Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29 / 204. szám
A malomban fiatalok tevékenykednek A kánikulában becsülettel t tették a dolgukat CEGLÉDI A ceglédi malomban júniusban elvégezték a szokásos műszaki karbantartás munkálatait. Nagy Zoltán üzemvezetőtől megtudtuk, hogy egy teljes hónapot szántak a felújítási teendőkre. Hatvan-hétven esztendős gépmatuzsálc- meik is vannak, ezek megjavítása egyáltalán nem volt könnyű feladat. Főleg a vezérmasinákat szerelték szét, kicserélték a csapágyakat, a meghibásodott alkatrészeket. A helybéli és a központi tmk-műhely munkatársai igyekeztek mindent megtenni, hogy egy évig zökkenőmentesen bírják a komoly erőpróbát a berendezések. Utóbbiak közűi — amelyek alaposan kiöregedtek — már tavaly ki- szuperáltak néhányat. Természetesen az elkövetkező években sem mondhatnak le a további korszerűsítésről. Elkezdődött és folyamatban van a vállalat részvénytársasággá alakulása. Ám napjainkban úiighá lehet megjósolni, hogy a cég anyagi konstellációja miféle fejlesztést tesz majd lehetővé a későbbiekben. Az üzemvezető szerint a múlt esztendőben a gabonapiacon jelentős túlkínálat volt. Az idén — a gyengébb termés miatt — egészen más kép alakult ki. A malomüzemnek csupán egy padozatos silója van, amely húsz vagon búza befogadására alkalmas. Az aratás idején közvetlenül vásároltak — egy-egy állami gazdaságtól, téesztől — naponta új gabonát, amelyet aztán az óbúzával kevertek. Egyébként mivel raktárukban készárukészletet kell tartani — hely híján —, minden nap hét vagon terményt szállítanak át a tárház nagy betonsilóiból. Nagy Zoltán akként vélekedett, az eddigi tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a termés minősége gyengébb a tavalyihoz képest. Persze — mivel jelentős mennyiségű búzát kell még vásárolni — végleges konzekvenciát nem lehet levonni. Hiszen megyénként változik a színvonal. Sok múlik azon, hogy honnan tudják beszerezni a szükséges készletet. Az üzem a ceglédi és környező kenyérgyárakon kívül számos maszek péket ellát. A Vállalat elvárása — ha másként nem, a jobb és gyengébb minőségű búzából kihozva egy elfogadható átlagot —, a beltar- talmi és sütőipari érték olyan legyen, hogy a lisztből jó termék készülhessen. Már nincs meghatározva, hogy egy-egy vállalat melyik megyében vásárolhat. Elkezdődött egyfajta ár- és minőségi verseny. Minden cég igyekszik minél jobb gabonát beszerezni. Természetesen ezt az eladók próbálják kihasználni. Bár a térségben akad egy-két saját malom, de ezek teljesítménye meglehetősen szerény. Ezért vajmi keXXXVI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Tanácskozás a természeti értékekről Divatba jött vidékünk (Apáti-Tóth Sándor felvétele) vés konkurenciát jelentenek a ceglédieknek. Akiket ez mégsem tesz kényelmessé és elbizakodottá. A termékskálájuk nem változott — ahogy a fogyasztói szokások sem. Áruik nemcsak minőségben, árban is állják a piacon a megméretést. Az üzem molnárai többnyire kiöregedtek A régiek közül már csak egy maradt, ő is egy-két éven belül nyugdíjba megy. Szerencsére a cég idejében gondoskodott az utánpótlásról. Az elmúlt esztendőkben elég sok tanulót beiskoláztak. Ezért a malomban elsősorban fiatal szakmunkások tevékenykednek. Egyiküknek sem kell aggódni — biztos a kenyerük. Egyébként az elmúlt hetek kánikulája ellenére is becsülettel tették a dolgukat. Holott az üzemnek van olyan munkaterülete — például a szitapad —, ahol bizőny nem ritka az ötven Celsius-fokos hőség. Mindenesetre a termelésben semmiféle kiesés nem fordult elő. Végezetül Nagy Zoltán elmondotta, ebben az esztendőben tizenhatezernyolcszáz tonna búza meg- őrlését tervezték. Bízik abban, hogy ez az elképzelésük megvalósul. Ehhez persze még elegendő mennyiségű és minőségű gabonát kell beszerezni. F. F. A Magyar Biológiai Társaság XX. vándorgyűlését az idén Kecskeméten rendezik; a hazai szakemberek elsősorban a biológiai kutatás szerepét és jelentőségét tekintik át a fajok védelmében és a védett területek kezelésinek a stratégiájában. Több mint félszáz előadáson ismertetik meg a biológusok a legújabb kutatási eredményeiket. majd a Kiskunsági Nemzeti Park területét járják be a szakemberek, módót keresve a problémák helyszíni megvitatására. Dél-Pest megye jelentősége megnőtt az elmúlt másfél évtizedben, hisz számos unikáiis faj előfordulását jelentették be, s olt, ahol alig hihetően szinte mindent vélni tudtak — meglepetések sora várt a kutatókra. Divatba jött e vidék, holott csak annyit kellett volna tudni róla, amennyit Kitaibel Pál, a nagy magyar botanikus feltételezett; a vidék kedvez bizonyos növényfajoknak, mert többféle szempontból is átmeneti jellegű a Dél-Pest megyei táj. NEM ELÉGSZER Igaz ez a geológiai, talajtani és domborzati szempontok alapján, de legalább ennyire a biogeográfiai sajátosságok szerint is. A ceglédi orchideás rétekről már többször írtunk a Ceglédi Hírlapban, de talán még mindig nem elégszer, mert a szándékos vagy oktalan pusztítás minősített esetei még mindig előfordulnak. Diákcsínynek vélik sokan azt is, amikor felelőtlenül meggyújtják az avart, az árokparti gyomot, vagy éppen terepjárónak vélik a járművüket. A gyapjúsás, a pókbangó, a szibériai nőszirom, vagy a gyilkos csomorika viszont „nem tudja méltányolni" a barbár tetteket. A természetükből következően az állományuk megszűnik, alacsonyabb egyedszámra visszaesik, vagy a populáció elszegényedik, amely a genetikai változatosságot bizony nagyban leszűkíti. EMBERI NORMÁK Ezek sajnos nem tudományos tételek, hanem igenis gyakorlatias következményekkel járó tények, ezért nem mindegy, hogy valaki egy szép mocsári kosboros réten gyönyörködik és virágzáskor kaszál is, vagy csak átgázol rajta. A következménye sem ugyanaz. A nemrég nyomdába került ÉDEN A DUNA—TI- SZA-KÖZI PEST MEGYÉBEN c. kötet épp azt veszi számba, hogy mennyiféle természeti érték, mondhatni nemzeti érték van a környezetünkben, amelyet nem ismerünk, vagy rém akarunk ismerni. Igaza van a természetvédőknek világszerte, hogy mindig a védelem stratégiájáról beszélnek, de alig esik szó viszont ennek a humán voceglEoi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1, • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. O Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763. V agy ahogyan ej tűk: dézsá vü". E francia kifejezés jelentése: olyan emlékezeti csalódás, amikor azt hisszük, hogy már egyszer átéltünk valamit, ami valójában nem történt meg. Egyszerűbben; a már látott(nak vélt) dolog. Mindannyiónkban átfutott már ez az eszmélő, sejtő, felismerő nyilalás; mintha már történt volna velünk ilyesmi..., valami ismerős. Mindez nem a borotválkozás filozofikus perceiben jutott eszembe, hanem az elmúlt szombat reggelén, a ceglédi Kossuth téren. Napilapokat vásároltam. Elfelé mentemben lapozgattam őket, szemezgettem belőlük. Hirtelen megrezzent a papír a kezemben: mintha ... Te jó ég, ezt én már tudom! Meg azt is! Ismétlődik a történelem? Vagy jövőbe látó vagyok? Amit olvasok, már egy hete ismerős. Szaladjak e képesség birtokában totót, lottót venni? Jósdát nyissak? Csapjak fel nemzetmentő politikusnak, gazdasági szakembernek vagy házassági tanácsadónak? Ha mindent olyan pontosan előre látok, hogy azt friss hírként hét nap múlva szó szerint ugyanúgy írja meg az újság, akkor én ...! Fantáziám verdeső szárnyai egyre magasabbra emeltek, amikor letekintvén a földre, megpillantottam a napilap dátumát. Mint a vadkacsa, melyet a vadász sörétje talál bö- gyön, úgy zuhantam alá. Augusztus 15. jelent meg ugyanis a szemem előtt augusztus 22-én. Ebből kiderült; rám sózták (a töbdelő előtt vagy a kórházi folyosón: ahogyan múlik az idő, egyre kisebbnek, ki- szolgáltatottabbnak érzi magát az ember. Ügy roggyan össze kintről hozott önbizalma, tartása, bátorsága, mint a vízbe esett vasalt nadrág. Tíz óra. Kopogjak? Odalépjek. felemeljem a kezem és... ? Nem merem. bi lap közé csúsztatva) a múlt heti számot. Bánat ide, pénz oda — hinni kezdtem a „dézsá vü’-ben. Mindjárt vakuzott az emlékezetem. Talán öt évvel ezelőtt volt valami dolgom a hivatalban. Fél tízre jegyezték elő a bebocsátást. A titkárnő majd kiszól. Ahogy illik, tíz perccel korábban érkeztem. Az izgalom szorongatott az előszoba sarkában, hiszen nemsokára maga elé rendel a Nagy Vezető. Járkáltam, álldogáltam, egyik lábamról a másikra billegtem. Mint az orvosi renFél tizenegy. A gyáva nyúl is, ha sarokba zárják, egyszer csak dobbant. Az első kopogás még határozott volt, a másodikban már kifejeződött az elillant „lázadás” megtörtsége: bocsánat, hogy megtettem, hogy itt vagyok, s hogy vagyok egyáltalán! Valami benti neszezést hallván, benyitottam. Elre- begtem, mint izgulós diák a feleletet, hogy engem tulajdonképpen iderendeltek, s ezért bátorkodtam másfél óra elteltével... — X. elvtárs házon kívül van. De ha visszajönne délután kettőre. Bejegy- zem. A minap is. Ugyanaz a hivatal. Hasonló a helyzet. Csak akik odabent ülnek, mások. Másak is? — Y. úr házon kívül van. De ha ... Déjá vu. Csodálkoztunk jó tíz éve, hogy — név szerint — Teliszájú Üresfej hogyan kerülhetett a rangos helyi cég egyik osztályának élére. — Tudjátok, elvtársam- tagtársam alapon — hangzott a válasz. S az utód, a mai névrokon? — Tudjátok, uram-bá- tyám alapon ... Déjá vu. Amikor — sok éve — először belénk eresztették az áremelés géppuskasorozatát, így szólt a magyarázat: (Magyarázat? E csodálatosan kifejező szó megalázása volt. hiszen benne van a magyar!) — Nekünk kiváló gazdasági vezetésünk van, de a világpiaci helyzet... ! A z áremelés manapság is oly záporozó, mint a Rákóczi úti galambok po- tyogtatása. Indoklásul ezt nyilatkozza az illetékes: — Nekünk kiváló ..., de a világpiaci... Déjá vu. Sietek a mai újságokért. Talán friss, jó hírt hozó lapot is kapok. Költői Adám natkozásáról. a társadalmi feltételeiről. Nem ma* ez» mint a fajok diverzifásának megőrzéséhez szükséges emberi normákra nevelés szükségessége. Önmagában egyetlen jogszabály sem oldhat meg semmit, ha nincs mögötte emberi, s társadalmi elszántság. Ezért éri a természetvédőket gyakorta kudarc, á lelkesedés nem oldhat meg mindent, főleg nem keretek nélkül: pl. a megfelelő nevelés, az erkölcsi képesség, a szokásostól eltérő tudás — mind együttesen adhat elegendő segítséget a társadalomnak, hogy egy világkonferencia valóban sikeres lehessen. A Délkelet-Pest megyei vidék úgymond fehér folt volt, de mint. kiderült, mégsem az, mert van különleges madárvilága, ritka emlősállatai, különleges rovarfajai és nagyon veszélyeztetett növényei és soksok öreg fája, cserjéjé. Természetesen könnyű a helyzet errefelé, hisz olyan elődök nyomán „ lehet járni, mint az erdőszögleteket ismerő Magyar Pál. Zólyomi Bálint vagy Boros Adím, aki a mohák világát tudós precizitással dolgozta fel térségünkben. Illően kell majd Hargitai Zoltán botanikus emlékét is Idézni, aki egy felesleges és Vriá- si véráldozatot követelő világégésben veszett el, megakasztva ezzel Nagykörű* flórakutatását. FÁK, CSERJÉK Ha a kíváncsi laikus felüti Magyarország Nemzeti Atlasza című könyvet, ezért nem lepődik meg, hogy már vannak jelek e vidékről is: öreg fák. cserjék Cegléden, Álbertirsán é* Nagykőrösön, vagy a Dolina és más helvek értékei arra utalnak, hogy tényleg eredményes volt a taxonómiai és ökológiai kutatómunka. Szakdolgozatok, tudományos és népszerűsítő írások sora adja közre az eddigi eredményeket, amelyek a nemzeti alaptantervbe már annak elfogadása előtt is behelyezhetőek. A tantárgy neve: környezet- ismeret; hátha egyszer még azt is meg lehet érni hosv a régi épületek, s a táj védelme is beletartozik. Surányi Dezső Mozi A Szabadság filmszínházban augusztus 29-én, 30-án, szombaton, vasárnap délután 6 órakor: Batman visszatér (amerikai sci-fi). Este 8 órakor: Há- zinyúlra nem lövünk (amerikai bűnügyi vígjáték). Az autósmoziban augusztus 29-én, 30-án, szombaton, vasárnap: Batman visszatér. Az előadások este 9 órakor kezdődnek. cMírlnn 7 7y. oLJeja vu
