Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-14 / 192. szám

OZtfSŐ FMLUSI HITEL A BIZONYTALANSÁG BIZTOS Érdemes lesz gazdálkodni Csőd helyett egyezség Hamarosan ország- és megyeszerte is megkezdőd­nek a földárverések, s eze­ket gyorsíthatja a negyedik kárpótlási törvény megjele­nése. miszerint azokat a hiánypótlásra nem szoruló, augusztus 15-ig beérkezett kérelmeket kell soron kí­vül elbírálni, amelyekben közük, hogy földet szeret­nének kapni kárpótlási je­gyükért. Az augusztusi ha­táridővel kapcsolatban egyébként sok félreértett információ kering az em­berek között. Mint azt Tu- fiyogi András, a Peat Megyei Földmű velésügyi Hivatal vezetője elmondta, aki e hónap közepéig nem adja be kérelmét, az nem veszti el jogosultságát, c_ 'k a so­ron kívüli elbírálás nem vo­natkozik rá. Tehát aki már ősszel földet szeretne mű­velni — vagyis 60 nap múl­va részt venni a licitáláson — annak érdemes figyelni a közelgő 'határidőre. Pest megyében egyébként — s ez hasonló az országos adatokhoz — a termőföld egyharmada kerül majd ka­lapács alá, kielégítve ezzel (Folytatás az I oldalról.) hangulatban zajlott, idősze­rű kérdéseket tettek fel a megjelentek. A jelenleg 8300 aranykorona összterü­letű tsz-ben befejeződött a vagyonnevesítés. Nagy eredménynek tartják, hogy nem zárták veszteségesen a múlt esztendőt. A nevesí­tést az érvényes jogszabá­lyok szerint intézték, ezt bárki ellenőrizheti a tsz- irodán. Az 1988. évi tör­vény kimondja, hogy az összv.agyon 50 százalékát fei kell osztani. Az első ütemben, vagyis 1990-ben — az 1989. esztendő mér­legadatai alapján — így 126 millió forintot osztottak fel, illetve nevesítettek. A múlt évi mérlegadatok szerint majdnem 176 millió forint felosztásáról kellett gon­doskodni. Négyféle szem­pont szerint számították ki, mennyi jár az embereknek. F.lső ítélvén szerepelt az alapítói jog, a bevitt va­a kárpótlásra jogosultak igényeit. A fennmaradó termőföldet más formában hasznosítják, ennek egyik része az úgynevezett tagi, alkalmazotti alap. amely­ből azok részesülhetnek, akiknek nem volt földjük. Tunyogi András hozzátette, remélhetőleg egy év múlva a megyében már minden négyzetcentiméter földnek lesz gazdája. Aki földhöz jut, annak számolnia kell azzal is, hogy kötelezettségei van­nak. gondoznia kell a terü­letet, nem szabad hagynia elgazosodni, de ez nem je­lent egyben termelési kö­telezettséget. Tunyogi And­rás azonban hozzátette, hogy a földtulajdonosoknak jó lenne legalább annyit termelniük, amennvi az ön- fenntartásukhoz elegendő, s a Budapest környékén gaz­dálkodni akaróknak pedig számítaniuk kell arra, hogy az agglomeráció piaci lehe­tőségei minden bizonnyal megnőnek, hisz nem mind­egy, hogy a szállítási költ­ség mennyit tesz ki. Akik önálló gazdálkodók akar­gyon (nem tárgy, hanem föld) értéke, a tsz-ben el­töltött évek száma, vala­mint az összes tag által fel­vett jövedelem szerinti át­lagelszámolás. Osztottak, szoroztak, ki­vontak. A második ütem­ben több mint száz nyugdí­jas között 100 millió forin­tot nevesítettek. A kapott értékek a fenti szempontok miatt eltérő összeget mu­tattak. Tehát volt aki csak harminc ezer forintnyi üz­letrészt. volt aki másfél, il­letve félmillió forintot ka­pott. nak lenni, azoknak az indu­láshoz pénz is kell, még­hozzá nem kevés. A hiva­talvezető hangsúlyozta, hogy hitelügyben érdemes a bankoknál érdeklődni, hol milyen lehetőség van. Az FM is készül egy olyan rendszer kidolgozására, melynek révén a mezőgaz­dasági vállalkozók olcsó hi­telhez juthatnak. Aki gaz­dálkodni akar — mondta Tunvog András —. az tart­son ki. s az olcsó falusi hi­tel igényléséig családi ösz- szefogással átvészelheti a kezdeti időszakot. Az árverések zökkenő- mentes lebonyolításában nagv szerepük lehet majd a földrendező bizottságok­nak. hisz minden települé­sen vannak olyan idős pa­rasztemberek. akik jól is­merik a helyi földviszonyo­kat. A tapasztalat egyéb­ként azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok többsége képes arra, hogy tevéke­nyen részt vegyen a föld- iigvek rendezésében, ezt bi­zonyította az érdekegyezte­tő fórumok működése is. II. fi. Az ügy még nem zárult le, augusztus 25-e után tart­ják a közgyűlésükét, ahol minden eldől: például az, hogy milyen formában működnek tovább. A hoz­záértők a vagyonkezelő központ mellett voksolnak, a hozzá nem értők viszont keveslik az üzletrészek ösz- szegét. Hiányozni fog a há­rom elvett kazetta is, amin pontosan rajta van, mi hangzott el a közgyűlést megelőző tájékoztatón. Va­jon ennyire hátborzongató volt? I. M. A napokban egy késő es­ti televíziós adásban arról beszéltek a közgazdászod mennyire rossz megítélése van a magyar gazdasági életben a csőd tényének. Aki bekerül a Csődértesítő című lapba, keresztet vet­het magára. A cég elveszti a hitelét, nehezen állnak vele szóba a piacon. A leg­rosszabb helyzetben az ipa­ri kisszövetkezetek vannak. Ugyanis ha egy nagyobb létszámmal működő ipar­vállalatnak szállították a termékeiket, a nagyobbak csődje őket is veszélybe so­dorhatja. A Pest Megyei Bíróságon jelenleg 18 ipari kisszövet­kezet jelentett be csődöt. Peren kívül is meg tudnak egyezni, a bírók a vitás számlák ügyeinek elbírálá­sában döntenek. Jelenleg 36 millió forint „hibernált" pénz „fekszik” az ügyek­ben, ez nem kamatozik. A Szentendrei Ipari Kis­szövetkezet elnöke, Szabó László, már jólesően nyug­tázza a múltat. Nekik sike­rült megegyezniük tizenhat­millió forintos tartozásuk­ról a vámhivatallal, az APEH-hal, valamint az ér­dekvédelmi szervezetükkel, a Pest Megyei KISZÖV- vel. Az APEH elengedte a késedelmi kamatokat is. Egy ingatlant értékesítenek, amelynek több mint tizen­hatmillió forint lesz az el­adási ára. Jelenleg négy „nagy" iparvállalattal van számla- vitájuk, több millió forint­tal adósak. Semmilyen ga­rancia nincs, hogy a kintle­vőségeket a jogszabályok segítségével be is tudják hajtani. Az említett állami vállalatoknak jelentős része volt abban, hogy öncsődöt kellett jelenteniük. A dol­gozói létszámot nem csök­kentették, viszont arra nincs biztosíték, hogy a jö­vőben nem ismétlődik meg az eset. Ebben az évben biztosan talpon maradnak. Rosszabb a helyzet Süly­sápon. Az Unitechnika Ipa­ri Kisszövetkezet akkumu­látorokat gyártott. Nagy Fe­renc elnök kesereg: az ál­Felhangok a közgyűlés előtt Mi lehet a kazettákon ? NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK V E T Ő M A G V A K • V A S A N V A G O K Meghosszabbított FÓLIAVÁSÁR! Augusztus végéig az agrodiszkontokban gyártóművi áron kaphatók agrofóliák és egyéb műanyag termékek. Például: 12 m-es, fénystabil fólia, 14 990 Ft/tekercs, áfával, Raschel zsák, 50x80 cm-es, 13,90 Ft/db, áfával, 120 l-es, C jelű műanyag hordó, 755 Ft/db, áfával. Címek: Szigetszentmiklós, a Pestvidéki Gépgyárral szemben (megközelíthető az MO-ás autópályáról Halásztelek felé) Telefon: (24)-66-669 K I S G K K A T R K • Jászberény, Kossuth u. 44. (31-es főút) • • •••ESZKÖZÖK • • • KÖTÖZŐK • • • • Dunai Cement- és Mészmű Kft Vác, Pf.: 198. 2601. Tel.: (27)-14-611. Telefax: (27)14-492. Telex: 282-263. Rendelés telefonon: (27)-11 -801 - Faxon: (27)-14-493. Építkezők figyelmébe! Cement, égetett mész és kőbányászati termékeink mellett augusztus 14-én megkezdjük a 250/60-as kohósalak portlandcement gyártását, értékesítését 0j termékünket elsősorban lakossági felhasználásra ajánljuk. Ára ömlesztetten: 3000 Ft/tonna + áfa, zsáköltőn: 3600 Ft/tonna + áfa. Kérje írásos tájékoztatónkat! Korábbi szolgáltatásainkkal változatlanul tisztelt vevőink rendelkezésére állunk. lám irgalmatlanul sok adót von el, ezért húzzák le a rolót a kisebb gazdálkodó egységek. Tavaly még száz­ezer akkumulátort készítet­tek, amelyeket személygép­kocsikba, targoncákba vá­sároltak tőlünk a termelő- szövetkezetek. A 110 embert foglalkoztató céget a tsz-ek csődje kellemetlenül érin­tette. mert visszaesett a rendelés. Remélik, sikerül megegyezni a hitelezőikkel, s elengedik a késedelmi ka­matokat. Nehéz kenyér, mi­vel a községben eddig már négy ipari tevékenységet űző szervezetet megszüntet­tek, ily módon csökkentve a falubeliek helybeni fog­lalkoztatását. A szigethalmi Gépjármű- javító Kisszövetkezet a Cse­pel Autógyárnak készített alvázalkatrészeket. Ezeket a szerkezeteket az Ikarus bu­szokba építették be. Éven­te 20 millió forint bruttó árbevételre tettek szert. Március 12-én csődöt jelen­tettek. Hazai és külföldi be­fektetőkkel tárgyaltak, a hitelezőiktől halasztást kap­tak a törlesztésre. Csak a szerencséjükben bíznak. Ilonka Mária Cégtábla van, tulajdonos nincs (Folytatás az 1. oldalról.) A Reorg második pályá­zóként kezeli azt a kon­zorciumot, amelyet a töb­bi négy jelentkező hozott létre módosított pályáza­tával. A Reorg Rt. úgy ítél— e meg: a beadvány fejlesz­tési elgondolásai megfele­lőek, ugyanakkor a kon­zorcium nem rendelkezik az igényeit fedezeti garan­ciával. Kifogásolták továb­bá: a konzorcium ajánlatá­ból nem derült ki. hogy a birtokbavételt követően hogyan jelenhet meg az állami tulajdonhányad a cégben. Az állam ugyanis 1, majd további 25 száza­lékra tart igényt a gyár­ban a későbbiekben, hogy ily módon biztosítsa a hon­védelmi érdekek érvénye­sítését. A Reorg Rt. úgy döntött: az elkövetkező 30 napon belül további kiegészítése­ket fogad el a pályázatok­hoz, illetve fenntartja új pályázatok beadásának le­hetőségét is. Ezt követően mindenképpen lezárják a jelenleg is működő, ám fel­számolás alatt levő egyko­ri hadiüzem ügyét. Az Eldorádó Alapítvány jelen levő kénviselői tilta­koztak az ellen, hogy a Reorg konzorciumnak te­kinti a másik négy pályá­zót, valamint azért, hogy a felszámoló elfogad továb­bi jelentkezéseket. Az El­dorádó ebben az esetben a Versenyhivatalhoz fordul jogorvoslatért. ★ Külföldi tőkéstárs bevo­násával önálló részvénytár­saságot kíván létrehozni az Eldorádó Honvédelmi, Ifjúságvédelmi, Diáksport Alapítvány abban az eset­ben, ha megkapja a Pest­vidéki Gépgyár megvásár­lásának jogát. Érvényben: 1992. augusztus 13. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146.78 149.58 Ausztrál dollár 54.67 55,91 Belga frank (100) 252,13 256,78 Dán korona 13.49 13,75 Finn márka 18,96 19,36 Francia frank 15.34 15,62 Görög drachma (100) 42.06 42,90 Holland forint 46,09 46,95 ír font 137,54 140,14 Japán yen (100) 59.82 61,02 Kanadai dollár 64.00 65 40 Kuvaiti dinár 258,79 264,29 Német márka 51.97 52.93 Norvég korona 13.20 13.44 Olasz líra (1000) 68.56 69 84 Osztrák schilling (100) 737.65 751.25 Portugál escudo (100) 60.80 61.90 Spanyol peseta (100) 81.24 82.76 Svájci frank 57.59 58,67 Svéd korona 14,30 14.56 USA-dolIár 76,14 77 70 ECU (Közös Piac) 105,82 107,78

Next

/
Oldalképek
Tartalom