Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-31 / 205. szám
Továbbra is kompromisszumokra van szükség Az MDF érdekeit alá kell rendelni a nemzet szolgálatának Beszámoló a kormány két évéről Kct napra lekerült a lakat a Magyar Szocialista Munkáspárt — egyébként lakatlan — hajdani ceglédi székhazának ajtajáról. Alapos szellőztetés után a hét végén ott tartotta ülését a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya. Az eseményt a teljes puritanizmus jellemezte. A teremben csupán a párt tulipános emblémáját és a nemzetiszínű zászlót helyezték el. Semmiféle felirat, jelszó nem került a falra. Az MDF hatodik országos gyűlésére készülődő nyolcvannyolc tagú választmányát a házigazdák nevében dr. Csáky András, a választmány ceglédi tagja — egyben ügyvezetője —, Mácz István polgármester és dr. Réti Miklós (MDF), Cegléd és környéke országi gyűlési képviselője köszöntötte. A végig zártkörű tanácskozás keretében szombaton a pénzügy- és a gazdaság- politikáról volt szó. Ekkor hangzott el dr. Pongrácz Tibor pénzügy-minisztériumi államtitkár, dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter és dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter tájékoztatója. Délután kezdődött, és éjszakába nyúlt az általános politikai helyzetről szóló vita. Ennek keretében esett szó a nagy vihart kavart Csur- ka-tanulmányról. Vasárnap délelőtt a november végi országos gyűlést megelőzendő választási szabályzatot készítették elő. Tizenegy óra tájban megérkezett Antali József miniszterelnök, az MDF elnöke, aki — főleg írásban hozzá eljuttatott — kérdésekre válaszolt négy óra hosszán keresztül. Közben Csurka István is megjelent és újólag kifejtette véleményét dolgozatának fogadtatásával kapcsolatban. Az országos választmány nyilatkozatot adott ki Csurka István Néhány gondolat című, a Magyar Fórumban megjelent írásával kapcsolatban, amelyben a többi között leszögezi, hogy az írás megállapításainak nagy része jól hasznosítható az MDF új programjának kidolgozásában. A hozzá fűződő önkényes értelmezések okozta zavar eloszlatására ajánlja, hogy minden érdeklődő ismerje meg az eredeti szöveget. A választmány szükségesnek látja, hogy ismételten kinyilvánítsa elkötelezettségét a korszerű népnemzeti, kereszténydemokrata és nemzeti szabadelvű törekvések, a parlamenti demokrácia, a csoi'bílhatatlan jogállamiság, a másság iránti türelem, a szociális piacgazdaság és a középpárt vállalása mellett. Kinyilvánítja, hogy az MDF keretében a szellemi- világnézeti irányzatok továbbra is termékenyen működnek a párt és a mozgalom gyakorlati politikai egységének folyamatos megújítása, a szakmai szint emelése javára. A választmány az országos elnökséghez csatlakozva kijelenti, hogy Antall Józsefet az MDF elnökeként és a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként töretlen bizalommal támogatja. A vasárnap délutáni sajtótájékoztatón a párt öt ügyvivője vázolta fel a két nap eseményéit. Székelyhídi Ágoston leszögezte, hogy Csurka István írásával lezárult egy korszak, amíg az őszinteséget és a tapintatosságot össze lehetett egyeztetni. A tapintatlan őszinteséget is vállalni kell, hogy az MDF az Országgyűlésben és a kormányzatban egyre jobban elláthassa feladatát. Ahhoz, hogy a párt minél hitelesebb önismeretre tegyen szert, őszintén felmérheti kisebb csoportjai, személyiségei véleményét, s annál jobban ellátja feladatát. „Nem mondanám, hogy az MDF megerősödött, de egy lépéssel többet tett saját cselekvőképessége fokozására” — mondotta Székelyhídi Ágoston. A választmány Debrecze- ni József Népszabadság- beli írását mélységesen el- hibázottnak találta, hogy a nácizmust kapcsolatba hozta Csurka Istvánnal. Nem biztos ugyanis, hogy Debre- czeni pontosan ismeri a nemzetiszocializmus eszméjét. Salamon Konrád Antall József beszédével kapcsolatban elmondotta, hogy annak lényegét a Nyilatkozat tartalmazza. A pártelnök az MDF eddigi történeté' tekintette át. Nem tartotta helyesnek, hogy a belső vitát külső lapokban helyezték el, s így üzengetnek egymásnak az MDF tagjai. Természetesen publikálhatnak, de nem a legszerencsésebb ezt ellenzéki lapban megtenni. Egészségi állapotáról szólva megismételte, hogy egészséges politikus lesz, orvosai szerint, és munkaképességét megőrzi a további években is. Székelyhídi Ágoston mindehhez hozzátette, hogy Antall József a kompromisszumok szükségességét hangsúlyozta. Az MDF-nek meg kell újítania képességeit, hogy építse a pártot, de a párt érdekeit képes legyen alárendelni a nemzet szolgálatának. Ha kormányzati felelősséget vállal, akkor a koalíciós kormányzás, a nemzet szolgálatának keretében találjon kompromisszumokat. (t. t.) (Folytatás az 1. oldalról.) líteni, hogy az Egyesült Államok az összes külföldi beruházás értékének mintegy 50 százalékával a legnagyobb tőkebefektető. Kialakult és működik a panamentáris rendszer, a hatalmi ágazatok egymástól függetlenné váltak. A Belügyminisztérium rendőrminisztériumból a belügyi igazgatás polgári szerve lett. A csaknem 50 ezer fős korábbi belügyi apparátusból mintegy 10 ezer személy távozott, a vezető állományt szinte teljesen kicserélték. A kormány értékelése szerint sikerült az önkormányzatok számára olyan költségvetési hátteret teremteni, amely biztosítja a működésükhöz, legfontosabb feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet. 1990 óta több mint 70 ezer külföldi állampolgár keresett menedéket Magyarországon. Közülük 3590-an kaptak menekültstátust, mert hazájukban politikai üldözésnek voltak kitéve. A dokumentum megfogalmazása szerint: „példát mutattunk az egyre elzárkózóbb európai országoknak, hogy a genfi egyezményen túl is védelmet biztosítunk az erőszakos cselekmények miatt elme nekülőknek”. A kormány kiemelt belpolitikai kérdésként kezelte a hazai kisebbségek ügyét. Külön hivatalt hozott létre, amelyben a munkát javarészt a kisebbségekhez tartozó munkatársak végzik, így az ügyintézés anyanyelven történhet. Bár 1991-ben tovább romlott a bűnözési statisztika, sikerült fékezni ennek ütemét. A rendőrségi munka teljesítőképessége némileg javult. A rendészeti szervek dcpolitizálása megtörtént, megszűnt az önkénÜlésezett az Érdekegyeztető Tanács Választás és ragyonelosztás Tartalmát tekintve elfogadhatónak tartotta a kormány a szakszervezetek vagyonelosztásra vonatkozó javaslatát az Érdekegyeztető Tanács szombati plenáris ülésén. A javaslat, ha nem is egyezik meg, de elveiben közelít a kormány által előterjesztett törvény- tervezetnek a vagyonelosz- tásra vonatkozó egyik változatához. A szakszervezetek azt Indítványozzák, hogy a volt SZOT, valamint az ágazati vagyont, a szak- szervezeti konföderációk közötti választás alapján, de megkülönböztetett eljárás keretében osszák el. A vagyonelosztási a konföderációk és az egyes szak- szervezetek kényszertárgyalásai alapján valósítanák meg. Ennek módszerét a törvénytől függetlenül viszont a szakszervezetek dolgoznák ki. A szakszervezetek ragaszkodtak ahhoz, hogy egyszeri szavazás legyen, a kormány viszont az idein kívül 3-3 évente még két újabb szavazást tart szükségesnek. A vagyont ezek alapján részleteiben osztanák meg. Ebből a kor- mánj^zat nem volt hajlandó engedni, szerinte a munkavállalói érdekképviseletek köre még változik. Késznek mutatkozott a kox'mányzat viszont figyelembe venni azt a szak- szervezeti javaslatot, hogy a jelenlegi VIKSZ-et alkotó nyolc konföderáció induljon a választáson, azonban a konföderációknál feltüntetnék a szavazólapon az adott munkahelyen tevékenykedő egyes helyi szakszervezetek nevét is. Ezzel a megoldással a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem értett egyet. A szakszervezetek elfogadták — az MSZOSZ kivételével —, azt a kormányjavaslatot, hogy az általános választásra jogosultak kapjanak szavazati jogot ezen a választáson. Ez technikailag könnyítené meg a választás előkészítését, lebonyolítását. A kormány az ülésre előterjesztett tervezetében már szerepeltette, hogy az 500 szavazni szándékozó jelentkező munkavállaló esetén ne a lakóhelyen, hanem az adott munkahelyen tartsák meg a szavazást. A szakszervezetek ezt nem tartották elégségesnek, és valamennyi 15 munkavállalónál többet foglalkoztató gazdasági egységnél munkahelyi szavazást tartottak szükségesnek. A kormány ennek teljesítése elől elzárkózott, indokolva, hogy a 11 ezer lakóhelyi szavazókörön felül igen sok munkahelyi szavazókört kellene így előkészíteni, s időigényessége miatt nem tenné lehetővé a választások idei megtartását, tovább növelné a költségeket is. A kormányoldal hangsúlyozta: a szak- szervezetek közötti választás nem helyi jellegű esemény helyi felelősséggel. Ez országos választás, országos garanciákkal. Megegyezés mutatkozott abban, hogy a választást munkanapon tartsák meg. A kormányzat elfogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a választás eredménye szerint határozzák meg az ÉT-képviselét jogosultságát. A kormányzat azt is kinyilvánította: több szakminiszter egyetért azzal, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok helyeit ne külön választás, hanem a szakszervezetek közötti választás alapján delegálás szerint töltsék be a munkavállalók. Nem volt viszont megegyezés a választások finanszírozását tekintve. A munkavállalói oldal szerint a teljes költségeket az állam viselje. Ettől eltérő költségmegosztást csak akkor tudnának elfogadni, ha az állami tulajdonban, de szakszervezeti kezelésben levő ingatlanokat szakszervezeti tulajdonba adnák. A vita során azt is leszögezték: az előterjesztett tervezetet összességében nem tartják parlamenti vitára alkalmasnak. A munkaadói oldal a munkavállalókhoz hasonlóan hangsúlyozta a választások munkahelyi megtartásának fontosságát. A munkaadók érdeke, hogy a valóságos támogatottsággal rendelkezők a szakszervezetekkel kössenek szerződéseket a munkahelyeken. A kormányzat a jövő héten — a törvénytervezet véglegesítése előtt — további írásos javaslatokat vár még tárgyalópartnereitől. Ezeket az indítványokat lehetőség szerint figyelembe veszik. A tanácskozáson a kormányzati oldal rámutatott: az érdekegyeztető feleknek lehetőségük van arra is, hogy parlamenti képviselőkön keresztül javaslataikat módosító indítványként is beadják a törvénytervezethez, mely az elképzelések szerint a jövő héten kerül a kormány elé. A parlamentnek ugyanis igen gyorsan törvényt kellene alkotni ahhoz, hogy a minimum két hónappal előbbi kitűzési határidőt teljesítve, még idén meg lehessen tartani a szakszervezetek közötti választást. tes rendőrség, korszerűbbé vált a terrorelhárító különleges szolgálat. Az ország történelmében először tavaly készült tézis- szerűen, írásos formában összefoglalt dokumentum a honvédelem alapelveiről és követelményeiről. A védelmi jellegű koncepció széles szakmai vita és egyeztetés után került a parlament honvédelmi bizottsága elé. Az elmúlt években megszilárdultak a privatizáció Intézményi és jogi keretei, szélesedett a kínálat, bővült a privatizációs eljárások köre, a pénzügyi eszköztár. A tulajdonlási és privatizációs stratégia megvalósítása során az e körbe vonható csaknem 1900 állami vállalat mintegy felét (a vagyonértéket tekintve 35-40 százalékát) érintette valamilyen formában a privatizáció. Fontos volt az egykori tulajdonosok kárpótlását szabályozó törvény megalkotása, és az, hogy megkezdték működésüket a kárpótlási hivatalok. A tulajdonviszonyok rendezését szolgálta a kárpótlási törvény mellett a szövetkezeti és az átalakulási törvény, valamint a földről szóló jogszabály. Mindezek eredményeként az év végéig a termőföld mintegy 80 százaléka magántulajdonba kerül Magyarországon. A dokumentum részletesen szól a különböző ipari ágazatokról, a gazdasági szerkezet változásának irányairól, a foglalkoztatáspolitikáról, az érdekegyeztetésről, az egészségügy, a társadalombiztosítás, a szociális gondozás, a művelődé« és oktatás helyzetéről feladatairól. Az utolsó fejezetben a következő két év céljait, teendőit foglalja össze. Lényegében megismétli a kormányprogram a már korábban nyilvánosságra hozott stratégiai elképzelések főbb elemeit. Érdemes kiemelni, hogy aa 1991 közepe óta tartó lassú tendencia miatt a kormány megalapozottnak tartja, hogy az infláció mértékét az idei év egészében 10-15 százalékponttal mérsékelni lehet. Egyértelmű törekvés, hogy 1993— 94-ben az infláció mérték« normalizálódjon, s végül av áremelkedés egyszámjegyü- vé váljon. Riasztó képet rajzol azonban a beszámoló & munkanélküliséggel kapcsolatban. Eszerint a prognózisok alapján a munkanélküliek száma 1993-ban éri el a csúcspontot, arányuk ekkor mintegy 17-20 százalék lesz, s ezt követően a gazdaság élénkülésével kez- ződik meg a folyamaté* csökkenés. A szakszervezetek levele a miniszterelnökhöz A szakszervezeti választásokról folytatott tárgyalások aktuális kérdéseivel, az Érdekegyeztető Tanács munkájában jelentkező problémákkal és belső szervezeti ügyekkel foglalkozott a Liga pénteki választmányi ülése, amelyről szombaton sajtótájékoztató keretében számolt be Horn Gábor elnök. A Liga nem érdekelt az ÉT-n folyó tárgyalások megalakításában. Ehhez azonban elengedhetetlen Antall József miniszterelnök személyes intézkedése, hogy a kormány képviselői érdemi vitára és kölcsönös kompromisszumokra kész magatartást tanúsítsanak. Ezt a Liga kezdeményezésére levélben kérték az ÉT-ben képviselt szakszervezetek a miniszterelnöktől. A Liga véleménye szerint amennyiben a levelüket komolyan veszik, akkor a minimális reagálás az abban felvetett problémákra csak az lehet, hogy a kormány delegációjának vezetését ezentúl ne Scham- schula György államtitkár lássa el. A váltást nem csak és nem elsősorban az államtitkár tárgyalásokon tanúsított megengedhetetlen stílusa miatt szorgalmazza a Liga, hanem azért, mert a kormány delegációjának vezetője tudatosan az ÉT munkájának szétzilálását eredményező magatartást tanúsít — mondta Horn Gábor. A Liga országos választmánya meghatározta azokat a sarokpontokat, amelyekből nem engedhetnek a szakszervezeti választásokról folytatott tárgyalásokon. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a hét szakszervezeti konföderációra, illetve a konföderációkhoz nem tartozó szakszervezeteknek a VlKSZ-ben létrejött képviseletére lehessen szavazni a választásokon. Hajlandók elfogadni, hogy az országgyűlési szavazásokra készült választási listákon szereplő állampolgárok szavazhassanak. Szintén elfogadhatónak tartják, hogy a munkahelyeken és a lakóhelyeken is lehessen szavazni, azonban az elsőrendű szerepet a munkahelyeknek kell játszaniuk. Egy többfordulós szavazás a Liga szerint nem lenne célravezető, javaslatuk szerint a választások után a szak- szervezeteknek meg kellene álalpodniuk a vagyon felosztásáról, s amennyiben a megállapodás nem .vezet eredményre, úgy a vitás vagyonrész továbbra is a VIKSZ kezelésében maradna. Megegyezés hiányában három év múlva kerülne sor újabb szavazásra. A finanszírozás kérdésében szintén hajlandóak némi kompromisszumra. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek kezelésében, de állami tulajdonban lévő vagyonrészek kerüljenek szakszervezeti tulajdonba, és hogy a kormány, valamint a parlament tegyen meg mindent a VIKSZ működőképességének biztosítására. A választmány szorgalmazza, hogy a szociális törvény jövő év január 1-jétől lépjen hatályba. Egyben határozottan kiállt a minimálbérek kötelező betartása és emelése mellett. A Liga kezdeményezte a közalkalmazotti törvény módosítását, mert véleményük szerint az kevesebb jogot biztosít érdekeik védelmére a közalkalmazottaknak, mint amennyivel a piaci szférában dolgozó munkavállalók rendelkeznek. A választmányi ülés döntött arról is, hogy a Liga következő kongresszusát 1993 februárjában rendezik meg.
