Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

a Képvisel® felállt Túl sok a távozó Egy önkormányzat mun­kája nem feltétlenül attól pozitív, hogy a képviselők mindenben egyetértenek. A jobbító szándékú vita egy dolog, az összeférhetetlen­ségbe torkolló nézetkülönb­ség megint más. Aligha­nem az utóbbi jellemző a sóskúti önkormányzatra, amelynek testületéből öt képviselő távozott nem egé­szen két év alatt. A leg­utolsó ülésen egyszerre ket­ten jelentették be, hogy a jövőben nem kívánnak részt venni a község életé­nek irányításában. f EGYIK EZÉRT, MÁSIK AZÉRT Bár a jegyzőkönyv rög­zíti a „miértet”, magától a polgármestertől is hallani kívántuk, szerinte miért ilyen heterogén a sóskúti községatyák összetétele. — Kezdjük az alpolgár­mesterrel. Zbiskó Sándor- néval. Ó egyike azoknak, akik már az előbbi rend­szerben is vezető szerepet töltöttek be Sóskúton, HNF-titkár volt. A ’90-es választások után szeretett volna polgármester lenni, ez nem jött be, érthető, ha nem örült az én győzel­memnek, ami mindvégig érződött a kapcsolatunkon. Noha csak 42 éves, hovato­vább egy éve betegállo­mányban van. Emiatt vagy másért, jelenlétét csak fi­zikailag észleltük, a község érdekeit szolgáló konkrét javaslatai nem voltak. Zbiskóné a jegyzőkönyv tanúsága szerint azért mon­dott le, mert javaslataival, észrevételeivel mindenkor falba ütközött, véleménye szerint az eltelt időszak alatt nem állt módjában olyat elérni, amivel a vá­lasztói érdekét szolgálta volna. Rostár József képviselő esetében (is) a múlt játszik szerepet, pontosabban a ro­konság. Anyai nagyapja a Tanácsköztársaság bukása utáni események áldozata volt, nevét egy emléktábla őrizte, anftlyet utólag, már a pártállam idején rögzítet­tek az I. világháborús hő­sök obeliszkjére. Az önkor­mányzat, illetve a képvise­lők a tábla eltávolítása mellett voksoltak, ám az Eskulics család és velük az unoka, Rostár József, csak a polgármesternek tulajdo­nították az őket ért sérel­met. — A táblát egy nagy vö­rös csillag „ékesítette”. Ho­gyan fér ez össze a jelen­legi magyar címerrel és a szent koronával, amelyek a rendszerváltozás után ke­rültek vissza az emlékosz­lopra? Ettől függetlenül Eskulics József neve is fel­került ama táblára, amely minden olyan sóskúti emlé­két őrzi, akik az I. és II. világháború, majd az azt követő történelmi esemé­nyek áldozatai voltak, te­kintet nélkül arra, hogy melyik oldalon harcoltak. „SZŐRMENTÉN , DE KIMONDTA Természetesen politikai töltetű ellentétekről nincs szó a jegyzőkönyvben, Ros- tár József azt sérelmezi — és ezért mondott le —, hogy a polgármester nem adott számára lehetőséget arra, hogy a községfejlesz­tési munkálatok kivitelezé­sébe személyesen beleszól­hasson, illetve érvényesít­hesse elképzeléseit. — Egy adott községfej- lesztési feladat csak addig MÉG JELENTKEZHETNEK Speciális kilenc-tizedik Egyre nyitottabbá, sok­oldalúbbá válik a Tápió- tzecsőn 1984 óta működő katonai szakközépiskola, hivatalos nevén a Magyar Honvédség Elektro- és Mechanikai Műszerész Tiszthelyettesképző Szak­középiskolája. Két éve pol­gári osztályokat is képez­nek az iskola nevében jel­zett szakmákban. Az idei tanévtől a helyi általános iskola kezdeményezését ka­rolták fel: speciális, avagy 9-10. osztályoknak adnak helyet, természetesen a jól képzett tanári kar köz­reműködésével és a meg­lévő taneszközök kihaszná­lásával. Mit jelent, mit ad ez a 9-10. osztály? Uhereczky Pálné, az általános iskola. Zalai Lajos alezredes, a szakközépiskola igazgatói elmondták kérdésünkre, hogy mi a lényege újszerű elgondolásuknak. Eszerint elsősorban a 14-Ifi éves gyengébb tanulmányi ered­ményű tanulók beiskolázá­sát célozták meg. Számíta­nak a középiskolákból le­morzsolódó fiatalokra: fel­zárkóztatásukra pedagógiai programot dolgoztai! ki. A tanulókat felkészítik a 4 <Jártán betanított hegesztői, illető­leg alpafokú személyi szá­mítógép-kezelői vizsgára — egyéni jelentkezés alapján. A kezdeményezők úgy vé­lik, hogy a munkanélküli­ség leküzdéséhez is hozzá­járulnak. A heti húsz óra három­napos szakmai gyakorlat­ból és két nap elméletből áll, az előbbi a szakközép- iskola tanműhelyében, az utóbbi az általános iskolá­ban. A tervek szerint ide­gen nyelvet — németet — ís tanítanak. A tanulók az első és a második év után is jelentkezhetnek tovább­tanulásra. A speciális képzésre mi­nisztériumi engedélyt kel­lett kérni, amit a szerve­zők csak a napokban kap­tak kézhez. Az induló be­iskolázásnál! ez némi bi­zonytalanságot okozott. így a tervezett minimum húsz fős osztály egyelőre még nem jött össze. Ezért a jelentkezési határidőt szep­tember 10-ig meghosszab­bították. Elsősorban tápió- szecsői és közvetlen kör­nyékbeli gyerekeket vár­nak, akik vállal ni tudják a napi bejárást. A jövőre való tekintettel — s ameny- nyiben igény lesz rá — a szakközépiskolai kollégiumi férőhelyek számát növelni szeretnék. (tóth) tartozik a képviselőkre, amíg annak anyagi és egyéb vonzatát közösen ki­dolgozzák és megszavazzák. A kivitelezés felügyelete már csakis a polgármesteri hivatal hatásköre, mint ahogy az is, hogy a mun­kák elvégzése után elszá­moljon a testületnek — ér­vel Kummer János, s az idevonatkozó paragrafuso­kat idézi. LAKVA ISMERSZIK AZ EMBER A teljesség kedvéért egy magát megnevezni nem kí­vánó képviselőt is meghall­gat tam, aki bár „szőrmen­tén”, de végül is kimondta, Kummer János szerinte is önfejű, egymaga kíván meghatározója lenni a sós­kúti életnek. Erre monda­nánk, a magyar történe­lemnek van néhány olyan markáns egyénisége,, aki nemcsak egy község, de egy egész ország helyzetét, jö­vőjét meghatározta. Anél­kül, hogy despotává vált volna. A jó vezetőnek tud­nia kell, hol a határvonal az ésszerű következetesség és az öncélú, önkényes dön­tés közt. Ha nem tudja? Nos, itt kell közbelépjen a testület. De nem úgy, hogy sértetten távozik. Személyes benyomásaim alapján Kummer Jánost nem sorolnám a despoták közé. Persze lehet, hogy ez szubjektív vélemény, mert van egy régi közmondás: egy fedél alatt lakva ismeri meg az ember a másikat. Nem én. hanem a képvi­selők dolgoznak együtt a polgármesterrel. Matula Gy. Oszkár Lapzárta után kaptuk a hírt, az augusztus 11-én le­zajlott képviselő-testületi ülésen elhangzottak hatásá­ra Sipos Györgvné is visz- szaadta képviselői megbíza­tását. Ezzel immár hatra emelkedett a távozó képvi­selők száma Sóskúton Fejlesztési tervek Bushshurczssfekcsia Legközelebb a lakók lépnek Egyfelől jó, ha egy tele­pülésrész fejlődik, mert azt jelenti, vonzó a táj, többen alkalmasnak tartják az ott­honteremtésre, vagy a hét­végi ház felépítésére. Más­felől viszont, ha a változá­sok nem megtervezettek, ha nem alakult ki a har­monikus utcakép, utólag mór nehezebb a kijavítá­suk. Most ezen fáradozik D unaharaszti önkormány­zata. Ahogy Luttenberger Gusztáv polgármestertől megtudtuk, a vízhálózatot kívánták kiépíteni a falu azon felében, amely a MAV-telep közelében jött létre. Miután elkészültek a tervek, kiderült, az utcák rendezetlenek, hiányzik a sínek és a lakóépületek kö­zött szükséges védőtávolság is. Most megvan a vállalko­zó, csakhogy az utcákat rendbe kell tenni a munká­latok megkezdése előtt. Egyeseknek le kell monda­niuk néhány méternyi te­rületről, lehet, hogy mások kapnak valamennyit. Az itt élőknek kéne meg­állapodniuk ebben a kér­désben. Az önkormányzat erre vár, mivel a kisajátí­tási eljárás — a jogi meg­oldás — hosszadalmasabb, legalább egy esztendőt ven­ne igénybe. A lakókra is hárulnának kiadások, igaz, minél töb­ben járulnának hozzá a költségekhez, annál keve­sebbe kerülne az infra­struktúra kiépítése. Egyelőre itt tart az ügy. A következő lépés a lakos­ságé. Ha sikerül egymás között megegyezniük, s el­fogadják az önkormányzat terveit és segítségét, hama­rosan kezdetét vehetné az építkezés. Befejezését kö­vetően rendezett utcakép, vezetékből folyó ivóvíz, vil­lanyvilágítás boldogítaná a környék lakóit. J. Sz. I. Magány Díszpolgárok |V1 unkásságukért, kiemelkedő szakmai teljesít- ménjükért, emberi, közösségi helytállásu­kért sokan részesültek méltó elismerésben Szent István királyunk ünnepén. Természetesen előbb azokra jut legtöbb a közfigyelemből, akik a szé­lesebb pátria kiemelt jutalmazottjai. Róluk írt a sajtó, ők álltak — megérdemelten — néhány na­pig a reflektorfényben. A hosszú névsort lapunk is közölte az augusztus 20-án kitüntetettekről, kö­zülük sokat már bemutattunk, vagy ezután tesz- szük. Ugyanakkor jól tudjuk: mindennapi éle­tünk színhelyein, egy-egy településen, szakterü­leten, kisebb-nagyobb közegben sokan alkotnak ítlag fölötti értékeket. Szerencsére ma már egyre gyakrabban hallani arról, hogy ugyanott — azaz a teljesítmény köze­lében — megtalálják a megbecsülés módját. S meg is leszik, mert nincs ennek akadálya, admi­nisztratív kötöttsége. Tápiógyörgyéről kaptunk ilyen névsort: ott rájuk ugyanúgy büszkék, mint a Parlamentben kitüntetettekre. Miskolczi István és Molnár Anna nyugdíjas pe­dagógusokra például, akik augusztus 20-tól Tá- piógyörgye első díszpolgárai. Akik több évtizedes életpályájukért kapták meg az ezzel járó okleve­let és emlékplakettet. Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotására azt a kopt mécsest vésték, amelyet éppen Györgye határában ástak ki a földből, A Nemzeti Múzeumban látható erek­lye a falu szimbólumává vált, miképpen Miskol­czi tanár bácsi és Molnár tanár néni fogalommá. példaképpé, a település kovászává az elmúlt év­tizedekben. Joggal büszkék rájuk Györgyén, de az ugyan­csak kitüntetett tervezőmérnökre szintén, aki tár­sadalmi munkában álmodta meg a falu középü­leteit. Az állatorvosra, aki jószágaikra vigyázott, az elköltözött esperesre, aki az emberek lelkét ápolta, az egyszerű háziasszonyra, aki állami gon­dozott gyerekeket nevelt fel tisztességgel, saját­jaiként. A hajszálgyökerekről, Tápiógyörgye, s egy-egy 1' falu, város arculatának alakítóiról van szó. S hogy rajuk is jusson a reflektorfényből... (tóth) (Ilancsovszki János felvétele) A flaszterből ítélve egy község főterén készült a kép, s élek a gyanúval, hogy a cicák gazdija nem csupán pihenni ült ki a ló­cára. Erős, idős kéz, rajta a hűség aranygyűrűje. Ez a kéz sokat dolgozott, ásott, kapált, kertet gondozott. Húsz-harminc évvel ez­előtt egy kisgyerek buksi fejére borult ugyanolyan védőn, mint most a cicus- ra. Az a kisgyerek azóta felnőtt, kirepült. s ha igényli is a mama simoga- tását, oly ritkán jut Pest­ről a szülőfaluba. A mamának maradt a kiskert, meg a cicusok. A cicusokat lehet ajnározni, becézni, simogatni, sőt, jók nyugdíjkiegészítésnek is. Persze az is lehet, hogy té­vedtem, s az idős hölgy nem kalmárkodási szándék­kal ült ki a cicakosárral — szembe a községi KGST- piaccal, A Gyomról Általános Iskola és Diákotthon nevelőtonári beosztásba FELVESZ HÁROM GYÓGYPEDAGÓGUST. Jelentkezni tehet az intézmény igazgatójánál, cím: Gyömrő, Teleki-kastély, 2230. n m j ■ íVn “ir-íH rí ^ - . ^ J RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY a hódmezővásárhelyi Ramon Téglagyárban, ómig a készlet tartl Nagy szilárdságú, fagyálló, tömör, kisméretű faiazótégla: I. oszt. 6 00 Ft + áfa III oszt. 5.36 Ft -f- áfa II. oszt. 5.60 Ft áta 30%-os 3.50 Ft -f áfa Az árak tartalmazzák a gépi felrakás díját. Rendelje meg telefonon: (62) 46-096. Kedvezményes házhoz szállítás, kívánságára lerakodással együtt Gondolja meg, megéri!

Next

/
Oldalképek
Tartalom