Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

PÁRTOK, ÁLLÁSPONTOK Médiaháború előtt és után A nagy össznépi sajtóvi­ta látszólag befejeződött. Az őszi vihar előtti csend idején azért jó tudni: a „médiaháború” kitörése igazából nem volt várat­lan, és nem volt „előkészí­tés nélküli” esemény. A rendszerváltással járó, a sajtót ért — sokszor kétes értékű — változásokról be­szélgettünk Haraszti Mik­lóssal, az SZDSZ ország- gyűlési képviselőjével, aki a „Médiakultúra ’92” nyári seregélyesi újságírói isko­lában megtartott előadása után válaszolt kérdéseink­re. MONOPÓLIUMOK — Képviselő úr, előadá­sában arról beszélt: sze­rencsés tény, hogy az új demokratikus magyar kor­mányra már nem vár a hazai sajtó privatizálásá­nak a feladata. Ez egyben azt is jelenti, hogy ön egyetért az egykori MSZMP megyei újságokat • érintő privatizációs „akcióval”? ■ — A rendszerváltás előt­ti privatizációnak azzal a részével értek egyet, amit ma spontán privatizáció­nak neveznek. Vagyis azzal a folyamattal, aminek eredményeként a szerkesz­tőségek meg tudták keresni azokat a nyugati tőkéseket, akik a „függetlenedésüket” finanszírozni tudták. Ez a legszerencsésebb eset, ami egyáltalán történhetett. Abban a pillanatban, ami­kor ezt a folyamatot egy politikai erő irányítani akarja, már az esélye sincs meg annak, hogy a lapok függetlensége biztosítva le­gyen. Igaz, ez a veszély az előbbi esetben is fennáll­hat. ... Ami az országos la­pok privatizációja után történt... nos, a megyei lapok körül kialakult egy kemény politikai csata. Itt már a közben kormány­zati, illetve főleg ellenzé­ki szerepre „kényszerült” pártok különböző álláspon­tokat 'képviseltek. A történet első része a Sprin- gerék által végrehaj­tott „MSZMP-megrabolta- tás” volt. Ez a „privatizá­ció” egyáltalán nem volt az MSZMP szája íze ellen való. A Springer tulajdon­képpen ingyen jutott egy hatalmas sajtóvagyonhoz és monopolhelyzethez. A másik részé a do­lognak az, hogy a politikai pártok később az MSZP- től együtt kényszerítették ki a még megmaradt me­gyei lapok „fair” módon történő privatizálását. Igaz, a megyei monopóliumok zömében megmaradtak,. de legalább nem alakultak ki országrésznyi monopóliu­mok. Én az országos lapok­ra gondoltam akkor, ami­kor azt mondtam: nagyon jó, hogy a sajtóprivatizáció még a rendszerváltás előtt zajlott le. BEFOLYÁSOLÁS — A regionális és a me­gyei lapoknak is megvan a maguk fontos szerepe az ország életében. Nagyon sokan nem örülnek annak, hogy a ,,privatizált” lapok élén változatlanul a régi káderek ülnek. — Igen ... mindez akkor különleges probléma, ha az adott újságnak egy térség­ben monopolhelyzete van. Az igazi gond azonban nem a személyi jogfolyto­nosság, hanem a monopol- helyzet folytonossága. — Előadásában sok szó esett a sajtószabadságról. A Magyar Rádiót, és a Ma­gyar Televíziót érintő poli­tikai vita elfajulásáért ön szerint ki a felelős? — A rendszerváltás alapvető kérdése az, hogy a sajtószabadság milyen fogalmak szerint alakul ki. Vajon a szerint, amely azt mondja, hogy igazságos be­folyás alatt kell tartani a sajtót, vagy a szerint, ami azt mondja: szűnjenek meg a sajtót érintő politi­kai befolyásolások. Eme két felfogás közötti csata elkerülhetetlen; de ez a vi­ta a demokrácia létét is bi­zonyítja. Ha az ellenzék is felelős ezért a politikai vi­táért, akkor ezt a részét a dolognak büszkén válla­lom. Nem tenne . jót ne­künk, ha az a felfogás győzne, miszerint a politi­kai befolyásolás helyes módszer, csak éppen arról kell gondoskodni, hogy ez a jog a mindenkori kor­mányt illesse. — A hazai sajtó világá­ban ma is találkozhatunk polgári és bevallottan szo­cialista lapokkal. Ezek már önmagukban is valamilyen politikai irányt vállaltak fel. Valakiket képviselnek más-más „politikai befo­lyásolás” irányából. — Azt gondolom, hogy jobb lenne az országnak, ha a sajtószabadság szelle­mét már most olyan lapok képviselnék, amelyek a nagy pártoktól független, nyugati értelemben vett polgári újságok hagyomá­nyait követik. Ma ezért fo­lyik a verseny a nagy la­pok között. Kétségtelenül furcsa, helyzet az, hogy. a „szocialista” utódlap ma már független lap. Ez egyébként könnyen félre­érthető vé teszi a vitánkat. Azt gondolom, hogy egy ilyen független lapról, és a kormánybefolyásról szóló vita is a sajtószabadságot szolgálja. — Sokan kétségbe von­ják azt, hogy létezik füg­getlen újságírás, ön szerint létezik? — Azt gondolom, hogy létezik, de a független új­ságíró nem vélemény nél­küli újságírót jelent. Egy olyan ideális esetre való törekvésről van szó, amely egy . folyamatot igyekszik ábrázolni, és nem a folya­mat részcéljait szolgálja. Ha eleget tesz az újságíró annak, hogy — egy témát illetően — minden állás­pontot bemutasson, akkor mindez élvezhetővé is teszi az újságot. — Térjünk vissza egy pillanatra még a rádió és a tévé körül folyó vitára. Vannak, akik azt mondják, hogy a liberális ellenzék azért ragaszkodik ennyire a rádióhoz és a tévéhez, mert ezek az utolsó bás­tyái a választások előtt — és ezeket nem szeretnék el­veszíteni. Mi a véleménye erről? — Van olyan eleme a hazai sajtóvitának, amely arra mutat, hogy valaki szeretné megszerezni a vá­lasztásokra a médiumokat. Azt azért határozpttan visszautasítanám, hogy ez a „nagy vita” a sajtó birtok­lásáért folyna. Innen néz­ve két álláspont vitatko­zik: az egyiknek az a véle­ménye, hogy nem szabad a sajtóban politikai befolyás­nak érvényesülnie. A má­sik álláspont az, hogy a hazai sajtó ma pont ilyen (befolyásolt), ezért másnak kell a jövőben érvényesül­nie. Szerintem épp a „kor­mánypártok” irányából kellene korrigálni, mert ma bizony elég kormány- párti a sajtó. ELLENŐRIZHETŐ — Ha két év múlva eset­leg — tegyük fel — egy kormánypárt tagja lesz, akkor a mai — ellenzéki, kormánypárti, ahogy tet­szik — lapok önt fogják bírálni. Hogyan fogja ezt viselni? — Egy olyan kormány, amelyben az SZDSZ benne lehet, a lehető legrövidebb időn belül meg fog szaba­dulni az állami sajtótól. Meg fogjuk teremteni azo­kat az intézményes garan­ciákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a mindenkori kormánynak ne lehessen köze a sajtóhoz. Ezt kérem ellenőrizze majd a jövő­ben. D. K. ÖTP-részvéiiy kárpótlási jegyért Az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. pénteken rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen döntés született az OTP részvény- struktúrájának átalakítá­sáról. Az alaptőke 5 szá­zalékának mértékéig be­mutatóra szóló, osztalék- elsőbbséget biztosító, 1000 forint, illetve 10)<1000 fo­rint névértékű, nem sza­vazó részvényeket bocsát •ki a pénzintézet, melyek kárpótlási jegy ellenében szerezhetők meg. A szava­zati jogot nem biztosító, bemutatóra szóló elsőbbsé­gi részvény a részvényesek között felosztható nyere­ségből — minden más rész­vényt megelőzően évi 12 százalékos osztalékra jogo­sít. Cáfolat Az Országos Rendőr-fő­kapitányság pénteki sajtó­tájékoztatóján cáfolta az Esti Egyenlegben június 30-án a kerepestarcsai me­nekülttáborral kapcsolat­ban elhangzottakat. A tá­jékoztatón kiderült: nem igaz — miként a TV adá­sában két idős kerepestar­csai lakos kijelentette —, hogy lövöldözés lett volna a táborban. Kormányszóvivői iájékoziaíó Többletteher a hűségjutalom (Folytatás az 1. oldalról.) mint elismerte, valóban többletterhet jelent az in­tézmények számára, s így akozhat gondokat, ám el­méletileg ennek a fedezete is jelen lehet a megtakarí­tásokban.— Nem tartom kizártnak, hogy a jutalmak folyósítása időnként prob­lémát jelenthet, de azok egyedi esetek — hangoztat­ta a helyettes államtitkár. Az önkormányzatok Ilyen helyzetben, fűzte hozzá, igényelhetnek célzott költ­ségvetési támogatást. A kormány — miként László Balázs szóvivő is­mertette — feladattervet fogadott el a tartósan és az ideiglenesen állami tu­lajdonban lévő vagyon hasznosításáról, értékesíté­séről. Pontosan meghatá­rozzák a tartós állami va­gyon, valamint az állami közfeladatot ellátó, alapít­ványi formában működő vagyon körét. Célul tűzték az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság szerveze­tének, az ÁVÜ működési- versenyeztetési szabályai­nak kialakítását, s a va­gyonpolitikai irányelvek, il­letve a privatizációs törvé­nyek közötti összhang. Idegenforgalmi Alap Már nem elég Már idén sem elegendő az Idegenforgalmi Alap (IFA), nem tudjuk, mihez kezdünk, ha ez az összeg (egymilliárd forintot sza­vazott meg erre az évre a parlament) csökken — mondta a távirati iroda munkatársának Kardos Kázmér, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal (OIH) elnöke. Már most kevés a nemzeti propaganda, mert nincs rá pénz. A magyar idegenforga­lom néhány évvel ezelőtt még kétszámjegyű évi nö­vekedést mutatott. Ez ta­valy 6,6 százalékra esett, és idén pedig stagnál. Amennyiben csökkenne az Idegenfergalmi Alap és bi­zonyos alapvető feladato­kat nem sikerülne ellátni, jövőre akár tízszázalékos visszaesés is bekövetkez­het. Ez hatmilliárd forint nettó árbevételtől foszta­ná meg az országot. A veszteség jóval nagyobb lehet, mint amennyit az Idegenforgalmi Alap csök­kentése most megtakarí­tásként eredményezne — hangsúlyozta Kardos Káz­mér. Egyelőre nincs szó az Idegenforgalmi Alap csök­kentéséről — nyilatkozta Naszvadi György pénzügy­minisztériumi államtitkár- helyettes. A PM álláspontja az. hogy az Idegenforgalmi Alapnak meg kell marad­nia, viszont finanszírozásá­hoz új forrásokat kell ta­lálni. A kabinet módosította a levéltári anyagok védelmé­vel kapcsolatos rendéletet. Ennek értelmében, a két ko­rábbi állampárt iratait, amelyek a tagnyilvántartá­sok kivételével állami tu­lajdont képeznek — csak a művelődési miniszter enge­délyével lehet kutatni. A kormány két jelentés tükrében is, foglalkozott a munkavédelmi helyzettel, A beszámolókból kitűnt, bogy jóllehet kedvezőek a tavalyi esztendő statisztikai adatai — a foglalkozást balesetek száma jelentősen csökkent —, vannak kedve­zőtlen tendenciák is a mun­kavédelemben. Így mind gyakoribb, hogy a fenyege­tő munkanélküliség miatt a vállalkozók olyan munká­kat js elvállalnak, ame­lyekhez hiányzik a kellő szakértelmük. Egyre többen hajlamosak lemondani az alapvető biztonsági előírá­sokról is. Az Országos Mun. kavédelmi Felügyelőség helyzetét áttekintve a ka­binet elhatározta, hogy a jövő évi költségvetés tár­gyalásakor nagyobb keretet biztosít az intézménynek. A miniszterek meghall­gatták a pénzügyminiszter tájékoztatását a vagyonnyi­latkozat előkészítéséről, to­vábbá Barsiné Palaky Etel­ka Expo-biztos beszámolóját a világkiállítás helyzetéről. Egyik témában sem hoztak határozatot, s mindkét kér­dést hamarosan ismét napi­rendre tűzik. Ami pedig külügyeinket. illeti; a kormány utólag jó­váhagyta a magyar—hol­land belvízi hajózási egyez­ményt, amely szabályozza a kikötők és vízi utak haszná­latát. Hasonlóképp jóvá­hagyta a magyar—szlovén menetrendszerű légijára- tokról szóló megállapodást, minek alapján azonnal megindulhatnak a repülő­járatok a két állam között. Jó adós a vasút Az elmúlt évek politikai és gazdasági változásai nem kedveztek a magyar vasút anyagi helyzetének. A szovjet piac összeomlása, a hazai vállalatok csőd­helyzete, és az állami tá­mogatás reálértékének je­lentős csökkenése, a MÁV likviditási nehézségeihez vezetett. Mindezek ellené­re, ha nem is jelentős, de 129 millió forintos nyere­Magtárakban a kenyérgabona Befejeződik arcs (Folytatás az 1. oldalról.) jáért 120—160 forintot ad­nak. Az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalá­tól kapott információk sze­rint a gazdaságoknak nem okoz gondot a kenyérgabo­na értékesítése, s akik ko­rábban megegyeztek a me­gyei gabonaforgalmi vál­lalattal, azoktól át is ve­szik a búzát. Az értékesí­tésbe az idén már néhány left, is bekapcsolódott, de a jelek szerint felvásárlási áraik — étkezési búzánál 6300—7000 forint mázsán­ként — néni térnek el je­lentősen a gabonaforgalmi vállalatétól. A tőkeerős gazdaságok természetesen előnyben vannak, hiszen kivárásra játszhatnak, s akkor adhatják el a búzá­jukat, amikor azért jobb árat kapnak. A hetek óta tartó száraz­ságot a kukorica is elvi­seli, a szakemberek szerint még két hétre való csapa­déktartalék van a földek­ben. Előfordulhat, hogy ezt a tartalékot nem kell felélni, hiszen az agrárme­teorológusok a jövő hétre már esőt ígérnek. II. G. EGYSÉGES ALAPELVEK SZERINT Augusztusban indul a tb-borze? (Folytatás az 1. oldalról.) akkor még alapos vizsgálat alá kell vetni. A sikeres piaci értékesítéshez ugyan­is nemcsak pontos érték- becslés szükséges, de az adott cég pénzügyi, jogi, gazdasági helyzetéről is mi­nél alaposabb informá­ciókkal kell rendelkezni. Az eladási limitár megha­tározása után a társada­lombiztosításnak elővásár­lási joga van. Amennyi­ben ezzel nem él, úgy meg­kezdődik az adott vagyon­tárgy törvényes piaci fel­tételek között történő ér­tékesítése. A Senzor ezen a ponton külföldi partne­rek bevonását .is tervezi a hazai korlátozott fizetőké­pes kereslet kiszélesítésére — mondta Bódás János. A befolyt összegből a lebo­nyolító cég levonja saját jutalékát, majd a társada­lombiztosítás kapja meg az adós tb-tartozást, vagy an­nak lehetőség szerinti -leg­nagyobb részét. Ha pedig még ezek után is marad a bevételből, úgy az a volt tulajdonost illeti. Az előzetes tárgyalások után a tervek szerint a négy bizományos közösen köt majd szerződést vala­melyik országos napilappal a felajánlott vagyontár­gyak folyamatos közzététe­lére. A tervek szerint ez (már augusztusban megtör­ténhet, s ezzel valóban kezdetét veheti a társada­lombiztosítási börze. séggel zárta a vállalat az elmúlt évet — mondta el az MTI kérdésére Benczédi Mihályné, a MÁV gazdasá­gi vezérigazgató-helyettese csütörtökön. Az illetékes tájékoztatá­sa szerint annak ellenére, hogy a MÁV tartozásai el­érik a 9 milliárd forintot, a cég folyamatosan törleszti adósságait. A belföldi tar­tozások csaknem 4 mil­liárd, a külföldiek pedig 5,2 milliárd forintra rúg­nak. A hazai adósságállo­mány jelentős részét a vám- és adótartozások, va­lamint az energiaszolgál­tatás tarifái teszik ki, nem­zetközi viszonylatban pe­dig: a cseh és szlovák vas­útnak több mint 2 mil­liárd forinttal, az osztrák vasútnak pedig mintegy 500 millióval tartózik a vállalat. Ezen kívül a tár­sadalombiztosítás számára is jelentős összeget kell be­fizetnie a MÁV-nak, ezen összeg folyósítása azonban egy korábbi megállapodás alapján oly módon törté­nik, hogy az összesen 8.2 milliárd forintra rúgó ösz- szeget 1994. évig kell tör­leszteni. Ennek első, 2 mil­liárd forintos, ez évre meg- ' határozott ütemét a válla­lat már teljesítette. sfj. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom