Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Másoktól is lehet tanulni Nehéz ügy a megye váltás A magyar vármegyerendszert államalapító királyunk, 1. István szervezte meg, és mint ilyen — bár erről szinte semmit nem beszélünk mostanában —, a világtörténelem legrégebben működő területi köz:~azgatási rendszere. Egy több mint ezer esztendeje működő rendszernek e hatalmas idő alatt minden körülmények között változnia kell. Ezek a változások megyerendszerünkben a XIX. század végén, századunk elején kezdődtek, szoros összefüggésben a kapitalizmus hazánkbeli térhódításával. A kövezett utak és a vasút elterjedésével, a központi városok létszámának meg- ti" kedésével, ipartelepek kialakulásával mások lettek a térségi kapcsolatrendszerek. Sokáig tabu, mozdíthatatlan volt a megyék határa, annak ellenére is, hogy a térképen kívül máshol nem voltak láthatóak ezek a határok. Jó száz esztendeje természetes dolog már, hogy egyik megyéből a másikba átjárnak az emberek dolgozni, vagy éppen gabonájukat megőrletni, vásárolni. . A leváltott rendszer 1950-ben létrehozta a tanácsi közigazgatást, ami .korlatilag nem sokat változtatott a megyehatárokon, de összevont néhány megyét, illetve annak az országon belül maradt részeit. Így alakult ki Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szntmár. Bács-Kiskun és Györ-Sop- Ton megye. Ez az utóbbi megye a tanácsi rendszer kialakításával elveszített hét települést, azokat Veszprém megyéhez csatolták. Az önkormányzati törvény értelmében a települések az egységes közakarat kinyilvánítása után kérhetik eavik megyéből a másikba való áthelyezésüket. Így az említett bét. Veszprém megyéhez csatolt község közül három már visszatért Győr- Moson-Sopron megyéhez. Néhány héttel ezelőtt a Nógrád megyei Nézsa község lakói népszavazáson döntöttek úgv, hogy kérik az Országgyűlést, a községet csatolja Pest megyéhez. Az okokról és a helyzet. jelenlegi állásáról Su- rányi János polgármesterrel beszélgettem. — A népszavazás elsöprő többséggel bizonyította, hogy Pest megyeiek kívánunk lenni. A referendum teljesen törvényes volt. A nanokban jártam dr. Inczédy János úrnál, a Pest Megyei Közgyűlés elnökénél. aki írről tájékoztatott, hogy a közgvűlés szeptember 18-án dönt kérelmünkről. a megyéhez való csatlakozási szándé- kim'-ról. Bízunk benne, hosv javunkra döntenek, és 18-át követően megindulhat a hivatalos eljárás mindazzal kapcsolatosan, r.mit egv ilyen megyeváltás jelent. 4 — Nyilván anyagi von- zata is van annak, ha Nézsa átkerül Pest megyéhez. Ki fedezi és miből ezeket a költségeket? — Ez alig tartozik ránk, valahol valakinek dönteni kell ebben a kérdésben. A Nó-rád megyeieknek az a véleményük, hogy a megyeváltás költségeit a községnek saját erőből kell fedeznie. Ez képtelenség. ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk vállalni, több okból. Ha történetesen vállalnánk, és mi rendeznénk az anyagiakat, lehet, hogy precedenst teremtenénk, s a továbbiakban a kormányszervek mindenütt ezt a megoldást alkalmaznák. Szerencsére a Pest megyei főjegyzőnek más a véleménye, ő úgy gondolja, hogy a megyeváltás költségeit a köznonti költségvetés tartalékalapjából kell fedezni. Én is ezt tartom tisztességesnek és helyesnek. Mert miről is van szó? Társadalombiztosítási kartonokat, adóhivatali íveket kell áthelyezni, a balassagyarmati földhivatali kirendeltségtől a nézsai tulajdoni lapokat át kell vinni Pácra, a központi normatív támogatás községünkre eső részét Nógrád megyéből Pest me- gnéhez kell utalni. Én úgy gondolom, helytelen volna, ha Nézsának kellene ezeket a költségeket viselni. — A napokban a Nógrád megyei lapban olvastam egy írást, mely lényegében helyteleníti azt, hogy Nézsa Pest megyéhez kíván csatlakozni. Mi erről a véleménye? — Én is olvastam a szóban forgó cikket, és bármily óvatos vagyok is, nem értek vele egyet. Kétségtelen, hogy gyermekeink eddig is járhattak iskolába Vácra. a dolgozók mehettek ugyanoda, annak ellenére. hogy nógrádiak vagyunk még most is. Meggyőződésem, hogy előre kell néznünk, és a század, az évezred utolsó évtizedében olvan térségi kapcsolatrendszerbe kell beágyazódnunk, amely egy- kétszáz év múlva is működőképes lesz. Budapest hozzánk 62 kilométer. Salgótarján harminccal több. Tarjánba két autóbuszátszállással lehet eljutni, két és fél. három óra alatt. Váci átszállással a fővárosba száz pere alatt jutunk el. Pest megyével pillanatnyilag Csővár község határán keresztül vagyunk kapcsolatban, ha megépülne egv Nézsa—Csővár közötti near kilométeres. pormentes út. még közelebb kerülnénk Budapesthez. illetve a főváros agglomerációs településeihez. — Polgármester tír! Az Országgyűlésnek van egy 1991-ben hozott határozata, miszerint a telenüléseknek táranév június 30-ig kell bejelenteni azt a szándékukat. hogy más megyéhez kívánnak tartozni. Nem késtek el önök? — Igen. ez elkerülte a figyelmünket. Ügy érzem viszont, hogy amennyiben a bürokratikus akadályokat minél hamarabb át- u górj tik. az év végére minden hivatali ügyet rendije tehetünk, s akkor, reméljük. kivételt tesz velünk az Országgyűlés, s a jövő év első napiától már Pest megyeiek lehetünk. — Nézsa a közvetlen közelében lé vő községek számára akár példa is lehet a jövőben, ha sikerül ez a megyeváltás. Mit gondol, nem indítottak el önök egy láncreakciót? — Erre most nehéz volna válaszolni. Tény viszont, hogy Vác vonzásában él még a mi községünkön kívül másik négy nógrádi település is, ös- agárd, Legénd, Alsópetény és Nógrádsáp. Azt hiszem, Nézsa csak akkor lesz példa, ha két-három év szívós munkájával be tudjuk bizonyítani, jól választottunk azzal, hogy Pest megvéhez csatlakoztunk. Nehéz dolog a megye - váltás. Nehéz, mert történél...! tradíciókat kell a sutba dobni, és nincs kidolgozol# rendszere annak, hogy mit lehet kapni, mik az előnyök egy-egy ilyen átp 'ésnél. A nézsaiak nem is előnyökért csinálták ezt, hanem hivatalos, legális formát akartak adni egy más kialakult gyakorlatnak: ők máris jobban kötődnek Pest megyéhez, mint Nógrádhoz. Feltehetően az ország néhány községe megpróbálja majd követni példájukat, de úttörőknek most ők tűnnek, ha siker koronázza törekvésüket. a példa fogalommá válhat. A jovo a számítógépes nyilvántartásé A kommunális közművek elavult nyilvántartása sokmilliós kát# okoz évek óta. Korszerűsítésének lehetőségéről, a közművezetékek számítógépes nyilvántartási rendszereiről Nagykanizsán tartottak a minap szimpóziumot a dunántúli városok önkormányzati, valamint közműépítő és -fenntartó szervezetei és a földhivatalok szakemberei. A tanácskozáson a németországi Triplán mérnöki iroda tulajdonosa mutatta be a „szólóban” és egymással összekapcsolva is működő modern közmű- adattári rendszereket. Éz a fejlett technika lehetővé teszi, hogy egy központi adatbankból mindenfajta kommunális vezetékhálózat paraméterei, térképei „lehívhatók” és az esedékes átépítések vagy javítások naprakészen ellenőrizhetők legyenek. Emellett a számítógépes rendszer új vizes közművek, kábel- és gázvezetékek összehangolt megtervezésére is alkalmas. Kitűnt, hogy a jelenlegi hazai dokumentálási módszerekre nem lehet számítógépes programot építeni, hanem új alapadatbázisra van szükség. Ennek költségeivel együtt egy közepes nagyságú város közműadatbankja több tízmillió forintba kerül ugyan, de a munka és az idő megtakarítása, valamint a rendkívüli pontossága révén költségei néhány év alatt megtérülnek. A nemzetközi kapcsolatok nagyon fontosak egy ország élete, megítélése szempontjából. Ennek az egyik lényeges eleme a gazdasági együttműködés. A kultúra vagy az oktatás területén kialakított információs, közös tevékenységek csak tovább mélyítik a már meglévő vagy kibontakozó kötődéseket. Dr. Bobál Pál, Jász- Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád Megye Köztársasági Megbízotti Hivatalának kabinetfőnöke elmondotta, hogy fontos állomáshoz érkeztek az erről folytatott tárgyalások. Az Overture nemzetközi program keretében az olaszországi Piemonte tartomány partnereként hazánkat jelölték ki. Ez a gazdasági, kulturális kapcsolatok kialakítását jelenti, amellett hogy a szakemberképzés terén is segítséget nyújtanak nekünk. E feladatok ellátására jelentős nemzetközi anyagi támogatást nyert az olasz tartomány. Több lépcsőben folytattak már megbeszéléseket e tények ismeretében, s hamarosan újabbakra is sor kerül. A novemberi torinói vásárra magyar szakembereket is várnak. A tárgyalások előkészítése zajlik jelenleg, előrelépés akkor várható, ha konkrét javaslatokkal állnának elő hazai részről a hivatal e témával foglalkozó munkatársai. A tervek, elképzelések szerint nem csak a népművészek, hanem zenekarok, az Operaház művészei is bemutatkozhatnának Olaszországban. A sport terén is van mit felmutatnunk. A gyermek vívóválogatott versenyen vehetne részt, az még nem eldöntött, a torinóiak jönnének ide, vagy a magyar csapat utazna oda. A gazdasági kapcsolatok kimunkálásánál a hazai elmaradottabb térségekben kínálnának befektetési lehetőségeket az olasz vállalkozóknak. A torinói Fiat autógyár jó partner lehetne ebben. A Piemonte tartomány mezőgazdasági eredményei itthon is hasznosíthatnak lehetnek. E hónapban küldik el a konkrét elképzeléseket Olaszországba. Ha az előkészítő munka jól sikerül, nemsokára tárgyalóasztal mellé ülhetnek a tartomány vezetői, Gian Paolo Brizio és Bianca Vetrino Mikola, hazai részről dr. Szentgyörgyvölgyi Péter a főváros és dr. Skultéty Sándor Nógrád, Pest és Jász- Na gy k u n -Szó! n o k megye köztársasági megbízottja, a gazdasági szakemberek kíséretében. Hazánk meilett Csehország és Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és Szlovénia kapcsolódhat be a hexagonálé országai által jóváhagyott szakember- képző programba. Ennek színhelye Hollandia lesz. Előnye az, hogy a teljes régiós szakemberképzést európai támogatással tudnák megszervezni, kiemelten kezelve a közigazgatási ismeretek elmélyítését. A lengyel Bielsko-Buila tartományban októberben kerül sor arra a rendezvénysorozatra, amelyben a magyar kultuális értékeket bemutató előadások mellett a köztársasági megbízotti hivatal és a vajdaság vezetői, valamint gazdasági szakemberek is találkoznak, a szorosabb együttműködés kialakításának céljával. J. Sz. I. Hegyes Zoltán A jelek szerint már Pé- celen sincs összhang a képviselői testületben, a kezdeti egység megbomlott. S ez elsősorban a döntések meghozatalában, vagy a korábbi megállapodások utólagos felülbírálásában mutatkozik meg, mely joggal ébreszti a kívülállóban azt az érzést, hogy a képviselők sem a döntés pillanatában, sem most utólag nem állnak a helyzet magaslatán. Teleki Gyula polgármester meghívására egy ilyen ügyben jártunk a helyszínen. Arról, az ominózus vitáról van szó, mely az augusztus 28-ai testületi ülésen robbant ki, s utóhullámai még mindig ott rezegnek a közhangulat felszínén. Az előzmények közel egyévesek. Akkor, egészén pontosan november 22-én döntött-úgy a képviselő- testület, hogy 1992-ben szerkezetátalakítást ha jtanak végre a helyi mező- ; gazdasági szakközép- és szakmunkásképző iskolában. E döntés értelmében az új tanévtől, tehát szeptember 1-jétől beindul a hatosztályos német—angol tagozatos gimnázium, a négyéves közgazdasági politechnikum, valamint a négyéves mezőgazdasági szakközépiskola, illetve az ötéves technikum. A szerkezetváltási tör- rekvéseket elsősorban az a felismerés indította el. hogy a mezőgazdaságban bekövetkezett változások miatt a jövőben kevesebb szakembert igényel ez a terület. Következésképp adassák meg a péceli gyerekeknek, hogy több lehetőség közül válasszanak, így a gimnáziumot is. A döntés a szakminisztérium tetszését is elnyerte, mert megjött dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár jóváhagyása. Ezt követően megkezdődtek azok az adminisztratív és műszaki előkészületek, amelyek egy ilyen átálláshoz szükségesek. És persze ennek ismeretében kezdték beíratni a szülők a gyerekeket az 1992—93-as tanévre. (Csupán a gimnáziumba háromszoros volt a túljelentkezés.) A fentiek ellenére, mint derült égből a villámcsapás, úgv jött az augusztus 28-án felvetett javaslat, módosítsák a szerkezetváltást, mert a gimnázium beindításához nincsenek meg a tárgyi és személyi feltételek. Mindezt három nappal a tanévnvitás előtt! A javaslatot Kaszab István képviselő terjesztette elő, de a háttérben Lestyán Péter képviselő állt, aki nem más, mint a péceli Ráday Pál Gimnázium igazgatója. Hogy miért az utólagos okvetetlenkedés? — Az igazgató úr időközben felmérte annak a veszélyét, hogy az újonnan induló hatosztályos gimnázium elszippantja az ő iskolájából a gyerekek egy részét. Ez a veszély azért is reális, mert a péceli gimnázium nem a legjobb a megyében, az ország 186 hasonló intézménye közt a 184-ik helyen áll, tehát majdnem az utolsó. A fenti minősítés Teleki Gyulától származik, melyben osztozik Kiss József képviselő is. Azt mindketten hangsúlyozzák, hogy a gyenge besorolásért nem a tantestület a ludas. Az igazgató teremt olyan légkört, amiben sem a tanárok sem a diákok nem igazán érzik jól magukat, s ez kihat az eredményeikre is. — Mi önzetlenül alkalmat kívántunk teremteni a szabad iskolaválasztáshoz, s mindazok, akik ebben támogattak, csakis a gyerekek érdekét nézték. Sajnos ez a nemes cél menet közben léket kapott s fennakadt a magánérdekek zátonyán. Konkrét példát is mondhatok. Galkó Jó- zsefné képviselő tavaly még a szerkezetváltás híve volt, ő is megszavazta a döntést. Ma viszont a leghangosabb az ellentáborban. Hogy miért? Mert időközben beígérték neki a mezőgazdasági iskola igazgatói státu.sát. amiiből a közelmúltban kitúrták az eddigi igazgatót, Krisztbaum Évát. Vagyis Galkónénál is a magánérdek került előtérbe, mit sem törődve a gyerekek érdekeivel. Teleki Gyula a fentiekhez egy petíciót is ..mellékel”, melyben 73 elkeseredett szülő nyomatékosan arra kéri őt és a képviselőket, hogy a megkezdett szerkezetváltási elképzeléseket az eredeti formában érvényesítsék. (Menet közben elhangzott ugyanis az a javaslat, hogy a most beindított gimnázium elsőéveseit jövőre, már mint másodéveseket, csapják hozzá a Ráday Gimnázium- hoz.) — Patthelyzetben vagyunk. A képviselő-testületnek a törvény értelmében jogában áll az iskola eredeti profiljának a visz- szaállítása, félek, hogy meg is teszik. De vajon van-e erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy magánérdekek előtérbe helyezésével gátolják a szülőket és gyerekeket a szabad iskolaválasztás jogában? — teszi fel a kérdést Teleki Gyula és Kis* József. Mi csak arra vállalkozhatunk. hogy a kérdést — kommentár nélkül — a nyilvánosság előtt is feltesszük. Megválaszolására a péceli képviselő-testület illetékes, pontosabban azok, akik ma megkérdőjelezik önmaguk tegnapi döntését. Matula Gy. Oszkár TECNAP JÓ VOLT, MA MÁR ROSSZ Magánérdekek szorításában
