Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

NÖVEKEDETT A LAKOSSÁEI MEGTAKARÍT ÁS AZ OKTATÁS ACH Kevesebb a tartozás A várakozásoknál gyor­sabb volt júniusban a lakos­sági megtakarítások növeke­dése. Míg az előzetes ada­tok alapján a Magyar Nem­zeti Bankban úgy számol­tak. hogy a bruttó megtaka­rítások összege 902 milliárd forint körül alakul a VI. hó­nap végére, a végleges szá­mok elérték a 914,2 milliárd forintot. A félév végén a lakosság bankban elhelyezett beté­teinek összege 493,3 mil­liárd jorint volt. A korábbi hónapokhoz képest gyor­sabban növekedett a bank­betétállomány. Míg az elő­ző hónapokban a változás 10 milliárd forintra tehető, addig májushoz képest jú­niusban a betétállomány közel 20 milliárd forinttal lett nagyobb. Növekedtek ezen belül a devizabetétek is. de a vártnál valamivel kisebb mértékben. Június végén a devizabetét-állo­mány 142,1 milliárd forin­tot tett ki. szemben a máju­si 137.8 milliárd forinttal. A pénzintézeti értékpapír­állomány a várakozásnak megfelelően alakult, szint­je a VI. hónap végén 201,5 milliárd forintot tett ki. Gyorsan bővült viszont a készpénzállomány. Június végi adatok szerint 219,4 milliárd forint összegű készpénzzel rendelkezett a lakosság. Tovább csökkentek a la­kossági tartozások. Az ál­lampolgárok ugyanis a ma­gas kamatok miatt általá­ban több hitelt fizetnek vissza, mint amennyi új kölcsönt vesznek fel, így a félév végén a lakosság 177 milliárd forinttal tartozott a bankoknak, míg májusban ez az állomány 179,1 mil­liárd forint volt, áprilisban pedig 182 milliárd forintot tett ki. tgy a nettó megtakarítá­sok szintié tovább növeke­dett, június végén elérte a 737.2 milliárd forintot. Má- jusuhoz viszonyítva a nettó megtakarítások mintegy 33 milliárd forinttal bővültek. Lakossági megtakarítások fcbr. m ár c. ápr. máj. jún. Pénzintézetnél lévő megtakarítás 811.4 830.9 877,1 884,0 914,2 Bankbetétek 446,5 454,7 464,7 477.9 493,3 Devizabetétek 185,88 187,6 136,5 137,8 142,1 Pénzintézeti értékpapíráll. 166,7 180,8 193.7 197.9 201,5 Készpénzállomány 198,2 195,4 219,0 208,2 219,4 Összesen : 811,4 880,9 877,4 884,0 944,2 Lakossági hitekül. 190,8 184,7 182,0 179.1 177.0 Nettó megtakarítások: 620,06 646,2 695,4 704,9 737,2 Ipari termelői árak Fél százalék emelkedés Az ipari termelői árak — a belföldi és a külkereske­delmi árak összesen — jú­niusban 0,5 százalékkal emelkedtek. Az év eddigi szakaszában a hatodik hó­napban volt a legkisebb mértékű az áremelkedés — erről tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal kedden a Magyar Távirati Irodát. Az ipari termelői árak májusban 2.4 százalékkal, áprilisban 1,6 százalékkal, márciusban pedig 1,4 szá­zalékkal haladták meg az előző havi szintet. Az ipari 'termelői árak égy évr alatt, vagyis 1991 júniusához ké­pest 12,4 százalékkal emel­kedtek Kisebb volt az áremelke­dés a belföldi értékesítés­nél, és jobb árakat sikerült elérniük a termelőknek külföldön. így a belföldi áiak egy év alatt 89 száza­lékkal emelkedtek az ipari termékeknél, míg az ex­portértékesítés áremelke­dése elérte a 17 százalékot. A hatodik hónap Során a belföldi árak 0,7 százalék­kal haladták meg a májusi szintet. Az átlagosnál nagyobb áremelkedést értek el egy év alatt a gépipari exportő­rök. A gépipari exportcik­kek 26.7 százalékkal drá­gultak. Az árnövekedés a vegyipari exporttermékek­nél 17.2 százalék, a könnyű­ipari cikkeknél 15,3 száza­lék, az élelmiszer-ipari ki­vitelben pedig 17; százalék; volt. Belföldön legjobban — 11,7 százalékkal — a feldol­gozóipar árai emelkedtek. Az alapanyagtermelő ága­zatoknál 8.3 százalékos volt a drágulás. Az - energetikai szektorban egy év alatt csu­pán 2.9 százalékkal lettek magasabbak az árak. Hétmillió kérdező Egyre többen panaszkod­nak a tel ef önkönyvre, mondván, amióta új szer­kesztésben látott napvilá­got, semmit sem lehet meg­találni benne. A Távközlési Vállalat in­formációs hivatalánál ér­deklődtünk,'tudnak-e erről a problémáról? Mint kide­rült, a telefonkönyvre csak néhány hónapig „haragud­tak” a telefonon informá­ciót kérők. Bokros Vilmos irodavezető úgy vélj. in­kább az okozhatja a leg­több gondot, hogy az em­berek nem értesülnek idő­ben a telefonszám-változá- sokról. A száztíz alkalma­zott folyamatosan váltja egymást, óránként átlago­san 40 információt adnak. Múlt évben hétmillió hí­vást fogadtak. (Amikor tesztelték a vonalakat, ki­derült. sokkal többen ér­deklődnek. mint amire a postának kapacitása van.) * A vidéki távhívó tudako­zó adatait, így a Pest me­gyei lakósok és cégek tele- fönszámait még az idén számítógépbe viszik. így tíz perc helyett fele annyi idő alatt tudnak a feltett kér­désekre válaszolni. Csak a különösen jó állóképességű emberek bírják ezt a mun­kakört. az alkalmasságukat pszichológiai vizsgálat dönti él. 1. M. Az inas lepipálja a mestert Alihoz, hogy gazdaságunk a sokszor emlegetett Euró­pához való csatlakozást el­érje, szükség lenne arra is, hogy szakmájukat jól isme­rő, szerető emberek dolgoz­zanak a termelőüzemekben, szolgáltatóiparban. A baj csak az, hogy mára már a sok gonddal küszködő okta­tásunk Achilles-sarkának tekinthető a szakmunkás- képzés. A csődbe jutott, fel­számolásra kerülő vagy ép­pen átalakuló vállalatok ugyanis már nincsenek olyan helyzetben, hogy ta­nulókkal foglalkozzanak, a szakmunkásképző intézetek működése sok helyen lehe­tetlenné válik, mert diák­jaiknak nem tudnak gya­korlati képzést biztosítani. Látva az ellehetetlenülő szakképzést, a gondokon az Ipartestületek Országos Szövetsége — felelevenítve a 150 éve alakult első Ipa­ros Egyesület tradícióját — a maga eszközeivel igyek­szik segíteni. Már tavaly megkezdték szerte az or­szágban az úgynevezett Iposz-osztályok létesítését, s az idén% már mind a szer­ződő iskolák, mind az azok­ban választható szakmák körét bővítették. Az Iposz nemzetközi ok­tatási osztályának vezetője, Vdvardi Lakos Endre el­mondta, hogy hét szakmá­ban — villanyszerelő, autó­szerelő, karosszéria-lakatos, asztalos, fodrász, női szabó — most készítik az úgyne­vezett kisiparos osztályok tanterveit. Ennek jelentősé­gét a Munkaügyi Miniszté­rium ugyancsak felismerte, s a szakképzési alapból e célra 2,8 millió forintot kü­lönített el. Érkezett segít­ség Németországból is, a külhoni szakemberek átad­ták tapasztalataikat, s szó van arról, hogy a tanárok, s az egyes szakmákban a vég­zett tanulók németországi képzést is kapnak. Ezek után cseppet sem csodál­ható, hogy ezekben az osz­tályokban a német nyelv ta­nulása kötelező lesz, s a képzésben — gondolva a kis- és középvállalkozások­ra — a gyakorlati oktatás­ra helyezik a hangsúlyt. Az Iposz-osztályokba nem a rossz, az általános iskolát épphogy elvégezni tudó ta­nulókat kívánnák felvenni, hiszen a szakmára orientált képzés azt jelenti, hogy arra már nem lesz idő, hogy a nyolc év alatt el nem sajá­tított elemi ismereteket a szakmunkásképzőben meg­tanítsák. Pest megyében egyébként három településen — Szi- getszentmiklóson, Cegléden és Nagykátán — indítanak a szakmunkásképzőkben Iposz-asztályt. A Dana menti városban — ahol autószerelőket és karosszé­ria-lakatosokat képeznek — különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy az Iposz szerződést köt a 208. sz. is­kolával, hiszen a végve­szélybe került Csepel Autó­gyár már kiszállt a szak­munkásképzésből. A gyere­keket természetesen iparo­soknál oktatják a szakma alapfogásaira, s a vélemény az — ismerve a tantervet —, hogy az iskolapadból kike­rülők sokszor többet tud­nak majd. mint a régi mes­terek, s így a jövőben el­engedhetetlen lesz az is, hogy a kisiparosok tovább­képzésére, a mestervizsgáz­tatás színvonalának emelé­sére is gondot fordítsanak. II. É. SZÖVETKEZETI ÁTALAKULÁS Nagyobb zökkenők nélkül Nagyobb zökkenők nélkül folyik a szövetkezetekben az átalakulás. Ez tőként annak köszönhető, hogy a folya­mat azokban a gazdálkodó egységekben indult meg, ahol nem volt számottevő érdekkonfliktus, kismértékű volt a kiválások száma, és az eredményes gazdálkodás­nak köszönhetően elkerül­ték a csődöt — mondta el az MTl-nek Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Elmondta: zavart okoz azonban, hogy az FM ke­vesli a társasággá alakulók számát, mivel a prognózi­sok a szövetkezetek ennél jóval nagyobb arányú szét­esését jósolták. A jelenlegi tapasztalat szerint azonban a tagok többsége szövetke­zeti keretek között szeretne továbbra is gazdálkodni, Ped g a szövetkezeti va­gyon vállalkozói működteté­sére így is többféle lehető­ség van akár egyéni, akár társasági formában. A ta­nácstalanságot növeli az is, hogy a földhivatalok nem végzik el teljeskörűen az étjegyzéseket. Mivel a föld­nyilvántartásba nem jegyzik be a nevesítéskor kialakult új tulajdonviszonyokat, így az új tulajdonosok a termő- területeket nem tudják a h itelezésben sem felhasz­nálni. • Sok esetben még mindig értelmezési problémák je­lentkeznek a szövetkezeti és az átmeneti törvény egyes pontjaival kapcsolatban, ezért igen nehéz eldönteni, hogy mikor történik tör­vénysértés az átalakulási folyamatban. Ügy tűnik azonban — vélekedett a fő­titkár —, ha ennek gyanúja felmerül, a kormányzati szervek azonnal ellenőrzés­sel, retorzióval reagálnak. Ráadásul az átalakulás irá­nyítóit igen nagy felelősség terheli, aminek köszönhe­tően a vezetők több helyen is elbizonytalanodtak. Nyíltvégű befektetési alap Csak hazaiaknak CSEMPE, PADLÓLAP, FÜRDŐSZOBA­BERENDEZÉS 85-fé!e burkolólapból választhatnak kedves vásárlóink a következő üzleteinkben: Székesfehérvár, Fecskepart, Domus raktár C épület, Kápolnásnyék, Fő u. 45. (tel.: (22)-68-677). Igen kedvező árak, változatos kínálat! MAGNA KFT. 30-40%-kal olcsóbb árakkal várjuk vásárlóinkat. Mosószerek, öblítők, habfürdők nagykereskedelmi áron kaphatók augusztus 12-én, 10-től 18 óráig Nagykőrösön, az IPOSZ-székházban. ÉEKER Gmk. Érvényben: 1992. augusztus 11. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban Angol font 146,85 149,65 Auszti'ál dollár 55,Wi 56,90 Belga frank (100) 251,43 256,09 Dán korona 13.48 13,74 Finn márka 18,95 .19.35 Francia frank 15,36 15,64 Görög drachma (100) 42,09 42,93 Holland forint 4Ä.98 46,94 ír font „ 137.58 140,18 Japán jen (100) 59,17 60,67 Kanadai dollár 64,13 65,53 Kuvaiti dinár 258,61 264,11 Német márka 51.96 52.92 Norvég korona 13.20 18,44 Olasz líra (1000) 68.68 69,96 Osztrák schilling (100) 735,97 749,57 Portugál escudo (100) 60,86 61,96 Spanyol peseta (100) 81,13 82,65 Svájci frank 57.83 58,91 Svéd korona 14,30 14.56 USA-dollár 76,06 77,62 ECU (Közös Piac) 105,95 107,91 Jövő hét hétfőtől kezdő­dik az első nyíltvégű befek­tetési alap, a Buda Alap jegyeinek jegyzése — tájé­koztatta Vavra László, az alapkezelő Buda Portfolio Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-t. A jegyzési időszak előre­láthatólag szeptember 18-ig tart. Ezen idő alatt az ér­deklődők névértéken vásá­rolhatják meg a jegyeket az alap letétkezelő bankjá­nak (a Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt.) fiókjai­ban, és a jegyzésre alakult nyolctagú brókerkonzor­cium irodáiban. A befek­tetési jegyek 10 ezer forint névértékűek. de készültek százezres és egymilliós összevont címletű jegyek is. A Buda Alap papírjait egyelőre csak magyar ma­gánszemélyek és társaságok vásárolhatják. A nyíltvégű befektetési alap jegyei, a jegyzési idő­szak végét követően Is bár­mikor jegyezhetők és visz­szaválthatók a letétkezelő banknál az egyelőre heten­te, később naponta érvé­nyes árfolyamon. Az alap az összegyűlt tőkét egy szé­les ért ék papír-portfolióba íekteti be. így a kisbefek­tetők bizonyos értelemben élvezhetik a nagybefekte­tők előnyeit. Az alap kü­lönféle papírokba fekteti az összegyűlt tőkét, és így csökkenti a kockázatot. A nyíltvégű befektetési alap — mivel a jegyek bármikor visszaválthatók — a lekötés nélküli megtakarítási for­máknak jelent konkuren­ciát. Vavra László szerint a magánszemélyek a for­rásadó miatt a látra szóló betéti kamatok másfélsze­resére. a jogi személyek kétszeresére számíthatnak, árfolyamnyereségként be­fektetési jegyeik után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom