Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

Heves hunok Szarajevóban Alig múlt el néhány óra Cyrus Vance-nek, a gen­fi Jugoszlávia-konferencia egyik társelnökének nyi­latkozatától, miszerint pénteken ismét tárgyaló- asztalhoz ülnek a boszniai szemben álló felek, megkez­dődött a bosnyák krízis még súlyosabb időszaka. Szarajevóban ugyanis tel­jes hevességgel folynak a harcok. A boszniai és a horvát hírforrások szerint a szerb alakulatok tűz alá vették a bosnyák főváros minden negyedét. Űj-Sza- rajevóban gyalogsági har­cok dúlnak. A zágrábi rá­dió szerint szerb fegyvere­sek valóságos vérfürdőt rendeztek Szarajevó hor- vátok lakta negyedében, a többi között meggyilkolták az ottani horvát csapatok parancsnokhelyettesét és annak- kiskorú fiát. Ezzel szemben szerb hírforrások azt jelentették, hogy a mu­zulmán alakulatok kezdtek átfogó támadásba a szerb állások ellen. Rabin Németországban Tíz év óta első izraeli miniszterelnökként Német­országba utazott hétfőn Jichak Rabin kormányfő, hogy a gazdasági együtt­működésről és az országába újonnan bevándoroltak in­tegrálásának pénzügyi se­gítségéről tárgyaljon ven­déglátóival. Jelcin—Mijadzava találkozó ' Nem kizárt, hogy novem­berben csúcsszintű orosz— japán megbeszélésekre ke­rül sor a Japánhoz tartozó Okinava szigetén. Borisz Jelcin orosz államfő és Mijadzava Kiicsi japán kormányfő találkozóján várhatóan rögzítené az orosz elnök múlt héten elhalasz­tott hivatalos japáni láto­gatásának új időpontját is. Az értesülést közlő Mi­hail Poltoranyin miniszter­elnök-helyettes hétfői nyi­latkozatóban elmondta: a „közbülső találkozónak” nevezett tárgyalások lehe­tőségét az orosz külügymi­nisztériumban dolgozzák ki. Kárpátontúü Néptanács Ki érezheti gazdának magát? A Magyarok Világtalálko­zójával egy időben tartot­ták meg Kievbcn az Ukrá­nok Világfórumát, melyen a kárpátontúliak Is kép­viselve voltak. A fórumról az utóbbi napokban szinte minden ukrán nyelvű lap­ban megjelentek írások, a résztvevők tollából. Napvilágot látott a világ­fórum keretében tartott kárpátaljai fórumról szóló tájékoztató, s az annak résztvevői által elfogadott nyilatkozat is, melyet a Kárpátontúli Néptanács­ba tömörült, szinte vala­mennyi ukrán társadalmi szervezet képviselői aláír­tak. A nyilatkozat vegyes ér­zelmeket váltott ki a kár­pátaljaiak, és különösen a nemzetiségi kisebbségek körében. Meghökkenést keltett mindenekelőtt az a megál­lapítás, hogy Ukrajnában, és így Kárpátalján is, melynek sorsa — mondja ki a nyilatkozat — egyszer és mindenkorra megoldást nyert a demokratikus, füg­getlen Ukrajna keretében, van egy „gazdanemzet”, az ukrán, és vannak nemzeti­ségi kisebbségek. Ezeknek a „gazda” elismeri azon jo­gát, hogy fejlessze kultúrá­ját és nyelvét, s beszámítja őket az államalapító Uk­rajna népe fogalmába, ám a nyilatkozat aláírói külön­böző társadalmi szerveze­tek és intézmények nevé­ben — összesen 35-en — kifejezik azt az elvárásu­kat, hogy a lakosság 22 százalékát kitevő nemzeti­ségi kisebbségek tartsák tiszteletben a 78 százalékot képező ukrán lakosságnak, „eme föld gazda népének” a jogát. Nem fejtik ki konkrétan, hogy mit értenek a „gazda­nemzet” jogán, ám ebből a megkülönböztetésből úgy tűnik: a nemzetiségi ki­sebbségektől megtagadják azt a jogot, hogy ők is gaz­dának érezzék magukat szülőföldjükön. Elvárják viszont a nemzetiségi ki­sebbségektől, hogy közös álláspontra jussanak eme nyilatkozat értelmi szer­zőivel. Hasonlóképpen foglaltak állást a fórum résztvevői a vallási kérdésekben is. Ki­mondják: a görögkatoliku­soknak be kell olvadniuk az egységes ukrán görög- katolikus egyházba, el kell vetniük a szeparatizmusu­kat, vagyis fel kell adniuk a munkácsi görögkatolikus egyházmegye önállóságát. Hasznosítok ítélték a négyes együttműködést Vasárnap délután a len­gyel határnál találkozott Hanna Suchocka lengyel és Václav Klaus cseh mi­niszterelnök. A váratlan, előre nem bejelentett ta­lálkozóról a tömegtájékoz­tatás csak a kormány saj­funar az ablakból nézte Kolozsvári nyilatkozat A nemzetközi okmányok­ban előirányzott valameny- nyi jogot megadjuk, és sza­vatoljuk minden román ál­lampolgárnak, tiszteletben tartva azt az elvet, hogy ki­sebbségi közösségek szaba­don használhassák nyelvü­ket, ápolhassák hagyomá­nyaikat és fejleszthessék kultúrájukat etnikai azo­nosságuk megőrzése céljá­ból — hangsúlyozza a töb­bi között a romániai De­mokratikus Konvenció er­délyi megyei képviselőinek kolozsvári nyilatkozata, amelyet Emil Constanti- nescu, az ellenzéki szövet­ség elnökjelöltje olvasott fel a Szamos-parti városban tartott hét végi választási nagygyűlésen. A kolozsvári Béke téren tartott nagygyűlésen az Evenimentul Zilei lap sze­rint 18 ezren vettek részt, a tömeg „Le Iliescuval!", „Le a kommunizmussal!”, „Le Funarral!” jelszavakat skandált. Gheorghe Funar polgár- mester, a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelöltje a lap beszámolója szerint a tértől néhány lépésnyire le­vő hivatalának ablakából figj’elte a gyűlést. tohivatalanak tájékoztatá­sából, utólag értesült. Bár a találkozót hivata­losan „nem hivatalos jelle­gűnek” minősítették, azon a két ország kapcsolatai­nak legfontosabb kérdéseit tekintették át. Foglalkoz­tak a cseh és a szlovák ön­állósodás utáni együttmű­ködés, a határ menti kap­csolatok és a „visegrádi háromszögben” való részvé­tel kérdéseivel. A PAP len­gyel hírügynökség tájékoz­tatása szerint a több mint négyórás találkozón mind­két kormányfő rendkívül hasznosnak minősítette a magyar—lengyel—cseh— szlovák regionális együtt­működést, elsősorban an­nak gazdasági összetevőit, és hangsúlyozták a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. A világ nagy vallásainak több száz vezetője és kép­viselője kétnapos találko­zóra gyűlt össze hétfőn a belgiumi Leuvenben. Az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő vi­lágtalálkozón ezúttal azt vitatják meg a résztvevők, hogy milyen szerepet játsz­hatnak az egyházak a tar­tós világbéke megterem té- 1 f* sében. Egyúttal napirendre) if kerül a balkáni és a közel- keleti konfliktus ügye is. Az AP jelentése szerint a szervezők ez évben 90 országból mintegy 340 val­lási vezetőt vártak a talál­kozóra, amely kedden Brüsszel központjában a békéért mondott közös imával és II. János Pál üzenetének ismertetésével zárul. Az „Emberek és Vallá­sok Világtalálkozója” elne­vezésű rendezvényt II. Já­nos Pál pápa kezdeménye­zésére 1986-ban, a hívők világnapján tartották meg először az olaszországi Assisiben. Az évenkénti ta­lálkozókat egy 15 000 fős római katolikus közösség szervezi, amely 'népkony­hákat és menhelyeket mű­ködtet Rómában a hajlék­talanoknak, valamint ok­tatási és orvosi segítséget nyújt az olasz Főváros kör­nyékén élő cigányoknak. Testvéri szellemű együttélést! Iliescu a pápánál A nyugat-európai kör­utat kezdett Ion Iliescu, ro­mán államelnököt hétfőn Castel Gandolfo-i nyári lakhelyén magánkihallga­táson fogadta II. János Pál pápa. A román elnök a két hét múlva esedékes válasz­tás előtt nemzetközi tekin­télye növelése céljával ke­reste fel az egyházfőt, aki azonban nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Szentszék és Bukarest kö­zött megoldatlan problé­máikra is ráirányítsa a fi­gyelmet. Ez volt egyébként az első alkalom, hogy a pápa július 15-i műtétje óta külföldi politikust fo­gadott. A vatikáni szóvivő tá­jékoztatása szerint az egy­házfő „hangot adott annak az óhajának, hogy Romá­niában teljes mértékben helyreáUjon a demokrácia 2 Külföldi események ~ egy mondatban , í KUVAIT NEM ELLENZI az öböl-térségben a hosszú távú nyugati katonai jelenlétet — fejtette ki Szaad al- Abdallah asz Szabah sejk a monarchia trónörököse a Newsweek című amerikai magazinnak adott nyilatkoza­tában. NYUGATI HÍRSZERZŐ KÖRÜKBEN az a meggyőződés, hogy a szeptember 3-án lelőtt, Szarajevóba tartó olasz segélyszállító repülőgépet horvát fegyveresek találták el, amerikai gyártmányú Singer rakétával — jelentette a The Daily Telegraph című brit lap. A DÉL-AFRIKAI KORMÁNY és az Afrikai Nemzeti Kongresszus képviselői megállapodtak: előkészítik Fre- derik Williem de Klerk államfő és Nelson Mandela ANC-ügyvezető csúcstalálkozóját. HOLLANDIÁBAN a parlament pénzügyi alapot képzett a közép-kelet-európai országok demokratikus pártjainak támogatására — hangzott el a holland Református Poli­tikai Föderáció országos központjában azon a tájékozta­tón, amit az MDF küldöttsége részére tartottak. és érvényesüljön a vallás- szabadság”. A pápa emlé­keztetett arra, hogy ke­resztény hívők számos „ke­mény próbát” álltak és állnak ki, s hogy „nem történt még meg a múltban elszenvedett méltánytalan­ságok jóvátétele”. Arra is felhívta a román elnök fi­gyelmét, hogy „a nemzetet alkotó közösségek között a testvéri együttműködés szellemét kell a jövőben kialakítani”. Konkrétan szóba került az eszmecserén az 1948-ban elkobzott katolikus egyhá­zi épületek és templomok visszaadása, amely körül sok a bizonytalanság. A szóvivő szerint a pá­pa nyomatékosan hangoz­tatta Iliescu elnöknek, hogy a romániai katoliku­sok (akik majdnem kizáró­lag magyar nyelvűek) or­todox testvéreikkel és a más vallásúakkal együtt „lojálisán közre akarnak működni az ország felvi- rágoztatásá ban”. Megfigyelők egyetérte­nek abban, hogy a fenti célzás az erdélyi problé­mára utalt, a magyarok és románok együttélésére: a pápa „testvéri szellemű együttélést” szorgalmaz a két nemzetiség között, de nem támogat semmiféle el­szakadási vagy határmó­dosítási elképzelést. A magánkihallgatáson ott volt Adrian Nastase román külügyminiszter is. A Szentszék mellé akkre­ditált román nagykövet azonban nem, mert Buka­rest a diplomáciai kapcso­latok 1990-ben történt fel­vétele óta sem nevezett ki még képviselőt a Szentszék mellé. A HETEDIK TILTAKOZIK MEGEGYEZTEK A SZAKSZERVEZETÉK A VAGYONELGSZTÁSRÓL Megegyezett a hat szak­szervezeti konföderáció a vagyonclosztásról — tájé­koztatták hétfőn az újság­írókat a szakszervezeti szö­vetségek képviselői. A volt SZOT-vagyonból az MSZOSZ a Dózsa György úti székhazat, a Balatonfü­redi Oktatási Intézetet; a LIGA és a Munkástaná­csok, a városligeti fasoron lévő, valamint a Tárogató úti ingatlant; a Szakszer­vezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és az Autonómok a Ben­czúr Szállót, a Bajza utcai ingatlant, továbbá a Salgó­tarjáni Oktatási Intézetet; a Szolidaritás, valamint a konföderációkon kívüli szakszervezetek a Római­parti házat, s a bogíárlel- lei üdülőt kapnák meg a megállapodás értelmében. A 2.7 milliárd forintos va­gyonból az MSZOSZ 1,2 milliárd, a LIGA és a Mun­kástanácsok 840 millió, a SZÉF, az ÉSZT és az Au­tonómok 560 millió, a Szo­lidaritás és a konföderá­ción kívüli szakszervezetek mintegy 40 millió forintér­tékű ingatlanhoz juthatná­nak. A Népszavát közös tu­lajdonú társaság adja ki, a tulajdoni arányokra a kon­föderációk külön tárgyalást kezdenek. Az MSZOSZ a Népszava Kiadó csődeljá­rása során a többi hitele­zővel azonos elbírálás alá esik, így érvényesítheti a minimálisan nettó 130 mil­lió forintos követelését. Az ágazati vagyont — amely az MSZOSZ becslé­se szerint a volt SZOT-va- gyon értékének két, két és félszerese — az üzemi ta­nácsválasztások eredménye alapján osztanák el a szak- szervezetek. Az idei üzemi tanácsi vá­lasztás eredménye alapján az ágazati vagyon haszná­lati jogát osztnák meg, vál­tozatlanul hagyva a tulaj­donjogot. A szakszervezeti szövetségek egyúttal kezde­ményezik, hogy a második üzemi tanácsi választásra ne az elsőt követő egy. ha­nem két év múlva kerüljön sor. Ennek az eredménye alapján osztanák meg vég­legesen — a tulajdonjogot is rendezve — az ágazati vagyont. A hat konföderáció so­ron kívüli személyes talál­kozót kérve — a megálla­podás részletes szövegét mellékelve — szeptember 10-én levelet küldött An­tall József miniszterelnök­nek, amire a sajtótájékoz­tatóig a kormány részéről még nem kaptak visszajel­zést. A szakszervezetek sze­rint a megállapodás feles­legessé teszi a szakszerve­zeti választásokra vonatko­zó, a kormány által már benyújtott törvénytervezet vitáját. Amennyiben a megállapodásnak nem si­kerül érvényt szerezni, a szakszervezeti konföderá­ciók közösen határozzák meg további lépéseiket, akár a nyomásgyakorlás eszközeit is. A sajtótájékoztatón Nagy Sándor, az MSZOSZ elnö­ke rámutatott: a tárgyalá­sokon abból indultak ki, hogy valamennyi szakszer­vezetnek biztosítsák orszá­gos és helyi szinten egya­ránt a működés, az okta­tás infrastrukturális hát­terét. Horn Gábor, a LIGA megbízott elnöke kifejtet­te: a kormány szakszerve­zetellenes törekvései, a jobboldali megnyilvánulá­sok is a megegyezés irá­nyába hatottak. Az egyre rosszabb szociális, gazdasá­gi helyzetben, az egyre na­gyobb munkanélküliséget mérlegelve a szakszerveze­teknek el kell dönteni akarnak-e, tudnak-e együt­tesen fellépni. A hat szakszervezeti kon­föderáció vagyonmegegye- zését ismertető sajtótájé­koztatót követően a meg­állapodásból kimaradó he­tedik ÉT-tag, a Szolidari­tás, illetve a konföderáció­kon kívüli szakszervezetek képviselői találkoztak az újságírókkal. Bejelentet­ték : érvényes törvények szerint a hatok megállapo­dása érvénytelen. A törvények szerint — értelmezésük alapján — a vagyoni kérdések eldönté­sébe a teljes VIKSZ-et, így a 8. tagot is be kell vonni. Ez nem történt meg, lávollétükben tárgyaltak, döntöttek a vagyonelosz- tásról. A Szolidaritás ezért — amennyiben a megállapo­dást a kormány, a parla­ment figyelembe veszi — törvényességi Vizsgálatot kér az ügyészségtől. A 8. VIKSZ-tag konföderáció testületi ülésen kíván dön­teni a további teendőkről; több tagszervezete már most jelezte, hogy bírói úton támadják meg a sze­rintük is törvénytelen meg­állapodást. Újság/róképzés Göncz a tanévnyitón Tanévnyitót tartottak hét­főn a Bálint György Újság- íróiskolán. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök is szólt a leendő zsur­nalisztákhoz és fotóripor­terekhez. Az államfő az újságírást olyan frontszakmánuk ne­vezte, amelyhez különösen nagy etikai, morális tarta­lékok is kellenek. A mosta­ni, plurális közegben — amelyhez hozzátartozik a nézetek ütköztetése — a sajtó munkatársainak jö- vőkép kell, és ebbe a jövő­képbe illeszkedjen a jó szándék is — hangoztatta Göncz Árpád. — Magyarország hangu­lata ma feszült, és ebben a helyzetben az újságíróknak, a sajtónak mintegy szelep­ként kellene működnie — mondta az államfő, majd azt adta útravalóul az ifjú újságíróknak, hogy az írás­ban ne az indulat, ne a po­litikai hevület vezérelje őket, leírt mondataikat mindig szembesítsék a va­lósággal. Göncz Árpád ez­után kijelentette: legveszé­lyesebb az a mondat, amely gyűlöletkeltésre alkalmas, amely kirekesztésre tesz kí­sérletet. Az államfő az anyanyelv ápolásának fon­tosságára is felhívta a hall­gatók figyelmét. A Bálint György Űjság- íróiskolán ebben a tanév­ben 222 hallgató — köztük az erdélyi és a szlovákiai magyarság több képviselője — folytat tanulmányokat: 29 újságíró-hallgató nappa­li, 30 levelező tagozaton. Az iskola keretén belül kap­nak képzést újságíró-stú­diósok, valamint fotóripor­terek és tördelőszerkesztők is. A 92/93-as tanévben az újságíró szakon a tandíj 65 pzer forintra rúg. Vallási találkozó Belgiumban Egyházak a világbékéért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom