Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

A Duna vize sem lenne elég Siralmas képet mutat a határ Hazafelé tart a komótosan lépkedő ló a veresegyházi határból. A korán beérett ku­koricából jut a kistermelők portáira is Már a Duna vize sem se­gítene az őszbe hajló hatá­ron Az a fura helyzet állt elő, hogy az aszály követ­keztében együtt érett be a napraforgó a kukoricával. A betakarítás során egyút­tal valamelyest csökken a gazdaságok üzemanyag-fel­használása, s nem kell kü­lönösebben működtetni a szárítókat sem. Mindezt Nyári József, az FM megyei földművelés- ügyi hivatalának növény- termesztési ágazatvezetője adta közre, mondván, ré­gen nem volt olyan sivár a táj, mint most a megyé­ben. A napraforgótermés­sel kapcsolatban a hek­táronként becsült 16,5 ton­nás hozam talán meglesz, de jócskán jeleznek a gaz­daságok 7—12 mázsa kö­zötti termésátlagokat is. Igen gyenge a tápértéke a közel 30 ezer hektáron ta­lálható silókukoricának is. Nagy a valószínűsége, hogy a megyében elérheti a 3 milliárd forintot is az aszálykár. A földművelés- ügyi tárca által elkészíten­Az egykoron háztáji kocsi néven emlegetett kétkerekű nem tud kiöregedni. A száraz kukoricaszár hazafuvaro­zását lehet vele megoldani (Hancsovszki János felvételei) dő pénzügyi segélycsomag­ból a kisgazdaságok is ré­szesednek, de ez alapve­tően arra lesz jó, hogy le­hetővé tegye a jövő évi fel­készülést, az őszi talajmun­kák elvégzését, a magágy termőföldbe juttatását. Október 1-jétől Új OTP-kamatok Jelenlegi kamat 1992. okt. 1-jétől bruttó nettó bruttó nettó százalék KAMATOZÓ BETÉTEK látra szóló takarékbetét 12 12 10 10 1 évre lekötött tak.-betét 25 20 20 16 1 éven belüli felvét esetén Takaréklevél 0,5 0,5 1 éven túl 26,25 21 21,25 17 2 éven túl 26,875 21,5 21,875 17,5 3 éven túl 27,5 22 22,5 18 1 éven belüli felvét esetén 0,5 0,5 LAKOSSÁGI folyószAmlabetét Lekötés nélkül 15 15 10 10 1 hónapra lekötött betét 22,5 18 18,75 15 3 hónapra lekötött betét 23,75 19 19,375 15,5 6 hónapra lekötött betét 25 20 20 16 12 hónapra lekötött betét 26,25 21 21,25 17 Lekötés előtti felvét esetén 0,5 0,5 LETÉTI JEGY Évköz] visszaváltásnál az árfolyam havi FOLYÓSZÁMLAHITEL, 1 0,8 0,5 0,4 SZEMÉLYI ÉS ÁRUVÁSÁRLÁSI HITEL LAKÁSHITELEK támogatott 32 piaci kamatozású 34 régi lakáshitelek 32 Vállalkozók pénzforgalmi betéte max. 12 Gazdálkodószervezetek hitelei éven belül min. 30 éven túl min. 30 28 29 28 min. 26 min. 28 — Igen gyenge termés várható a 3 ezer hektáron sárguló cukorrépából is. Ennek elsősorban a cukor­gyárak örülnek, hiszen a gyenge termés ellenére is lesz elegendő feldolgozni való. Másrészt nem kell vízdíjat fizetniük a gazda­ságoknak. Nagy a valószí­nűsége annak, hogy ezután még kevesebb szövetkezet vállalkozik e fontos ipari növény termesztésére. Megtudtuk, hogy egyedül a szőlő az. amely igényli a meleget. A csapadék úgy a nyár közepén jól jött vol­na ezen ültetvényeknek, de még így is egészen jó ter­mésre van kilátás. Gy. L. NÉPSZERŰTLEN FORMA ? Szövetkezeti bankot szeretnének Az ipari kisszövetkezetek­ben egyre nagyobb prob­léma, hogy milyen társasá­gi formát válasszanak. Mi­vel az év végéig kötelezően át kell alakulniuk, ezért nem közömbös, milyen lé­péseket tesznek a talpon maradásuk érdekében. A megyében több száz kisszövetkezet van hasonló helyzetben. A múlt gazdál­kodási formájának tartják a szövetkezeti gazdálko­dást, ezért nem szívesen állnak szóba velük a ban­kok. Nehezen kapnak hitele­ket. Mint Motyovszky Mi­hály, a ceglédi Vas- és Elektromos Műszeripari Szövetkezet elnöke, a Pest Megyei KISZÖV vezetőségi tagja kifejtette, a szerve­zeti változások üteme min­denütt más. Közös fellépé­sük eredményeként az Ér­dekegyeztető Tanács ple­náris ülése módosította a szövetkezeti, illetve az át­meneti törvény vitatott pontjait. Így nem kerültek hátrányos helyzetbe a leendő szövetkezeti mun­kanélküliek. Hasonló akció lesz, hogy az OTP-vel kar­öltve, Jközös szövetkezeti bankot/hoznak létre a hi­telezések megkönnyítésére. További részletek még nem ismeretesek, hiszen valamennyi kritikus pontot meg kell tárgyalni a pénz­intézettel. Cégük eddig a volt szovjet piacra gyártott erősáramú termékeket. Most egy merész váltással az osztrák és a német piacra exportálnak. • A né­met AEG vállalatnak pe­dig bérmunkában nagy teljesítményű félvezetőket készítenek. Évente 120 ezer darabot építenek be a késztermékekbe. 140 millió forintos összvagyonukat felosztották üzletrészekké, a szolgáltatóegységekből a hűtőgépjavító és óraja- vító részlegük válik ki. Ez csak 5-6 százalékát teszi ki a cég összvagyonának. Vállalkozásaik között van egy már működő társaság: a Teljesítményelektronikai Közkereseti Társaság ne­vet kapta. A Vilíamosipari Kutató Intézetnek 24, a Mer­cator Kft.-nek 6. a ceglédi szövetkezetnek pedig 70 szá­zalékos tőkerészesedése van benne. Az összesen 100 millió forintos beruházás­sal létrehozott társaságban most kezd eredményessé válni a gazdálkodás. Az isaszegi Lignifer Ipa­ri Kisszövetkezet hasonló Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 146,42 149,22 Ausztrál dollár 55,85 57,09 Belga frank (100) 252.64 257,30 Dán korona 13.51 13,77 Finn márka 16.94 17,34 Francia frank 15,37 15,65 Görög drachma (100) 41,84 42,68 Holland forint 46,23 47,09 ír font 138.12 140,72 Japán jen (100) 61,94 63,14 Kanadai dollár 63,12 64,52 Kuvaiti dinár 259,56 265,06 Német márka 52,07 53,03 Norvég korona 13,17 13,41 Olasz líra (1000) • 65,65 66,93 Osztrák schilling (100) 739.08 752,68 Portugál escudo (100) 59,54 60,64 Spanyol peseta (100) 80.35 81.87 Svájci frank 58,71 59,79 Svéd korona 14,22 14,48 USA-doIlár 76,68 78,24 ECU (Közös Tiac) 105,08 107,02 helyzetben van. Boros Já­nos elnöktől megtudtuk, hogy őket sem kerülte el a kiválás. A Mappa Ipari Szövetke­zet, amely PVC-alapanya- gokból készített műanyag tárcákat, máris talpra állt a fővárosban. A cégnél maradt 87 alkalmazott il­letve tag. A szövetkezetük­nek 130 millió forintnyi vagyonát osztották szét üz­letrészekké. A Mappának az üzletrészeknél nagyobb értékű vagyont adtak ki. Vagyis az összvagyonuk- nak mintegy 4-5 százalé­kát. A kiválás miatt jelen­tős árbevételtől estek el. Vajon elavult forma a szövetkezeti? Olyan forma, illetve vállalkozás, mely­ben az eredményekből való osztozkodást nem a bevitt vagyon határozza meg, ha­nem a tagság szavazatai. Viszont a külföldi befekte­tők előtt nem népszerű, mert az üzlet részét nehe­zebb értékesíteni. A tör­vény megenged bizonyos kiskapukat. Ha a befekte­tőt tagnak veszik fel, ak­kor kaphat osztalékot. A jelenlegi hitelproblémáikat úgy oldják meg, hogy a tagság részjegyet vált. Er­re évente akár 270 száza­lékos osztalékot is fizet­nek. Ma még „csupán" kórházi kiegészítő eszközö­ket gyártanak rozsdamen­tes acélból. A jövőben a Lignifer új vállalkozása is szerepet kap a hazai szá­mítástechnikai piacon: amerikai tőkével egy tár­saságot létesítettek, amely­ben 40 százalék tőkerész a Ligniferé, 50 az amerikai cégé, s 10 százalék pedig magánembereké. Ilonka Mária Devizahitel a felvásárlóknak Csökkenhet a termelők kára A mezőgazdasági termés- eredmények a főbb gabo­nafélék többségénél mesz- sze a tavalyi szint alatt ma­radtak. A búzából leara­tott 3,4 millió tonnányi csak 58 százaléka az elő­ző évi termésnek. Az őszi és tavaszi árpából Viszont 1,7 millió tonnányit taka­rítanak be. Ez a csökkenő termésátlagok ellenére több, mint az előző évi; a nö­vekedés oka a nagyobb ve­tésterület. Rozsból 31 szá­zalékkal kevesebb termés­re lehet számítani (154 ezer tonna), míg zabból kicsi­vel, 4 százalékkal jobb lesz az eredmény (140 ezer ton­na). A legfontosabb termékből — búzából — rendelkezésre áll az a mennyiség, 1,7 mil­lió tonna amiből az előző évek adatai alapján a kenyérnek való lisztet meg lehet őrölni. Lesz segítség Az igazi gondok a felvá­sárlás körül mutatkoznak. A termelőknek ugyanis az őszi munkák megkezdésé­hez minél hamarabb pénz­re lenne szükségük. A fel­vásárlók viszont az év vé­géig több részletben fizeti nek. Ennek a gondnak a megoldására eddig két el­képzelés látott napvilágot. Az egyik egy közvetlen ál­lami intervenció, aminek so­rán félmillió tonna gabo­nát vásárolnának meg. Tonnánként 7000 forintos árat kalkulálva körülbelül 3,5 milliárd forintra lesz szükség. Ezt az összeget a kereskedelmi bankok bo­csátanak a Földművelés- ügyi Minisztérium rendel­kezésére. s a vásárlások fő színtere a Budapesti Áru­tőzsde lenne. A miniszté­rium arra számít, hogy jö­vő tavasszal nyereségesen adhat túl a felvásárolt ter­ményeken. Egy másik kor­mánydöntés értelmében 10 százalékos kamat preferen­ciáiéi hitelt nyújtanak azok­nak a felvásárlóknak, akik egy hónapon belül kifize­tik a termények ellenérté­két a termelőknek. Elsősorban étkezési búza felvásárlására a Közép­európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezetésével egy bankkonzorcium is szerve­ződött. Tagjai között talál­juk még az OTP-t, a Ke­reskedelmi Bankot, az Ál­talános Értékforgalmi Ban­kot, a Magyar Külkereske­delmi Bankot és az Európai Kereskedelmi Bankot. Ezek a bankok saját devizafor­rásaik terhére 80 millió dol­lár értékben nyújtanak hi­telt a megyei gabonaforgal­mi vállalatoknak. A felvásárlók forintban kapják meg a kért deviza­hitelt (ennek alsó határa 300 ezer dollár), s napi ár­folyamon számolva törlesz- tenek; a futamidő fél év. A bankok közraktár jegye­ket kapnak a hitel fejében, s amennyiben a vállalat nem vásárolja azt vissza, a gabona a bank tulajdo­nába kerül. A konstrukció érdekessége, hogy a ton­nánkénti 7000-7500 forin­tos felvásárlási árral szem­ben csak 5000 forintot kal­kuláltak árként. A külön- bözetet a felvásárlóknak kell állniuk. Ez az összeg egyben a hitelnyújtók biz­tosítéka, hiszen ha a köz- raktárjegyeket nem vásá­rolják tőlük vissza, piaci áron értékesíthetik a gabo­nát. Csőddel fenyeget Az őszi betakarítás egyik legnagyobb bizonytalansá­ga a kukoricával kapcso­latos. A heteken át tartó rendkívüli melegnek „kö­szönhetően” az egész orszá­got aszály sújtja, így a ter­méskilátásokat megbecsül- ni sem lehet. A tőzsdén június közepétől robbanás­szerűen megemelkedett az új termésű kukorica ára. A legközelebbi határidőkben például októberben 1100, novemberben 1400, decem­berben 1700 forintot emel­kedtek az elszámoló árak. az utóbbi hat hétben. S ez a tendencia csak folytatód­hat. Az már egészen biztos, hogy a termelőket jelentős árbevétel-kiesés éri ami ismerve az ágazat egyéb­ként sem túl jó helyzetét, akár csődök sorozatába is torkollhat. R. Zs. % J£íwían 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom