Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
Olvasóink írják Átjátsszak a tagi vagyont? Szomorúan olvastam Varda Balázsnak, a Mészáros János Tsz állattenyésztési főosztályvezetőjének nyilatkozatát, Nyílt kártyákkal címmel a Nagykőrösi Hírlapban. Az újságcikktől, a nyilatkozattól azt reméltem, hogy komolyabb tartalommal, koncepciót terjeszt az olvasók elé. Így. most arra késztetett, hogy emberi és szakmai véleményem elmondjam. Harminchat évet dolgoztam a mezőgazdaságban, szakirányítóként az állat- tenyésztésben, tehát véleményemet nem ellenfélként mondom el, annál is inkább, mert Varga Balázs- zsal igen közeli munkatársi kapcsolatban voltam majdnem tíz évig. Ö volt az a szakember, aki a szövetkezet tejelő tehenészetét rendbe tette, hozam és nyereség vonatkozásban, mint telepvezető. Ma szomorúan hallom, hogy az ő főágazatvezetői működése alatt a főágazat eredménye 1991. évben veszteséges lett és sajnos ismereteim alapján ez évben sem várható eredmény. Megértem, hogy a mező- gazdaságon belül az állattenyésztés igen nehéz helyzetbe került az elmúlt két évben, ám azt nem, hogy a több milliós eredményt elért főágazat egyik évről a másikra produkálja a súlyos veszteséget. A főága- zatvezető a cikkben hivatkozik az elmúlt időkben munkaerőhiányra — ami igaz volt —, de ennek ellenére a munka mindig úgy el lett végezve, hogy egy évtizeden keresztül mindig nyereséget hozott. Igaza van viszont abban, hogy a régi állattenyésztési formát nem lehet megtartani, de félő, hogy a régi eredményeket még új formában sem tudják egyhamar elérni. Ez nem a fizikai munkát végző tsz- dolgozók hibája, még akkor sem, ha netán lazult a munkafegyelem. Veszélyes az. ha valaki csak tanácsot tud adni. konzekvencia vállalása nélkül. Ezért is argódom a főágazat jövőjéért. Olvasom, hogy a mindenkori forgalmi érték 50 százalékáért felvásárolják az üzletrészt. Ebből nem derül ki, hogy ha valaki az üzletrészét eladja, akkor azért adózni kell, mégpedig a névérték 20 százalékát. Ez esetben én csupán 30 százalékot kapok az üzletrészemért. Mi ebből nekem a hasznom? Nem kérdéses kik nyerhetnek rajtunk. Azt sem értem, ha egybe akarják tartani az állat- tenyésztést, akkor miért nem lehet kapcsolódni a növénytermesztéshez, a szolgáltató üzemhez. Vé- leménj’em szerint az önállóan termelt takarmány költsége sem lesz olcsóbb az eddigieknél. Természetesen a költségcsökkentést nem a takarmány költséggel kell kezdeni, hanem a dolgozni sem szerető, szakmához nem értő (ha van ilyen) tagoktól kell megszabadulni az átalakult új konstrukcióban működő Piaci jelentés Árubőség Mostanában a hetipiacokon a bőségből jóformán csak kapásból lehetséges kiemelni a legjellemzőbb portékákat. A fő termény pénteken is a dinnye vo;t, amit 10-12 forintért adtak kilónként, sárgát, görögöt egységesen. A nyári almafajtákból ugyancsak sok volt. 10-től 50 forintosig, ősziből az aprótól a kétök- lömnyi szemekig, 20-tól 60 forintig volt a differencia. A kopasz barack 25-35, a szőlő 35-50, a körtefélék 30-40, a ringlószilva 15-25, a banán .88, a citrom 100, a kékszilva 15-25 forint között volt elérhető. A csemegekukorica csöve 3-5. a fehér paprika 16-30, a szép hegyes darabja 2, a paradicsom 12-20, a zöldbab 30-40, a paradicsompaprika 40-50. az almapaprika 20-25, a cseresznyepaprika 40. a zeller darabja 8-10 forint körül volt. Az uborka nemigen kelt, az apraját 12-14, a kovászost 8 forintra tartották. A fokhagyma 100. a fehér káposzta 15, a kel 25-30, a vöröshagyma 25-30, a karfiol 60, a gyökércsomag 16-25, a főzőtök darabra 20-30, kilóra úgy 10 forint volt, a csiperkegoimbát a kereskedő 180-ért mérte, kis kertből a padlizsán 50 forintot ért. A baromfipiacon a rántani való csirke párban 260-ért kínáltatott, egy libapár 800-ra, a sütnivaló csirkéket 450, a napos csibéket darabonként 18-20-ra tartották. A tojás 6 forintért kelt. szövetkezetnek, amely komplex formában minden bizonnyal hitelképesebb is. A cikkben úgy fogalmaznak. hogy szükség esetén nyugati tökét kívánnak bevonni. Ki és mikor dönti el ennek szükségességét? Hogyan tervezik törleszteni két év eltelte után a felvett hitelt és kamatát, ha az állattenyésztés olyan veszteséget produkál, mint az elmúlt időben? Ki szándékozik vezető beosztást vállalni és az üzletrészén túlmenőleg milyen anyagi fedezetet tesz le a tagság érdekében az esetleges hibás döntésekből eredő veszteségekért? Erkölcsösnek minősíthető-e az a vezetői gondolkodás, hogy a termelőszövetkezet tagsága által évtizedek alatt összegyűjtött vagyon egy részét idegen késbe játssza át? A felajánlott tejen és húson kívül (ami üzletrészt terhel) milyen támogatást tervez a megalakítandó állattenyésztési szövetkezet a nyugdíjas tagjainak? Sorolhatnám még kérdéseim. de ha a nyilatkozat legalább csak ezekkel kapcsolatban villantott volna fel reményt, úgy megérteném. hogy tervezni, lépni, csakis nyílt kártyákkal lehet. így viszont keserűen arra a következtetésre jutottam, hogy a tagság érdekeivel legkevésbé törődve akarják létrehozni az új szövetkezetei. Térmésze- tesen az önálló állattenyésztési szövetkezetnek megalakulása esetén — kívánom a sikert, hiszen az is a tagság érdeme lesz. Én már nyugdíjas vagyok, de azért kérem minden szövetkezeti tagtársamat, jól gondolja át előtte, hová teszi az üzletrészét. Én ott hagyom, ahol jelenleg van, hogy az átalakuló szövetkezet aktív tagsága használni tudja. Munkával már nem tudom segíteni a megalakuló szövetkezetét, de hiszem, hogy akik ottmaradnak, becsületes munkájukkal meg tudják teremteni a nyugdíjalapot és talán még osztalékot is adnak idővel az üzletrészek után. Koznia Sándor, A Mészáros Tsz nyugdíjasa NAGYKŐRÖSI ma XXXVI. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ A tény az tény Érdekünk az alkalmazás A Kék Nefelejcs hetilap augusztus 15-i számában Lengyelekkel olcsóbb, de kinek? címmel a Munka- nélküliek és Álláskeresők Egyesületének elnöke, Szilágyi György kétségbe vonta a Nagykőrösi Hírlapban még augusztus 1-jén megjelent írásunk megállapításait. Ezen cikk érdekessége, hogy abban meg sem kérdezték a polgármesteri hivatalban működő munkaközvetítő iroda, sem a CAT nagykőrösi kerületének igazgatóját, Bajusz Istvánt. Sőt Szilágyi György sem ismerheti pontosan az általa képviseltek véleményét, mivel ő maga fogalmaz így: „Gondolom, ha ezeket a feltételeket betartották volna, akkor a munkavállalók elvállalják a munkát”. Természetesen felkerestük Bajusz Istvánt és megkérdeztük, mi a véleménye az írásban felsorakoztatott úgynevezett tényekről. — Tényből az írásban egyetlenegy akad: ez pedig az, hogy a Nagykőrösi Hírlapban valóban megjelent az írás. Ezt követően azonban — valószínűleg a fogalmazás zavarossága miatt — én magam azt sem egészen értem, hogy mikor és ki mit állít vagy kérdez a hetilap cikkében. Egész egyszerűen butaság az egész. A valóság az, hogy mi jelentettük igényünket a polgármesteri hivatalban működő irodának, miszerint konkrét munkafeltételek mellett, időszaki munkára ötven nődolgozót kívánunk felvenni. A konkNAGYKÖRÖSI IIlRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. (9 A szerkesztőség vezetőle: Ballal Ottó. Munkatárs: Miklay Jenő. • Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (53)-51-358. ö Hirdetésfelvétel kedden 10—13, csütörtökön 11—1G óra között. 9 Híreket, Információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. Ingatlant közvetítenek Azt, hogy mennyire átalakult mára az ügyvédi tevékenység, mi sem bizonyítja jobban, hogy már számítógépes ingatlanközvetítéssel is foglalkoznak. Képünk a központban készült, az adatbázis kezelése közben dr. Czir3 Enikő ügyvédet kaptuk lencsevégre. (Varga Irén felvétele) rét jövedelmi viszonyokat is ismertettük, 50 forintos órabér, műszakpótlék, illetve teljesítménypótlék. Kérem szépen, mi nem tudjuk ezeket juttatni azoknak, akik az állást el sem foglalják! Szilágyi Györggyel, az egyesület elnökével telefonon beszéltem egyszer még június elején. Feltételeinket neki ugyanúgy elmondtam, mivel mindannyiunk érdeke, hogy valóban alkalmazzunk dolgozókat. Ezt követően Szilágyi úrral én nem találkoztam, nem is érdeklődött az állások betöltéséről. Egy más formában is kapcsolatot találtunk az egyesülettel, hiszen beszélgetésünket megelőzően Kakuk Jánosné irodavezető is eljuttatta igénylistánkat nekik. A tények ezek után pontosan ugyanazok, mint ahogy azok az augusztus 1- jén megjelent cikkben megjelentek. Sajnos igen sok munkanélküli legfeljebb érdeklődni jött ki, de a munkát nem vállalta el. A lengyelekre visszatérve, a konkrét közgazdasági számításokat gazdaságunk végzi. Tudomásul kellene azt már végre venni, hogy piacgazdaságban élünk, amelynek egyik jellemzője, hogy be kell tartani a gazdasági törvényeket, azokat úgy alkalmazva, hogy a vállalkozás jövedelmező legyen. Hozzá nem értéssel, demagógiával, oda nem illő dolgok emlegetésével persze lehet érzelmeket kelteni, de hogy ez kinek jó, azt én nem tudom. B. O. Sporthírek Diáksikerek A megyei egyesületi labdarúgó-bajnokságban. az Ifjúsági sporttelepen: Nagykőrösi Toldi I)SK ifi—Fóti SE ifi 4-2 (1-0). Jószintű találkozón megérdemelten és szép gólokkal győzték le a diákok már dobogós ellenfelüket. Góllövők: Balogh (2), Lengyel és Békési. A körzeti serdülő labdarúgó-bajnokcsapatokat ösz- szesorsolták és kuparendszerben mérkőztek a megyei legjobb négy közé jutásért. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nagykőrösi Toldi D3K serdülök—Nagykáta SE serdülők 4-1 (0-0). Közepes játék, majd 0-1 után feljavult a hazaiak vendégjátéka. Gólszerzők: Kiss Róbert (2), Gulyás és Val- kai (11-esből). Az idegenbeli visszavágón: Nk. Toldi DSK serdülők—Nagykáta SE serdülők 5-0 (5-0). A továbbjutó körösiek már az első félidőben „bebiztosították” a végeredményt. Gólok: Tóth A., Valkai, Kiss Ró., Hadadi és öngól. Barátságos mérkőzésen idegenben: Ceglédi Kossuth Honvéd ifi—Nk. Toldi DSK ifi vegyes 4-0 (0-0). Az NB III-as ificsoportban fölényesen vezető ellenfélnél többnyire a tartalékok és inkább szokatlan posztjaikon igen jól futballoztak a toldisok. s az utolsó félórában (körösi csere nélkül) alakult ki az eredmény. Jók: Lengyel, Papp és Máté. A IV. korcsoportos diák bajnoki megyei elődöntőben: Az Ifjúsági-sporttelepen: Nk. Toldi DSK—Váci Szakmunkásképző 3-3 (2-1). A jó játékot hozó találkozó végén döntetlen született. Gólok: Tóth R., Simon és Békési. A visszavágón az NB I-es ifiket és serdülőket is szerepeltető ottaniak jobbak voltak és biztosan győztek, 4-0 (3-0)-ra. A toldisok így 3,-ok lettek a megyében. Felkészítőjük: Dö- mény Zsolt. A IV. korcsoportos megyei diák bajnokságban. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Szakmunkásképző 3-0 (1-0). Küzdelmes játékban értékes győzelem született. Gólok: Simon (2) és Békési, Idegenben: Ceglédi Mező- gazdasági DSK—Nk. Szakmunkásképző 3-1 (1-0). A pályaelőny érvényesült. A körzeti III. korcsoportos diák nagypályás bajnokság utolsó játéknapján, az Ifjúsági-sporttelepen: Kossuth-isk.—Xocséri isk. 5-0 és Petőfi-isk.—Arany- isk. 1-0 volt. Mivel a pető- fisek biztosan végeztek az élen .néhány mérkőzést már le sem játszottak. A kocsé- riaknak pl. hatszáz forintba került volna egyetlen buszos utazásuk, s már nem volt helyezési esélyük. A XXII. nemzetközi és országos túrakerékpáros találkozó programjából. 8 órától: Pálfája—Tőserdő és vissza, Pálfája—Kecskemét és vissza, Pálfája—Cegléd és vissza, Pálfája—Nagykőrös és vissza kerékpár- túrák. Pálfája táborban 10 órától: kispályás labdarúgás, röplabda, tollaslabda, asztalitenisz, kerékpáros foci és tréfás sportversenyek, 13.30-tól: Pálfája—Nk.— Kocsér—Kőröstetétlen—Tószeg—Tiszajenő—Tiszakécs- ke—Kocsér—Nk. 80 km-es kerékpáros rali. (S. Z.) Márián S
