata­lom 1956 után éppen azért üldözött és távolított el az egyetemről (sémi filológiát tanultam az ELTE-n), majd a munkahelyeimről, vont felelősségre azért, bünte­tett és próbált megalázni engem, mert mindig saját meggyőződésem szerint cselekedtem és az igazat mondtam ... Sorsom nyi­tott könyv. A több mint 100 riport- és dokumentum­filmem mondanivalóját és valóságfeltárását ismeri az egész ország, és a legjavát a .nagyvilág is. Nem vélet­lenül nyertek filmjeim nagydíjakat a világ legna­gyobb filmfesztiváljain. Én 1972-ben áz utcáról kerültem a Televízióba, nem ejtőernyősként, mint ön és teljhatalmú helyette­se, felesége volt férje, Bá­nyai Gábor... © Állításával ellentétben ön semmilyen rend­szerváltozást nem hajtott végre a Televízióban ... Aczél György volt ölebei­vel, éppen az „ellenforra­dalomról” — Tollal és fegyverrel — fabrikált mű­sorok készítőivel, a volt intendánsokkal és az MSZMP volt függetlenített párttitkárával együttmű­ködve két év alatt szétzi­lálta a Magyar Televí­ziót ... © Megmondom őszintén: .. .Rágalmazásainak színvonala oly alacsony, hogy a Panoráma szerkesz­tősége eddig még azt is rangon alulinak tartotta, hogy megcáfolja őket. De a pohár betelt... Ezért ké­rem önt, haladéktalanul vizsgáltassa ki, pártatlan fórumokkal, az ön és ba­rátai által hangoztatott fe­lelőtlen, becsületsértő rá­galmakat, miszerint a Pa­noráma „mélyíti a szakadé­kot Magyarország és a szomszédai között”, és „árt a magyar külpolitikának”, vagy hogy a Külpolitikai Főszerkesztőség és annak vezetője „kiszolgálta a ha­talmat”, stb. Kérem, vizs­gáltassa ki, hogy a való­ságban kik követtek el a Magyar Televízióban vagy a rágalmazók közül ilyen „politikai hibákat” (pl. ’56 megítélése, a nemzeti tudat leépítése, kulturális és er­kölcsi rombolás, a magyar­ság pocskondiázása, vagy „a jövendő szocialista tár­sadalom útkeresésének és tudatosításának szolgálata”, stb.). A rágalmazók — így ön is — bizonyítsák rágal­maikat! Vonja vissza őket, vagy ha ennek — rövid időn belül — nem tesz ele­get, akkor a bíróságon kell felelnie. Hiszen bármilyen hatalom is van pillanatnyi­lag a birtokában, a szemé­lyiségi jogok megsértése, a hitelrontás büntetendő cse­lekmény. Budapest, 1992. szeptember 17, Chrudinák Alajos rinttal csökkenthetnék a kiadásokat, ha a jelenlegi kétszakaszos, az átlagkere­set 7.0, illetve 50 százalékos járadékmértékét egysége­sen 60 százalékra változtat­nák. Jövőre csak néhány százmillióval, de 1994-ben már 25-30 milliárd forint­tal mérsékelhetné a kiadást; ha a járadékfizetés maxi­mális idejét másfél évről egy évre csökkentenék. Igaz, így számottevően nö­vekedne a szociális jellegű kiadás. A Munkaügyi Mi­nisztérium képviselői« hangsúlyozta: mivel a mun­kavállalói, munkaadói ol­dal nem tett javaslatot a Szolidaritási Alap hiányá­nak pótlásá a testületnek kell a felelősséget vállalnia ebben a rendkívüli helyzet­ben. A témakörrel az ÉT plenáris ülí.e is foglalkozik majd. Önök szerint most liíilbniíálótlunk? Az Anlall-kormány fennállása óta hazánk szép lassacskán balka- nizálódik. E kijelentést a parlament szerdai vi­táján az SZDSZ vezér­szónoka, Tölgyessy Pé­ter tette. Nos, ha me­móriánk nem csal, úgy emlékszem, a balkani- zálódás nem éppen az elmúlt két esztendő ve­lejárója. Nekem inkább azok az idők voltak bal­kániak, amikor egyetlen párt pár száz vezető funkcionáriusa irányítot­ta az ország politikáját és gazdaságát, termé­szetesen nem is a Bal­kánról, hanem még tá­volibb, tölünk idege­nebb nagy város, azaz Moszkva urainak kézi­vezérlésével. Akkor — minő balkáni viszo­nyok! — mai parla­menti képvisclőKct pü- föltck egyenruhás ele­mek, ha jött március, vagy október. Avagy önök szerint az nem kellőképpen balkáni volt, hogy bizonyos dol­lármilliók keltek útra mindenféle feladóve­vény nélkül, egy diplo­matatáskában? Nem volt balkanizálódás ak­kor, amikor minden ér­dekeltet feledve építet­tek hűbelcbalázs mód­ra vízerőművet, lösz­hátra lakótelepet, és 10 emeletes lakóházat, amelyből kifelejtették a lépcsőt... Vélemé­nyem szerint az volt az igazi balkanizálódás, amikor évtizedeken át csókolgattak „veze­tőink” minket megszálló tábornokokat, amikor az egyetemes kultúra ré­szét képező egyházi mű­emlékek omolhattak össze, miközben az ott évezrede honos keresz­tény értékrendet szám­űzték. Nem értem Töl­gyessy Pétert, vagy önök szerint elképzelhe­tő, hogy valaki ily gyorsan felejt? (Vödrös) 3 Stabilitás csak középen képzelhető el Péntektől az Állami Va­gyonügynökség döntése alapján meghatározatlan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom