Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

Felszámolják az Ybl Bankot Folyik az Ybl Bank fel­számolása. Jelenleg felmé­rik a pénzintézet tartozá­sait, és felértékelik köve­teléseit — tájékoztatta az MTI-t hétfőn Szeleczki György, az Ybl Bank fel­számol óbiztosa. A felmérés eredménye­ként néhány napon belül a bank betétesei és számla- vezető ügyfelei kimutatást kapnak arról, hogy a bank mekkora követelésüket tartja nyilván. Ez segítsé­get jelenthet abban, hogy az október 10-i határidő előtt bejelentsék követelé­seik nagyságát. Csütörtök délelőtt köz­gyűlést tart az Ybl Bank, melyen a pénzintézet ve­zetői beszámolnak a bank­nál az utóbbi hónapok­ban történtekről. Ezen a közgyűlésen a részvényes Hepta-csoport tagjai min­den bizonnyal már nem szavazhatnak. Mai egyezmény Az elnökálma E&yezieSés előtt Für Lajos értelmezést kér NDSZ-íaggyűlés Gödöllőn Közgyűlés előtt Polónyi Péter ideiglenes ügyvivő vezetésével taggyű­lést tartott tegnap a Nem­zeti Demokrata Szövetség gödöllői szervezete a helyi művelődési központban. Ennek fő célja a felkészülés volt az NDSZ szeptember 19-i rendkívüli közgyűlésé­re, melyen a tervek sze­rint a tagság többségének akaratát képviselve kinyil­vánítják a párttá alakulást. A helyi szervezet tagjai, akiket jórészt Pozsgay Imre elnök és Bíró Zoltán társ­elnök iránt érzett szimpá­tiájuk, valamint a demokra­tikus és a nemzeti érdeke­ket kifejező politizálás re­ménye vonz a szervezethez, megismerkedtek a leendő párt alapszabály-tervezeté­vel, s a közgyűlés határo­zati javaslataival. A szom­bati eseményen a gödöllőiek több küldöttel vesznek részt. > Az egészségvédelem esélyeiről Egészségpolitikai lehető­ségek, a megelőzés és az egészségvédelem esélyei Közép- és Kelet-Európá- ban címmel négynapos ta­nácskozás kezdődött teg­nap Budapesten. Makara Péter, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet megbízott igazgatója a ta­nácskozás szünetében tar­tott tájékoztatón elmondta: a Közép-európai Egészség- és Környezetvédelmi Köz­pont szervezésében meg­rendezett tanácskozáson negyven amerikai, közép- és kelet-európai, illetve hazai szakember és politi­kus tart előadást a tér­ségben élők egészségi álla­potáról és keresi a haté­kony egészségvédelmi együttműködés lehetőségét. Makara Péter hangsúlyoz­ta: a konferencia célja egy amerikai—közép-európai akcióprogram kidolgozása. Az amerikai tapasztalatok felhasználásával ki kell ala­kítani egy olyan egészség- nevelési koncepciót, amely a felkészítést az egészséges életmódra már az iskolá­ban elkezdi, majd mind­ezt kiterjeszti a munka­helyekre és a mindennapi élet egyéb területeire elő­térbe helyezve a környe­zetvédelem, az egészséges táplálkozás, a szabadidős tevékenységek fontosságát. A konferencia munkájában részt vesznek a Világbank képviselői is, akik 250 mil­lió dolláros világbanki köl­csönt készítettek elő a ma­gyar egészségügy számára — mondotta. A vámszabad területek országa? A szomszédban négy, nálunk már kétszáz Augusztus közepén 81 ke­reskedelmi és 85 ipari cé­lú vámszabad terület ren­delkezett érvényes enge­déllyel Magyarországon. Je­lenleg is sok kérelem van a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) asztalán, az érvé­nyes engedélyek száma az új kérelmek és a visszavo­nások miatt folyamatosan változik. A vámszabad területek (vszt-k) az országon belüli olyan elkülönített terüle­tek, ahol a beszállított vámárut vámfizetési kö­telezettség nem terheli. A rájuk települt cégek száma jóval nagyobb, mint ma­guké a vszt-ké, mivel tár­sulással más cég által be­jegyeztetett vámszabad te­rületet is lehet használni. _ Vámszabad területi társa­ságokat a tapasztalatok sze­rint főként ipari célra ala­kítanak. Fő tevékenységü­ket a vszt-n belül kell vé­gezniük, s legfőbb vonz­erejük, hogy könyveiket devizában vezethetik, szem­ben a belföldi székhelyű társaságokkal. Ez a vonz­erő a forint konvertibili­tásával nyilván megszűnik. Ügynevezett kvázivámsza- bad területek is létrehozha­tók pénzügyminisztériumi engedéllyel. megtehetik például azok a pénzintéze­tek, kaszinók, melyek a könyveiket devizában veze­tik. ám ezek nem végez­hetnek olyan tevékenysé­get, amely áruknak az ál­lamhatáron át történő moz­gatásával jár. Az ipari vszt-k exportra termelhet­nek. belföldre csak a PM egyedi engedélyével. Az el­ső ilyen engedményt a Ge­neral Motors kapta. A vámáru korlátlan ideig maradhat ezeken a helyeken, a feltétel csak az, hogy a be-, illetve ki- raktározás külföldi fél rendelkezése alapján tör­ténjen. Az áruk külföldi tulajdonosának gyakran ér­deke, hogy magyar vszt-n raktározzon, hiszen az itt állomásoztatott áruval így ugrásra készen állhat a ke­leti piacok felé. Úgy tűnik, a magyar cégek számára is előnyösek a vszt-k, bár néha indokolatlan létesíté­sek is történnek. Mindezek alapján úgy tűnik, a Magyarországon lévő vámszabad területek virágzása egy jellegzetes gazdasági-jogi helyzet ter­méke, talán átmeneti je­lenség. A vámjogszabályok ellentmondásossága miatt várva várt vámtörvény ta­lán ezen a területen is hoz majd változást. Minden­esetre a magyar határra okkal lehetne kiírni: ..á vámszabad területek orszá­ga”. Hiszen ha csak a szomszédos Ausztriával ha­sonlítjuk össze a helyze­tünket: olt összesen négy vámszabad terület van. mis nálunk ez a szám kétszáz felé közelít. A folyamat 1982-ben kezdődött a Csepel Szabad- kikötővel. Azóta csupán annyi szűkítő rendelkezés született, hogy a vszt-nek 2000 négyzetméternél na­gyobbnak kell lennie. És bár a szükséges engedély beszerzéséhez négy minisz­térium egyetértése kell, to­vábbra is növekvő szám­ban vállalják a cégek a procedúra fáradalmait A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR ELLENÁLLÁSI SZÖVETSÉG FELHÍVÁSA A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere — a Magyar Ellenállási Szö­vetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pó­tolván — 1992. július 28- án kiadott 15/1992. számú rendeletével, a német meg­szállók elleni harcra ön­ként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elis­merésére Független, De­mokratikus Magyarország­ért emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az ideiglenes nemzeti kor­mány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétet­tek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kí­vül szervezett náciellenes magyar katonai alakula­tokba. Az emlékérem posztu­musz is adományozható a túlélő házastársnak vagy leszármazottjának. Várjuk jelentkezésüket: az 1945-ös Honvédelmi Mi­nisztérium szervezőinek, beosztottjainak; a honvéd kerületi kiegészítő parancs­nokságok, bevonulási köz­pontok katonáinak. A Jász­berény 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd had- i osztály; a debreceni 1. őr- ’ zászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zász­lóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a határportyázó századok, a folyami flottila, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, in­tézetek állományában szol­gáltaknak, valamint a ma­gyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tiszt­jeinek és katonáinak. To­vábbá: a hadseregen kívül alakult Budai önkéntes Ezred, a temesvári 1. ön­kéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1, magyar távbeszélőépítő zászlóalj egykori tisztjei­nek, tiszthelyetteseinek és honvédéinek. A leveleket és jelentke­zésüket az alábbi címre kérjük: Magyar Ellenállási Szö­vetség, 1054 Budapest, V., Zoltán u. 16. IV. em. Várjuk mindazokat, akik a háború éveiben önként vállalkoztak a nácizmus el­leni harcra, és 1945. május 9-ig beléptek valamely ná­ciellenes magyar katonai alakulatba és mindmáig hívek maradtak az egykor vállalt függetlenségi esz­méhez, a demokratikus Magyarországhoz. í Jfírian 3 Viharos délután a parlamentben Kcirrekt, tényszerű tájékoztatást! házán egyetlen család által elkövetett pogromról le­het csak beszélni. Felszó­lított mindenkit: várják meg a vizsgálatok eredmé­nyét, és ne kezdjenek poli­tikai csatározásba. Boros* Péter sajnálattal vette tu­domásul, hogy a felszóla­lók csillapítás helyett, in­kább újabb tüzet szítot­tak. A túlzásoknak is van morális és intellektuális határa — tette mindehhes hozzá. Szabad György, a Ház elnöke bejelentette, hogy levélben fordult a Nemzeti Alapítvány elnökéhez an­nak érdekében, hogy vál­lalják a Túrán történt ese­mények esetleges árváinak támogatását azok nagyko­rúságáig. Ezt követően Paszternák László (MSZP) felszólítot­ta a kormányt, hogy vonja vissza a szakszervezetek közötti választásról és a szakszervezeti vagyon fel­osztásáról benyújtott tör­vényjavaslatát. Indokolása szerint a hat szakszervezeti konföderáció a múlt héten megállapodott egy új kon­cepcióval kapcsolatban. Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter válaszában arra hi­vatkozott, hogy mindaddig, amíg az egyes konföderá­ciók nem tárgyalják meg szakszervezetükkel az elő­zetes megállapodásban fog­laltakat, a kormány nem vonja vissza előterjeszté­sét, csak a kivételes eljárá* kérésétől áll el. A Tisztelt Ház többségi szavazással úgy döntött, hogy a mi­niszter kérésének megfe­lelően sürgősséggel napi­rendre tűzi a kormány ja­vaslatát. A belügyminiszter fel­szólalására több képviselő is reagált. Iványi Gábor (SZDSZ) utalt először azon irományokra, amelyek a ki­sebbségek ellen is izgattak és erőszak alkalmazását sürgették olyan ügyekben, amelyek megoldhatók len­nének tárgyalásokkal is. „Itt az áldozatok egy rossz politikai hangulatnak is ál­dozatai” — fogalmazott Jakab Róbertné (MSZP). Határozottabban vessünk gátat minden olyan meg­nyilvánulásnak, amely em­bertársainkat faji, világné­zeti alapon ellenségnek mi­nősíti — szólította fel kép­viselőtársait Fodor Gábor (Fidesz). Megemlítette: fo­kozottabb azok felelőssége, akik prófétájává szegődnek szélsőséges eszméknek, le­gyen bár az illető, képvi­selő vagy pártálelnök. Rámutatott arra is, hogy máig sem készült átfogó elemzés és program a ci­gányság helyzetének javí­tására. Hága Antónia (SZDSZ) úgy vélte, hogy Túrán a két áldozatnak nemcsak tettéért, „de való­színű, hogy származásáért is kellett pusztulnia”. A Roma Parlament állásfog­lalását a Kétegyházán és Túrán történtek kapcsán Horváth Aladár (SZDSZ) ismertette. Eszerint a leg­határozottabban tiltakoz­nak a magyarországi ci­gányságot ért pogromok és pogromszerű jelenségek ellen. Ügy látják, hogy a pogromot elkövetők bün­tetlenül hagyása a cigány­ság elleni fajgyűlölet poli­tikai, törvényi bátorítását fogja jelenteni. Varga Zoltán MDF-es képviselő szerint Kétegy­Az Országgyűlés hétfő délutáni ülésén napirend előtt Boross Péter belügy­miniszter az elmúlt napok bűnügyi eseményeiről szólt. A Kétegyházán történtek kapcsán megemlítette: a falugyűléseken egyértel­műen kiderült, hogy a köz­ségben a magyarok, romá­nok és cigányok békesség­ben élnek egymással, kivé­ve a két harcban álló csa­ládot. A hét végén Túrán történtek még nem tisztá­zottak, a mezőőrt, aki meg­ölt két cigány lakost, őri­zetbe vették. Ellene az el­járás megindult. A minisz­ter kijelentette: semmi szín alatt nem lehet állíta­ni, hogy etnikai háborúról lenne szó. Boross Péter a váci rendőrgyilkosságot és a metró Árpád-hídi megál­lójánál történteket is meg­említve, a korrekt és tény­szerű tájékoztatásra hívta fel a médiumok figyelmét. Külön kérte a politikuso­kat, hogy ilyen események alkalmával ne siessenek azonnal a helyszínre, és óvakodjanak a helyzet gyors értékelésétől, vala­mint tartózkodjanak a rendőrök utasításától. A miniszter több megértést kért a feszültségek meg­előzését szolgáló akciókkal kapcsolatban. Végezetül pedig aláhúzta: nem a fe­szültségek növelése és mi­nősítése a cél, hanem a csillapítás és csendesítés. latokat az Alpokban fekvő 1,9 millió lakosú köztársa­sággal. Hazánk és Szlovénia po­litikai kapcsolatai a legfel­ső szinten indultak: a szlo­vén államelnök, a minisz­terelnök, a védelmi mi­niszter és a külügyminisz­ter mellett már több szak- miniszter is járt Magyar- országon. A két ország kapcsolatában fontos ese­mény volt Jeszenszky Gé­za magyar külügyminiszter május végi látogatása és augusztus 21 -e, amikor több új határátkelőt is megnyitottak a közös ha­táron. Az egyik átkelő megnyitásánál Göncz Ár­pád köztársasági elnök a következőket mondta: „Ha tőlem függne, úgy mint a szardíniásdoboz tetejét, feltekerném a határokat, mert két baráti ország közt nincs szükség hatá­rokra.” Magyarország Szlovéniá­val eddig hat egyezményt írt alá: a honvédelemről, a közúti fuvarozásról, a kereskedelemről, a vízum­mentességről, valamint a határátkelőhelyekről és a légiforgalomról szóló egyezményeket. Jelenleg egyeztetik a barátsági alap- szerződés, valamint a kul­turális és kisebbségvédelmi szerződések tervezetét. A külügyminisztériumok is megállapodást készítenek elő. A közeljövőben vár­ható egy magyar—szlovén nemzetiségi vegyes bizott­ság megalakítása is. Kétnapos látogatásra utazik kedden Szlovéniá­ba Göncz Árpád köztársa­sági elnök. A magyar ál­lamfőt — a határhoz kö­zeli Lendván — Milan Ka­ron, a Szlovén Köztársaság elnöke fogadja, majd Göncz Árpád megbeszélést folytat a szlovéniai magyar kisebbség képviselőivel. Szerdán Ljubljanában tár­gyal, elsőként Milan Kucan elnökkel, majd udvariassá­gi látogatást tesz a szlovén főváros polgármesterénél, és felkeresi a szlovén par­lament elnökét, Franz Gu- cart. ★ Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki függet­lenségét. Magyarország — az Európai Közösséggel egyidejűleg — 1992. január 15-én létesített nagyköveti szintű diplomáciai kapcso­(Folytatás az 1. oldalról.) zött, egyértelműbb lenne a szakmai felelősség, a nyu­gati demokráciák hadsere­gei is ezt a megoldást al­kalmazzák. A másik válto­zat szerint megmaradna a jelenlegi irányítási rend­szer. Erdélyi Lajos hangsúlyoz­ta: a tárca azt szeretné, hogy az új honvédelmi törvény elfogadásához ne kelljen a hatályos alkotmányt mó­dosítani. Ha az Alkotmány- bíróság szerint az alaptör­vény nem két személyt, hanem csak két funkciót nevesít, akkor nem lennne szükség az alaptörvény megváltoztatására az A változat elfogadása esetén. A honvédelmi szóvivő végül határozottan cáfolta, hogy a minisztérium ve­zetése bármilyen személyi kombinációkkal foglalkoz­na. A tárca vezetésének az a törekvése, hogy a készülő törvény hosszú távon meg­határozza a honvédség mű­ködési feltételeit, a tárca eleget tudjon tenni az al­kotmányban leírt kötele­zettségeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom