Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

A ZÖLDBORSÓNAK MÁR LŐTTEK Talajtikkasztú napraforgó (Folytatás az 1. oldalról.) cahozamokról beszéljen. A több mint 50 ezer hektár­nyi kukorica, valamint a közel 20 ezer hektárnyi si- lónakvaló azonban az aszály ellenére is biztosít­hatja az állatok esetéséhez nélkülözhetetlen szemes ta­karmányt. A napraforgó jól tűri a szárazságot. Igaz, a nagy tőszársűrűségű vetésterüle­teken akadnak margaréta nagyságú napraforgó-tá- n.yérkák is, de a lényeg az. hogy a bennük lévő szemek tápértéke jónak mondható. Ami viszont kétségtelenül ezen olajos növény rossz tulajdonságát jelzi: alapo­san kiveszi a talajból a tápértékét, és a még fellel­hető víztartalmat. Nemzet- gazdasági előnye, a belőle nyert élelmiszerek és takar­mányok azonban minden­képpen hasznosságát dicsé­rik. Miként tavaly, így az idén is csalódást okozott a termelőknek a zöldborsó. ötévenként, ha bejön egy elfogadható termés. Ennek, s a konzervgyárakban ural­kodó csődhangulatnak, a külpiaci zsákutcának tu­lajdonítható, hogy idén is mindössze 4-5 ezer hektá­ron került a talajba ebből a növényből. összegzésként dr. Tunyo- gi András arról beszélt, hogy a kenyérgabonafélék közül a búzán a csökkenő önköltségek miatt minimá­lis haszonhoz jutottak a gazdaságok. Azonban még az elmúlt évinél is rekke- - nőbb szárazság, az elhúzó­dó aszály máris érezteti hatását, hiszen eleddig fél­száz közös gazdaság jelen­tett súlyos aszálykárt. Szá­mukra a földművelésügyi tárca különböző engedmé­nyeket tesz, így például el­engedik a földadó-befizeté­si kötelezettségüket. (gyócsi) Tányér os bemutató A szegedi Gabonater­mesztési Kutatóintézet ha­gyományos napraforgó-be­mutatóján, kedden az ér­deklődő szakemberek meg­tekinthették az első hazai — sőt az európai országok között is egyetlen — étke­zési napraforgót. Az inté­zetben jelenleg e fajta ve­tőmag-előállítása folyik, s már több száz megrendelő­vel kötöttek szerződést. ÁTALAKULÓ IPARI SZÖVETKEZETEK Kevesebb a súrlódás Folynak az átalakulások a Pest megyei ipari szövet­kezeteknél is, s úgy tűnik, a vagyonnevesítések keve­sebb súrlódással járnak, mint a mezőgazdasági tsz- ekriél. Pontos statisztikát még nem lehet készíteni arról, hogy az álalakuló szövet­kezetek a jövőben milyen formációban fognak mű­ködni. Vannak, akik az új típusú szövetkezetben ke­resik a boldogulást, mások rt.-t vagy kft.-t alapítanak, elsősorban olt, ahol külföl­di érdekeltség is van a vál­lalkozásban. A dunavarsányi Texgráf is azok közét tartozik, akik újólag a szövetkezeti for­mát választották, s most már a tagok a bevitt vagyo­nukat is kockáztatják a szövetkezeti tagsággal. A dunavarsányiak ugyan több lábon állnak, háromféle profiljuk is van, de mint dr. Bernáth Tibor elnök el­mondta, a csőd- és felszá­molási eljárásokkal terhelt magyar gazdaságban az ipari szövetkezetek fenn­állásuk legnehezebb évét könyvelhetik el 1992-ben. A A Texgráfban is például a hat évvel ezelőttihez képest huszonöt százalékkal csök­kent a létszám, s ma már hetvennyolcán látják el a feladatokat, a foglalkozta­tottak fele tag, a többiek pedig alkalmazottak. H. É. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata a magyar kisebbségekről Közép- és Kelet-Európa stabilitásának és biztonsá­gának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebb­ségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájá­nak áldozatává. Térsé­günkben a 20. század so­rán olyan erő- és érdekvi­szonyok érvényesülnek, amelyek következtében az á’lam nem mint minden állampolgár közjavát szol­gáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampol­gári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk meg­őrzésére irányuló törekvé­seket nemegyszer az ál­lamrend és az államegység elleni támadásnak nyilvá­nították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamo­sak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő na­cionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűt­len eszméjéhez. Ez térsé­günk demokratikus átala­kulásának egyik legna­gyobb akadálya. A délszláv népek tragi­kus konfliktusa, amely az „etnikai megtisztítás” je­gyében a második világhá­ború óta Európában elkö­vetett legsúlyosabb ember- és népellenes bűntettekhez vezetett, világosan példáz­za ezt az úttévesztést. De azt is, hogy gyökeresen új megoldásokat kell keresni az érdekeltek és a nemzet­közi közösség egyesített A NAFTA hatása a haza! exportra Az Észak-amerikai Sza­badkereskedelmi Megálla­podás (NAFTA) életbelépé­se, 1994. január 1. után a mexikói áruk az eddiginél nagyobb versenyhelyzetet teremthetnek a magyar ex­porttermékek számára az amerikai piacon. Emellett az is várható, hogy az ame­rikai tőke érdeklődése Kö­zép- és Kelet-Európa felől az amerikai kontinens irá­nyába fog átterelődni — mondta Major István, a külgazdasági minisztérium helyettes államtitkára ked­den a sajtó képviselőinek. Főként a magyar acél- és textilipari, ruházati ter­mékek, feldolgozott zöldsé­gek és gyümölcsök, kézmű­ipari cikkek, kerámiák ex­portját érintheti kedvezőt­lenül az amerikai—kanadai —mexikói megállapodás. Ezek a termékek teszik ki az Amerikai Egyesült Álla­mokba irányuló exportunk zömét. IMF-szakértők Magyarországon Megérkeztek a Nemzet­közi Valuta Alap szakértői Magyarországra, s tárgya­lásokat kezdtek a Pénzügy­minisztériumban és a Ma­gyar Nemzeti Bankban. A téma: Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap kö­zötti hároméves megállapo­dás helyzete. A Pénzügyminisztérium­ban arról tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát, hogy a megbeszélések egész héten folytatódnak, és a zárótárgyalásra jövő héten hétfőn kerül sor, amelyen a pénzügyminiszter, Kupa Mihály is .részt vesz. A tudóstalálkozó eredményei Befejeződött az az ötna­pos nemzetközi fórum, me­lyet A magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában címmel rendeztek meg a Budapesti Műszaki Egyete­men. A tanácskozás bebizo­nyította. hogy az ilyen jel­legű tudományos tanácsko­zásokra egyértelműen szük­ség mn. Ezt mutatja a je­lenlévők véleménye is. akik arra kértek bennünket, hogy ne hagyjuk abba az ilven rendezvények szerve­zését — mondta kedden az MTI-nek nyilatkozva Pun- gor Ernő akadémikus, tár­ca nélküli miniszter, a ta­nácskozás elnöke. MAGYAROK III. VILÁGKONGRESSZUSA Megújuló nemzet (Folytatás az 1. oldalról.) Kása László beszél majd. A tanácskozás után a világ­kongresszus résztvevőinek fogadást ad Göncz Árpád köztársasági elnök. Augusztus 20-án a talál­kozó résztvevői ellátogat­nak a Magyar Nemzeti Múzeumba, a Magyar Nem­zeti Galériába, a Hadtörté­neti Múzeumba és a Kis- celli Múzeumba, a Buda­pest Kongresszusi Köz­pontban pedig lehetőségük nyílik találkozni a magyar értelmiségiekkel. A kong­resszusra érkezettek csütör­tök este a délvidéki magya­rok javára adott jótékony­sági hngversenyen vesznek részt az Operaházban. erőfeszítéseivel. Közös fel­lépéssel kell gátat vetni nemcsak a vérontásnak, hanem a kisebbségek el­leni gyűlöletkeltésnek, el­lenségképgyártásnak s azoknak a törekvéseknek, amelyek egy-egy terület et­nikai összetételét mestersé­ges eszközökkel, ki- és be­telepítésekkel akarják megváltoztatni. Európa nyugati felében elmélyül az államok integ­rációja, a letelepedés és a munkavállalás szabadsága általános joggá vált, meg­állapítható, hogy a nem­zetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az et­nikailag tiszta államok lé­tesítésére irányuló törek­vések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellent­mondanak az ENSZ alapok­mányának. a helsinki zá­róokmánynak és a párizsi chartának. Felidézzük itt a magyar politikai gondolkodás nagy­szerű hagyományait, a Szent István-i gondolatot, az államon belüli népek együttélésének eszméjét és Eötvös József szavait is, aki már a XIX. század kö­zépén leírta, hogy „a világ a föderatív elv általános alkalmazásának megy elé­be”. .. és „ ... egykor ide fogunk jutni”. Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépí­téséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül ve­zethet az út. Az ehhez szükséges kompromisszu­mok kidolgozásának az ál­lamok és a területükön élő nemzeti, illetve etnikai ki­sebbségek demokratikus párbeszédére kell épülnie, így jöhet létre az a belső alkotmányos rend, amely az államokat képessé teszi az egymás közötti új típu­sú, valóban korszerű kap­csolatokra. A kisebbségben élő ma­gyar népcsoportok — csak­úgy, mint más nemzeti és etnikai közösségek — ön­szerveződési törekvései fontos részét képezik tér­ségünk társadalmi és poli­tikai rekonstrukciójának, mindenekelőtt a civil tár­sadalom újjászerveződésé­nek. A Kárpát-medencében élő magyar közösségek és szavazópolgárok akaratá­ból részt vesznek országai törvényhozó és helyhatósá­gi testületéiben. Törekvé­seikkel nem vonják kétség­be az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerve­ződésükhöz. jogaik gyakor­lásához. kulturális autonó­miájuk biztosításához szük­séges alkotmányos és tör­vényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómiaetkép- zelések is. Figyelembe véva a kisebbségi létforma sajá­tos helyzeteit, ez szórvány­ban a személy, helyi ki­sebbségben az önkormány­zati, szubregionális több­ség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendsze­re lehet. A magyar kormány meg­ítélése szerint a magyar ki­sebbségek saját jövőjükra vonatkozó elképzelései be­illeszkednek a meghatározó európai folyamatokba, és jó alapot kínálnak Magyar- ország és szomszédai ki- sebbségpohtikai együttmű­ködéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti kisebbségek és kormányaik közötti érdemi párbeszéd kibontakozása és ennek nyomán Magyaror­szág és szomszédai közötti új viszony létrejötte nagy­mértékben csökkentheti a térségben a feszültséget, kialakíthatja a modern de­mokratikus kapcsolatrend­szereket mind az egyes or­szágokon belül, mind az or­szágok között. így kerülhe­tünk közelebb egész Euró­pa tartós stabilitásához és integrációjához. Lesz elegendő hús az ünnepekre Az eladhatóságot veszélyezteti Lesz elegendő és megfe­lelő áru, sertéshús az üzle­tekben a Húsipari Szövet­ség tagvállalatai által el­látott körzetekben — tájé­koztatta az MTI-t Mike Imre, a szövetség titkára annak kapcsán, hogy a szervezet tagvállalatai ked­den konzultációt tartottak Budapesten. A szakemberek úgy álla­podtak meg, hogy az irreá­lisan magas felvásárlási árak hatásának következ­ményeiről csak az ünnepek után döntenek, s ezután vizsgálják meg azok terme­lői árra gyakorolt hatását. Jelenleg ugyanis a sertése­ket általában 89—90 forin­tos kilogrammonkénti áron vásárolják fel a feldolgozó cégek, szinte a minőségtől függetlenül. A Húsipari Szövetség titkára szerint a nagyüzemi sertésár 83—84 forint körül lenne reális ki­logrammonként. A maga­sabb ár, már nemcsak a belföldi, hanem az export áru eladhatóságát is ve­szélyezteti. A szakemberek véleménye szerint a keres­kedelem árrése is túlságosan magas, a jelenlegi 18-20 százalékkal szemben 8-10 százalékos haszon lenne a reális. Emellett az aszály és a csődhelyzet is rendkí­vüli mértékben kihat a sertéshúspiacra, amelyen már jelenleg is igen éles a verseny, ám a különböző tényezők együttes hatására számottevő mértékben csökkenhet a sertésállo­Elismcrések, díjak; előléptetések Eredményes munkáért (Folytatás az 1. oldalról.) zóját. Az igazságügy-mi­niszter ezredessé nevezte ki Kucsera Pál bv. alezredest, az Állampusztai Börtön és Fogház parancsnokát. Pénz­jutalomban harmincegyen részesültek. A testület or­szágos parancsnoka har­minckét tisztet és tiszthe­lyettest léptetett elő soron kívül. A minisztériumi el­ismeréseket dr. lsépy Ta­más, az Igazságügyi Mi­nisztérium politikai állam­titkára, a további elisme­réseket dr. Tari Ferenc bv. vezérőrnagy, a büntetés­végrehajtás országos pa­rancsnoka adta át. Az ün­nepségen részt vett Gyu- lay Endre szeged—csanádi megyés püspök. Keresztes K. Sándor, környezetvédelmi és terü­letfejlesztési minisztertől ugyancsak tegnap, kiemel­kedő természetvédelmi te­vékenységéért öten — kö­zöttük a Zsámbéki Tájvé­delmi Egyesület képviselő­je — vehették át a Pro Na- túra-díjat. Pro Natura em­lékplakettet tízen, minisz­teri elismerő oklevelet öten kaptak. Pro Régió díjban ketten, és a Csereháti Te­lepülésszövetség részesült. posztumusz Pro Régió díj­ban Perczel Károly, öten nyerték el az Ybl Miklós- díjat. A Magyar Köztársaság belügyminisztere dísztőr emléktárgyat adományozott hét müncheni rendőrnek, akik más irányú eljárásuk során megtalálták és le­foglalták azt a huszonöt- millió forint értékű ékszert, amelyet az időközben elfo­gott magyar tettesek június elején loptak el egy buda­pesti drágakőcsiszoló üzle­téből. Az emléktárgyakat — a belügyminiszter meg­bízásából — dr. Bodrácska János rendőrvezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vezetője adta át kedden hivatalában, a müncheni rendőrök képvi­selőinek. A vezérőrnagy — ugyancsak az ékszerügyben végzett eredményes rendőri munkáért — a BRFK egy nyomozóját soron kívül elő­léptette főhadnaggyá, to­vábbi hármat pénzjutalom­ban részesített. "j-Jfírlan 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom