Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
mee_ PARMMmn M&sevmss Kulcsfontosságú kérdés a kisebbségek helyzete Nemcsak magunknak vagyunk felelősek — Ami ma Erópa egyik országában történik, szükségképpen érinti a kontinens többi népét is. Országunkért immár nemcsak magunknak vagyunk felelősek, hanem Európa népeinek is, mint ahogy Európa is felelős értünk. Ez pedig megújult gondolkodást és mentalitást jelent — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap az EBEÉ parlamenti közgyűlésének delegációvezetői előtt. Az államfő az Országház Munkácsy-ter- m-ében adott fogadást a küldöttségek vezetőinek tiszteletére. A köztársasági elnök méltatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét, mint ami a biztonság, a bizalom és a közös értékek közös minimumát meg tudja határozni, és képes összehangolni a biztonsági és gazdasági szervezetek tevékenységét. A helsinki folyamát. tagországainak együttműködése a köztársasági elnök szerint már csak azért is különösen fontossá vált, mert korunk Európája kényelmetlenebbnek bizonyult, mint ezelőtt két évvel kontinensszerte gondolták, így megnőtt az EBEÉ szerepe a konfliktusok megelőzésében. Göncz Árpád elismeréssel említette azt is, hogy az EBEÉ-n belül lehetővé vált egy nemzetiségi-kisebbségi főbiztosság létrehozása. A fogadáson megjelent a parlamenti közgyűlés elnökévé választott finn llkka Suominen. Felix Pons, a spanyol parlament elnöke, Rita Süssmuth, a német Bundestag elnökasszonya és Szabad György, a magyar Országgyűlés elnöke. (Folytatás az 1. oldalról.) kumentumának szövegét. A záródokumentum változtatás nélkül magában foglalja a három bizottság zárónyilatkozatát. Ezt követi a Jugoszláviáról szóló határozat. Bratinka József ismertetése szerint a záró- dokumentum ajánlás a miniszterek tanácsa, és a július 9-i helsinki csúcstalálkozó számára. Reményét fejezte ki, hogy a záródokumentum megfelelő muníciót biztosít a helsinki csúcstalálkozó és az EBEÉ parlamentjének további munkája számára. Több mint negyven felszólaló A bizottsági jelentések és a záródokumentum ismertetése után negyvennél több delegátus fej-tette ki véleményét az elfogadásra váró tervezetekkel és a három nap alatt végzett munkával kapcsolatban. Többen hangsúlyozták a helsinki folyamat és az új parlamenti fórum fontosságát, mondván, hogy az államok ilyen együttműködése segíthet megelőzni nemzetközi konfliktusokat. A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos elképzelések is megfogalmazódtak a hozzászólásokban. Oroszország küldötte — a még megmaradt szembenállás legyőzése érdekében ■—sürgette közös európai— ázsiai és európai—atlanti szervezetek létrehozását. Ezt Nagy-Britannia képviselője szintén helyeselte. A török felszólaló pedig azt szorgalmazta, hogy az EBEÉ parlamenti bizottságaiban a muzulmán országoknak is biztosítsanak helyet. A háromnapos tanácskozás egyik kulcsfontosságú témájának számító kisebbségi kérdés is szóba került a plénumon, ahol egyesek sürgetlek, hogy a parlament gyakoroljon nyomást a kisebbségek érdekében a jogsértő országokra. Hasonlóképp a közgyűlés elítélését kérte több háboi'ú sújtotta ország. Szinte valamennyi felszólaló aggodalmának adott hangot a volt Jugoszlávia területén zajló események miatt. A jugoszláv küldött is kifejezte reményét, hogy a szarajevói reptér megnyitása a helyzet javulását hozza. Ugyanakkor megelégedéssel nyugtázta, hogy a közgyűlés nem mélyült olyan politizálásba, amely Jugoszlávia diszkriminálását eredményezte volna. A tanácskozás gazdasági együttműködéssel foglalkozó nyilatkozata összetar- tozónak és egymástól elválaszthatatlannak minősíti a piacgazdaság, a demokrácia és a törvényes kormány hármas egységét. Az új közép- és kelet-európai demokráciák további integrációja szempontjából lényegesnek ítéli az európai gazdasági térség kialakítására tolt lépéseket az Európai Közösség és az EFTA- országok részéről, de alapvetőnek tartja azt is, hogy az EBEÉ részes országai •kölcsönösen nyissák meg piacaikat egymás előtt. A nyilatkozat — bár elismeri, hogy az EK-tagOr- szágok és a gazdasági átmenet idős; akában levő kelet- közép-eu répái országok gazdasági fejlettsége között szakadék tátong, s ez utóbbiak felvétele a tizonket- tek soraiba rövid távon igen nehéz — fontosnak tartja, hogy új társulási egyezmények szülessenek ezen országok és az EK között, és a már meglévő egyezmények feltételeit úgy javítsák, hogy azok egy erősebb európai gazdasági együttműködés intézményeit teremtsék meg. Annak érdekében — folytatódik a dokumentum —, hogy az EBEÉ-országok közti kapcsolatok hatékonyabbá váljanak, meghívjuk az EBRD-t. az EK bizottságát. és más nemzetközi, illetve nemzeti intézményeket — például a Világbankot, a Nemzetközi Valutaalapot, illetve a nemzeti kereskedelmi kamarákat —, hogy adjanak rendszeres jelentéseket . azokról a tervekről és pro- jectekről, amelyek a gazdasági átmenet állapotában levő EBEÉ-országokkal való együttműködéssel kap- ; csólatosak. Ezzel elkerülhetővé válhat ezen országokban, hogy a lakosság élet- színvonalát az átmenet nehézségei túl hosszú ideig veszélyeztessék. A nemzetközi segélyprogramok hatékonyságának növelése érdekében a nyilatkozat ezek jobb összehangolására szólít fel. A résztvevők — annak ellenére, hogy megállapították: a fellendülés időszaka még nem jött el — reményüket fejezik ki. hogy a hetek müncheni csúcsértekezlete eredményes lesz, és konkrét módokat határoz majd el a kelet-közép-euró- pai és a FÁK-államok megsegítésére. Konkrét javaslatok A dokumentum hangsúlyozza, hogy az EBEÉ-álla- mok gazdasági együttműködésében nagyobb teret kell szentelni az infrastruktúra, ezen belül is a kommunikáció fejlesztésének, továbbá növelni kell a tagországok lehetőségeit a kutatás terén. Az oktatási együttműködés' keretében a nyilatkozat állást foglal .amellett, hogy az EK- és EFTA-országok, továbbá az USA és Kanada egyetemeinek és műszaki főiskoláinak közös együttműködési programokat kellene beindítaniuk a hasonló kelet- közép-euTÓpai, - illetve FÁK- beli intézményekkel. A közös nyilatkozat végül rámutat, hogy a gazdaság liberalizálását az átmeneti periódusban levő EBEÉ- országokban olyan külön- prográfnok kell, hogy támogassák, amelyek csökkentik az elavult infrastuk- türa és a nem megfelelő energiafelhasználás okozta környezetszennyezés hatásait. A közös nyilatkozat emberi dimenzióval foglalkozó fejezete elöljáróban aggodalmát fejezi ki, hogy a meglévő EBEÉ-mechaniz- musokat, illetve ezek Moszkvában elfogadott, javított változatait nem használják megfelelően. A dokumentum egyúttal rámutat, hogy a jelenlegi európai helyzet sürgetőleg veti lel az ‘ EBEÉ konfliktus- megelőző mechanizmusának I fejlesztését. A résztvevők úgy vélik, ■ hogy az emberi jogok kérdésének központi problémája a kisebbségek ügye, ■ amely minden államot : érint. Európa több térségé- ben növekednek a kisebbségekkel kapcsolatos prob vezette válna. Az EBEÉ- íolyamat elsőrendű célja maradna a jövőben is a konfliktusok megelőzése és ezek továbbterjedésének megakadályozása. A Jugoszláviával foglalkozó állásfoglalás Bosznia- Hercegovinával kapcsolatban valamennyi érintett felet felelőssé teszi a folytatódó villongásokért, bár ezekért elsősorban Szerbia vezetését és a boszniai szer- beket tartja felelősnek. Elítéli, hogy a szerb hatóságok továbbra is megsértik az EBEÉ alapelveit, nem hajlandók biztosítani Szerbiában a koszovói albán etnikum, és más kisebbségek, így a Vajdaságban a magyarok jogait, s nem szavatolják Montenegróban sem a kisebbségek alapvető szabadságjogait. Az állásfoglalás felszólítja a délszláv konfliktusban érintett feleket, hogy térjenek vissza az ellenségeskedések kitörése előtti, vagyis l!)91-ben elfoglalt pozícióikba. Sürgeti a katonai, félkatonai alakulatok egyidejű visszavonását jelenlegi állásaikból. Fia nem sikerül a tartós tűzszünet elérése, további akciók mérlegelésére, s megtételére van szükség a nemzetközi jog és az emberi jogok érvényre juttaTámogatást a vállalkozóknak Nem romlott a Duna vízminősége mondták, ugyanolyan közömbösség tapásztalh-ató ez ügyben, mint amilyen máa próbálkozások esetében í*, hiába beszélnek vállalkozásbarát politikáról. így aztán az sem csoda, hogy a legtöbb vidéki településen mindmáig megoldatlan a környezetkímélő szeméttárolás, 6-8 falu pénze is kevés ahhoz, hogy közösen építsenek hulladéktároló telepet. Ha ezek a létesítmények egy-másfél éven belül nem épülnek meg, akkor sok helyen kezelhetetlenné, sőt veszélyessé is válhat a közönséges háztartási hulladék. szágszerte 8-10 helyen létesítettek újrahasznosító kisüzemet, de ezek kihasználtsága csupán 40 százalék körül van. Így különösen gazdaságtalan ez a tevékenység, hiszen a műanyaghulladék begyűjtése vagy szétválogatása munkaigényes és drága a szállítási költség. Miért nem jut egy fillér állami támogatás sem legalább az ilyen közérdekű vállalkozások kezdeti megsegítésére abból a pénzből, ami bírságként befolyik a nagy környezetszennyezőktől? — tették fel: a kérdést a csalódott vállalkozók. Mint A fejlett nyugati államokban, ahol a század eleje óta létezik környezetvédelmi iparág, sokan meggazdagodtak a hulladékgyűjtésből és -hasznosításból. Nálunk viszont a tönk szélén állnak az éppen csak megindult vállalkozások, mert nem kapnak állami támogatást vagy legalább kedvezményes hitelt —. így summázták helyzetüket a környezetvédelmi vállalkozók fórumának résztvevői szombaton Baján. ahol ezzel a tanácskozással ért végét az országban először megrendezett környezet- és természetvédelmi nyári akadémia. A négynapos tudományos eszmecserén Magyarország környezeti állapotáról kedvező tapasztalatokat is közöltek, például azt, hogy a Duna vízminősége az utóbbi években semmit nem romlott, sőt Dunaföldvártól lefelé mindenütt fürdőzésre is alkalmas a folyam- szakasz. A vállalkozók fórumán elmondták: a hulladék kezelése egyre nagyobb gondot okoz, mert már ötven százalék a műanyag, üveg és egyéb el nem bomló szemét. A lakosság ugyanis évente 60 ezer tonna műanyagot használ fel. OrKÖZIGAZGATÁSI KOMMUNIKÁTOROK KLUBJA ALAKUL A politikai és az állam- igazgatási kapcsolatteremtést tanulták hat héten át a minisztériumok kommunikációval foglalkozó szakemberei a Közgazdaságtudományi Egyetemen. A kanadai és a magyar kormány támogatásával a Hill and Knowlton a Fleves megyei Noszvajon rendezte a tanfolyam záróprogramját. amely vasárnap fejeződött be. A tanfolyam résztvevői — mintegy 30 szakember —, elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Közigazgatási Kommunikátorok Klubját. A 3K rövidítésű klub nyitott, ahhoz csatlakozhatnak mindazok, akik e területen tevékenykednek, és fontosnak tartják a kétirányú, kommunikáció továbbfejlesztését. Zárónyilatkozat tása érdekében. A közgyűlés felhívja az EBEÉ minisztereit, hogy mérlegeljenek valamennyi szüksége» lépést a párizsi charta nyilvánvaló megsértésének beszüntetése céljából. A testület támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 30-án Jugoszlávia éllen hozott megtorló intézkedéseit. Szerbia és Montenegró azon igényével kapcsolatban, hogy megtartanák a volt Jugoszlávia státusát, az állásfoglalás megállapítja, hogy ezt a kérvényt nem fogadták el, s ezt a problémakört a nemzetközi jog alapelvei szerint kell rendezni. Az aláírók felhívják egyidejűleg a nemzetközi közösséget a háború sújtotta területek humanitárius segélyezésére, és azt ajánlják, hogy küldjenek független nemzetközi megfigyelőket a fegyveres konfliktus sújtotta övezetekbe a menekültkérdés figyelemmel kísérésére, a menekültek tűrhetetlen helyzetének orvoslására. cionalista (etnikai) viták okozzák. A legsürgetőbb feladat a közép- és keleteurópai politikai és gazdasági reformok előmozdítása. Fia nem sikerül megjavítani ezen országok lakosságának az életkörülményeit, akkor ez a kudarc aláássa a demokrácia széles támogatását és komoly következményekkel jár egész Európára nézve. Ugyanebben a fejezetben a résztvevők sürgetik a külföldi erők haladéktalan kivonását más EBKÉ-orszá- gokból, a nukleáris fegyverzet csökkentését, lehetőség szerint megsemmisítését. Az okmány kiáll amellett, hogy a nyugati országok nyújtsanak támogatást a volt szovjet fegyveres alakulatok mihamarabbi visszavonásához Kelet- és Közép-Európa országaiból A demokráciát legjobban a béke szavatolhatja, ezért elsőrendű fontosságú, hogy a fegyveres erők minden egyes országban demokratikus civil kormányok alá legyenek rendelve. A parlamenti közgyűlés azt szeretné, ha az EBEÉ regionális biztonsági szerAz agresszív nacionalizmus, a kisebbségi jogok megsértése, az ellenőrzés nélküli fegyveres erők és a piacgazdasági átmenetet kísérő hatalmas nehézségek Európa stabilitását fenyegetik. Ezt állapítja meg az európai biztonsági ' és együttműködési értekezlet parlamenti közgyűlésének budapesti tanácskozásáról kiadott zárónyilatkozat. Az okmány külön fejezetben foglalkozik az EBEÉ-országok biztonsági, gazdásági kérdéseivel, az emberi jogok helyzetével és a jugoszláviai problémával. A dokumentum ajánlásait a parlamenti közgyűlés az EBEÉ jövő héten kezdődő csúcsértekezleté elé terjeszti. A biztonsággal foglalkozó fejezet megállapítja, hogy ma Európa biztonsága és stabilitása egyaránt függ politikai, gazdasági, környezeti és katonai tényezőktől. Az instabilitást elsősorban Kelet- és Közép- Európa romló gazdasági és társadalmi feltételei, valamint a már több helyen véres fegyveres konfliktussá fejlődött politikai. és nalémák. amelyek súlyosan veszélyeztethetik a kontinens békéjét — hangsúlyozzák a küldöttek. A nyilatkozat egyúttal elismeri, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek 1991-es genfi tanácskozása óta a nemzeti kisebbségek megsegítése érdekében alkalmazott beavatkozás többé nem tekintendő az illető állam beiügyéibe történő beavatkozásnak. A tanácskozás ezzel kapcsolatban konkrét intézkedésként azt javasolja, hogy küldjenek megfigyelőket Koszovóba és a Vajdaságba, valamint más kisebbségi szempontból fenyegetett körzetekbe, a kisebbségek védelmének ellenőrzésére. Ezzel kapcsolatban leszögezik, hogy , a megfigyelőket a konfliktus kirobbanása előtt kell a helyszínre küldeni. Új elnököl választottak A felszólalásokat követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a közgyűlés záródokumentumát. A napirenden szerepelt a parlamenti közgyűlés új elnökének, öt alelnökének. valamint kincstárnokának megválasztása. Az elnök személyére vonatkozóan az első forduló nem járt sikerrel, mivel a két jelölt egyike sem kapta meg a szavazatok többségét. Az újabb fordulóban a finn llkka Soumionent választották elnökké. Alelnök lett a kanadai John Bosley, a dán Ritt B.ierregaardt asz- ■szony, Bratinka József, a ■ magyar delegáció vezetője, a török Gürkan Uluc és az orosz Nyikolaj Tyimofevics Rjabov. Kincstárnokká választották Sir Peter Emeryi az Egyesült Királyságból Az ülés végén az új elnök köszönetét mondott Feli.x Ponsnak, a volt elnöknél: és a spanyol delegációnak mindazért a gigantikus munkáért, amit az EBEÉ- ben végeztek.
