Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
TÖBB SEGÍTSÉGET KÉRNEK A CIGÁNYOK Igénylista az önkormányzatnak A cigányok véleményét is vegye figyelembe az ön- kormányzat, amikor olyan kérdésekben hoz döntést, amely őket közvetlenül érinti. Ezt kérte a Magyar- országi Cigányok Demokratikus Szövetségének ráckevei szervezete nevében Kun Pál elnök. Az elnökség szeretné véleményezni azokat a szociális támogatásra benyújtott igényeket, amelyek a cigányság köréből érkeznek a polgármesteri hivatalba. Ugyanis gyakran nem azok kapnak segélyt, akik valóban rászorulnak, hanem akik valótlan adatokat közölnek az önkormányzattal. TIZENNYOLC PONT Az MCDSZ helyi elnökr sége tizennyolc pontban összefoglalt igénylistát nyújtott be a ráckevei ön- koi'mányzatnak. Támogatást kérnek többek között klubok létrehozásához, működtetéséhez, tanfolyamokon, továbbképzéseken, átképzésekben való részvételhez. Kérik, hogy a rászorulók ingyenes közgyógyellátásában részesüljenek. A nehéz helyzetben élő családok gyermekei djtalanul étkezhessenek a bölcsődében, az óvodában, az iskolában. Munkát kérnek az állástalanoknak. Szeretnék elérni, hogy a létminimum alatt élő aktív dolgozók fizetését az önkormányzat egészítse ki. Segítsenek azokon, akik munkanélküliség miatt nem tudják kifizetni az OTP-köIcsönü- ket. Igényt tartanak a továbbtanulók anyagi támogatására. Végül abban kérik a hivatal közreműködését, hogy amennyiben a cigányság földet igényelne megművelésre, azt számukra is tegyék lehetővé. A ráckevei önkormányzat megállapította, hogy a kívánságok közül már sok teljesült. így például heti egy alkalomra klubhelyiséget nyitottak a cigány fiatalok számára. PÉNZZEL MÉRVE A 8 ezer 300 lakosú városban 430 cigány él. Ez a népesség öt százaléka. Ugyanakkor a szociális bizottság kimutatása alapján az év első öt hónapjában a segélyek huszonöt százalékát kapták ők. A 42 rendszeres szociális segélyben részesülő emberből tizenkét cigány volt. Közöttük osztották szét az ösz- szegeknek csaknem a felét. Az OTP-kamattartozásnak több mint öt ven százalékát fizették ki városi segédlettel. A gyámügyi keret több mint egyharmadát költötték erre a népcsoportra. Ezenkívül ápolási díjat, tejjegyet, közlekedési támogatást is kaptak. A negyvenhárom házi gondozásban részesülő emberből tizenkilenc a cigány. KÉPVISELET KÉSŐBB A polgármesteri hivatalhoz rengeteg kérelem érkezik hétről hétre. Meglehet, hogy vadban nem a rászorulók kapják meg a pénzeket. Ezért az önkormányzat felkérte az MCDSZ helyi szervezetét, tegyen javaslatot az elosztásra, véleményezze a kérvényeket. Támogatják a lakásépítést, csakúgy, mint más hátrányos helyzetű családokét. Ám ehhez az kell. hogy a cigányság saját munkaerejét is adja hozzá a házépítéshez (erről lapunk már korábban beszámolt). A képviselő-testület felhívta a figyelmet arra: Kösd Község önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Feltételek: állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai (igazgatásszervezői szak) végzettség, legalább kétévi^ államigazgatási gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: megállapodás szerint. A pályázat tartalmazza a jelentkező rövid önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységének részletes ismertetését. A pályázatokat augusztus 15-éig lehet benyújtani a polgármesteri hivatalhoz, cím: Kösd, Szent István u. 2. 2412. Telefon: (27)-U-B67. rászoruliság alapján lehet kérvényezni, hogy szeptemberben ingyen kaphassanak tankönyveket gyermekeik. Szociális étkeztetést is lehet igényelni. A munkaerő-gazdálkodás alapvetően nem a képviselő-testület feladata, ezért azt tanácsolják a rászorulóknak. hogy kérésükkel forduljanak a ráckevei munkaerő-gazdálkodási irodához. Ugyanakkor javasolják, az MCDSZ mérje fel, ki mivel szeretne foglalkozni? * Bár a cigányok kérték, hogy érdekeiket képviselhesse egy tagjuk az ön- kormányzatnál, a testület úgy vélte; erre a kérdésre a kisebbségi törvény elfogadása után kell visszatérni. H. Cs. EURÓPAI VIRÁGOS VÁROSOK Noszvajjal együtt az idén Magyarországot Eger képviseli az európai virágos városok versenyében, amely csaknem két évtizedes múltra tekint vissza Nyugat-Európában, ahol az egyes országok is rendeznek virágvetélkedőket városaik. illetve településeik számára. Kelet-Európát egyedül Magyarország képvisel) a kontinentális megmérettetésben, annak ellenére, hogy az európai rendezők a demokratikus változások után mindegyik kelet-európai országot meghívták. A versenyre készülve Egerben 1300 új virágládát helyeztek ki, és a város zöldterületeit több magán- vállalkozó és a kertészeti vállalat segítségével virágokkal ültették be. Az ön- kormányzat meghirdette a legvirágosabb kilókat, háztömi) és közintézmény versenyét is. Az eredményhirdetés szeptember 12-én a belgiumi Hasseltben lesz. (MTI) Hozzászólás cikkünkhöz A kristály másik oldala „Ha ez demokrácia, ilyenből nem kérek!” — Gy. Matula Oszkár kezdi cikkét ezekkel a szavakkal, ami július 2-án jelent meg lapjuk hasábjain. A demokrácia kristálya címmel. Hát ebből én se kérek! — gondoltam, miután végigolvastam sorait. Ugyanis felháborított az a tény, hogy demokráciáról ír, közben ő maga is elmulasztja ennek alkalmazását. Hogy miért? Velem és azokkal az emberekkel, akik mellettem döntöttek a gyáli Liliom utcai óvoda vezetőválasztásán, Matula úr nem ismerkedett meg, sőt nem volt kíváncsi véleményünkre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy még a nevemet is hibásan jelentette meg. Jó lelt volna, ha a választással kapcsolatban engem is megkeres, és személyesen megismer, mielőtt szubjektív véleményalkotásba kezd. A demokrácia szellemében én is elmondhattam volna véleményemet. Ennek hiányában ezt most teszem meg. Mindenekelőtt néhány fogalmat kell tisztázni; vajon nagyszájúig és őszinte, nyílt véleményalkotás egy és ugyanaz? Vajon erőszakosság és határozottság között mi a különbség? Vajon 6 szavazat ugyan- anhyi-e mint 11 szavazat? Vajon ebből a 11 szavazatból mennyi az óvónők, és mennyi a technikai dolgozók szavazata? Vajon a 27-ből mennyi az óvónői és mennyi a technikai dolgozóké? Talán az összesítésnél az óvónői szavazatokat illetően nincs is különbség? Vajon a szünetben készített riportja során, amit egy 50 éve pályán levő nyugdíjas óvónővel készített, miért nem írt véleményt a jelöltekről? Szubjektív megérzésem szerint ő (mint volt óvodavezető) méltó lett volna erre. Vagy azért nem tette, mert esetleg a többség (ami a technikai dolgozók számát jelenti) vélerriényével nem egyeztethető? Hát igen. Sok mindent lehetne még a kristály másik oldaláról elmondani. Talán ez a kevés is elég ahhoz, hogy a kristályt megtisztítsuk, és fényesebben csillogjon a demokrácia egén. Kitecz Istvánná Az önkormányzati törvény és a törvényt követő rendelkezések a települések tulajdonába adták az egykori állami beruházásból épült lakásokat. Egyik pillanatról a másikra olyan helyzet alakult ki több városban, hogy a település legjelentékenyebb tulajdoni hányada lett az ott felépített néhány száz lakás, amit eddig csak kezeltek. Mivel nincs még meg a lakástörvény, az önkormányzatok egyelőre igen bizonytalanok abban, miként is bánjanak a hatalmas vagyonnal. Valódi haszon nőikül Három városban érdeklődtünk, mit várnak a lakástörvénytől, miként kívánnak gazdálkodni a most már tulajdonukba került lakásokkal? Könnyíti vagy nehezíti a települések életét az, hogy lényegében gazdagodtak az ingatlanokkal? — Városgazdálkodási vállalatunk, amely eddig is kezelte a lakásokat, Városgazda Részvénytársasággá alakult, amelynek egészében tulajdonosa a varos. Nehezebb dolgunk van, mióta a mi tulajdonunkká lettek az állami lakások. A régi, úgynevezett szolgálati hajlékokat eladjuk, de bajunk van a lakótelepi házakkal. Többen jelentkeztek már nálunk, hogy megvennék az emeletes épületekben lévő bérleményüket, de nem forgalmi értéken. Meg kell mondanom, a jelenleg érvényben lévő szabályozás nem jó az önkormányzatoknak, valódi anyagi haszna a városnak az értékesítésekből nem származik. Mivel a városnak e néhány száz lakás a legnagyobb vagyontárgya, körültekintően kell gazdálkodnunk vele. Ahány értekezleten voltunk a törvénnyel kapcsolatban, any- nyi ellentmondó magyarázatot hallottunk. Azt hiszem, ki kell dolgoznunk valami speciális hitelkonstrukciót az értékesítésre, de ehhez mindenképpen meg kell várnunk az Országgyűlés döntését — mondja Jäger Mária előadó Ceglédről. Dr. Tunyogi Balázs érdi jegyző a következő észrevételeket teszi. A városi képviselő-testület már régen foglalkozik a lakótömbök, lakótelepek jövőjével. Készítettünk már néhány tanulmányt is erre vonatkozóan. sőt az önkormányzat bizottságai folyamatosan gyűjtik a javaslatokat. Biztos vagyok benne, hogy a lakástörvény nem állam- centrikus lesz. Sokat bíz majd az önkormányzatokra, a helyi szabályozásra. Mi erre készülünk, és az új rendeleteink megalkotásánál mind nagyobb mértékben kívánjuk figyelembe venni a szociális szempontokat. Valahogy nem tartanánk tisztességesnek, ha ugyanolyan feltételekkel vásárolhatná meg bérlakását a 100 000 forintos havi jövedelmű kisvállalkozó, mint a létminimumon tengődő nyugdíjas. Egészen biztos, hogy új helyi rendeleteket kell alkotni a bérleti díjakat illetően is, hiszen most egyik zsebünkből kivesszük, a másikba beletesszük a lakbérből beszedett pénzt. Dunakeszi város főjegyzője, dr. Héjas István egészen élesen fogalmazott. Már egy jó ideje nálam van a lakástörvény tervezete, és szorgalmasan szaporítja ősz hajszálaimat. Ennek a törvénynek nincs olyan paragrafusa, amit mostani formájában el lehetne fogadni. Egyébként nálunk folyik a volt állami lakások értékesítése, az ötszázból eddig mintegy 150-180-at adtunk el. Amikor beérkezik hozzánk egy kérelem a vételi szándékról, hivatalos értékbecslést csináltatunk, és annak alapján állapítjuk meg a vételárat, amit a vevő 25-30 évi részlettel törleszt majd. Eleddig általában a becsült érték 42 százalékát állapítottuk meg vételárnak. Azt hiszem, ez méltányos, egyetlen vevőt sem szegényítünk el. Lehet, mire napvilágot lát a lakástörvény, Dunakeszin már nem lesz eladó egy lakás sem. Ahány ház, annyi szokás A fenti nyilatkozatokra mondhatná az ember, ahány ház, annyi szokás. Amint a három példa mutatja, az önkormányzatok nem várják a „Lakástörvény” nevezetű égi mannát, cselekszenek lehetőségeik és legjobb belátásuk szerint. Hegyes Zoltán r\ Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Budai út 33. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I, Cegléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagyhala, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász L. tér I. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25, Tápiógyörgyc, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenő, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. • 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Aranygallér Lakásiorvén yre várva Károm város — három vélemény
