Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

R €azd€M$ág?i Kabinéi ülésén Szociális döntések várhatók A Gazdasági Kabinet szerdai ülésen az előzetes napirend szerint átfogó gazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekkel együtt szerepel néhány konkrét, a szociálpolitikával, a munkanélküliséggel, a mezőgazdasággal és a közalkal­mazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásával kap­csolatos előterjesztés — tájékoztatta a kabinetiroda il­letékese kedden az MTI-t. Az ülésen első helyen az 1993-as állami költségvetés tervezetével foglalkoznak, majd a résztvevők tájékoz­tatót hallgatnak meg a gaz­dasági folyamatok június­júliusi alakulásáról. A na­pirenden szerepel az az előterjesztés is, amely a kormány 1993—1994. évi gazdaságpolitikai feladatait fogalmazza meg. A kabinet a társadalom- biztosítás néhány aktuális kérdését is tárgyalja, így többek között megvizsgál­ják egy részleges tőkefede­zettel működő társadalom­biztosítási nyugdíjrendszer lehetőségét, valamint a központi költségvetési in­Gazdasági érdek a fejlődők segítése A magyar mezőgazdasá­gi szakemberek az elmúlt évtizedekben jelentős mun­kát végeztek a fejlődő or­szágokban, ebben fontos szerepet vállalt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem trópusi és szubtrópusi tan­széke, amely fennállásának 20. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát rendez a tudományos ered­mények alkalmazása és fel- használása témájában az említett térségben. Mint a tanácskozást megelőző saj­tótájékoztatón dr. Varga János tanszékvezető egye­temi tanár elmondta, nem volna szerencsés az okta­tási, kutatási és gyakor­lati együttműködést visz- szafejleszteni, amikor a fej­lődő országok amúgy is ki­csit ferde szemmel néznek ránk, gondolván, a kelet­európai országok elveszik előlük a nyugati segítsé­get. Dr. Szabó Lajos docens elmondta, adottak a felté­telek ahhoz, hogy a szegény országokban gyökeret ver­jen a körülményekhez il­leszkedő mezőgazdasági termelés, ami hasznosabb, mint az életmentő élelmi­szersegély. A tanszék Kelet felé is nyitni kíván, így például Ukrajna mezőgaz­daságának talpra állításá­hoz is hozzájárulhat szak- tanácsadással. Napjaink­ban, amikor nő az állás­talan agrármérnökök szá­ma — fejtette ki dr. Fele­li József docens —, gazda* sági érdekünk is e szaktu­dás értékesítése. A tanszék külföldi tech­nológiák honosításában is részt vesz, így például a halászat, a kagyló-, a rák- és a békatenyésztés terü­letén. Mint a tegnapi ple­náris ülésen dr. Kocsis Ká­roly, a GATE rektora el­mondta. nincs igazi egye­tem külföldi diák nélkül. Az intézmény életének szer­ves része a nemzetközi konferenciák szervezése is. Jövő márciusban például új stratégiák a mezőgazda­ságban témakörben tarta­nak Gödöllőn konferenciát, melyre máris száznál több intézményből jelezték szak­értők, kutatók érdeklődé­süket. A konferencia szerdán szekcióülésekkel folytatja munkáját. Balázs Gusztáv Munkástanácsok a járulékemelésről Foglalkozáspolitikai koncepciót A Munkástanácsok Országos Szövetsége elfogadhatatlan­nak tartja azt a kormányzati javaslatot, hogy a jelenlegi 5 plusz 1 százalékról összességében 9 százalékra emeljék a munkanélküliségi járulékot, ezzel fedezve a Szolidaritási Alap jövő évi mintegy 00 milliárd forintos hiányát. A szövetség azt is visszautasítja, hogy a maximálisan másfél éves járadékfizetési időt egy évre, illetve a maxi­mális járadékösszeget a minimálbér kétszerese helyett annak másfélszeresére csökkentsék. A MOSZ ezzel szemben javasolja, hogy a kormány átfogó foglalkoztatáspoliti­kai koncepciót dolgozzon ki. összhangban egy min­den részletében elfogadható szociális törvénnyel, mely valamennyi állampolgár számára biztosítja a mi­nimális ellátást, a minimá­lis megélhetési feltételeket. A szövetség szerint a kor­mánynak az adórendszer átfogó ellenőrzési rendsze­rének létrehozásával kelle­ne stabilizálnia a költség- vetést. így biztosítva a nagy elosztórendszerek fi­nanszírozását, ezek között a Szolidaritási Alap hiá­nyának pótlását is. Pénz­ügyi eszközökkel szüksé­ges ösztönözni több új munkahely létesítését, szi­gorú felelősségre vonást al­kalmazni az indokolatlan és nagyarányú létszámle­építések miatt. Hatékony intézkedéseket vár a MOSZ a feketemun­ka megszüntetésére, a tör­vényes foglalkoztatási sza­bályok betax’tása érdeké­ben. Eredményesebb mun­kaerő-közvetítéssel is javí­tani lehetne a foglalkozta­tási gondokon. Nincs meg­felelő program a válságtér­ségek gondjainak megoldá­sára. A szövetség igényli a menedzsel törvények meg­alkotását. Ez a törvény pre­ferálná azokat, akik a sta­bil gazdálkodási mutatókon túl eleget tennének a fog­lalkoztatási és köztehervi­selési kötelezettségeiknek. Szigorú szankcionálást al­kalmazna viszont akkor, ha ezen kötelezettségeket nem teljesítenék a gazdasági egységek vezetői. tézmények kötelező társa­dalombiztosítási rendszeré­nek koncepcióját. A kabinet meghallgatja a társadalom- biztosítás részére történő vagyonátadással foglalkozó bizottság beszámolóját ed­digi tevékenységéről. A szerdai ülés előzetes napirendjén ezenkívül sze­repel még a szociális igaz­gatás kérdésköre, és előre­láthatólag döntés születik egyes szociális ellátásokról. A kabinet megvitatja a közalkalmazottak jogállásá­ról szóló törvény végrehaj­tásának néhány kérdését, elsősorban a művészeti, közművelődési és köz- gyűjteményi területen fog­lalkoztatottak jogviszonyá­val összefüggésben. Ezen­kívül szó lesz még a mun­kanélküliség ez évi várha­tó alakulásáról és kezelésé­nek lehetőségeiről, valamint javaslatot hallgatnak meg a mezőgazdasági szövetkeze­tek egyes hiteleinek elenge­déséről szóló kormányren­delet hatályának kiterjesz­tésére. LEMONDOTT EGY MSZP-S KÉPVISELŐ Az ombudsman jogaink védelmezője Kedden tartotta őszi ülés­szaka első munkanapját az Országgyűlés. Szabad György házelnök bejelen­tette, hogy Kovács Jenő (MSZP) képviselő írásban közölte, szeptember 1-jével lemondott mandátumáról. Napirenden kívül kért szót Oláh Sándor, a kisgaz­da 35-ök képviselője, aki a hétfői Antall-beszéd nyo­mán keletkezett vitával foglalkozott. Megállapítása szerint a hozzászólók egy része lerombolta azt, amit a miniszterelnöki nyilatko­zat felépített, és amit ahhoz Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője hozzátett. „Olyan politikusokkal va­gyunk itt együtt, akik egy adóit szituációhoz nem tud­lak megfelelően alkalmaz­kodni” — mondotta. Csurka István tanulmányát azért tartotta károsnak, mert el­Dcmonstráció a papért Algyőit A püspöknél protestáltak (Folytatás az l. oldalról.) győiík tudomást szereztek, előbb levélben kértek több egyházi vezetőt, set Göncz Árpád köztársasági elnököt is, hogy ne vigyék el tőlük papjukat. A fiatalember ugyanis felvirágoztatta a községben a hitéletet, az emberek szeretik és becsü­lik, ragaszkodnak hozzá. Miután azt a választ kap­ták az egyháztól, hogy a döntést el kell fogadniuk, július 30-án bérelt busszal — előzetes bejelentkezés után — ötven ember utazott Vácra. Virágcsokorral, apró ajándékkal akartak kedves­kedni a püspöknek, ám az­zal fogadták őket, hogy há­zon kívül van Keszthelyi Ferenc. A hívek azonban nem távoztak, imádkozás­sal várták a püspököt, s közben megtudták, hogy mégis az épületben tartóz­kodik. Sikerült is összeta­lálkozniuk vele, de szót nem értettek, a püspök ke­mény szavakkal tagadta meg a kérés teljesítését. A hívek kijelentették, amennyiben elviszik a pa­pot, nem fizetnek egyházi adót, nem járnak templom­ba, otthon fognak imádkoz­ni. A demonstrációt pedig addig folytatják, ha kell, éjszaka is. amíg számukra kedvező döntés nem szüle­tik. Mindeközben Tóth Sán­dor a papiakban tartózko­dott, nem nyilatkozott és nem ment a hívek közé. Várja ő is a döntést, annál is inkább mivel Bugyiban egyelőre nincs hol laknia. Az MTI szegedi munka­társa szerette volna meg­kérdezni a Magyar Püspöki Kar elnökhelyettesének, Gyulay Endre szeged-csa- nádi püspöknek a vélemé­nyét az ügyről, ám a püs­pök kedden nem tartózko­dott Szegeden. tereli a közvélemény figyel­mét a tulajdonviszonyok átrendeződésének alapvető kérdéséről. Gál Zoltán (MSZP) ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy Oláh nem figyelt kel­lően hétfői felszólalására, és ezért annak tartalmát rövi­den megismételte. Wekler Ferenc (SZDSZ) a tanév­kezdés kapcsán az iskolák ellehetetlenülő anyagi hely­zetére hívta fel a figyel­met. Kedden a honatyák meg­kezdték az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosáról, az úgynevezett ombuds- manról szóló törvényterve­zet általános vitáját. A testület a szokásoknak megfelelően kedden dél­után 2 és 4 óra között in­terpellációkat és kérdése­ket tárgyalt. Ezek sorában terítékre került Hack Péter (SZDSZ) egy korábbi in­terpellációja a legfőbb ügyészhez a titkosszolgála­tok két korábbi vezetőjé­vel, Paliági Ferenccel és Horváth Józseffel kapcso­latban. Az interpellációt a Ház tavaly áprilisban tár­gyalta, és Györgyi Kálmán válaszát nem fogadta el. Azóta az illetékes alkot­mányügyi bizottság átte­kintette az ügyet, és az eredményekről jelentést terjesztett az Országgyűlés e!é. Az interpelláló képvi­selő, Hack Péter — maga is tagja az alkotmányügyi bizottságnak — elmondta, hogy a testület folytatni kívánja a titkosszolgálatok működésével kapcsolatos körülmények feltárását, hi­szen a szervezet áldatlan tevékenysége máig ható következményekkel járt, vezetői pedig tudatosan ká­rokat okoztak a magyar de­mokráciának. A képviselő arra kérte a házat, hogy az interpelláció lezárása érde­kében fogadja el az előter­jesztett jelentést. A parla­ment elfogadta az interpel­lációra adott választ. Balás István és Körösi Imre (MDF) ugyancsak a legfőbb ügyészhez interpel­lált a Szolidaritási Alap körüli anomáliák ügyében. Körösi Imre emlékeztetett arra: korábbi pénzügyi el­lenőrzések feltárták, hogy számos vállalat nem utalta át az alap javára a dolgo­zóktól kötelezőén levont járulékot. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy az ügyben a további nyomozást azért kell meg­tagadni, mert o járulék­átutalás elmulasztása nem minősül sikkasztásnak. Mindazonáltal a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte az igazságügy-miniszternél, hogy alkossanak büntető­rendelkezést az ehhez ha­sonló anomáliák ellen. A* interpelláló képviselők él az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ. Az Országgyűlés kedden délután — egy ellenszava­zattal és egy tartózkodással — módosította a családi pót­lékról szóló törvényt. Ennek értelmében szeptember 1- jei hatállyal gyermekenként átlagosan havi 300 forinttal megemelkedik a családi pótlék összege. Este negyed hétkor befe­jezte őszi ülésszakának el­ső munkanapját az Ország- gyűlés. A képviselők utol­só napirendi pontként a társadalombiztosítás tava­lyi zárszámadásáról szóld kormányzati előterjesztést hallgatták meg. Ikarus-ajdndék Kétévi használatra kör­nyezetkímélő Renault-mo- torral felszerelt Ikarus 456- os autóbuszt kapott ked­den a Főpolgármesteri Hi­vatal az Ikarus gyártól. Demszky Gábor főpolgár­MAGYAR-OROSZ VEGYES BIZOTTSÁG EGYÜTT KUTATJA ’56-OT (Folytatás az 1. oldalról.) megemlítette, hogy Buda­pest megegyezést kötött az Európai Közösséggel EK- megfigyelők telepítéséről a délszláv határ magyar ol­dalán. Jelenlétük újabb ta­núbizonysággal szolgál ar­ra. hogy Magyarország szi­gorúan betartja a délszláv térséggel kapcsolatos nem­zetközi határozatokat. A szóvivő a magyar Kül­ügyminisztérium nevében elítélte azokat a kísérlete­ket, hogy a szerb mene­külteket a vajdasági ma­gyar lakta településekre, különösen az elmenekült magyarok házaiba telepít­sék le, és ezzel a szerbek javára módosítsák a tar­tomány etnikai arányait. Hennán János rámutatott, hogy ezekkel az intézkedé­sekkel a szerb hatóságok kétségbe vonják a londoni konferencia megállapodá­sait. A délszláv válsággal kapcsolatos fejleményeket taglalva a szóvivő beszá­molt arról, hogy augusztus 3-án, hétfőn csaknem 1500, jugoszláviai állampolgár­ságú koszovói albán kívánt átlépni a röszkei határál­lomáson. A régi és új ju­goszláv útlevelekkel ren­delkező albánok Svédorszá­got jelölték meg úti céljuk­ként, ám nem rendelkeztek az ehhez szükséges befo­gadó célvízummal. A ma­gyar hatóságok ezért meg­tagadták beléptetésüket. Az esettel kapcsolatban a szóvivő ismételten leszö­gezte, hogy Budapest sem­milyen formában sem kí­ván asszisztálni a nem szerb nemzetiségűek me­nekülésnek álcázott töme­ges kitelepítéséhez, illetve kiutasításához. Egvéb kérdésekre áttér­ve Herman János elmond­ta, hogy kedvező válasz ér­kezett az orosz külügymi­nisztériumtól arra a ma­gyar javaslatra, amely az 1956-os magyar forrada­lommal kapcsolatos doku­mentumok kutathatóságát indítványozta. Megállapo­dás született arról, hogy történész vegyes bizottsá­got hoznak létre a korabe­li dokumentumok feldolgo­zására. Ugyancsak szakér­tői tárgyalások folynak a szovjet utódállamok illeté­keseivel a II. világháború idején a Szovjetunióba ke­rült magyarországi műkin­csek visszaszolgáltatásáról. A bejelentések sorában elhangzott: kedden kétna­pos látogatást tesz Romá­niában Boross Péter bel­ügyminiszter. Román part­nerével aláírja a két or­szág közötti, úgynevezett toloncegyezményt. illetve a két új határátkelő — Méhkerék, Battonva — megnyitásáról intézkedő megállapodást. mester az átadást követően az MTI-nek elmondta: a 24 személyes kisbuszt a fő­városba érkező külföldi delegációk utaztatására használják majd. Demszky Gábor hangot adott abbéli örömének is, hogy a Fővárosi önkor­mányzat, amely az égjük legnagyobb megrendelője az Ikarusnak, várhatóan még ebben a hónapban át­veheti azt a 170 darab környezetkímélő DAF-mo- torral felszerelt autóbuszt, amellyel megkezdődik az elöregedett BKV-jármű- park felfrissítése. Helyreigazítás Az MTI — elhallás miatt — hétfőn tévesen idézte Szabad György házelnök­nek az Országgyűlés plená­ris ülésén mondott, a ta­nácskozást megnyitó sza­vait. Az idézett mondat helyesen a következő volt: „Így biztosíthatjuk, hogy Magyarország a térség leg­stabilabb és legbecsültebb jogállama legyen, mintaké­pe a parlamentáris demok­ráciának ebben a jobbol­dali és baloldali diktatú­ráktól a múltban oly sokat szenvedett régióban." Az MTI a pontatlanságért elnézést kér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom