Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám

Véget ért a Jugoszbívia-konferenaa Genf ben folytatódik Repülő­szerencsétlenség Csütörtök éjjel lezuhant az Aeroílot egyik TU—134- es utasszállító repülőgépe. Az oroszországi Ivanovónál történt szerencsétlenség következtében 82 ember vesztette életét. Elle Wiesel bejelentése Elte Wiesel, a Nobel-bé- kedíjas amerikai író csü­törtökön Londonban beje­lentette, hogy ő és a Zsidó Világkongresszus képviselői meg fogják vizsgálni a munkatáborok és más em­beri jogi problémák hely­zetét a délszláv köztársasá­gokban. A békítő visszavonult Lemondott tisztéről pén­teken Jose Cutileiro portu­gál diplomata, aki az Euró­pai Közösség megbízásából közvetített a Bosznia-Her­cegovinában harcoló felek között. Pokolgépes merénylet Szerbia utolsó, igaz, csak szóbeli figyelmeztetésével csütörtökön este befejező­dött a nemzetközi Jugo­szlávia-konferencia londo­ni szakasza. Az EK-t a le­köszönt Lord Carrington helyett ezentúl Lord Owen, egy másik volt brit kül­ügyminiszter képviseli a békeközvetítésben. A volt Jugoszláviával szomszédos országok közül Albánia, Ausztria, Bulgá­ria, Magyarország és Ro­mánia vesz ezentúl részt a Jugoszlávia-konferencia főbizottságának munkájá­ban. A főbizottság a jövő héten kezdi a munkát Géni­ben a londoni békehatáro­zatok megvalósítására. A szomszédos országok egy képviselőt küldhetnek a fő­bizottságba, és megállapod­tak, hogy háromhavonta váltják egymást. Milan Panic jugoszláv kormányfő figyelmeztette Slobodan Milosevic szerb elnököt, hogy követelni fogja lemondását, ha nem teljesíti a Londonban szü­letett megállapodásokat. Jelenleg a londoni kon­ferencia jelenti a legfonto­sabb lépést (i jugoszláviai válság megoldására tett erőfeszítésekben — jelen­tette ki csütörtökön Lon­donban Slobodan Milosevic szerb elnök. Szerinte nem lesz gond a válság rende­zésével, ha a konferencián elfogadott elveket a gya­korlatban megvalósítják. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerint a londoni Jugoszlávia-konfe­rencia már önmagában az­zal elérte egvik célját, hogy a délszláv válságban szem­benálló összes fél, valamint a rendezésben érdekelt or­szágok részt vettek a ta­nácskozáson. Külföldi események egy mondatban LEMONDOTT TISZTÉRŐL pénteken Jose Cutileiro portugál diplomata, aki az Európai Közösség megbí­zásából közvetített a Bosznia-Hercegovinában harcoló felek között. PÉNTEKEN DZSAKARTABAN megkezdődött az el nem kötelezett országok tizedik csúcstalálkozójának előké­szítése. Ismeretlen tettesek két pokolgépes merényletet haj­tottak végre péntek hajnal­ban a Vajdaságban, de sze­rencsére emberéletben nem esett kár. Menekülőkre lőttek Az azerbajdzsánt légierő harci repülőgépei pénteken támadást intéztek Karabah- ban egy örmény menekü­lőkből álló gépkocsioszlop ellen. A támadás következ­tében 14 ember meghalt, 43 megsebesült. El/ŐZET ES MEGÁLLAPODÁST kötött pénteken Du- sanbéban a Független Államok Közössége alá tartozó haderő tadzsikisztáni állomásoztatásáról Rahmon Na- bijev tadzsik elnök és Jevgenyij Saposnyikov tábornagy, az Államközösség haderejének főparancsnoka. PÉNTEKEN GENFBEN befejezte munkáját az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának évi tanácskozása. BULGÁRIÁBAN mintegy 4 500 sorköteles nem jelent meg a sorozóbizottságok előtt, mert többségük azt vár­ja, hogy tizennyolc hónapról tizenkettőre csökkentsék a sorkatonai szolgálati időt. PAKISZTÁN péntektől lezárta határát a menekültek Afganisztánból érkező áradata előtt. AZ ILLETÉKES AMERIKAI kormányhivatal pénteki becslése szerint mintegy 30 milliárd dolláros/ kárt oko­zott az Andrew nevű hurrikán, mely hétfőn Floridában, majd Louisiana államban pusztított. AZ ALBÁN tömegtájékoztatás szerint a görög hatóságok illegális albán határátlépők százait küldik vissza na­ponta Albániába, miután megkínozták és brutálisan megverték őket, v . „Tűzoltómunka" Háromezer rendőrt vezé­nyeltek Rostockba, hogy megfékezzék a fajgyűlölők hétvégére várható megmoz­dulásait: a rendőrség felte­vése szerint ezek összecsa­pásokhoz vezethetnek a jobboldali bandák, az anar­chisták és a baloldali cso­portok között. Pusztító támadás A londoni nemzetközi konferencia befejeződésé­vel egy időben Szarajevót ismét pusztító tüzérségi tá­madás sújtotta. Péntekre virradóra a szerb tüzérség tovább lőtte a városközpon­tot, találatok érték az ENSZ helyi erőinek központját és a nemzetközi sajtó által használt szállodát is, sok épület kigyulladt. Elnökjelöltek vetélkedése Hat jelölt indul a szep­tember 27-iki romániai par­lamenti- és elnökválasztá­sokon az államfői tiszt­ségért. Az elnökválasztási kampány pénteken kezdő­dött hivatalosan Romániá­ban, miközben a parlamenti választások kampánya im­már félidejéhez érkezett. Váratlan látogató Vilniusban is meglepetést keltett, hogy csütörtökön egynapos, előre be nem je­lentett, nem hivatalos láto­gatásra a litván fővárosba érkezett Carl Bildt svéd mi­niszterelnök. Morvát illegális fegyverkereskedők Horvátországi illegális fegyverkereskedőkből álló csoportot leplezett le a ba- den-würltembergi tartomá­nyi rendőrség. Az egész Né­metország területére kiter­jedő fegyverkereskedelem­ben való részvétellel 40 sze­mélyt gyanúsítanak. VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐI KULCSKÉRDÉS A NE­HÉZFEGYVEREK ENSZ- ELLENÖRZÉSE. A délszláv háború rendezésére tett erőfeszítéseikben a diplo­máciát ezúttal nem érheti bírálat. A. konfliktusban eddigi legszélesebb körű londoni tanácskozáson — amelyen ott voltak az egy­kori Jugoszlávia valameny- nyi utódállamának, a szom­szédos országoknak és több érdekelt félnek és nemzet­közi szervezetnek a kül­döttségei — az Európai Kö­zösség és az ENSZ égisze alatt rendezett eszmecserén, világossá tették, hogy a nemzetközi közösség utolsó lehetőséget ad arra a szerb vezetőknek, hogy tárgyaló- asztal melletti megállapo­dásokkal vessenek véget a sok szörnyűségnek. Az alap­elvek, amelyeket London­ban mind a negyven dele­gáció elfogadott, valóban módot nyújthatnának arra, hogy végre elhallgassanak a fegyverek, valamennyi délszláv utódállam tényle­gesen elismerje a többieket, megszűnjenek a koncentrá­ciós táborok, véget érjen az úgynevezett „etnikai tiszto­gatás” politikája, amellyel tíz-, és százezreket űznek el szülőföldjükről, s a létre­jött fegyvernyugvás az ENSZ kék sisakosainak fel­ügyelete alatt, azaz valóban meginduljon a békés ren­dezés gépezete, és a mene­kültek visszatérhessenek otthonaikba. A jövő héten Genfben összeül az a főbizottság, amelynek az a feladata, hogy a londoni értekezlet határozatainak . valóságba átültetését felügyelje, és en­nek gyakorlati végrehajtá­sára tegyen lépéseket. E nagyköveti szintű szervben képviseletet kapott minden Londonban részt vett dele­gáció. Ülésezéseivel párhu­zamosan megkezdi munká­ját az a hat munkabizott­ság is a svájci konferencia­városban, amelyet szintén a londoni . értekezlet hívott életre a boszniai tűzszünet megteremtésére, humani­tárius kérdésekre, a nemze­tiségek és kisebbségek ügyeire, a volt jugoszláv ál­lam utódlására vonatkozó problémákra, továbbá a térség gazdasági gondjaira és bizalomerősítő intézke­désekre. Fontosnak tartják, hogy egyetértés jött létre abban, hogy Bosznia és Szerbia határára ENSZ-megfigyélő­két küldenek, továbbá Ka- radzsics, a boszniai szerbek vezetője írásbeli garanciát adott arra, hogy a csapatai által az ország mintegy két­harmadát elfoglalt terület egy részét visszaadják a bos- nyákoknak, és hogy nehéz- fegyvereiket négy napon belül az ENSZ ellenőrzése alá helyezik. A londoni rá­dió közép-európai főtudósí- fója. aki a délszláv helyzet egyik legjobb külföldi is­merője, attól tette függővé a brit fővárosban létrejött megállapodások értékét, hogy mennyiben teljesül Karadzsics ezen ígérete. Emlékeztetett rá, hogy egy hónapja a boszniai szerb ve­zető már tett hasonló köte­lezettségvállalást, igaz, hogy csak szóban és nem írás­ban, de akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyta végrehajtását. S most is, londoni sajtóértekezletén is azt állította, hogy a bosnya- kok lőnek gránátokat saját polgári lakosaikra, mint ez csütörtökön szerinte Szara­jevóban történt, amikor öten haltak meg a kenyé­rért sorban állók közül, és számosán súlyosan megse­besültek, hogy így „a mo­hamedán tettesek” kipro­vokálják a Nyugat katonai beavatkozását. Vagyis azt, hogy a londo­ni diplomáciai erőfeszítés mennyire ért célt, az elkö­vetkező napok fogják meg­mutatni. Mindenesetre él még a remény, hogy végre a békés irányba történik majd fordulat. A jövő héten a Biztonsági Tanács elé ke­rül az a javaslat is, hogy újabb ötezer kék sisakost küldjenek Boszniába, és Splitből máris elindult egy ENSZ-gépkocsioszlop szá­razföldi úton eljuttatandó segélyszállítmánnyal a so­kat szenvedett Szarajevóba Az is biztató talán, hogy. az EK közvetítői tisztben az idős, lemondott Lord Car­ringtont a dinamikus 54 éves, a belpolitikai csatáro­zásokban olyan kiváló ké­pességekről tanúságot tevő Owen angol politikus vált­ja fel. A „MÄSODIK MENET­BEN” MAR TÖBB LESZ LÁTHATÓ. Senkinek sem lehetett illúziója aziránt, hogy az öly bonyolult kö­zel-keleti béketeremtésre a héten újrakezdődött wa­shingtoni tárgyalásokon gyors lesz az áttörés. Bál­áz előjelek a jeruzsálemi kormányváltás után kedve­zőbbek, mint bármikor aze­lőtt, és kétségtelen jóté­kony hatást tett a Rabirt- kabinetnek az a döntése, hogy leállítja az új zsidó települések létesítését az 1967-es háború óta Izrael által megszállt arab terüle­teken. Mégis az „első me­net” csak afféle tapogatózó jellegű volt. Izrael hajlan­dóságot mutatott arra, hogy a Szíriától elszakított Go- lan-fennsík egv részét kiürí­ti, de homályban hagyta, hogy mit ért ezalatt. Cisz- jordániának és a gázai öve­zetnek is bizonyos közigaz­gatási autonómiát ígért, de úgy tűnt, hogy ez nem vo­natkozna a megválasztandó arab testületek széles körű döntéshozó jogainak elisme­résére. Hírmagyarázók mindezt természetesnek is tartják, hiszen csak most kezdődtek el a biztatóbb washingtoni tárgyalások, és a delegációk még csak kártyáik egv ré­szét fedték fel. A jövő hé­ten kezdődő második me­netben már valószínűleg több lesz látható. Árkus István ílj fejezet a magyar politikában — Üj fejezet kezdődik a magyar politikában, és ez belső és külső vitákkal, fe­szültségekkel jár majd — jelentette ki Tölgyessy Pé­ter, az SZDSZ elnöke. Sze­rinte a kormány válsága látható az MDF-en belüli vitákban, a Fórum és szö­vetségesei közötti távolság növekedésében, valamint abban, hogy a kabinet nem teljesítette induló prog­ramját. Az SZDSZ elnöke a kor­mányprogram kapcsán ki­fogásolta, hogy a parla­ment több, mint két éve fogadta el az utolsó két­harmados törvényt — az önkormányzatok működé­séről rendelkező jogsza­bályt —, a többi igen fon­tos törvényjavaslatot a kormány a parlamentnek vagy be sem nyújtotta, vagy ad acta tették, illetve a most tárgyalt médiatör­vény esetében óriási a tá­volság a kormánypártok és az ellenzék között. Töl­gyessy Péter szerint a gaz­daság terén még az MDF eredeti programjához ké­pest is óriási az elmaradás, nem sikerült a gazdaságot államtalanítani, sőt, bizo­nyos tekintetben újraálla­mosítás is történt, a priva­tizáció lassú, elvei átte­kinthetetlenek, a kormány­nak nincs programja a vál­ságok, mint például a mun­kanélküliség vagy a közép­rétegek lecsúszásának ke­zelésére. A válsághelyzet már a legerősebb kormánypár­ton belül is tudatosodott, ezt bizonyítja Csurka Ist­ván tanulmánya és Katona Tamás államtitkár néhány kijelentése is. Segítsd a munkanélkülit A S ezer forintos mini­málbér 9.700 forintra eme­lését javasolja — legkésőbb a III. negyedév végéig — a vasasszakszervezet — hang­zott el a szövetség pénteki sajtótájékoztatóján. Ha az Érdekegyeztető Tanács ke­retein belül nem sikerül er­ről megállapodni, akkor a szakszervezet saját terüle­tén törekszik új bérmeg­állapodásokra. Felkéri alapszervezeteit, tagozatait, hogy kezdjenek tárgyaláso­kat az új minimális bérre, s rögzítsék ennek összegét ágazati, illetve a vállalati kollektív szerződésekben. Az idén január l-jétől ér­vényes 8 ezer forintos mini­málbér a KSH által június­ban közzétett létminimum- értéknek alig 68 százalékát fedezi. A vasasszakszervezet 200 ezres tagsága, a tagság kör­nyezete körében kampányt indít, hogy azonos minőség esetén a magyar terméke­ket részesítsék előnyben vá­sárláskor. Történelmi hagyományai­hoz híven a vasasszakszer­vezet 80 millió forint érték­ben 10, 20, 50 forintos cím­letekben „Segítsd a munka- nélkülit” bélyeget bocsátott ki, melyekért máris nagy az érdeklődés. Az Iparszövetség elnökségi ülése A Magyar Iparszövetség OKISZ-hoz tartozó szövet- érdeksz.férájába tartozó ipa- kezetek 80 százaléka to­ri szövetkezetek eleget tét- vábbra is szövetkezetként tek az új szövetkezeti tör- kíván dolgozni. Mindezt vény áltál eddig előírt két pénteken, az OKISZ Ügy­feladatnak: a közgyűlése- vezető Elnökségének ülésén ken eredményesen megtör- állapították meg, ahol. az tént a vagyonnevesítés, és 1992-es II. törvényből adó- döntöttek az új szervezeti dó feladatokat tekintették formáról is. Eszerint az át. A stabilitásban érdekelt az MSZP is Csurka István tanulmá­nyának politikai következ­ményeivel is foglalkozott az MSZP országos elnök­sége pénteken. Szekeres Imre ügyvezető alelnök ki­fejtette: Az MDF és a kor­mány — a félidőn túljutva — szembenézett a kudarc­cal, és talán először vető­dött fel bennük komolyan, hogy elveszíthetik a 94-es választásokat. A hatalom előtt most két lehetőség áll: vagy konszenzusra, párbe­szédre törekszik a társada­lommal és az ellenzéki pártokkal, vagy a megfé­lemlítés útját választja, mint a Csurka-tanulmány vagy az utcai tüntetések, amelyeken Szekeres Imre szerint igen meglepő, hogy kormánypárti képviselők is részt vesznek. Az MDF-en belüli lehet­séges jobbratolódás jele­ként értékelte Szekeres Imre azt, hogy az MDF el­nöksége és a kormány nem határolta el magát a Csur- ka-tanulmányban megfo­galmazott gondolatoktól. Szekeres Imre bízik azon­ban abban, hogy a társada­lom nagy többségének, és a kormánypárton belüli realista erőknek a józansá­ga megállíthatja a legerő­sebb kormánypárt jobbra- tolódását Az alelnök hang­súlyozta: az MSZP stabil kormányban és stabil kor- mánvzópártok létében ér­dekelt Kovács László beszámolt arról a tárgyalásról, ame­lyet az MSZP képviselői a Szocialista Inlernacionálé hazánkban tartózkodó tényfeltáró küldöttségével folytattak. KÖVETIK-E A Sí A VAK AT TETTEK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom