Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
A kevesebb sem olyan kevés •Folytatás az t. oldalról.) forintos benzinárból csupán mintegy húsz forint jut a MOL Rt.-nek. a fix adók miatt a többi a költségvetést illeti — könnyen kiszámítható tehát: a cég mozgástere csekély; ötven fillértől két forintig mehetnek lefelé, vagy fölfelé. Bár összességében nem csökkent a benzinfogyasztás, az egyes kutak mégis éreznek visszaesést. Duna- harasztin, Kiskunlaeházán és Szentendrén is hasonló tendenciák mutatkoznak, aminek oka az új, konkurenciát jelentő társaságok kútjainak megjelenése. Ezek jobb és korszerűbb kiszolgálást kínálnak, egyesek például lehetővé teszik a sokak által kedvelt ön- kiszolgálást. Ami viszont határozottan látható: megnőtt a kereslet az ólommentes benzin iránt. Az igazi áttörést az jelentené, ha 91-es ólommentes benzin is létezne, hiszen a kocsik hetven százaléka még ma is 92-es benzinnel megy. — Cégünknél nem ma kezdődött a környezetvédelmi szempontok érvényesítése — mondja Nádasy István, a százhalombattai Dunai Finomító igazgatója —, csakhogy ez a kérdés ma a közvéleményt is jobban foglalkoztatja. Jelenleg folyamatban van egy kiemelkedő beruházás, a HDS-üzemé, amely majd a krakküzem alapanyagát adja, s a kéntartalom csökkentésében jelentős. A próbaüzemre szeptember első felében kerül sor, s majd novemberben követi a hivatalos átadás. Ezzel újabb lépést tehetünk a korszerűsítés útján — nemcsak több, de jobb benzint tölthetünk az autóba. —vasvári— Nem szabad behódolni Egyszerűsíteni élyes Visszavetett ítéletekkel nem lehet meg nem történtté tenni a múltat, s nem lehet állandóan mozgó és mindig valamilyen felsőbbségtől függő értékítéletre figyelni — mondta hétfőn Göncz Árpád a veszprémi fiatal alkotók köre egyhetes bemutatkozó fesztiváljának nyilóün- nepségén a veszprémi várban. Arra figyelmeztette leendő fiatal írótársait, hogy ne hódoljanak be divatos kódrendszereknek, amelyek egy-egy korban helyzeti érdekességgel ruházhatnak fel műalkotásokat, ám, ha a történelmi változások meghaladják e kódrendszerek belterjes titokzatosságát, érdekességét, kiderül, hogy a műnek nincs is valódi esztétikai értéke. Göncz Árpád egyebek között arról is beszélt, hogy milyen veszélyes fegyver a végletekig leegyszerűsített társadalomszemlélet. Legyen szó akár művészetről, akár tudományról. Ez utóbbiból a marxizmust hozta fel példaként, amely vulgárisán leegyszerűsítő szemléletével végül is torz társadalomrajzot és társadalmat eredményezett. Egy kérdésre vála szólva — mely Bibóhoz való viszonyát firtatta — kifejtette: ma nagyon sokan szeretnék egyedüli, jogos szellemi utódként kisajátítani Bibót, akinek pedig éppen az volt az egyik legnagyobb erénye, hogy óriási tudással és ismeretanyaggal, a környező valóságot a maga rendkívüli bonyolultságában szemlélte és elemezte. Hajózási blokád A Duna lezárását javasolja az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap a bősi építkezésben résztvevő országok hajói előtt. Erről Lipták Béla, az MKA igazgatója tájékoztatta az MTI-t. A szervezet szerint az októberre tervezett Duna- elterelés — az ökológiai következményeken túl —, az ország szuverenitásának, integritásának súlyos megsértése, ellentétes a nemzetközi jog normáival. Ezért a környezetvédők felhívják . a magyar kormány figyelmét, hogy forduljon támogatásért az Egyesült Nemzetekhez, tiltakozzék a Párizsi % Béke- szerződést garantáló államoknál, hívja össze budapesti megbeszélésre az európai biztonsági folyamatban résztvevő országok képviselőit, valamint a Duna Bizottságot. Az MKA több más környezet- védelmi szövetséggel együtt továbbra is hangsúlyozza az Ausztria-ellenes turista- és árubojkott szükségességét. A 18* I p* •• • f w «»I Uj bűnügyi ionok a BRFK-n Szeptember elsejétől Lázár János alezredes — aki eddig a főváros II. kerületének rendőrkapitánya volt — lesz a budapesti ‘rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. Mint Suha György rendőrségi szóvivő elmondta, ez a poszt Bodrácska János főkapitány kinevezése óta betöltetlen volt. Lázár Jánost egyébként soron kívül ezredessé léptetik elő. A szóvivő cáfolta, hogy Lázár kinevezése összefüggésben lenne Illés Gyula alezredes, a BRFK bűnügyi főosztályvezetője ellen folyó fegyelmi vizsgálattal, amelyet azt követően rendeltek el, hogy bűnözői körből feljelentették a bűnügyi főnököt. „A kormány ragaszkodik nemzeti elkötelezettségéhez” (Folytatás az 1. oldalról.) ját kezdve előrebocsátotta, hogy a Magyar Demokrata Fórum alelnöke tanulmányát magánvéleményként közölte, mivel azt egyetlen pártbeli testülettel sem egyeztette. Utalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya foglalkozott az írással, majd leszögezte: a koalíció pártjainak — beleértve az MDF-et is — éppen úgy kell tudni Csurka István képviselő úrral együttműködni, ahogy a párt különböző politikai testületéinek igazodniuk kell a fő irányelvekhez. Különféle irányvonalak, programok vannak, ám a kormány önállóan. felelősséggel dönt, s ezt a felelősséget senki nem veheti át — hangsúlyozta Antall József, majd így folytatta: Politikáikig kórosan A kormányt kritikák bőven érik, belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni. A mai nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatározottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez, a demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatározásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kötelességem önmagámmal szemben, hogy felállók, ha a követelményeknek nem felelhetek meg, hanem olyan felszólalásoknak és célzásoknak sem fogok ijedtemben vagy rossz megítélés következtében eleget tenni, ami a hatalom átadását jelentette a történelem során Kun Bélának, Hitlernek vagy másoknak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még egvszer ilyen helvze- tet, ehhez nem engedhetünk utat nyitni a parlamentáris rendszerben. A Csur'ka-tamilmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjé- ben olyan megállapításokat tesz, amelvben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemuMegérkezett a román kiadatási kérelem Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre hétfőn délelőtt az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze kéri Alexandru Draghici, volt belügyminiszter kiadását Magyarországtól — közölte az MTI érdeklődésére dr. Hlavathy Attila, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. A múlt héten a román igazságügyi minisztérium és a főügyészség közleménye alapján sajtójelei- tések adták hírül, hogy a „kommun!zmus pere” elnevezéssel folyó tényfeltárás napvilágra hozta az 1949—1954 közötti időszak néhány ’•onkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján büntetőeljárás indult Alexandru Draghici tartalékos vezérezredes, volt belügyminiszterrel szemben, aki ellen letartóztatást parancsot adtak ki. Románia főügyésze magyar kollégájából Draghici kiadását kérte a két ország közötti jogsegélyegyezmény alapján. Román értesülések szerint ugyanis a volt belügyminiszter a közelmúltban Magyarországra menekült, s feleségével Budapesten tartózkodik. Hlavathy Attila elmondta: a kiadatási kérelem rendes postai úton érkezett a Legfőbb Ügyészségre. A román legfőbb ügyész augusztus 19-én írta alá a román nyelvű okiratot, amelyhez csatolta annak magyar fordítását. tatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben hibás interpretációban, politilcailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnöké- nek a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve, ha a kormánypártok tagjai véleményüket a koalícióval élesen szemben álló sajtótermékekben teszik közzé. A mi pártunkban — folytatta Antall József — egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népi-nemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszmekörének. A Magyar Demokrata Fórumnak az lehet, és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető étikai normákat megszegve, nem tesznek eleget a tárgyilagos hírközlés kritériumának. A médiavitáról Példaként említette, ahogyan az össztűz augusztus 27-i adása után az Esti egyenleg idézte a Csurka István által mondottakat. Ugyancsak kifogásolta, hogy az MDF választmányi ülésén született nyilatkozat egy lényeges kitételét az Vj Magyarország és a Magyar Nemzet kivételével egyetlen más napilap sem ismertette. Mint mondotta: éppen ez a kihagyott mondat tette világossá, hogy az MDF választmánya egészében nem azonosítja magát a Csurka-írással. A kormányfő úgy ítélte meg, mindez hozzájárul ahhoz, hogy feszültség, rossz légkör keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan Antall József érintette a médiavitával kapcsolatos vitás kérdéseket is. Kijelentette: „káros hatása van a magyar alkotmány gyakorlására, ha a köztársasági elnök nem teszi meg a felmentést a miniszterelnök előterjesztése alapján a hatályos törvény szerint, az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalása ellenére.” Hangsúlyozva, hogy az államfőnek alá kellett volna írnia a médiaelnökök felmentésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést, Antall József leszögezte: mindaz, ami az alle tmányos jogkörök ki- terjesztésére irányul, megbontja alkotmányunk egységét. Végezetül a miniszterelnök a rendszerváltozás következetes végigvitelére, a demokratikus . erők közös együttmunkálkodására szólított fel, figyelmeztetve arra a veszélyre, amit a centrumerők felőrlése jelentene. — A mai nemzetközi, európai helyzetben — mondotta a kormányfő — a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlő- dést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, szabályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegyverszünetet és folytassuk a józan ész politikáját. A kormányfő. után a frakcióvezetők kaptak felszólalási lehetőséget. Csépe Béla (KNDP) fontosnak tartotta, hogy össze kell fogniuk a kormánypártiaknak és az ellenzékieknek, hogy <>az ország politikai stabilitását megőrizzék, ö maga a KDNP új frakció- vezető jóként ebben a szellemben kíván működni. Csurka foglyai Tardos Márton (SZDSZ) úgy vélte, hogy a helyzet a korábbiakhoz képest Antall József beszéde után változott, ugyanis a Csur- ica-ügyben megjelent újsághírek nem azonosak a miniszterelnök által elmondottakkal. Örömét fejezte ki, hogy az elhatárolódásra végre sor került. Az átalakulás, a stabilitás megteremtése összehangolt munkát kíván. A gazdaság átalakításának, kiépítésének kérdésében nincs vita pártja és a koalíció között, ennek mielőbbi megvalósítását szorgalmazta. Kövér László (Fidesz) ütötte meg a legkeményebb hangot. Annak a véleményének adott hangot, hogy hazánk egyelőr« még a béke szigete, de ezt a békés átmenetet egyesek megelégelték, és a kormánypártban diktálni kezdtek azok az erők, amelyek Balkánná akarnák változtatni az országot. Szerinte Csurka írása nem MDF- belügy, nem magánvélemény. „Ez a párt már Csurka István foglya. Uraim, mindannyian az S zsebében vannak” — mondta. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője Kövér László beszédének „sommás, általánosító és elfogadhatatlan” kitételeit visszautasította. Gál Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a szocialista frakció fetelősségteljas munkára készül az őszi ülésszakban. Elítélik, hogy a valós problémákról elterelik a figyelmet. Eldöntendő kérdés, hogy a kormány a jóhiszemű párbeszéd híve-e, vagy az erőfitogtatásé. Az MSZP határozottan fellép az utóbbi ellen. Szövetségese mindazoknak, akik tettekre is képesek — mondotta. Király Zoltán független képviselő a Rádióban folyó munka durva befolvásolá- sát a Cservenkáné-féle időszakhoz hasonlította (amelyet mi. Pest megyeiek jól ismerünk — a Szerk.). Nézete szerint a köztársasági elnök személyét ért rágalmakat nem nézhetik tétlenül. ezért javasolta, ezzel kapcsolatban az Ország- gyűlés megfelelő bizottsága indítson vizsgálatot, és vonja felelősségre Csurka Istvánt. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján megkezdődött a vita az agrárpiaci ~endtartásról, majd Boross Péter belügyminiszter bejelentette, hogy a kormány átdolgozásra visz- szakéri a IlI/HI-as ügynökök adataival kapcsolatos törvényjavaslatot. (t. ti.) <S(íriar> 3
