Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
Hulló, ill a magántévé és a magánrédié! Érd városa várólistán A rádiók és televíziók üzemeltetését a világon mindenütt engedélyhez kötik. Ennek kiadására, nálunk, mint a Frekvencia Gazdálkodási Intézethez beérkezett igényekből kitűnik, meglepően sokan várnak. Először is arra, hogy feloldják a moratóriumot, s odaítéljék a műsorszóráshoz s'.itkscges frekvenciát. De kik kaphatják a sok és sokféle igénylő közül? Erről beszéltünk Nemcsics Elekkel, az intézel igazgatójával. Mindenki másképp csinálja Átalakuló szövetkezetek Nemcsics Elek pontos számokat mond: Jelenleg 266 benyújtott igényt tartunk számon, közülük 164 rádióra, 102 pedig televíziózásra szól. Megtudom, hogy vannak országos, regionális, továbbá helyi, egy-egy település besugárzására vonatkozó kérelmek, amelyek évek során gyülemlettek fel, s valóban, a listán még városi tanácsokat is olvashatni. Önként adódik a kérdés: 0 Mennyi a lehetőség a megvalósításra? — Országos nyilvánosságot igénylő tévéadásból 14-re futott be kérelem, ám frekvenciakészlet csupán 3 műsorra van a nemzetközi egyezmények értelmében. S ebből is 2 már foglalt! Igen, a közszolgálati adás 1-es és 2-es programjáról van szó, bár a 2. műsor számára rendelkezésre álló frekvenciák mindegyikén még nem működik adóállomás. Igaz viszont, hogy jobb ellátottsága érdekében újabb állomások is szükségesek, valamint átjátszó adókat is működtetni kell a jó vétel okán. Ma a 2. műsort 65 kicsi átjátszó sugározza, s 12 nagy teljesítményű, úgynevezett gerincadó. Ez utóbbiakból azonban 25-re van lehetőségünk, tehát még 13 a felhasználatlan. A majdani médiatörvény alapján kell tehát dönteni, vajon a közszolgálati műsorokhoz szükséges-e mind a 13 frekvencia, avagy lehetséges-e belőlük regionális, vagy helyi jellegű műsorokra is felhasználni, s ha igen, mennyiért, s kinek? 0 A döntés az önök kezében van? — Korántsem: előreláthatóan a még létrehozandó Rádió és Televízió Hivatal dolga lesz ez. A már említett médiatörvényen kívül az Országgyűlésre vár a távközlési törvény megalkotása is. Kitűnik, hogy az intézet csak 1990 januárjától létezik, eladdig a Magyar Postáé volt minden monopólium. Akkortól a Magyar Műsorszóró Vállalat joga adóállomást üzemben tartani, a cég a Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának az utóda. A volt postai hatósági feladatok a Posta és Távközlési Főfelügyelet, valamint a Frekvencia Gazdálkodási Intézet közt oszlanak meg. Ez utóbbira vár a kormány által elrendelt frekvenc.a- moratórium feloldása után. a távközlési törvény életbe lépésével az új rádió- és tévéműsor-szórási igények technikai kielégítésének vizsgálata. — Ennek érdekében úgyszólván megalakulásunk óta végzünk munkálatokat — mondja Nemcsics Elek. — Mégpedig úgy. hogy megvizsgáljuk a rádió- és tévéműsorsáv minden részletét. Műsorszóró frekvenciákat keresünk minden, 30 ezer lakosnál nagyobb település számára. Televíziócsatornából 110-et, valamint 300 URH-sávba eső frekvenc'át kutattunk föl, egyes országrészek, városok besugárzására. Ám ezeken a frekvenciákon csak akkor lehet bármilyen sugárzást beindítani, ha használati joguka^ a környező országokkal egyeztetve megszereztük. A fenti mennyiségből a mai napig a rádió esetépen 59, a televízióéban 49 esetben nemzetközi koordinációt folytattunk le. 0 Egymás zavarása bizonyára fennáll ... — Természetesen minden új adó zavar, minden más, azonos és szomszédos adót! Ezért a védekezés rendkívül összetett, bonyolult és nagy körültekintést igénylő műszaki feladat. 0 Az első engedélyek kiadása mikorra várható a moratórium feloldása után? — Általános esetben az előkészítés egy évet igényelhet, de előfordulhat, hogy sokkal rövidebb időbe tce- rül — megfelelő előkészítéssel — az engedély kiadása. Egyébként a média- és a rádió-, tévétörvény megalkotása után létrehozandó Rádió és Televízió Hivatal joga lesz a műsorszolgáltatási engedély megadása. Ehhez az intézetünk által készített frekvenciatervezés eredményeit figyelembe fogja venni. Ez tartalmazza ugyanis az egyes országrészekben, városokban használható rádió- és tévéfrekvenciákat, -csatornákat. 9 Számon tartják-e azokat a falvakat, ahol nem látható-hallható a magyar tévé, illetve rádió? — Mérőkocsijaink állandóan járják a terepet, tisztában vagyunk a helyzettel — válaszolja az igazgató. — Nos, például Baranyában 15 település ellátatlan, !2 csak részben ellátott. Summa summárum: a tévében 96 százalékos a területi és S7 a lakossági ellátottság, míg a rádióadások közül a legjobban a Bartók mű.óra vehető, 95 százalékos arányban. Sajnos keleten. így Nyíregyháza környékén, s délkeleten is rosszul vehető még a Kossuth és a Petőfi rádió adása is. Keresztényi Nándor Ezekben a napokban, hetekben nagyon sokan keresik fel tanácsért a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalt. Az információkérés a legtöbb esetben a kárpótlással, a szövetkezeti átalakulással, vagyonnevesítéssel kapcsolatos. Pest megyében jelenleg kilencvenkét mezőgazdasági szövetkezetét tartanak nyilván. Ezek közül tizenkettőben döntöttek úgy, hogy új típusú szövetkezetei alakítanak. Általában ott határoztak így, ahol tőkeerős gazdaságot tudhattak maguk mögött, s az adott község. település is összekötő kapocs a tagok között. Közismert az is, hogy egy időben előszeretettel hoztak létre erőszakoltan olyan tsz-eket, amelyeknek a tagsága más és más településen lakott, most ezeket a „kényszerházasságokat” is felbontják, s várható, hogy a 34 ilyen típusú szövetkezetből -60-70 lesz. A szétválás nem mindig egyszerű, akadnak problémák, például Kakucson egy állatte- nvészlő-telepet pont két község határán építették. Huszonötén a holding rendszerű szövetkezet mellett tették le a voksukat, nyolcán gazdasági társasággá alakulnak — ebből három rt.-vé —. a többiek helyzete pedig eddig még nem rendeződött. Vannak olyan szövetkezetek is — sülysáp!, vasadi szakszövetkezet, kisnémedi Aranykalász —. melyek megszűnnek, felszámolják őket. Problémát jelent az is, ha a tsz-nek adóssága van, ilyenkor vita lehet azon, a terhet hogyan osszák el. Ahol rendezettek az anyagi viszonyok, ott gyorsabban megy az átalakulás is. A felmérések szerint Pest megyében 12-13 ezerre tehető azoknak a tagoknak a száma, akik kiválnak a tsz- ekből, ezeknek fele várhatóan magángazda lesz, mások pedig gazdasági társaságot alakítanak majd. A számítások szerint az új struktúrájú agrárágazatban a megyében 30-40 ezer magángazdaság lesz. Ami az állami gazdaságokat illeti, a megyében négy Az új távközlési törvény elkészültéig érvényben levő régi, már elavult jogszabályt áthidaló új jogsza— gödöllői, ceglédi, her- ceghakni kísérleti gazdaság, a százhalombattai tem- perállvizű halszaporító gazdaság — marad meg állami tulajdonban, a többieket pedig privatizálják. Ha az átalakulásról beszélünk, nem érdektelen megjegyezni, hogy megszűnik az „egy ember — egy szövetkezet”-megkötöttség, s ha valaki akar. akár 3-4 szövetkezetben is létesíthet tagi viszonyt. Á Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal nemrégiben tájékoztatta a megye gazdálkodóit arról, hogy a szövetkezetek által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként megszerzett kárpótlási jegyekkel a tsz- ek az árverésen nem szerezhetnek földtulajdont, ez csak a kárpótlásra jogosultakat illeti meg. H. E. bályt dolgozott ki a telefonhálózat fejlesztésének felgyorsítására a Matáv és a veresegyházi Önkormány- Hat. A lényege: közösen kft.-t hívtak életre egy központ és a hozzá tartozó 3300 környékbeli vonal kiépítésére. A kft.-re azért van szükség, mert a Matáv önmaga nem lenne képes a lakosságtól begyűjteni rövid időn belül a fejlesztési pénzt, az elavult szabály szerint ugyanis erre csupán 30 nap állna rendelkezésre, a kft.-re viszont nem vonatkozik e megkötés. Ugyanakkor a szabály szerint telefonfejlesztés a Matáv közreműködése nélkül egyelőre nem lehetséges. A megállapodás szerint az önkormányzat összegyűjtötte — saját alapból, hitelekből és a lakosságtól — a 200 millió forint beruházási költséget, s miután a létesítmény elkészült, a napokban a kft. üzemeltetésre átadja a központot a távközlési vállalatnak azzal a megegyezéssel, hogy a Matáv csupán két év múlva kezdi törleszteni a beruházási költségeket, addig csak a kamatfizetésről kell gondoskodnia. A „veresegyházi modellre” már más önkormányzatok is felfigyeltek, s így hamarosan Vecsésen, Mo- noron, Inárcson és más településeken is megkezdődhet a telefonhálózat-fejlesztés lakossági hozzájárulással. Renault-centrumot nyitott a hét végén Budapesten a Renault—Baumgartner Kft. A centrum 4300 négyzetméterén bemutatóterem, szerelőműhely, alkatrészraktár, gépko- csitároló, autómosó, cs parkoló áll a Renault-lulajdonosok rendelkezésére. A Renault—Baumgartner vegyes vállalat 11 hónap alatt készült el a 200 millió forintos beruházással, amelyhez a technológiát a legszigorúbb előírásoknak megfelelően a Renault cég biztosította. Az új komplexumot a Williams—Renault versenyzője, Riccardo Patrese nyitotta meg (Hancsovszki János felvétele)----------------------------------------------------------------------------------^ A jó példa ragadós Veresegyházi modell Boltjaink soha Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, lludai út 33. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61. A Kony, Piactér A bony, Ceglédi út 10, nincsenek távol Öntől: Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagyhala, Petőfi S. u. II. Tápioszele, Juhász F. tér 1. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióhicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady K. u. 54. Farmos, Jászberényi ál 667. J ás zkaraje nő, N ép h ad se reg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygaüér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. AmnYGrfueR Rr-rs/r^ReK^-e^YeeeK Aranygallér Renault-centrum
