Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29 / 204. szám
AHTAÍL SQSSiF Bős-Nagymarosról A magyar diplomácia vezetője pénteken délután hivatalába kérette a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivőjét. Jeszenszky Géza átadta a diplomatáknak azokat a leveleket, amelyeket Antall József miniszterelnök Jan Stráskyhoz, a szövetségi köztársaság miniszterei-' nőkéhez és Vladimir Me- ciar szlovák miniszterelnökhöz intézett a bős— nagymarosi beruházás tárgyában. ★ A szövetségi miniszterelnöknek küldött levél szövege: „A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye a múlttól örökölt súlyos probléma. aminek gyökerei az egykori hibás döntési mechanizmusban rejlenek, azonban a politikai rendszerek megváltozása után sem közeledtek az álláspontok e kérdésben. Az 1991. év tárgyalásain ugyan egyetértés volt abban, hogy a dunai vízlépcsők ügye szakmai tudományos probléma, a vitatott kérdésekről a szakmai együttgondolkodás mégsem indulhatott meg, mert a bősi vízlépcső építésének felfüggesztésére irányuló magyar kérést — a szükséges vizsgálatok zavartalanságát biztosító racionális minimumfeltételt — a cseh és szlovák fél következetesen elutasította. Az 1992. évben nagy erőkkel megindult — a Duna elterelését is magába foglaló — ideiglenes megoldás, az úgynevezett „C” változat építése. Ennek ismételt magyar kérés ellenére történő folytatása többek között lehetetlenné tette az Európai Közösség Bizottsága által közös szakmai bizottság létrehozásához felajánlott segítséget. A magyar területi integritást is sértő építkezés folytatása miatt megszűnt a remény, hogj' a két kormány közösen döntsön a vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló, 1977. évi államközi szerződés sorsáról. Ezért az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság kormánya a szerződést 1992. május 25-i hatállyal megszüntette, a következmények közös rendezésére egyúttal új államközi szerződés kötését javasolva. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében legutóbb írott, 1992. augusztus 6-án kelt levelemben megismételtem, hogy a Magyar köztársaság kormánya tárgyalásokat kíván folytatni az 1977. évi államközi szerződős megszűnéséből fakadó következmények rendezéséről. A válaszlevélben foglaltak szerint Miniszterelnök Űr ugyan látott lehetőséget arra, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya — áttekintve az összes bős—nagymarosi vízlépcsőrendszert érintő problémát —, mindkét fél számára elfogadható megoldást tartalmazó határozatot fogad el, azonban sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Duna AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG KIHELYEZETT ÜTÉSE Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottsága pénteken kihelyezett ülés keretében látogatást tett a kalocsai és az állam- pusztai büntetés-végrehajtó intézetekben. A biz.ottságot elkísérte útjára lsépy Tamás és Bogdán Tibor igazságügyi államtitkár is. A testület tagjait Bogdán Tibor, valamint Tari Ferenc országos parancsnok tájékoztatta a büntetésvégrehajtás helyzetéről, problémáiról. Az. államtitkár szerint a két legfontosabb kérdés a pénzhiány, valamint az elítéltek foglalkoztatásának megoldása. Beszámolt arról is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó vállalatok 1993. január 1-jétől új, úgynevezett nonprofit gazdálkodási rendszer keretében fognak működni. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményez. Tari Ferenc röviden ismertette a büntetések végrehajtásáról szóló új törvényjavaslatot. A képviselők a tájékoztatást követően megtekintették a kalocsai fegyházat és. börtönt, majd pedig Állampusztára utaztak. elterelésére irányuló, s ezért Magyarország területi integritását veszélyeztető építkezés azóta is változatlan ütemben folyik. Időközben a Duna Bizottság elnöke tájékoztatást adott a cseh és szlovák fél hivatalos értesítéséről, amiben bejelentette, hogy a Dunát 1992. október 15. után néhány héten belül cseh és szlovák területre terelik, egyoldalúan megváltoztatva az országhatár jellegét. Ezzel nagyon csökkent a lehetőség a kétoldalú tárgyalások útján történő rendezésre. A Magyar Köztársaság kormánya ugyanakkor továbbra is a nemzetközi joggal összhangban kívánja a két ország közti konfliktust rendezni, ezért javasolja a vita pártatlan fórum elé bocsátását. Kezdeményezem, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya együttesen terjesz- sze a hágai Nemzetközi Bíróság elé a bősi vízlépcső „C” változat szerinti megvalósításából fakadó vitát, cs közös megegyezéssel kérje a Nemzetközi Bíróság döntését. A Nemzetközi Bíróság joghatóságának elismerése mellett kormányaink képviselői rövid időn belül rögzítsék azokat a kérdéseket, amelyekben a két kormány a hágai Nemzetközi Bíróság állásfoglalását kéri. Tisztelt Miniszterelnök Ür! A magyar kormány és a cseh és szlovák kormány tárgyalásai a dunai vízlépcsőrendszer ügyében nem vezettek eredményre. A hágai Nemzetközi Bíróság megkeresése az út, amely a konfliktus európai értékrendnek megfelelő feloldására vezethet, ez országaink közös érdeke. Éppen ezért bízom abban, hogy a magyar kormány javaslata elnyeri a cseh és szlovák kormány egyetértését. A magyar kormány kezdeményezéséről tájékoztatni fogom az európai országok együttműködésének fórumait, mindenekelőtt az Európai Közösségek Bizottságát, az Európa Tanácsot. az európai biztonsági és együttműködési értekezletét.” Azonos tartalmú levelet intézett Antall József miniszterelnök Vladimir Me- ciar szlovák miniszterelnökhöz is. Kormányszóvivői tájékoztató Aláírják a toloncegyezményt (Folytatás az 1. oldalról.) sen ezen kívül módosították a közúti határátkelőhelyek helyzetének javításáról szóló koi'mányhatároza- tot. Ennek értelmében megtárgyalták a magyar— román határon Méhkerék és Szalonta. valamint Bat- tonya és Tornya között megnyitandó új nemzetközi személyforgalmi átkelőhelyek kérdését, amelyek megnyitásáról Boross Péter belügyminiszter szeptember 1-jén tárgyal Bukarestben. A tervek szerint ezen átkelőhelyeket legkésőbb december 31-éig megnyitják. Boross Péter ezen kívül várhatóan aláírja a személyek átvételéről szóló magyar—román egyezményt — közkeletű nevén „toloncegyezményt”. A kormány csütörtöki ülésének napirendjén szerepelt a Szabadságharcokért Alapítvány is, amelynek létrehozását az év elején határozta el a kabinet. Az alapítvány célja az 1945 után és 1956 után jogtalanságot és törvénytelenséget elszenvedett személyek megsegítése. Egy mostani döntés értelmében a kormányzat induló vagyonként térítésmentesen átadja a Belügyminisztériumnak a budapesti, XVI. kerületi Rákóczi Ferenc volt szovjet laktanya három épületének kezelési jogát. A tervek szerint ezekben indulásként 110 darab lakást kívánnak kialakítani a rászorulóknak, valamint egy 50 személyes öregek otthonát, könyvtárat és egy múzeumot a forradalom dokumentumainak bemutatására. A tüneti kezelés után érdemi lépéseket várnak Az idén akár a többszörösére is növekedhet a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi 20 milliárd forintos vesztesége, ugyanis a gazdálkodási feltételek romlása mellett jelentős aszálykárral is számolni kell. A nyári betakarítású növények aszály miatti árbevétel-kiesése után az ősziekben okozott kár még csak valószínűsíthető, óvatos becsléssel is azonban mintegy 25-30 milliárd forintra tehető — tájékoztatta az MTI-t a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A MOSZ a kialakult és még romló helyzetet rendkívül aggasztónak tartja, ezért sürgős központi intézkedések megtételére hívja fel a kormányzat figyelmét. Mivel az aszálykár mérséklésére és a következő év termelésének megalapozására hozott eddigi intézkedéseket csak tüneti kezelésnek tartja, a MOSZ most rendkívüli és érdemi kormányzati lépéseket sürget adósságelengedés, hitel- átütemezés, kármentő jellegű gyorssegélyek és kiemelt térségi programok formájában. A jelzett intézkedések késése vagy elmaradása a szövetkezeti átalakulást lehetetlenné teszi, s a már meglevő feszültségek mellett az egész ágazat és ax ország pótolhatatlan veszteségeket szenved. Zsinati ülésszak Közös áhítattal kezdődött pénteken az evangélikus egyházi zsinat 6. ülésszaka. A háromnapos tanácskozásnak a Budapesti Evangélikus Gimnázium ad otthont. Az ülésszakon — a tervek szerint — megvitatják az egyházközségekről, az egyházközségek önkormányzati szerveiről, valamint a töryényszervezete- ket. Az evangélikus egyház képviselői foglalkoznak majd az egyházkormányzati választásokkal kapcsolatos alapkérdésekkel és sor kerül az etikai bizottság megválasztására is. Véget ért a honatyák nyári vakációja, és a hét elején megkezdődnek az Országgyűlés plenáris ülései. Sok fontos feladattal kell már az első napokban is megbirkózniuk a képviselőknek, erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke. Hétfőn fejeződik be a nyári rendkívüli ülésszak, amelyen Keleti György (MSZP) frissen megválasztott képviselő mandátumának igazolása napirend előtt várható. Az újabb politikai fejlemények Csépe Bélát (KDNP), Deutsch Tamást (Fidesz), Tardos Mártont (SZDSZ) és Király Zoltánt (független) napirend előtti felszólalásra indították. Ezt követően számos törvényjavaslat kivételes eljárásban való, illetve sürgős tárgyalásáról döntenek. Az őszi ülésszak kedden délelőtt tíz óraikor kezdődik Várhatóan az agrárpiaci rendtartás, a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, a vagyonpolitikai irányelvek szerepelnek napirenden. A Belügyminisztérium III/IIIVakáció után teljes gőzzel törvénykeznek Átdolgozzák a lll/lll-ast as csoportfőnökségével kapcsolatos törvényjavaslatot — a nemzetbiztonsági bizottság kezdeményezésére — a kormány átdolgozás végett visszavonja. A családi pótlékról szóló, 1990- ben alkotott törvény módosítása a legrászorultabb családok differenciált támogatásának lehetőségét kívánja lehetővé tenni. Érdekes és jelentős témának ígérkezik az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat feletti vita megkezdése. Ezt a tisztséget az átdolgozott alkotmány intézményesíti, de bevezetéséhez törvényt kell alkotni. A T. Háznak módja nyílik a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtását behatóan megismerni. Várhatóan folytatódik a vita a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó előterjesztésről. Tizenhatan interpellációval, öten kérdéssel fordulnak a tárcák illetékeseihez. Szabad György tájékoztatása szerint a házbizottság ülésén kérte a frakcióvezetőket, hogy minél ritkábban éljenek a pártok a napirend előtti felszólalások lehetőségével, mert ez sok Időt elvesz az érdemi munkától. Ennek ellenére elképzelhető, hogy egyes témakörök átcsúsznak a szeptember 17-i és 18-i ülésre, pedig ott olyan horderejű kérdések szerepelnek, mint az 1991-es költségvetés végrehajtása, s ha a házbizottság a tervezett időpontot jóváhagyja, a kormány tevékenységéről szóló beszámoló. Logikailag illeszkedik a sorba az 1993-as gazdálkodási programról és a költségvetés-politika fő irányairól szóló anyag általános vitája. (t. t.) Szabó Iván a gazdasági helyzetről Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter avatta fel pénteken a Heves megyei Kál községben a település 58 millió forintos költséggel elkészült új gáz- szolgáltató hálózatát. Szabó Iván elmondta: tarthatatlan az a helyzet, hogy a magyar lakosság jövedelmének kétharmad része különböző állami elosztórendszerekből származik, mivel az 1990. évi 2,1 milliárd forintos költségvetési hiány a rendszer megreformálása nélkül 1994-re akár 400 milliárd forintra nőhet. Hozzá kell nyúlni az ellátó- rendszerekhez, be kell vezetni a kétkulcsos áruforgalmi adót, és alapvetően át kell dolgozni a társadalom- biztosítási rendszert. A lakossági fórumon Szabó Iván egy, a Csurka István tanulmányát firtató kérdésre elmondta: Nagyon nehéz úgy az IMF-el tárgyalni, ha a legnagyobb kormánypárt alelnöke a bankárokat a nemzetközt zsidószövetség előretolt csapatának nevezi. Kamatmentesen Előleg a repcemagtermelőknek — Termelési előleget nyújt az ez év őszén elvetésre készülő repcére a Növényolaj Rt. — tájékoztatta az érdekelteket a Növényolaj Terméktanács. Előleget vehetnek igénybe a termesztők a vetőmag megvásárlására, majd októberben az őszi kártevők elleni védekezésre, hektáronként 1500 forint értékben. A tenyészidőnek további részében — jövő február—márciusban — a fejtrágyázáshoz és a növény- védelmi munkákhoz hektáronként további 3 ezer forint előleget biztosít a részvénytársaság. Az előlegek kamatmentesek lesznek, összegüket a szerződött repcemag átadása után vonják majd le a mag árából. A repcemag termelői ára tonnánként 11 ezer forint. Az összeg folyósításának feltétele, hogy a gazdálkodók termelési és értékesítési szerződést kössenek. Külön megállapodásban rögzítik az előlegek visszafizetésére vonatkozó garanciákat. Szerződések a Növényolaj Rt.-vei, a Növénytermelési Társaságokkal, VEV Kft.-kkel és egyéb hagyományos NMV-forgal- mazókkal. Várható, hogy a repcemagtermelést támogató kedvezményekhez hasonlót dolgoz ki a Növényolaj Rt. a jövő évi vetésű napraforgómagra is. 3
