Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-17 / 194. szám

MESÉL A Száz szál piros rózsa ""Tipegve jön, könnyű ma- dárléptekkel, a puha nemezpapucs nesztelenül simul a mozaikpadlóhoz. A haja gyér, szürkés-fehér, úgy foglalja keretbe a per­gamenszerű. arcot, mint az ezüstös ökörnyál a vetkőző bokrot. Az áttetsző bőrt mély és hajszálvékony rán­cokkal írta tele az idő. A mélyebbek akkor keletkez­hettek, amikor én még meg sem születtem. Leül a pamlagra, de előbb eligazítja a ruháját. Azzal- a jellegzetes nagy- asszonyos mozdulattal, amelyet a kosztümös fil­mekből ismerünk, ahogy dédanyáink rendezgették a turnűrös szoknyákat, me­lyek alatt halcsont fűző pán­célja ölelte körül az amúgy is karcsú derekat. A múló idő kapcsán Al- mády Miett jut eszembe, Zilahy Lajos Két fogoly cí­mű könyvének hősnője. Zi­lahy a század eleji nőideált rajzolta meg Miettben. aki csinos volt. szén. művelt és szellemes, s mindezek a tu­lajdonságai időtlenek', mert a regényhősök megmarad­nak örök fiatalnak. Csak azok vénülnek meg. akik a valóságban is megélték azt a kort. amelyben a regény játszódik. Kezdetét veszi az audien­cia. Nem én, ő tesz fel kér­déseket. — Ügy, szóval ön hírlap­író. Milyen kellemes meg­lepetés. Tudja, nekünk Gö­döllőn volt villánk, nyáron többnyire ott éltünk. És na-' gyón sok úriember megfor­dult nálunk. Újságírók,-tisz­tek. politikusok. Az Est cí­mű lap gondolata a mi ve­randánkon született meg. Hallott már Soós Lajosról? ö volt az első főszerkesz­tője. Soós úrról nem hallot­tam, de azért gyorsan ke­zet csókolok az idős dá­mának. Magam és a szak­ma nevében. Végre valaki, aki az újságírókat az úri­emberek kasztjába sorol­ja. — Nos, mire kiváncsi, fiatalember, miről beszél­jek? Hogy hol születtem? A Ferencvárosban, a Tom­pa utcában. Ott volt há­zunk, meg apám kocsigyár­tó üzeme. Gumirádlisokat, homokfutókat csináltak. Meg hintákat. Micsoda nagyszerű érzés volt vé­gigmenni hintával a Stefá­nián! Szóval, jól éltünk, az apám módos ember volt, szobalányt, szakácsnőt tar­tott, megkímélte az anyán­kat. Istenem, milyen ha­bos kávékat szervírozott az Irén a mazsolás kuglóf­hoz! Az angolkisasszonyok­hoz jártunk iskolába. Nyel­veket, meg zongorázni ta­nultunk. No és persze ház­tartást. Mint mondtam, nyáron Gödölllőn éltünk. Nagyokat sétáltunk a kirá­lyi kastély parkjában, te­niszeztünk, úsztunk. Ren­geteg gavallérom volt, Az első bálom? Hát persze, hogy emlékszem rá. A ti­zenhatot töltöttem. Fehér ruhát kaptam, hozzá ezüs­tös semelyemcipelllőt. Min­dent a Kocsis-szalonból. Az idő tájt az volt Pest első szalonja. Reggelig táncol­tam. Valcert, polkát, meg csárdást. Tizennyolc évesen men­tem férjhez először. Rövid ideig tartott. Jött a háború, a férjem mindjárt az ele­jén elesett. Külföldön? Már hogyne jártam volna?! Többször is. Mindkét nász- utamon Velencén voltam. Sokszor üdültünk Abbáziá­ban, és egy-egy jobb ope­raelőadás kedvéért felmen­tünk Bécsbe. A Ring kö­rül majdnem olyan ottho­nos voltam, mint Pesten, a Harminckettesek terén. Merthogy a második fér­jemmel ott éltünk, ott nőt­tek fel a gyerekek. A férjem már rég meghalt, de a fiaim élnek. Hála érte a jó Isten­nek. ★ Dr. Lukáts Etrukné, Vil­ma néni, a péceli idősko­rúak szociális otthonának lakója, több mint egy éve. ö a legidősebb lakó, vasár­nap töltötte be a századik évét. A rendhagyó születés­napot az egész intézmény megünnepelte, eljött a ro­konság. a számtalan isme­rős valamint az önkor­mányzat részéről a polgár- mester is. Volt száz szál piros rózsa és sok ünnepi torta. Vilma néni szinte megfiatalodott a vakuk fényének villaná­sában. Ahányszor ráemel­ték a fényképezőgépet, any- nyiszor igazított a haján meg a ruháján. Mert a női hiúság időtlen, s vele a haj­ós ruhaigazító mozdulat. Akár a tisztelet és szere­tet. érzése, amely kijár az idős embertársaknak. Vil­ma néni mindezt többszö­rösen megkapja, egyik ked­vence a péceli otthonnak, TS edves Vilma néni, jó egészséget kíván és kézcsókkal üdvözli Matula Gy. Oszkár Pest Megye önkormány­zata és Jász-Nagykun-Szol- nok, Pest és Nógrád Me­gye Köztársasági Megbízott Hivatala augusztus 19-én 10 órai kezdettel a megye­háza dísztermében tartja meg ünnepi megemlékezé­sét. Köszöntőt mond dr. Kálmán Attila, a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium politikai államtit­kára. BIATORBAGYON aug. 20-án 15 órakor a faluház­ban kezdődik az ünnepség. A helyi népdalkor és fú­vósegyüttes lép fel, ‘ majd Szent István legendáit idé­zik fel az egybegyűlteknek. Az ünnepi beszédet Palo- vics Lajos polgármester mondja. Két kitüntetést, Biatorbágy Nagyközségért elnevezéssel Varga István­ná és Tóth Gézáné vehet át. Erdőkertesen augusztus 19-én az Ady Endre Műve­lődési Házban 18 órakor kezdődő ünnepségen Horn Gyula, az MSZP elnöke tart köszöntőt. DÁNYBAN nagy kirá­lyunk emlékére rajzpályá­zatot hirdettek. Teniszver­seny, tóparti horgászat, családi sportverseny, asz­faltrajzverseny szerepel a programban. ÉRDEN 20-án Játszóház kicsiknek és nagyoknak címmel a városi művelődé­si központban veszi kezde­tét az ünnepi rendezvény- sorozat. Hégi címereinket Szabadiné Sinkó Ilona iparművész ábrázolásában tekinthetik meg az érdek­lődők. A kiállítás 18 órakor nyílik a művelődési köz­pontban. BUDAKESZIN a Szent István-napi ünnepségre augusztus 19-én 18 órától ä művelődési központban kerül sor. 20-án 10 órától tartják a keszi találkozót, amelyre mindazon telepü­lések képviselőit várják, melyeknek nevében e szó benne foglaltatik. ISASZEGEN délelőtt 9 órakor adják át a sport­csarnokot, ahol a helyi kó­rusokon kívül a Csata táncegyüttes szerepel. 10 órakor a felavatott létesít­mény előtt startol a kerék­párverseny mezőnye. Ejtő­ernyős ugrás és galamb- röptetés teszi látványosab- sá az ünnepet. SZENTENDRÉN az ön­kormányzat, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Pest Megyei Információs Központ ünnepi megemlé­kezésére és a zilahi és szi­lágysági képzőművészeti kiállítás megnyitására augusztus 19-én 18 órára várják az érdeklődőket az információs központban (Pátriárka utca 7.). Ünnepi köszöntőt Szabados János helybéli képviselő mond. A megbékélés jegyében az Izbégi Baráti Kör egész na­pos pikniket szervez augusztus 20-án a Csicser- kón levő külső kopjafánál, ahová minden szentendrei pártot, egyesületet elvár­nak. A Szabadtéri Népraj­zi Múzeum Felső-Tiszavi- dék tájegységben augusz­tus 20-án a csuhéfonás, gyermekjáték és arató'ko- szorú készítésének forté­lyaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A mú­zeumban három műemlé­ki centrumot építettek új­já. Csütörtökön 11 órakor első ízben lesz istentiszte­let ezek egvikében. Az ige­hirdetést és a szertartást Hegyi-Füstös István nyu­galmazott lelkipásztor vég­zi. NAGYKAtAN húszadi­kán 12 órától a Szent György parkban levő sza­badtéri színpadon kezdődik az ünnepi műsor. Bodrogi Györgyné polgármesteri köszöntője után az új ke­nyér megáldása követke­zik. Török és olasz nép­táncegyüttesek szerepelnek az ünnepségen. A Tápiómente együttes külföldi vendégeinek fellé­péseihez kapcsolódnak a környező települések ün­nepségei. Tápiószőlösön Egyetlen krimiíró fantá­ziája sem vetekedhet azzal a sok borzalommal, melyet az élet nap mint nap produ­kál. Talán nem véletlen, hogy a könyvárusok polca­in eladatlanul porosodnak a színes fedelű kötetek, me­lyek címlapján vértől csö­pög a kés, fekete háttérből bukkan elő egv baljóslatú arc, netán a méregpoharat tartó kéz. Elfáradt, talán közönyössé is válik a napi izgalmakra vágyó polgár, hiszen hasonló históriákat hall a szomszédasszonytól, a sarki fűszerestől vagy munkahelyén a kollégáktól. Folyik a vér Ki gondolta volna, hogy X.‘ űr a múlt hét végén le­szúrta a feleségét? Hiszen olyan szépen éltek .. . Vagy mégsem? Az asszony nem panaszkodott, de olykor kék foltokat láttak a szeme alatt... Ami történt, azon már nem lehet változtatni. Sajnos gyakorivá vált az emberölés. Milyen motívu­mok állnak ennek a nagyon szomorú jelenségnek a hát­terében ? Hogyan illeszke­dik ebbe a körbe az idei nyár két olyan hazai bűn- cselekménye, amely talán a legjobban sokkolta a köz­véleményt, a két úgyneve­zett darabolós gyilkosság? Ezekről a kérdésekről be­szélgettem dr. Dénes Sán­dor ezredes, kriminológus­sal, a Rendőrtiszti Főiskola 4 <Jfírínn főigazgatójának általános helyettesével. Bevezetőben annyit, hogy a kriminológus eredeti szakmáját tekintve gépész üzemmérnök. Amikor fel­sőfokú tanulmányai után némi kitérővel a rendőri pályát választotta, termé­szetesen gazdasági ügyek­kel kezdett foglalkozni, hogy hasznosítsa szaktudá­sát. Azután munka közben feltámadt benne a rendkí­vül erős érdeklődés a leg­súlyosabb bűncselekmény: az emberölés motívumai­nak vizsgálata iránt. S a jogtudományi egyetem el­végzése után, a főiskolán — jelenlegi tisztségének betöl­tése előtt — a kiminológiai tanszék vezetője volt. Rendőrért kiált ■ Ezredes úr, az embe­rek manapság sokat beszél­nek arról, hogy egyre drasztikusabbá válnak a bűncselekmények. Manap­ság már ritka, ha a gyilkos egyetlen késszúrással végez áldozatával. Sokkal gyako­ribb, hogy szúr még tízszer, talán hússzor is, mielőtt abbahagyja a vérengzést. Mivel magyarázza a krimi­nalisztika ezt a jelenséget? — Mielőtt megpróbálnék magyarázatokba bocsátkoz­ni azzal kezdem, hogy az emberölés végleges, jóváte­hetetlen dolog. Itt nincs le­hetőség semmiféle kárpót­lásra, jóvátételre. Amióta ember él a földön, mindig tiltott cselekedetnek számí­tott valakinek a megsem­misítése. Első törvényként a Bibliát idézem, melynek az ötödik parancsolata, a „Ne ölj!" mindig érvényes volt és marad. Igaz, meg­próbálták ezzel szembehe­lyezni a bosszú gondolatát, azt, hogy „szemet szemért", de ez végső soron a maffiák létrehozásához vezetett. A büntető törvénykönyv ma is a legszigorúbban az em­berölést szankcionálja, bár a halálbüntetést — mint is­meretes — Magyarországon eltörölték. Visszatérve arra, hogy drasztikusabbá vál­nak a bűncselekmények, ez a társadalom lázgörbéjének tekinthető. A statisztikai adatolt azt mutatják, hogy nemcsak az emberölések száma nő, hanem az úgy­nevezett minősített esetek is szaporodnak, amit össze­függésbe kell hozni a tár­sadalom tűrőképességével. Ez pedig véges. Ma már ott tartunk, hogy rendőrért ki­ált a polgár! Túl vagyunk azon a nem hosszú korsza­kon, amikor a testület egyes tagjai elbizonytala­nodtak, mert nem érezték a munkájuk iránti megbe­csülést. Ma raár nyilvánva­ló, hogy a társadalom igényli a rendőri intézkedé­seket, és segítséget is nyújt adott esetben. H Mit segíthet egy kri­minalisztikához keveset vagy semmit sem értő át­lagember a legsúlyosabb bűnügyek felderítésnél? — Egy példát mondok ezzel kapcsolatban az 1980- as évek elejéről. Ekkor is­meretlen tettes ölt meg Gyálon egy fiatal nőt, aki­nek a búzatáblában talál­ták meg a holttestét, A bűnügy felderítésénél a la­kosság segítségét kértük, olyan formában is, hogy nagyon erős ráhatásként hangszórós autókkal jártuk a környéket, és felhívtuk mindenkinek a figyelmét arra, tegyen bejelentést azokról a tapasztalatairól, amelyek a nyomozást segít­hetik. Rengeteg észrevételt kaptunk, és ennek köszön­hető, hogy a tettes nem ma­radt ismeretlen. A felderí­tésnek egyébként rendkívül nagy jelentőséget tulajdo­nítok. Véleményem szerint a lebukás lehetősége még nagyobb visszatartó erő le­het, mint a várható szigorú büntetés. Hidegvérrel készül Hl Rendkívül felkavarta az embereket a közelmúlt­ban történt eset, az osztrák filmrendező meggyilkolása, majd a holttest feldarabo­lása, A rendőrök bravúros nyomozással eljutottak a tettesekig, de most újabb, hasonlónak látszó ügyben folyik a nyomozás. Pest me­gyében az MO-s híd köze­lében bűncselekményből származó emberi maradvá­nyokat találtak. Hogyan magyarázza a kriminalisz­tika ezeket a bűntetteket? — Előre megfontolt szán­dékkal elkövetett bűncse­lekedetek, melyeknél az erős felindulás lehetőségét ki kell zárni. Aki ilyen szörnyűséget művel, min­dent alaposan kitervel, és megszerzi a szükséges esz­közöket. Nyilvánvaló, hogy . egy test felszabdalásához megfelelő felszerelésre van szükség, hidegvérre, sőt adott esetben szakértelem­re is. Ilyen megoldáshoz az folyamodik, aki felismerhe- tetlenné akarja tenni az ál­dozatot, mert annak kiléte rövid idő alatt elvezet a tettes személyéhez. Nyilván­való tehát, hogy szoros kap­csolat van a gyilkos és az áldozat között, ami üzleti természetű is lehet, H Milyen prognózisa van annak, hogy felderítik a leg­újabb darabolós gyilkossá­got? — Nem lehet jóslatokba bocsátkozni. Egyelőre kevés adat áll a nyomozók ren­delkezésére, de ez még semmit sem jelent. Elég. ha arra utalok, hogy 40 évvel ezelőtt, amikor Budapesten egy feddhetetlen előéletű tanár megölte és feldara­bolta a feleségét, először mindössze egy vékonybél­darab került elő az egész testből, s végül mégis el­jutottak a gyilkos beismerő vallomásáig. A Pest megyei rendőrök felderítőtevé­kenysége közismerten na­gyon eredményes, és ez bi­zakodásra ad okot ebben az esetben is. Ga. J. 20-án 18 órakor, Tápiósá- gon 21-én 14 órától, Póri­don 22-én 16 órakor, Tá- piószentmártonban 23-án délelőtt 9 órakor kezdőd­nek az ünnepi események. Tóalmáson a községi stran­don ünnepelnek délelőtt 10 ói ától. NAGYTARCSÄN a falu­múzeumban augusztus 20- án 18 órakor nyílik Tóth János amatőr festőművész kiállítása. INÄRCSON ezen a na­pon 16 órakor a futball- pályán mondja el ünnepi beszédét Szondi Ferenc ka­tolikus plébános. Idősebb Kálvin János tanítványai­nak koncertjére fél hat kö­rül kerül sor. Bemutatko­zik az inárcsi dzsessabaleít- csoport, amit hajnalig tarló bál követ. JÓ REGGELT, ÖRKÉNY! Ez a címe annak a zenés összeállításnak, mely beve­zetője az Örkényi falunap­nak, amit minden évben ilyenkorra időzítenek. A köszöntőt Kovács István polgármester tartja. KAKUCSON 20-án dél­után 3 órakor avatják fel az új ifjúsági és sporthá­zat, mely már az önkor­mányzati rendszer idején született. A SÓSKÜTI ünnepségek megrendezését a helyi kertbarátok klubjának tag­jai vállalták magukra. Vá­sárral egybekötött dísznö­vény-bemutatót tartanak, valamint borversenyt. PÉCELEN két köszöntő hangzik majd el, az egyi­ket a polgármester, a má­sikat a helyettese mondja. Teleki Gyula a kenyér szerepéről szól, Kádár IAszló a kereszténységről, egyházról, melyek megha­tározói hazánk történelmé­nek. Ez utóbbihoz kapcso­lódik Budai Ilona előadó- művész műsora, aki Szent Istvánra emlékezik dalai­ban. GYÁLON a kenyér ün­nepén kerül sor a helyi re­formátus egyház új temp­lomának felszentelő ün­nepségére, délután 3 óra­kor a Zrínyi utcában. PILISCSABÄN az ifjú­sági házban és sportpályán egész napos program várja a helybélieket. Zenés éb­resztővel kezdődik a nap, amit gyerekszínházi bemu­tató, agárverseny követ. Délután francia fúvószene­kar és elzászi fúvősegyüt- tes szórakoztatja a közön­séget. A kenyérszentelés 16 órakor kezdődik. Este 10- kor tűzijátékban gyönyör­ködhetnek a résztvevők. RÁCKEVÉN reggel 9 órától kirakodóvásár lesz az Eötvös utcában. Az Ist­ván térről délután 2 óra­kor indul el a zenés-táncos felvonulás, menettánc-be- mutatóval. Az Árpád-szo­bornál tartják a kenyér­szentelést, ökumenikus is­tentisztelet keretében. A művelődési ház szabadtéri színpadán az ünnepi kö­szöntőt dr. Vona Ferenc országgyűlési képviselő mondja el 15.30 órai kez­dettel. Ezt az V. kis-dunai népzenei és népdaltalál­kozó követi, amelyen ti­zenhárom együttes — gö­rög, olasz, spanyol, Szlovák, vajdasági és persze megyei — lép fel. NAGYMAROSON 19-én este hat órakor a római ka­tolikus templomban egy­házzenei áhítat lesz. Hú­szadikán a felekezetek ünnepi istentiszteleteket tartanak, majd 11 órakor a művelődési házban rende­zik meg a községi ünnep­séget. Ugyanott este hét órától klasszikus kamara­zenét hallgathat a közön­ség, majd kilenc órakor a lampionos ha jóf elvonulás­ban gyönyörködhet. Megyeszerte ünnepiünk DM1MBOLÓS GYMLKQSSAGOK Az ötödik parancsolat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom