Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
CÖNCZ ÁRPÁD LJUBLJANÁBAN Közös kezdeményezéssel a menekültek visszatelepítéséért A magyar—szlovén kapcsolatokról, az aláírásra váró egyezményekről, a nemzetiségi kérdésről és a volt Jugoszlávia területén dúló háborúról tárgyalt Ljubljanában szerdán, kétnapos szlovéniai látogatásának második, befejező napján, Göncz Árpád köztársasági elnök.. A magyar államfő kétórás megbeszélést folytatott Milan Kucannal, a szlovén köztársasági elnökkel, udvariassági látogatást tett a szlovén főváros polgármesterénél és felkereste France Bucart, a képviselőhöz, a szlovén parlament elnökét. , A két államfő tárgyalásán részt vetlek az érintett nemzeti kisebbségek — a szlovéniai magyarok és a magyarországi szlovénok — képviselői is. A tárgyaláson Milan Kucan a két ország kapcsolatait jónak értékelte, amelyet nem terhelnek rendezetlen ügyek. Ezután kifejtette, hogy a két szomszédos ország kapcsolata jó példa lehet Iíö- zép-Európának — ehhez később egy politikai és gazdasági egyeztetés után — Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával intenzív, kétoldalú kapcsolatokon nyugvó, kelet-közép- európai konzultációt lehetne kialakítani. Ebbe a nem formális politikai párbeszédbe később be lehetne vonni Horvátországot és Olaszországot is. A szlovén elnök felhívta á figyelmet a Magyarországon élő szlovén kisebbség helyzetére is. Az Európában lévő határokat függetlenül attól, hogy azok igazságosak-e, el kell ismerni — hangsúlyozta a szlovén államfő —, majd a gondolatot folytatva megállapította: Európában nincs olyan ország, amelynek ne lenne kisebbsége. Magyarországnak és Szlovéniának ezen a területen példamutató egyezményt kellene kötnie. A menekültek visszatelepítését szlovén felfogás szerint ENSZ-felügy elet alatt kellene lebonyolítani, Milan Kucan javasolta, hogy ebben a kérdésben szülessenek közös kezdeményezések Magyarország és Szlovénia részéről. A nemzetiségi kérdés kapcsán a magyar köztársasági elnök a nemzeti- gek kettős kötődésének fontosságát emelte ki, vagyis azt, hogy a nemzetiségeknek lehetővé kell tenni, hogy kötődjenek az anya- nemzéthez is, és a befogadó országhoz is. A jugoszláv válsággal kapcsolatban a magyar elnök úgy vélekedett, hogy távolabb kerültünk a fegyveres megoldás lehetőségétől, tehát á politikai és gazdasági nyomás együttesen segíthet a válság megoldásában. Göncz Árpád kitért arra is, hogy a magyar— szerb kapcsolatok alakításánál 400 ezer vajdasági magyar sorsát kell szem előtt tartani. A cél, hogy az ottani magyarok fizikai létét, identitástudatát megőrizzük. Magyarország Szerbiával is olyan kisebbségvédelmi megállapodásra törekszik, amely, mintaként szolgálhat Kelet-Kö- zép-Európában. Göncz Árpád és kísérete ezután a szlovén főváros polgármesterénél telt udvariassági látogatást. Reményt keltő tanácskozások Lehetséges és szükséges kapcsolataink továbbfejlesztése Magyarországon kezdett szerdán tárgyalásokat az új-zélandi miniszterelnökhelyettes, küiügy- és külkereskedelmi miniszter. Donald McKinnon elsőként Kádár Bélával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével találkozott. A megbeszélésen áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolat fejlesztésének lehetőségét. Don McKinnon vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is tárgyalt tegnap. A megbeszélések során a felek ismertették egymással országuk és térségük helyzetében a Wellington! tárgyalások óta végbement változásokat. Az új-zélandi diplomácia vezetője az ázsiai csendes-óceáni térség biztonságnolitikai és gazdasági integrációs folyamatait elemezte, míg magyar partnerétől a délszláv válság megítéléséről és a FÁK helyzetéről érdeklődött. A bilaterális kapcsolatok témájára áttérve Jeszenszky Géza elmondta: Űj-Zéland- dal hivatalos kapcsolataink rövid múltra tekintenek vissza, de a nagy földrajzi távolság ellenére is előnyösen fejlődnek. Hazánk nagyra értékeli azt a segítséget, melyet az új-zélandi kormány nyújt a magyar mezőgazdaság átalakításához. A felek egyetértettek abban, hogy lehetséges és szükséges egyezményes kapcsolataink továbbfejlesztése, mindenekelőtt a kettős adóztatást kizáró megállapodás megkötése révén. Az új-zélandi politikus találkozott Gergútz Elemér földművelésügyi miniszterrel is, majd rövid időt töltött az Országgyűlés ülésszakán. Antall József miniszter- elnök és Don McKinnon, Űj-Zéland miniszterelnökhelyettesének tárgyalásain az új-zélandi államférfi elmondotta, hogy a távoli szigetországban is figyelemmel kísérik az Európa keleti felében végbemenő viharos átalakulást, és nagyra becsülik Magyarország kiegyensúlyozott, stabil szerepét a térség középpontjában. Űj-Zélandon a néhány ezres magyar emigránskö- zösség általános megbecsülésnek örvend és társadalmilag sikeres. Antall József tájékoztatta vendégét a magyar belpolitikai helyzetről és térségünk folyamatairól. Kiemelte, hogy a térség hatékony nyugati segítség nélkül nem képes stabilizálódni, ezért is becsüljük sokra, hogy Űj- Zéland is részt vesz a kelet-európai új demokráciák támogatására alakult 24-es országcsoportban. Folytatódtak a konzultációk A kormány kétéves tevé- kenységéről zajló rendkívüli parlamenti ülésszakkal párhuzamosan szerdán folytatódtak azok a szakmai konzultációk, amelyeket Kupa Mihály pénzügy- miniszter kezdeményezett az 1993—94-es gazdaságpolitikáról, az 1993. évi költségvetési előirányzatokról, valamint a nemzetgazdaság más, időszerű kérdéseivel összefüggő kormányzati elképzelésekről. Szerdán a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői tájékozódhattak a pénzügyi tárca intézkedési tervéről. A kormány nem jár önkritikái „násztáncot” (Folytatás az I. oldalról.) hát nem írható egyértelműen a kormány számlájára — jelentetté ki. Ezt követően a parlamenti frakciók vezérszónokai fejtették ki véleményüket a kormány kétéves tevékenységéről. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette: a kormány eddig eleget tett vállalt feladatainak. Ezek közül a két legfontosabb a békés rendszerváltozás folyamatának irányítása, valamint a működőképesség fenntartása volt. Tölgyessy Péter, az SZDSZ vezérszónoka négy alapvető szempontból bírálta a kormány tevékenységét t a beígért gazdasági fordulat helyett gazdasági hanyatlást ért el; a szabadság kormánya helyett a hatalmi perlekedés kormányává vált; európai jellegű kormányzás megvalósítása helyett a kormány vezetése alatt az ország lassan balkanizálódik; a nép kormánya helyett a kabinet egyre inkább a népszerűtlenség kormánya lesz. Dragon Pál, a 37-ek vezérszónoka a kisgazda-törekvések megvalósulásá-. nak tükrében elemezte a kormánybeszámolót. Hangsúlyozta, hogy az FKGP nem kárpótlást szeretett volna, hanem az egykori tulajdon visszaadását, de ezzel a követeléssel egyedül maradt a parlamenti pártok között. A kormány eredményei között tartják számon a 37-ek, hogy megnyugtatóan sikerült kezelnie a délszláv válság minket érintő, provokációkban is megnyilvánuló következményeit. Horn Gyula, az MSZP elnöke a kormány által vázolt helyzetet úgy értékelte: jó, de nem reménytelen. A külpolitikával kapcsolatban szorgalmazta a környező országokkal kiépítendő szorosabb vállalati, bankközi együttműködést. Áder János, a Fidesz szó- szó'ója elöljáróban elfecsérelt időnek nevezte a beszámoló feletti vitát. Véleménye szerint ugyanis az ideologikus jellegű dokumentum semmiféle elemzést nem tartalmaz, a felkészülésre nem volt elég idő, a Folynak a bértárgyalások Szigetszentmiklóson Pénteken eldől lesz-e sztrájk? (Folytatás az t. oldalról.) szervezeti hizaimi testület előzetes megbeszélést folytatott az esetleges bérfejlesztésről a kft. vezetésével. de mivel ezek a tárgyalások eredménytelenek voltak, a múlt heti munkásgyűlésen megalakították a hattagú egyeztetőbizottságot, és a doigozók által megfogalmazott követeléseket írásban eljuttatták a vezetőségnek. Ebben többek között 40 százalékos bérfejlesztést, a kollektív szerződés módosítását, a jubileumi jutalmak kifizetését kérik. Pénteken telik le a törvény által előírt hét nap az egyeztetésre, és ha addig nem születik megállapodás. a gazdasági vezetők és a dolgozók képviselői között, további törvényes lehetőségek vannak a követelések érvényre juttatására, amelynek első lépcsőiéként 2 órás figyelmeztető sztrájkot terveznek. A szerszámok és készülékek gyártásával foglalkozó 120 tagú kft. tagjai azon az állásponton vannak, hogy vagy kapjanak normális fizetést, vagy küldjék el őket. Már hétfőn is tartott egy tárgyalást az egyeztetőbizottság és a vezetőség, de ezen leginkább a technikai lebonyolításról esett szó. Az első érdemi tárgyalások tegnap délután voltak, s bár nem született megállapodás, mindkét fél kompromisszumkészséget tanúsított, így valószínűleg a dolgozók elállnak attól a törvény által biztosított lehetőségtől, hogy már a bértárgyalások Ideje alatt megtartsák a 2 órás figyelmeztető sztrájkot. Jánvári Béla szakszervezeti titkár elmondta, a tegnap délutáni tárgyalások olyan biztatóak voltak, hogy van remény a megállapodásra. Ma délelőtt csoportértekezleten tájékoztatja a bizottság a dolgozókat a tárgyalások eddigi eredményeiről, egy órakor pedig nagygyűlést tartanak, ahol a kft. vezetése ismerteti a társaság gazdasági helyzetét és a szóba jöhető engedményeket. Hogy végül is kénytelenek lesznek-e a sztrájkhoz folyamodni a Szerszám- progress Kft. tagjai, az csak a pénteki utolsó bértár gyaluson fog eldőlni. II. Cs. tárgyalás módja nem ad lehetőséget komoly vitára, , s végül: a bírálatoknak semmiféle következménye nem lesz. . . Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltáskor átvett súlyos örökség az egész négvéves ciklusra kihat, sőt . valószínűleg; továbbis, erről azonban sókan megfeledkeznek, amikor a kormány munkáját - értékelik. A frakcióvezető kijelentette: pártja továbbra is megadja a bizalmat az új magyar demokrácia első kormányának és személy szerint Antall József miniszterelnöknek. G. Nagyné Maczó Ágnes, a függetlenek vezérszónoka sze. int az ország a parlamenti pártok megegyezésének foglya. A plenum előtt nem első alkalommal szóvá tett tapasztalata szerint: az, aki nem a hatpárti konszenzus szellemében üti meg a hangot, nem jut nyilvánossághoz, vagy mondanivalóját cenzúrázzák. Kádár Béla külgazdasági miniszter hozzászólásában azt kifogásolta: az ellenzéki képviselők, amikor a hanyatlás kormányáról beszélnek, nem veszik figyelembe, hogy milyen örökséggel indult ez a kormány. Tar dós Márton, az SZDSZ frakcióvezetője 'kijelentette: . pártja, a parlamentben mindig kész volt együttműködni a gazdasági kérdésekben, azonban a kormány nem használta ki ezt a lehetőséget. Véleménye szerint a kormány nem tárta fel őszintén a problémák mélységét a társadalom előtt. Békési László (MSZP) megállapította: a kormány nem élt a rendszerváltás nyújtotta megismételhetetlen lehetőséggel a gazdaság átalakítására, és a társadalom az optimálisnál sokkal nagyobb árat volt kénytelen f :etni ezért. Ezután a jelenlegi pénzügyminiszter, Kupa Mihály kapott szót, aki szerint a Békési László és Tardos Márton által elmondottak szerepelnek a kormány gazdasági programjában. A Kupa-program, a kormány cselekvési programja meg fog valósulni — szögezte le a pénzügyminiszter. Rótt Nándor (KDNP) kifogásolta, hogy a környezetvédelmi kérdések teljesen háttérbe szorultak a kormánybeszámolóban. Tárgyán József (FKGP) az alkotmány felrúgásának tartotta, hogy az Ország- gyűlés nem szavaz a kormány beszámolójáról. Ugyanúgy minősítette azt is, hogy' az MDF nem tar-r tóttá be választási ígéreteit. Vitányi Iván (MSZP) a kultúráról, „a kormány halványrózsaszín beszámolójában a leghalványabb” területről szólt.. Kijelentette: az elmúlt két év nemhogy áttörést nem hozott, hanem olyan kritikus helyzetet teremtett a kultúra valamennyi - területén* amelyre igen rég nem volt példa. Nem mindenért a kormány felelős — fűzte hozzá —, ám vitathatatlanul része van ä lecsúszásban. Kálmán Attila (MDF) művelődési államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lehető legkisebb árat fizettük az ország működőképességének fenntartásáért, még a kultúra területén is. Hisz — miként adatokkal példázta — soha ennyi iskola és tornaterem nem épült az országban, mint az elmúlt időszakban. Katona Tamás (MDF) államtitkár a vita egészé^ véleményezve örvendetesnek ítélte az ellenzék által megütött elemző hangot, melynek hatására, mint mondta, a demagóg kijelentések is választékosabbá váltak. A vitában elhangzottakra a délutáni órákban adott választ Antall József kormányfő. Elöljáróban megjegyezte: az elhangzottak is azt igazolják, hogy a magyar nép, ha sok keserűséggel is, de európai módón viseli az átalakulással járó nehézségeket. A külpolitikai összefüggéseknél maradva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország előtt még számos nehéa nemzetközi vonatkozású probléma áll. Külön kiemelte a bősi vízlépcső ügyét, amely az elmúlt napokban ismét a közfigyelem homlokterébe került. Némely találgatásokra utalva Antall József ünnepélyesen kijelentette: a kormány egyetlen lépést sem tett az országgyűlési határozatok ellenében Bőj ügyében. Tölgyessy Péter „elegánsan ellenzéki” bírálatára válaszolva Antall József leszögezte: a kormány valóban szabadságot ígért a nemzetnek. Aligha akad, aki kétségbe vonhatja az alapvető szabadságjogok érvényesülését Magyarországon. A kormány mindén kül- éi belpolitikai lépését — gyakran kényszerpályán mozogva — a nép érdekében tette meg. Ami a felelősség kérdését illeti, a kormány a nehéz körülmények ellenére is végrehajtja programját, és ezért vállalja is a felelősséget. Antall József hozzátette: tisztában van azzal, hogy miniszterelnökként rá hárul ez a felelősség. Dunakeszi bíróságot köp A hírügynökség információi szerint a kormány csütörtöki ülésén megtárgyalja az 1993. évi költségvetési törvényjavaslatot, amelyet szeptember 30-ig kell benyújtania a parlamentnek. A testület ezenkívül foglalkozik az 1993—1994. évi gazdaságpolitikai feladattervvel is. A kormány tárgyal az adótörvények módosításáról is. A lakosságot leginkább érintő személyi jövedelemadó-törvény az elképzelések szerint csak kismértékben változik. Tovább szűkülnek a kedvezmények, jövőre lényegében már csak a kistermelők számíthatnak megkülönböztetett bánásmódra. Az Igazságügyi Minisztérium javaslatára a már meglévő 13 helyi bíróság újabb hárommal bővül ki. Dunakeszin, Vásárosna- mányben és Kőszegen létesül helyi bíróság.
