Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

TALÁLÉKONYSÁGBAN NINCS HIÁNY Nyaralás magyar módra KÖZÜLÜK VALÓ A talonból elővett polgármester Árnyéiban 36 tokot mé­rünk. Az árnyékot öt nyár­famatuzsálem teríti fölénk, a kocsik, a sátrak meg min­den más holmi is a fák alatt lapít a perzselő hő­ségben. A sátraktól nyolc-tíz lé­pésre bányató csillog. Va­lahogy úgy, mint egy rop­pant nagy, zöld színű üveg­cserép, amely visszaveri a fényt. Ez a tó a szelídebb bányatavak közé tartozik. Nincsenek mély tölcsérei, a krónika nem tart nyilván a számláján tragikus végű baleseteket. Azért mégis­csak bányató, jó vele vi­gyázni. Ha a kölyökhad bent van a vízben, egy fel­nőtt kint áll a parton. A szóban forgó, talán egy hektáros tavacska egyike azon háromnak, mely tu­lajdonjogilag a némedi Kö­zös Üt Mgtsz-hez tarto­zik, s a helyi sporthorgász- egyesület bérli. Ezt az egyet nem • (csak) horgászat, ha­nem elsősorban strandolás céljára használják. És itt ütik fel a sátraikat azok a pesti és más településen élő tagok, akik a hétvégi horgászaton túl a nyári szabadságukat is itt töltik. Évről évre ezek alatt a vén nyárfák alatt élik meg a szabadság mámorát a bé- kabrekegős, szúnyogzüm- rnögős, levélsusogástól meg­szűrt csendben. Most éppen a hitkei csa­lád a soros, meg Takács Mihályék. Litkei Bélának „csak” annyi köze van Mi­hály bácsihoz, hogy a lá­nyát vette el feleségül. Fel­tehetően nem azért, mert mindketten horgászok. □ Mikor volt utoljára „SZOT-beutalás” nyaralá­son? — kérdezem Bélától, aki egy jókora pontyot vet- kőztet az asztalnál. Hajnal­ban fogta, abból lesz a fel­tét az ebédhez. — Először és utoljára a nászúton voltak Siófokon — felel helyette az após. — Annak már több mint tíz éve. [ J Na és külföldön? Olasz- vagy Görögország­ban? , — Ugye most cukkol? —- hajol felém a bogrács fölött Béla. — Két gyerekkel Gö­rögországban? Miből? Azért olyan jól nem fizetik a vil­lanyszerelőket, de még . a bolti eladókat sem! Pedig egész évben keményen dol­gozunk az asszonnyal. Ma­napság már egy balatoni nyaralás költségeit is nehe­zen tudnánk összedobni másfél-két hétre. Tavaly a sógoromék a révfülöpi kem­pingben dekkoltak, napi hétszázért. És ebbe csak a sátorhasználat meg a ko­csiparkolás tartozott. 4 □ Itt persze olcsóbb? — Na hallja! Itt — be­leértve a kosztot, a sört, ci­git, hűsítőt, a reggeli rövi­det meg a srácok fagyiját — napi 1000-1200 forintból kijövünk. □ Mondja, a bútoron kívül maradt még valami otthon? (Mert. hogy van itt tévé. hűtőszekrény, gáztűzhely meg minden, beleértve a búvárpumpával üzemelte­tett, előmelegítős zuhany­zót. és némileg távolabb, a füzesben felállított tábori vécét is. A komforton lát­szik, hogy Béla villanysze­relő. egy közeli oszlopról „lecsalta” az áramot. Min­den szabályos, a szabvá­nyok betartásával készült. Még arra is odafigyelnek, ha működtetik a búvár­pumpát, a fürdőzőket ki- parancsolják a tóból.) — Nézze, nem csupán azért nem megyünk mi a Balatonhoz vagy másfelé beutalóval, mert nincs mi­ből. Annyira azért rosszul nem állunk. De számunkra terhes az alkalmazkodási kényszer. Az ember , leg­alább ilyenkor szeretne la­zítani, akkor kajálni, mi­kor kedve van, s nem ahogy a programban írják Amíg beszélgetünk, meg­fő a tök. Tökfőzelék lesz kaporral és rengeteg tej­föllel. Feltét ama ponty, a Béla zsákmánya. Kisütve. Valaki gong helyett egy lábas fenekén kongat, még a fejünk felett csivitelő ve­rebek is ebédhez készülnek Az övék a kenyérmorzsa, amely összegyűlik a vágó­deszkán. □ Szép, fehér a kenye­rük — mondom Bélának, s gondolatban megsimogatom a magas cipót. Szegényebbek lettünk, nem jut görögországi nya ralásokra? Lehet. De ke­nyérben szerencsére nincs hiány és találékonyságban sem. Kikiáltjuk a bánya­tavat tengernek s a vén nyárfákat pálmafáknak képzeljük. A program jelen fázisú nak megvalósításához a kanadai kormányzati szer­vek, önkormányzatok és magánvállalkozások közei 50 millió forint támogatást nyújtanak, amely a teljes érték felét teszi ki. A konferencián való részvétel nyilvános, ám a második és harmadik lép­csőben történő felvételt pályázat útján lehel el­nyerni. Pályázhatnak ön- kormányzatok, velük kö­zösen igazgatási, társadal­mi és gazdálkodószerveze­tek. Olyan terveket lehet benyújtani, amelyek leg­alább egy, esetleg több megadott témakört érinte­nek. A témakörök: önkor­mányzati döntési struktú­rák és felelősség; terület­felhasználás, tervezés, fej­lesztés, környezetvédelem; közösségi részvétel, konf­liktusmegoldás és érdek- egyeztetés; adózás és ön- kormányzati gazdálkodás; informatika, információs Mire számíthat az olyan polgármcsccr. akit alig töob mint egy évvel a zajos „nagy” választások után csendben, ,.időközben” állí­tanak a falu élére kifeje­zetten azért, hogy a már láthatóan ;ól beindult helyi önkormányzati tevékenység irányítás it ott ér, úgy foly­tassa, ahol és ahogyan az előd elkezdte, majd nagv hirtelen félbehagyta. A kérdést Farmos Jtiz<eg pol­gármesterének tettem fel, akivel hosszan beszélget­tünk törekvéseiről, munká­in ró 1. MEGCSALATOTT FARM0SIAK Gecse Jánost márciusban bízták meg a választópol­gárok a nem kis feladattal, miután az előd — dr. Ben- cze József — kecsegtető személyes lehetőségek, a ko­rábban gyakorolt hivatás iránti felújuló vonzalom miatt a rendőri pályára tért vtssza. A nem vár* fejle­mény akkor megle tetősen felkészületlenül érve a far- iiiosiakat, sokan nem is ta­gadták „megcsal atn..isagu- hat”. Jóllehet, emberileg, 'acionálism legtöbben be- lálták, hogy h élet nem mindig az előre eltervezni menetrend szer.nt zajok. Mert ugye még szmte an­nak örültek, hogy túl van­nak az előző dón téren, a prlitikán és a lármás kam­pányon. Dolgozhat minden­ki nyugodtan, intézheti ügveit a hivatalban, ahová sikerült a legjobbat megvá­lasztani „első számúként” A/ önkormányzat képvise­lői az átlagosnál gyorsab­ban váltak „igazi” testület­té. Ám közülük mégsem vállalta senki a polgármes rendszerek, ingatlan-nyil­vántartás. A pályázatokat legkésőbb szeptember 15-ig kell el­juttatni a Magyar Urba­nisztikai Társaság címére: Budapest 1088, .Rákóczi út 1. Az elfogadásról a Cana­dian Urban Institute euró­pai programigazgatója dönt, figyelembe véve, hogy az elbírálásnál a fő szempont az lesz, hogy a projekt megvalósítása ese­tén milyen valóságos hasz­not eredményez a magyar településügy és gazdaság üresedés után, bár az is le­het: a külső biztatás nem errefelé irányult. A válasz­tók nehezen mentek az ur­nákhoz, hogy aztán a má­sodik fordulóban legtöbben arra az emberre voksolja­nak, akit a „talonból” kel­lett ugyan „elővenni”, de mindig is közöttük élt, akit jól ismertek, elfogadtak, akiben kétségek nélkül megbízhattak. Akinél nem kell attól tartani, hogy me­gint ott maradnak vezető nélkül a pácban. ..Közülünk Való, farmosi embert aka­runk!” — fogalmazódott meg más felfogásokat alig meghaladó többséggel az it­teniek véleménye. Ez a ,.közülük való” far­mosi minden kétséget kizá­róan Gecse János volt, aki a megnyilvánuló bizalom láttán nemrég megkezdett nyugdíjaséveit szakította meg a korántsem sétaga­lopp közélet miatt. Igaz, sok tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben: kez­detben Pestre ingázott, mint annyian errefelé. Később hazajött a tsz-be, majd az iskolába hívták gondnok­nak. Legutóbb a helyi ga­in esz t vezette egészen nyug­díjazásáig Mint a tenyerét, úgy ismeri a falut múltjá­val együtt, s tán az sem egy utolsó szempont polgármes­terségéhez. hogy nevükön szólítja még a Jászberényig húzódó. Rekettyéinek neve­zett, ismét újjáéledő tanya- világ lakóit is. Nem vélet­lenül persze, hiszen család­jával ősidők óta éppen a hosszan elnyúlt falu Re- kettyéshez közeli részén la­kik. EGÉSZSÉGES LOKÁLPATRIOTIZMUSSAL A bevezetőben feltett kér­dés ilyen előzményeken és háttéren fogalmazódott meg. Az újságíró azt sem tagad­hatja, hogy mindezt már is­merte, hiszen Farmos ön- kormányzatának kialakulá­sát a kezdetektől figyelem­mel kísérte, sőt az említett időköz1 választások idején szemlélődve próbálta előre megfejteni, hogyan gondol­kodik. dönt az egészséges lokálpatriotizmusáról min­dig nevezetes falu. A vár­ható módon döntött is. noha egyáltalán nem közfelkiál­tással. Azután viszont — amint Gecse János dolgozni kezdett s átvette az önkor­mányzati teendők irányítá­sát — tanácstalanság, elbi­zonytalanodás jelei mutat­koztak. A közigazgatásban folyamatosságot jelentő jegyző már az időközi vá­lasztások előtt bejelentette távozási szándékát. A zömé­ben fiatal emberekből álló, ambiciózus képviselő-testü­let nehezen emésztette meg, hogy a nekik szimpatiku- sabb, ám általuk csak bá­tortalanul támogatott jelölt­tel szemben egy más fel­fogás nyert. Amelyik stílu­sában, tempójában látszólag inkább az idősebb generá­ció megfontoltságához, jó­zan mérlegelőkészségéhez áll közelebb. Ök olyan em­bert akartak, aki könnyen befér a kialakult „csapat­ba”, jóllehet, nem azono­síthatja magát az előddel, akit szinte mindenki egyér­telműen elfogadott első számú vezetőként. Ilyen helyzetben — különben vé­letlenül sem került volna szóba — az is felmerült: egyáltalán kell-e Farmoson főállású polgármester? Kell, persze hogy kell, de mennyi fizetéssel...? MEGINT HALAD A SZEKÉR Szerencsére a viták köz­ben. azok ellenére előreha­ladtak a dolgok Werbulecz László személyében új jegvzőt bíztak meg, folya­matos tehát az önkormány­zati, hiyatali munka Nem állt le a pormentes utak építése: az utóbbi három évben a falu útjainak há­romnegyede kapott aszfalt- borítást A háztartások több mint egy harmada igényelte a vezetékes gázt: a környe­ző őt településsel összefogva két év múlva rrrndenkeppen lesz majd gáz Reményked­nek a telefonban, ’95-ben szennyvíztisztító berendezés és csatornarendszer épül. Közben döakút is kell de a földkárpótlás, a licitálás ügvei szintén itt vannak a közelben. Halad a szekér megint... — Azt kérdezi, hogy mi­ben más a felfogásom, mint az elődömé? Nem tar­tom fontosnak kihangsú­lyozni ,. mond juk azért a leendő gáz vezetése miatt jobban megfontoltam volna, melyik utcát csináljuk már most pormentessé. Sokba kerül, ha a frissen kiépítet­tet feltörjük — magyarázta sokat sejtetően Gecse Já­nos, Farmos polgármestere. Tóth Ferenc Papp Anionéba /lóri hungexpo VÁSÁR ÉS REKLÁM RT. vidéki képviseleti hálózatának kibővítésére s MUNKATÁRSAT KERES. Olyan munkatársat várnak, aki legalább középfokú iskolai végzettségű, határozott, dinamikus személyiség, kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel, valamint személygépkocsival rendelkezik. Előnyt jelent az angol- vagy a németnyelv-tudás. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezését, önéletrajzával, küldje el a Hungexpo Kiállítások/Marketingstúdió levélcímére: Budapest, Pf.: 44. 1441. Matula Gy. Oszkár téri szék betöltését a .ne>>­Utkanizáció és környezetvédelem Kanadával összefogva Magyarország városait ős ezek körzetét védeni kell. Ezt senki nem vitatja, sőt, keresik a megfelelő kiül,at. hogy az urbanizációs folyamat végbein ellessen, de a környe­zetvédelmi előírásoknak is eleget tegyenek. Szakembe­reink sorra veszik és tanulmányozzák a nyugati mintá­kat. hogy minél átfogóbb képet kaphassanak. Most Ka­nada van soron, annyira, hogy a két ország illetékes szakemberei városfejlesztési és környezetvédelmi csere- programot hoznak létre. A programot a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és a Canadian Ur­ban Institute (CUI) szer­vezte. a kanadai kormány külügyminisztériumának támogatásával. Az idén ősztől jövő év tavaszáig tartó műsor keretében 1992 szeptemberében egyhetes konferenciát tartanak és megszervezik a műhelyso­rozatot, Sor kerül tíz ka­nadai szakember magyar- országi küldetésére, akik konkrét tervek kidolgozá­sát fogják segíteni egy hó­napon keresztül. Ugyanak­kor tíz magyar szakembert is kiküldőnek egy hónapra, hogy betekintést nyerhes­senek a projektek készíté­sében. A kanadai kormány külügyminisztériuma által elfogadott és finanszírozott program nyújt fedezetet a kanadai szakemberek utaz­tatására, a magyar kollé­gák költségeire, illetve a hazájukban fellépő összes és a Magyarországon fel­merülő költségek részbeni fedezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom