Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

FELTÁMADT A KISVASÚT Élet a Börzsönyben Kismaros ünnepel* szombaton. Csendes ünnep volt, ahol nem lengettek zászlókat nem tartottak ünnepi beszédet csokornyakkendős urak előtt, hanem egyszerű karmoz­dulattal zöld utat adlak a két vagonból álló szerelvény­nek, amely némi dohogás után megemberelte magát, és elindult Királyrét végállomás felé. Bizony felébredt csendes halálából a május 17-én le­állított kismaros—király- réti kisvasút a Börzsöny nagy örömére. Mi sem bi­zonyította azt jobban, hogy Paphegy előtt két madár riogatta az erdő népségét azzal a szándék­kal, hogy mindenkit kive­zényeljenek a vonat ünne­pélyes fogadására. CSODÁLKOZÓ ŐZIKÉK önkéntes munkájuknak meg is volt az eredménye, mert a börzsönyligeti ka­nyarnál két őzike csodál­kozott rá a két vasúti va­gonra, aztán gyorsan el­tűntek a fák között. Most — így utólag — az az ér­zésem, hogy őket láttam loholni Hártókútnál, és a Terneváli megállóban is ők számolták meg a felszálló utasokat. Oros2 János polgármes­ternél nem volt boldogabb ember Kismaroson, amikor elindult a szerelvényecske. — Nem igaz, hogy nincs szükség a kisvasúira — ál­lította konok kitartással. — Jövőre ünnepeljük a kisvasút centenáriumát, és bűn lett volna, ha nem egy élő kisvasutat köszönthet­nénk születésnapján, ha­nem csak egy veszteglő muzeális értékű gőzmoz­donyt, amelynek nincs semmi gyakorlati értéke. A beszélgetés során szép lassan kibontakozik a kis­vasút hányatott története, amely példázza az egymást követő évtizedek társadal­mi és gazdasági megítélé­sét ÖTSZÁZEZER UTAS A 12 kilométer hosszú kanyargós vasúti sínpáron annyi rönköt és fűrészárut szállítottak, hogy nincs olyan okos matematikus, aki pontos adattal tudna ma már szolgálni. Az 1980- as esztendőkben még min­dig tartott a kisvasút nép­szerűsége, amit mi sem bi­zonyít jobban, mint az az 500 ezer utas, akik a kes- kenyvágányúval tették meg a kisebb-nagyobb tá volságokat. MEGNEVEZETT MILLIÓK Később válságos idők következtek, országszerte megszüntettek több vasút vonalat, és a sors elérte Kismarost is. Tiszta sze rencse, hogy a májusi kényszerleállás után fel­gyorsultak az események és mind többen kezdték vallani, hogy nem szabad megszüntetni a kisvasuta kát. A kormány sem nézte tétlenül a kialakult áldat lan helyzetet, és gyors dön tése nyomán 160 millió fo rintnyi támogatást határo­zott meg az ország 14 kis vasútjának a fenntartó sára. Időközben megnőtt az adakozási kedv is, no tér mészetesen nemcsak pusz tán jótékonysági alapon hanem a jövőt, az 1996-os világkiállítás esélyeit vet fék figyelembe a segítőkész szervezetek, amikor - úgy döntöttek, kisebb-nagyobb összegekkel támogatják a kisvasút ügyét. Pest megye önkormány zata szívügyének tekintette a kisvasút sorsát, de belé pelt a támogatók sorába a Győri Vasútépítő Kft., a Pénzügyminisztérium, Földművelésügyi Miniszté rium, az Idegenforgalmi Alap és Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány is így sikerült megteremte ni a szükséges 5 millió fo rintot, most pedig várják a kormány által megígért anvagi támogatást. A Bőr zsöny a budapesti iskola sok kedvenc kirándulóké lye jelenleg is. A kisvasút pedig igazán megkönnyíti a közlekedést. Papp János RZ ÉV „DOBÁSA ” Zavaros ügyek egy hamburgi magyar csárdával Fiatal, csinos hölgy ke­resett meg a napokban, aki szemlátomást „rossz passz- ban” volt. Mint az az aláb­biakból kiderül, nem ok nélkül. Bemutatkozás után rög­tön rátért a lényegre, arra az írásomra szeretne rea­gálni, melyet a zátonyra futott dabasi strandról ír­tam nemrégen, s melyben megszólaltattam Mohácsi­né Komjáthi Zsuzsannát, a dabasi üzleti élet koroná­zatlan királynőjét. Ama ri­portban csupán kérdésként tettem fel: milyen üzleties magánkapcsolatok fűzik Hamburghoz? A válasz ta­gadó volt, ilyen kapcsola­tai nincsenek. Nem cáfol­hattam, mert nem voltak bizonyítékaim. Most vi­szont van egy szemtanú elbeszélése, amely nem csu­pán a hamburgi „leszerep- lést”, de Mohácsiné üzleti módszereit, emberi morál­ját is nagyon jól tükrözi. A továbbiakban — elte­kintve a stiláris simítások­tól — szó szerint közlöm Szabó Ilona kálváriáját. — 1990 márciusában lép­tem be a Teréz étteremhez felszolgálónak, s az elején, sőt azt is mondhatnám, so­káig, felhőtlen volt a kap­csolatom Zsuzsa asszony­ával. Egyedül nevelem a tízéves kislányomat, albér­letben élünk, amiért igen jól jött. amikor tavaly nyár végén felajánlotta, ha aka­rok, kimehetek egy fél év­re a hamburgi Hungária csárdába felszolgálónak. Valójában nemcsak nekem tett ajánlatot. Velem együtt hatan mentünk a Téréstől és három zenész a lajos- mizsei Tanya csárdától. Zsuzsa asszony ösztönzé­sére elvégeztünk egy gyor­sított nyelvtan folyamot, persze a saját költségünk­re. Aztán ez év januárjá­ban kimentünk Hamburg­ba. ■ Kinek a tulajdona a Hungária csárda, milyen érdekek mozgatták Mohá­csinét, hogy a Teréz hat legjobb emberét kimozdít­sa Bahasról? — Mohácsiné csendestárs volt a hamburgi vállalko­zásban, úgy tudom, egy je­lentős összeggel szállt be a Hungáriába. A csárda elein­te jól ment, de aztán gond keletkezett a szellőztető- és klimatizálóberendezés miatt, amelyhez Zsuzsa asszony ígérte, de nem tud­ta előteremteni a ráeső 50 ezer márkát. Odakint nem lehet hosszú távon ígérgetni. Az üzlettársak csődöt je­lentettek. á csárdát bezár­ták, mi meg még hetekig odakint szobroztunk. nem volt pénzünk hazautazni. Pl Hová lett az a pénz. amit öt hónap alatt keres­tek? — Mi pénzt az öt hónap alatt úgyszólván nem kap­Kalendárium karácsonyra A népszerű kincses ka­lendáriumok mintájára Györgyei kalendáriumot szerkesztenek Tápiógyör- gyén. A színes kiadványt karácsonyra kívánja ki­adni az önkormányzat. A kalendárium összefoglalja az idei györgyei eseménye­ket, bemutatja a falu gya­rapodását, megjelentetik oldalain a jövő évi fontos tudnivalókat, például a he­lyi és környékbeli vásáro­kat. Természetesen marad hely a reklámoknak, hir­detéseknek, hiszen belőlük jelentős bevételre számíta­nak, ami megtéríti a kiad­vány költségeit. Vizes hírek Lacházáról Bár vége felé járunk a nyárnak, a csúszkálni sze­retők szíves figyelmébe ajánljuk: a lacházi stran­don is lehet már csúszkál­ni, felavatták az óriáscsúsz­dát. Egy menet — bocs, egy csúszás —20 forintjába kós­tál a polgárnak. ★ Hetedik alkalommal szer­veztek nyári táborozást a lacbázi gyerekeknek, ez év­iünk. A megegyezés úgy szólt, koszt, kvártély, és ha­vi 2000 márka. Néhányszor — ha már túl hangosak voltunk — kiszúrta a sze­münket száz márkával, egy­szer pedig forintban fize­tett egy jelentéktelen ősz- szeget. Miközben ő — ha kint volt — járta az ék­szerboltokat, s nyakló nél­kül vásárolta az aranytár­gyakat. Mire hazajöttünk, csupán nekem 215 ezer fo­rint munkabérrel tartozott. Egyszerűen nem lehet be­lőle kihajtani a pénzt. ígér. de nem fizet. Azt csak utó­lag tudtuk meg. hogy gva- korlatilag mi munkaválla­lói engedély és társadalom- biztosítás nélkül dolgoztunk odakint, ny'g idehaza ügy voltunk feltüntetve a Te­réz nyilvántartásában, mint fizetés nélküli szabadságo- sok. ■ Mi történt volna ak­kor, ha valaki beteg lesz? — Megtörtént. Elmentem egy orvoshoz. Már várom egy 300 márkás számla ér­kezését, amelyet Zsuzsa asszony szerint nekem kell kiegyenlíteni. De mi ez ah­hoz képest, hogy a Terez dolgozói jelentős kölcsönö­ket vettek fel a gyóni és sári takarékszövetkezetnél Mohácsiné részére, s az egyik kezes én vagyok. Már kaptam egy felszólítást, nyilván azért, mert nem fizették be az esedékes tör­lesztést. Nagy szamárság volt elmenni kezesnek. Ma már tudom, ez az asszony annyi helyre és olyan csil­lagászati összegekkel tar­tozik, melyeknek a töredé­kére sincs anyagi fedezete. Augusztus 2-án az ügy szokatlan fordulatot vett, Szabó Ilona végső elkese­redettségében olyan „do­básra” szánta el magát, amilyenre még nem volt példa Dabason. — Lakodalmht tartottak a Terézben, én felszolgáló­ben is a Duna-parton. A méltányos térítési díj öt, egyenként 20- fős csoport­nak tette lehetővé, hogy szaknevelők gondjaira bíz­va két gondtalan hetet tölt­senek a jó levegőn, festői környezetben. Szép volt. jó volt, csak elmúlt. És ma­holnap szólít a csengő. De legalább lesz miről mesél­ni a nagyszünetben. (—ni. gy. o.—) ként dolgoztam. Vasárnap este a főpincér elszámolt, 197 500 forintot inkasszált. Aztán átadta nekem, azzal az utasítással, hogy vár­jam meg Mohácsinét, és ad­jam át neki a bevételt. Ek­kor jött a mentő gondolat. írtam egy levelet, azzal a szöveggel: Kénytelen vol­tam elvinni azt a pénzt, amiért becsülettel megdol­goztam. de maga nem akar­ja megadni. Ezután felhív­tam Mohácsinét, és közöl­tem vele. van a számára egy levél a Terézben. A pénzt magamhoz vettem, majd bevittem Pestre, és letétbe helyeztem dr. N. I. ügyvédnél. Mi sem természetesebb, hogy Mohácsiné még az­nap feljelentést tett Szabó Ilona ellen, sikkasztás cí­mén. Az ügyben a dabasi rendőrség folytat nyomo­zást. Szabó Ilona esélyei — arra, hogy a pénzt meg­tartsa — igen csekélyek, annál inkább, mert a né­metországi kiruccanás anyagi részleteiről nem ké­szült írásos feljegyzés. Mo­hácsiné szerződés nélkül, svarcban vitte ki őket Ham­burgba. tehát nincs bizo­nyíték. De még ha volna is: Szabó Ilona cselekede­te kimeríti az önbírásko­dás fogalmát. A joggva- korlat értelmében a két üsvet csak egymástól el­különítve tárgyalhatja a bíróság. Ennek ismereté­ben aligha kétséges. Szabó Ilonát elmarasztalják, sőt még a perköltséget is vele fizettetik meg. Mindazonáltal — remél­jük — Mohácsiné számára sem lesz népíinneoélv ez a pereskedési procedúra, melynek során választ kell adjon néhány kínos kérdés­re. Például arra. honnan is származik a hamburgi be­szálló tőkéié, s miként juttatták azt ki Németor­szágba? M alula Gy. Oszkár CDU-képviselők a megyében A tájékozódás és a már meglévő kapcsolatok szoro­sabbra fűzése volt a célja augusztus 29-én a német CDU párt néhány, me­gyénkbe látogató képvi­selőjének. Mint ismeretes, a közelmúltban érkezett hazánkba a Keresztényde­mokrata Unió parlamenti frakciójának berlini képvi­selőcsoportja. Azok, akik a gyermek- és ifjúságvéde­lemmel foglalkoznak, e té­mában tartottak rövid, is­merkedéssel egybekötött lá­togatást a Pomázi Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi In­tézetben. Soós Jánosáé igazgató beszámolójában átfogó képet vázolt fel te­vékenységükről. Dr. Györgyjakab Endre, Nógrád, Pest és Szolnok Megye Köztársasági Meg­bízott Hivatalának iroda­vezetője kalauzolta a ven­dégeket a látogatás során. Kíséretükben volt Bárdos Balázs államtitkár, a Mi­niszterelnöki Hivatal Ifjú­sági és Koordinációs Tit­kárságától, valamint dr. Bernád István, a titkárság főtanácsosa. Lapunk kérdésére el­mondták, több esztendeje annak, hogy kialakultak Németországgal kapcsola­taink a gyermek-és ifjúság­védelem területén is. Dr. Alexander Koch, a CDU párt képviselője kifej­tette. náluk is több száz in­tézményben, közel hétezer munkatársuk foglalkozik a fiatalok gondozásával, ne­velésével egy ezt segítő szervezetben. Munkájukban pártok vagy vallási szem­pontok nem játszanak köz­re. Dr. Erhard Weyl, Berlin- Brandenburg tartományi vezető pár mond ifban vá­zolta a hely: munkaszerve­ző- szakma' oldalát kitérve annak eredményességére is. A gvermekgondozás azon a vidékén többlépcsős rend­szerben működik, a zárt, félig zárt és a nyitott ott­honokat a kint lakó, lakás­ban élő modell váltja fel, hogy végül tetőzöd jön a már-már családi jelleget öltő egy-két személyes „bérleti otthonokban”. Csobánkán, a Bárczy Gusztáv Általános Iskola és Diákotthont keresték fel a vendégek. Szentendre, Visegrád nevezetességeinek megtekintése zárta a német képviselők számára a Pest megyei programot. J. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom