Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-14 / 192. szám
Vasárnap fejeződött be az augusztus 3-án kezdődött „Bel canto ’92” egyhetes operahangverseny-so- rozat a müncheni európai színvonalú kultűrcentrum Karl Hof hangversenytermében. A hangversenyeken a Magyar Állami Operaház zenekara és a Budapest Kórus, továbbá több magyar és más közép- és kelet-európai, valamint néhány nyugati szólóénekes is fellépett. A hangverseny- sorozatot a Kaloszkop Rendezőiroda szervezte, amelynek ez volt az első ilyen vállalkozása, először rendezett ugyanis operahang- verseny-sorozatot. Vezetője, Hans Pilz, már régóta kapcsolatban áll hazánkkal. 1985 óta évente többhetes fellépésre hívja meg Münchenbe a budapesti operettszínház együttesét a müncheni Deutsches Theaterbe magyar operettek előadására, amelyek mindig szép sikert arattak, BARÁTI ÉRZELMEK Hans Pilz igen jó véleménnyel van a magyarokról, baráti érzelmekkel viseltet irántunk és nagy tisztelője a magyar kultúrának. „Hosszú éves tapasztalataim és ismereteim alapján megállapíthatom, hogy Németországban, de különösen Bajorországban több befolyásos ember is él, akiknek haSónló a véleményük. Érdemes ezért velük ezeket a kapcsolatokat ápolni és mélyíteni a magyarság és mindkét nép érdekében.” — nyilatkozta Hans Pilz, aki ezt a tevékenységét magyar munkatársai, Horvát Antal és Radnóti Géza segítségével folytatja. Az Operaház zenekarának ez volt az első ilyen jellegű fellépése Németországban, mert korábban csak mint a Filharmóniai Társaság Zenekara adott hangversenyeket Németországban,. de München városában ez volt az első fellépése. Az olasz Francesco Corti, aki valamennyi este vezényelt — mert Kovács János karmester betegsége miatt nem tudott Münchenbe jönni —, igen elégedett volt a zenekar teljesítményévéi. Ez volt a tehetséges fiatal karmester számára az első alkalom magyar zenekart vezényelni. Az 50 éves fennállását tavaly ünnepelt Budapest Kórus is szép teljesítményt nyújtott, annak ellenére, hogy eddig csak kantátákat és kórusműveket adott elő. NAGY SIKER A hangversenysorozat két szereposztásban ment, de két művésznő — Páncél Éva a budapesti és Da- nisza Stapkova a pozsonyi opera szólistái — mindkét szereposztásban fellépett. Páncél Éva az egyik hangversenyen Verdi Don Car- losából Éboli hercegnőjének áriáját, a másik előadáson pedig Rossini A sevillai borbély című operájából Rosina áriáját énekelte és megérdemelt közönségsikert aratott. A budapesti és a pozsonyi operán kívül Prágából, Brnóból, Plovdivból, Odesz- szából s a távoli Perm városából is érkeztek művészek. Szűcs Márta, a budapesti Operaház szólistája a megnyitó előadáson olyan nagy sikert aratott Donizetti Lammermoori Lucia című oprá.jából az őrülési jelenettel, hogy annak egy részét a közönség szűnni nem akaró tapsára meg is ismételte, A hangverseny programja igen gazdag volt. Címének megfelelően az opera- irodalom legdallamosabb részleteiből állították össze azt, s egy est szokásos programjához viszonyítva igen sok számot adtak elő, szám szerint huszonnégyet, CSAKNEM TELTHÁZ A színpadi díszleteket Csikós Attila tervezte. Azokat otthon készítették el, s szállították erre az alkalomra Münchenbe. Nehéz feladat volt egy olyan díszletet tervezni és készíteni, amely oly különböző operák. mint a Don Carlos, A sevillai borbély, a Traviata jeleneteinek díszletéül szolgálhatnak. Több különböző díszlet, színpadi kép bizonyára hatásosabb lett volna, de igen megnövelte volna a költségeket és az előadás időtartamát, amely egy szünettel így is több mint három órát tartott. A terem 75-85 százalékában megtelt, arai az itteni tapasztalatok szerint igen jó eredmény, figyelembe véve az egész héten tartó szokatlan hőséget, és az olimpiai játékok idejét is. Külön elismerést jelentett a rendezőség részéről, hogy mind a program, mind a prospektus első oldalán, valamint a plakátokon Pit- ti Katalin * dekoratív képe került a középpontba. A művésznő A trubadúr Leonórájában, s a Traviata Violetta-szerepében, amely az est zárójelenete volt, megérdemelten igen szép sikert aratott. A magyarok sorában a már említetteken kívül fellépett még Kálmándi Mihály. Balogh Elemér HA MAGYARUL ÍRUNK A kertből a Dunára látni 0 m Cseres Tibor Szentgyörgypuszta a Vi- segrád felé vezető út mentén van, már nem messze Visegrádtól, a Duna-parton. Előadóművészeknek, íróknak adott otthont, alkalmat a pihenésre, a nyugodt körülmények közötti munkára. Cseres Tibornak 1964 óta van itt háza, kertje. Egyházzenei hangverseny Egyházzenei hangverseny színhelye lesz augusztus 15-én 19 óra 45 perces kezdettel Budakeszin a katolikus plébániatemplom. (Fő utca 192.) Johann Sebastian Bach műveiből hallgathatnak meg egy összeállítást az érdeklődők Szántó Judit, Knoll Nelly, Prevoz János és Bordás György operaházi szólista előadásában. Fellép a Budapesti pőlifo- likusok kamarakórusa Fehér András karigazgató közreműködésével, valamint a F ailoni kamarazenekar és Kovács Endre orgonaművész. Vezényel Sze- lényi László. A belépés díjtalan, s várják e műfaj kedvelőit a hangversenyre. Ezt látni, hallani kell LEÁNYFALU: Kánikulához illő programmal várja a Leányfalui Futár szerkesztőgárdája az érdeklődőket szombaton, este fél nyolckor. „Futárbál” lesz a strandon, ahol humoros ügyességi és szellemi vetélkedőkre nevezhetnek be a részvevők, kihirdetik, kié Leányfalu legszebb kertje, majd éjszakába nyúló bál következik. Fürdőruha természetesen kötelező! Jövő héten szerdán, 19- én nyílik Tirnovan AriVid szobrászművész kiállítása a Közösségi Házban (a Móricz-szobornál). A kiállítást Páskándi Géza író, a Művészeti Akadémia tagja nyitja meg délután fél hatkor. GÖDÖLLÖ: Szombaton, 15-én, a magyar diákok I. világtalálkozójának ismerkedési napja lesz. Szintén szombaton. 17 órakor kerül sor Kátai Géza „Világ világa, virágnak virága ...” című kiállításának megnyitójára, ahol a katolikus plébános Mária szimbólumainak gyűjteményét lehet megtekinteni. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató értő elemzése igazít el a látottakon. VÁC: Vasárnap, este 7 órától Elekes Zsuzsa tart orgonahangversenyt a ferences templomiban, Kovács Kálmán közreműködik trombitán. Szentendrén együtt működnek Autósmozi és koncert Paulina László szentendrei magánvállalkozó, a Teátrum Üzletház tulajdonosa, már többször felvetette: mi lenne, ha a kereskedelem kapcsolódna a kultúrával, s a szintén tu”' r.K it <7lM(gp lajdonát képező autósmozi szabadtéri színházi programok és koncertek nívós színhelyévé válna. Felajánlotta a Duna-parti Művelődési Ház népművelőinek, hogy ő megfelelő játéktérré alakítja a mozit, ha elvállalják a programszervezést! A népművelők kapva kaptak az ajánlaton, hisz régóta kívántak egy olyan színházat, ahol sok nézőt tudnának leültetni. Kezdetben két korosztályt, a fiatalokat és a nyugdíjasokat „célozták meg”. A fiataloknak szóló koncertre pénteken kerül sor: este 8 órától a Vágtázó Halottkémek és még sokan mások lépnek fel a (volt) autósmoziban. A népművelők remélik, hogy sikeres lesz ez az újfajta együttműködés, és a jó példa nyomán több vállalkozó is hajlandó lesz a kultúra támogatására. (er—eű) IUATOP.BÄGY: A faluházba látogatók megismerkedhetnek a biatorbágyi képző- és iparművészek munkáival, az előtérben pedig könyveket, műsoros kazettákat, hanglemezeket vehetnek. SZENTENDRE: Folytatódnak a Szentendrei nyár programjai. Pénteken, 14-én Hegyes Gabriellát és Éliás Tibort látja vendégül a Nosztalgia kávéház. Este 8- kor a Vágtázó Halottkémek koncertjére kerül sor az autósmozi átalakított színpadán. Szombaton és vasárnap egész napos folk- fesztivál lesz a Fő téren és a városháza udvarában. A Barcsay-udvarban szombaton este 7 órától lép fel a Baló Quartett. Vasárnap este fél nyolctól pedig az orgonamuzsika kedvelőit várja a Péier-Pál-tempiom. ahol Miklósi András or- gonaestjét rendezik meg. A Ferenczy Múzeumban a Block csoport kiállítása látható. Szintén szentendrei vonatkozású hír, hogy Deim Pál festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a budapesti Ernst Múzeumban. VERESEGYHÁZ: Tíznapos zenei-nyelvi tábor kezdődik hétfőn a zeneiskolában, melynek keretében kedden reneszánsz és barokk műveket mutat be Czidra László furulyaművész és kamaraegyüttese. A kert, a Duna felé lejt, rálátni belőle a vízre. Olyan, mintha nem is lenne közben forgalmas út. SZARVASOK HELYETT RÓKÁK — A szarvasok itt jártak le éjjelente inni a Dunára. A gyümölcseimet ők ették le. Nyolc-tíz éve, mióta teljesen beépült a környék, nem nagyon jönnek. Most már inkább csak a rókák merészkednek- ide. Ugatják őket a kutyák. A fákon gömbölyűdnek az almák, egy bokron pedig füge piroslik, de az érő gyümölcsök mellett vannak picike zöldek is. Azoknak októberre jön el az idejük. A füge kétszer érik. — A diófáimat én ültettem — folytatja a környezet bemutatását Cseres Tibor. — Nálam nem igazolódott be a falusi mondás, hogy az ember az unokáinak ültet diófát. Még magam eszem belőle. Minden reggel megeszem hat szem diót. Mielőtt bemennénk a házba — hosszú, hófehér, középkori alapon nyugvó ház, a falán napórával — megismerkedem a mácso- nyával. Magas, kóróféle növény, tüskés terméssel. — Mutatja, hogy menynyi eső volt tegnap. Valóban, a felfelé ágaskodó levelek alkotta ke- hélyben víz csillog, odagyűlt, mikor esett. majd ÖT ÉV MÚLVA... Az ajtón, mely előtt a mácsonya áll, a dolgozó- szobába lépünk. A mennyezetig könyvek, mindenféle lapok, folyóiratok. Már csak a környezet is megnyugtat: van még irodalom. S Cseres Tibor biztat: — öt év múlva megfordulnak a kiadói viszonyok. A kiadók és könyvterjesztők konszolidálódnak. Oly módon szerveződik meg a terjesztés, hogy eljuthatnak az olvasókhoz az értékes művek. Az az ezerkétszáz kiadó, amelyik a limonádéirodalmat piacra dobja, alig várja, hogy máshová fektethesse be a pénzét. Egy idő múlva elfogynak a megjelentethető bestséllertermékek. Annak lesz piaca, amelyben az olvasó a saját életére ismerhet, a kérdéseire, kétségeire kaphat választ. Cseres Tibor legutóbbi, nagy sikerű könyve a Vérbosszú Bácskában. — Tavaly,. a könyvhétre jelent meg. Most adják ki angol és horvát nyelven. Gyorsan észrevették, a volt Jugoszlávia területén folyó háborúk miatt. A mostani események igazolják mindazt, amit leírok, s szín-, te folytatják az ötven éve történteket. SZÉT SZABDALTSÁG ÉS IRODALOM □ Most min dolgozik? — Regényt írok. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején játszódik. Tulajdonképpen mai társadalmi regény. De ha elmondanám, miről szól, akkor nem írnám meg. Mindenesetre „adta magát” a téma. Az írnivaló felmerül a gondolatvilágból, a környezetből, s megteremti magának a- megfelelő formát. Ha észrevette, mindegyik könyvem más formában íródott. □ A közeljövőben, augusztus 17—18-án rendezik meg Keszthelyen a magyar írók l. világtalálkozóját, melyen ön is előadást tart. Mit várhatunk az ilyen találkozótól? Van-e egységes magyar irodalom? — Ami magyar nyelven íródott, az már egységes. A szétszabdaltsága természetellenes volt. Most lét- jogosultságát veszíti az a kifejezés, hogy emigráns irodalom. Visszaáramlik Magyarországra mindaz, amit elszakítottak innét. Közel kerülhetnek hozzánk az egész Kárpát-medence magyar írói, ha mást és mást hoznak, és más-más esélyekkel indulnak is. □ Az egységes magyar irodalom szellemi és társadalmi feladatairól is szól a keszthelyi meghívó. Mik lehetnek ilyen feladatok? — A feladat kapcsolódik a magyarság sorskérdéseihez. Mindenki azt írja meg, amit fontosnak tart belőlük emberileg, társadalmilag. A lényeg,, hogy arra keressük a választ, miként lehet kilábalnunk mindabból, ami történt velünk az utóbbi hetven évben. O Beleszólhat ebbe az irodalom? — Az igényes írók mindig beleszólnak valamilyen módon, hogyan alakuljon népük, országuk sorsa. Az olvasók tudatán keresztül bele lehet szólni. El kell hitetnünk, hogy érdemes magyarnak lenni. Az öngyilkosságok, a disszidálások, az abortuszok azt mutatják, hogy nem érdemes. Az, hogy az évszázadok során nem sikerült minket sem elpusztítani, sem beolvasztani, pedig az ellenkezőjére bizonyíték. Ha az író magyarul ír, az. már önmagában bizalomra vall: ha érdemes magyarul írni, érdemes magvarnak lenni. Nádudvari Anna BEL CANTO ’92 Magyar művészek Münchenben
