Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
Mű helyid toga tóba u Mészáros Dezsőnél Megalitszobrok az Aprily-udvaron A Szentendrén átutazó akarva-akaratlan esztétikai élvezetben részesül. A művészek városát átszelő főút valahol a helység közepe táján szoborerdő mellett ereszkedik alá. . A Duna felőli oldalon, különösképpen erős napfényben valósággal felizzanak a fehér kőkolosszusok és finom vonalakat rejtő kőtör- zsek. Akárha valamelyik itáliai település útjai mentén. A klasszikus szobrászati tradíciók szellemében született szoborcsoport Mészáros Dezső munkája, öt kerestük fel visegrádi „műhelyében”, s faggattuk életéről, gondolatairól, mert hiszen a „faragott kő maga helyett beszél, a kőfaragót viszont — jegyezte meg Fiilep Lajos — elegendő, ha meghallgatják”. Zenélő kő — Nincs nekem alkalmam beszélni — mondja Mészáros Dezső, mihelyt tárlatnak is beillő udvarán ólmélkodva nézünk szét —, helyettem ők szövegelnek — mutat a néhány tonnás szobrok irányába. Aztán az udvar egykori gazdájára, Aprily Lajosra tereli a ízót, mintegy jelezvén, hogy az írással és beszéddel megáldottak dolga az anyanyelv ilyetén való használata. — A szobrokat, illetve a követ én ugyan megszólaltatom — folytatja —, de meghallgatnom nem énnekem kell. Stílusosan a Hallójáratok című munkáját mutatja, aztán a mellette lévő, hátára fektetett lótetemet fejtető kőszobrára üt. A meredek udvart távolról érkező zenei hangolc(!) futják át, eddig sosem tapasztalt kődobok üzeneteként. — Lám, akár zenélnek Is, ha úgy akarom — magyarázza, miközben hatalmas két tenyere óriás köröket vág a völgyet övező, kristálytiszta levegőből, mintha láthatatlan szobrokat mintázna —, pedig a szobor nem a fülnek, s nem is a 'szempillának a gyönyörködtetéséért van! A szobor a tér művészete, szinte terméke, őtőle függ, őmiatta létezik. Medgyessy óta tudom, hogy az a jó munka, és itt csakis szobrokról beszélek, amelyik önmagától adódóan szorítja ki . a teret — a maga természetességével, nem pedig kierőszakolva azt. Műhely az ég alatt A műhellyé változott Áp- rilv-udvaron (igaz: annak előtte a költő műhelye a villa kis emeleti szobájában volt — tudjuk meg a feleségtől, aki maga is Áp- rily-vér), a „galériámban”, ahogy mondja, szoborko- losszusok „töltik az időt”, óriás formák, mintegy ókori leletekként, mérhetetlen nyugalommal és biztonsággal. Óceánia szigetvilágának az ősfaragványaira emlékeztetnek, melyeket bizony Brincusi is. és Henry Moore is megirigyelhetne. — Nemrég Cuman professzor járt itt Hollandiából, ő a Holland Akadémia elnöke, igen-igen jólestek az elismerő szavai. Nagyon rácsodálkozott a szobraimra. Arról volt szó ugyanis, hogy az egyik világpáiyá- zatot (Művészet az emberiségért címen hirdették meg) a hollandok nyerték meg, a professzor úr pedig munkákat verbuvált... Ezt a négy darabból álló sorozatot és a Szentendrén látható műveimet rendelte meg egy majdani, persze ottani szoborkertbe. És szóba kerül külföld kapcsán Mészáros Dezső olaszországi útja. Megtudjuk: 1969 novemberében gvűjteménves bemutatkozása volt Rómában a Via Giulia 1. szám alatt — ott faragott munkáit állította ki. Mintha előadó lett volna örök életében, önmagáról szinte megfeledkezve magyarázza, miként ismerkedett meg a modern olasz szobrászat mestereivel, Marino Marival, majd Vot- rubával, Venturival. — Ven túrit nagyon meglepte, hogy a „párhuzamos aszimmetria” gondolata engem is foglalkoztat, és hogy ugyanazt csinálom, amit ők ebben a műfajban. Nem akartam elszomorítani a magam véleményével, amelv akár nagyképűségnek is tűnhet, de ez az igazság: a magyar szobrászatban sokkal, de sokkal nehezebb messze mutató csapást vágni, mint a klasszikus itáliai és görög iskolán nevelkedett olaszoknak ... Tudod, a magyar, ha nem az örökkévalóságnak dolgozik, akkor minduntalan saját magával foglalkozik ..., ami nem baj, de akár az is lehet ... Veszélyes csapások Hazai „élményeiről” faggatva arcát veríték lepi el. — Nem tudom, hogy van-e még kolléga, akit Rákosi Mátyás öccse „fogadott volna” a főiskolán — kezdi. — Egy agyagszoborral (a szomszédasszonyt, Náci nénit ábrázoló szobrocskával) a zsákomban feljöttem Szegedről a fővárosba. Egy borotválkozó manus fogadott, s tanácsolt is el nyomban, ahogy meglátta Náci nénit, és megtudta, hogy osztályidegen vagyok. Ha nincs ott még néhány későbbi tanárom, mesterem, Szőnyi Pista, Koffán Károly, Kisfaludi Strobl és Pátzay. kisodródtam volna a művészvilágból. Az indulatok csillapodása után szerszámait, a maga tervezte kalapácsokat, nagyverőiket mutogatja. íHrti filmtegyzet A vadak ura II. Egyszer már volt a vadak ura Bart, Zodhar király fia — természetesen a kisebbik, mert hogy a mesékben, legyenek bár népmesék vagy a mese klasszikusai által írtak, mindig a kisebbik fiú az igazi hős. Bart egy mesebeli ország, Arak királyának a fia volt, s ezt az országot fenyegette a gonosz fekete mágus, Árkion. Olyannyira, hogy megölette Zodhar trónörökös fiát, s maga lett a király, a saját vad hordái, a junnok erejére támaszkodva. Árkion persze Bart életére is tört, de a vadak ura, aki ért az állatok nyelvért; parancsol nekik, s állandó kísérői a vadászmenyétek, Fürge és Nyurga, á sas, Sarak és Bruu, a tigris, nem hagyta magára. Miután pedig a rejtélyes boszorka, Lianna sem igazán kedveli Árkiont, Barinak segítsége is akad a szemrevaló boszorka személyében. Tőle tudja meg, hogy létezik 6 %y»rfqp egy Idökapu, amelyen át egy másik világba lehet jutni. Ez a másik világ pedig egy fantasztikus város, mely az Angyalok Városa nevet viseli. Nem nehéz kitalálni, hogy -az Időkapu a mesék országából, Arakból Los Angelesbe, s így a mai Amerikába vezet. A Sylvío Tabet rendezte film itt vált át egy másik szférába. Eddig csak olyasmi volt, mint sok hasonló társa, a Conan, a barbár, A Hegyek XJra vagy, szélső példát említve, a Mad Max. Most belép a sci-fi be a nagyvárosi akciófilm. Ez is csupa séma persze, attól kezdve, hogy feltűnik egy dúsgazdag és enyhén kelekótya, sebes'ségmániás tinédzser lány, addig, hogy egy világot elpusztító erejű robbanószerkezet körül is megindulnak a nagy verekedésekkel, lövöldözésekkel járó kergetőzések. Aki elég türelmes, és eléggé jártas mozinéző vagy videobarát, az jelenetről jelenetre kimutathatja, melyik ötlet honnan érkezett ebbe a filmbe, kik voltak a példaképek vagy egyszerűen csak a minták. Minden ismerős már valahonnan, minden mozzanatra megindulhat a néző automatikus asszociációja, de közben maga sem tudja, mi és honnan olyan ismerős. Nos, az egész erre alapozott mert pontosan arról van szó, hogy — mint egy L,ego-játék estében — az ismert alkatrészeidből ösz- sze lehet szerelni valami új formát, amely újnak hat ugyan, de minden kis része ismert. A dologban azonban az a megejtő, hogy a nézőt mindig be lehet húzni a csőbe. Amíg a film pereg, a gyanútlan mozinéző nemigen gondolja végig az eredetét mindannak, amit lát. Lenyűgöző technikai apparátus dolgozza fel a fantasztikus jeleneteket. Trükkök garmadával ámítanak el bennünket. Még egy parányi (nem túl szellemes) humort is becsempésznek. Működtetik az állatszereplők iránti rokonszenvref- lexeinket. Egyáltalán: itt minden de minden a legapróbb részletig a hatáselemzést, a nézőre hatás mechanikájának pompás kidolgozottságát mutatja. Még azt is észre veheti a gyakorlott néző, hogy már a televíziós vetítésre is gondoltak, mert legfeljebb hat-nyolc percenként van egy olyan pillanat, amelyben bedobható lesz majd valami reklám. Takács István A művész a Hallójáratok című munkája mellett (Vimola Károly felvétele) — Németh Lajos — kezdi újra a magyarázatot — filmet készített rólam, munka közben, hogy a szobrásznövendékek okulhassanak. Amikor lassítva visz- szaláttam az ütéseimet: lemerevedtem — pár milliméterre húzott el a kalapács a koponyám mellett ... El tudod képzelni, mit jelent az? Mit válaszolhattam volna? Hogy a művészet veszélyekkel is jár, és járt mindenkor, azt mindenki tudja; s a végtelennel és annak földi megtestesítőjével, a kővel küszködő művészembernek közhelyekkel ne álljon elő senki. Bágyoni Szabó István A régi-új bábszínház Újakra készülnek Ez év május 1-jével kettévált az Andrássy úti Állami Bábszínház. A patinás épületben és színházteremben maradó részleg Budapest Bábszínház névvel, új igazgatás alatt működik. (A Jókai téren Kolibri Színházzá alakult az ottani bábszínházi játszási hely). A Budapest Bábszínházban az induló új évad előtti tájékoztatáson a színház vezetői, Villányi László igazgató és Koós Iván művészeti igazgató elmondták: az új helyzet új feladatokat és lehetőségeket jelent a színház számára. Egyfelől meg akarják őrizni a bábszínjátszás klasszikusnak számító hagyományait, illetve azokat a produkciókat, amelyek e hagyományok jegyében születtek. Másfelől viszont teret kívánnak adni a bábjátszásban nálunk eddig csak kevéssé művelt, különleges stiláris törekvéseknek. A több évre Szóló program egyik első pontja lesz az a szeptember 21-ére tervezett előadás, amelyre — a Transsylvania világnap alkalmából — meghívják a hazánkban élő és tanuló erdélyi gyermekeket. Ez alkalommal Békés Pál új bábjátéka, A kétbalkezes varázsló lesz műsoron. Előtte Tőkés László püspök emlékezik meg a világnapról. Még októberben elindul az a sorozat, amely a magyar meseirodalom bábadaptációinak legszebb darabjait kívánja eljuttatni a határainkon túl élő ma gyarajkú gyermekekhez Az első turnéra Erdély eldugott falvaiban játsszák majd a János vitéz bábváltozatát. Terveik között szerepel még a népi hagyományokat felelevenítő, gyermekekhez — és felnőttekhez is — szóló produkciók létrehozása, a hagyományos vásári bábjátszás stílusában fogant gyermekprodukciók kidolgozása, amelyben a gyermekek is aktívan részt vesznek, valamint olyan felnőtt előadások megszervezése, amelyekben a klasszikus zeneművek — például Muszorgszkij. Egy kiállítás képei — kapnának bábfantázia megeievení- tést. A Budapest Bábszínház a jövőben sokkal nagyobb súlyt kíván fektetni arra is, hogy kiépítse a színház állandó közönségbázisát, azoknak a korét, akik a bábszínjátszás iránt különösen behatóan érdeklődnek. Az évad első bemutatói közt megemlítették a Békés Pál-bábjátékot. (A kétbalkezes varázsló), A dzsungel könyve és a Ludas Matyi bábprodukciót, valamint a Gidaház az erdőszélen és Az elvarázsolt egérkisasszony című mesejátékokat. (takács) A népi építészetről tanácskoznak Fejes Teri köszöntése Fejes Teri színművésznő, a Vidám Színpad örökös tagja, szeptember 20-án lesz 90 esztendős. Ebből az alkalomból ünnepségen köszöntötték őt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Színész Kamara képviselői. Békésen a városháza dísztermében ma kezdődik a kétnapos 8. Országos népi építészeti tanácskozás. A kétévente, hagyományosan Békésen rendezett népi építészeti szimpóziumot ezúttal „Kölcsönhatások az Alföld és a környező területek népi építészetében” címmel tartják meg. A rendezvényre erdélyi és vajdasági tudósokat is várnak, s összesen 14 előadás hangzik el az építészek és néprajzosok összejövetelén. denki egyaránt kiveszi részét a működésünkhöz szükséges pénz előteremtésében. — Ami valószínűleg nem egyszerű dolog. — Ez így igaz. Nemcsak alkotók, de kereskedők is vagyunk. Magyarán: vásározunk. Szeretnénk, ha néhány cég felfigyelne munkánkra, és üzleti kapcsolatra lépne velünk. — Nézzük talán a dolog erkölcsi oldalát. — Ügy gondolom, hogy ez a csúnya szóval mondott munkaterápia a négy esztendő alatt meghozta a maga gyümölcsét. Volt olyan szellemi fogyatékosunk, aki még a cipőfűzőjét sem tudta önállóan megkötni. Ma már önálló alkotó munkát végez. Sorolhatnám tovább a példákat. Egy a lényeg: ez a fiatal ember, aki ide kerül, igen rövid idő alatt beilleszkedik a közösségbe. Mervay Miklós és főállású munkatársai sajátos missziót vállaltak. Nem kevés energiával végzik munkájukat. Becsületet és tiszteletet érdemelnek érte. Tóth Sándor Szociális foglalkoztatottak alkotásai a biato-bágyi faluházban (A szerző felvétele) Kiállítás a faluházban Sajátos misszió Hamutartók, vázák, kerámia dísztárgyak. Na és — kérdezheti a tájékozatlan szemlélő —, láttunk már ilyesmit máshol is. Igen ám, de ezeket az iparművészeti munkákat szellemi fogyatékosok készítették es állították ki a nemrégiben megnyitott biatorbágyi fi- luház egyik reprezentatív termében. Alkotóműhelyüket a község egyik családi házában rendezték be. Vezetőjükkel, Mervay Miklóssal beszélgetünk. — Hogyan jött létre a közösség? — Összejöttünk néhá- nyan olyan emberek, akik korábbi foglalkozásukat hátrahagyva vállalták ezt a korántsem könnyű, de szép feladatot. Négy évvel ezelőtt, 1988-ban kaptuk meg a hozzájárulást a Népjóléti és a Pénzügyminisztérium Rehabilitációs Alapjától. Munkánkat segíti továbbá a Hit és Fény keresztény szervezet, mely egy kreatív jellegű nemzetközi mozgalom. Meg kell még említeném a polgármesteri hivatal segítőkész- ségát, mely annak ellenére adta hozzájárulását működésünkhöz, hogy á kollégák más vidékről származnak. — ön most kollégákat említett... — Szándékosan. Mi itt nem ápoltakról beszélünk, hiszen szellemi fogyatékosaink önálló alkotó munkát végeznek. Olyan közösség a miénk, ahol min-
