Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

GÁZOK, GŐZÖK, MOTORZAJOK Ellenzik a nulla megoldást Nem nagy a mozgástér VÁROSATYÁK TALÁLKOZÓJA Csökken az emberek tűrS- kcpesscge a környezetkáro­sító hatásokkal szemben — ezt tapasztalták a Közép- Duna-völgyi Környezetvé­delmi Felügyelőség szakem­berei. A Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozó szervhez — amely Pest me­gye területét is átfogja — rengeteg panasz érkezik hétről hétre. Az emberek főleg a zaj ellen tiltakoznak. Sok be­jelentést kapnak a szemét­telepekkel kapcsolatban is. Megdöbbentő viszont, hogy a levegő minőségére keve­sen panaszkodnak. Pest megyében környe­zetvédelmi szempontból a Vác—Budapest—Százha- lombatta-tengely a legter­heltebb. A két százhalom­battai nagyvállalat okozza a legnagyobb levegőszennye­zési problémát. A Dunai Cement- és Mészmű pedig a Dunakanyar egészét ve­szélyezteli. A megyében a lakosság nagy százaléka él erős vagy közepes porszeny- nyezettségű területen, a nagyarányú kén-dioxid-ki- bocsátás miatt pedig 29 szá­zalékuk él veszélyeztetett körzetben. Vízkészletünk már évek óta szennyeződik. Veszélyt jelentenek ezen a terüle­ten az ercsi kavicsteraszon levő honvédségi létesítmé­nyek, Budakalász szenny­vízelvezetésének szaksze­rűtlen megoldása, Tahitót- falu és Nagymaros csator­názatlansága, a váci ipari létesítmények, a Szentend­rei- és a Csepel-szigéten tör­ténő szennyvízszikkasztás. Megyénkben a gépjármű­vek negyvenkét százaléka tíz évnél öregebb. Zaj- és szennyezőanvag-kibocsáíá- suk meghaladja a megenge­dett értéket. Sajnos környezetvédelmi beruházásokra egyre keve­sebb pénz jut. Amióta e te­vékenység ellenőrzésének egy része az önkormányza­tok hatáskörébe került, még több a gond, mert még nin­csenek felkészülve erre a feladatra. A gazdaság ma sajnálatos módon elsőbbséget élvez a környezet és az egészség ér­dekeivel szemben. Szükség lenne az érdekeltség meg­teremtésére ezen a terüle­ten, Ugyanis az jelentősen befolyásolhatná a környe­zetkárosító hatások alakulá­sát, Sajnos a külföldi ér­dekeltségű vegyes vállala­tok egyre gyakrabban al­kalmaznak olyan megoldá­sokat, amelyeket Nyugaton környezetvédelmi szem­pontból nemkívánatosnak minősítettek. A szakemberek szerint minél előbb szükséges len­ne a környezetvédelmi tör­vény megalkotása, mert az tisztább jogi helyzetet te­remtene. Emellett a környe­zetvédelmi szempontokat a gazdasági jogalkotásba is integrálni kellene. A rengeteg műtrágya, az ipari hulladék, a szennyvíz- problémák miatt ma már Pest megye talajvizének nyolcvan százaléka szennye­zett. A tiszta levegő viszont az erdők felől áramlana, de egyre kevesebb van belőlük. A Küzép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség egj'ébként nem támogatja az MO-s körgyűrű bezárá­sát, mivel az autópálya ve­szélyeztetné a budai táj­védelmi körzetet. Környe­zetvédelmi szempontból ki­fejezetten károsnak tarta­nák a nyugati-északi kiter­jesztést, hiszen megenged­hetetlennek vélik a budai- pilisi erdőterület további csökkentését. A keresztező autópálya légszennyezésé­vel, zajterhelésével, az élő­hely kettévágásával nem­csak a természetes élővilág életfeltételeit rontaná, de tovább növelné az erdők egészségromlását is. H. Cs. Vállalkozzon-e egy tele­pülés önkormányzata ? Vagy inkább összpontosít­son arra, ami a legfőbb feladata? Intézze a hely­ség ügyes-bajos dolgait, munkálkodjék polgárainak jelene és jövője érdeké­ben? Bizonyára ez a legutóbbi lenne a célszerűbb, ha nem szorongatna minden kép­viselő-testületet a költség- vetésnek nevezett lábbeli: az iskolák, orvosi rendelők kiadásai, az éjszakai közvi­lágítás borsos számlájá­nak fizetési kényszere. Annyi minden, amit felso­rolni sem lenne kevés. Pe­dig lépést tartva a korral, melyben az európai szín­vonalhoz sem könnyű fel­zárkózni, a fejlesztéshez is forrásokra kellene találni, s ez egyre nehezebb. A dilemma most nem csak Németh István duna­keszi alpolgármestert fog­lalkoztatja, hanem az ön­igazgatás kérdéskörével foglalkozó, arról vitázó or­szággyűlési képviselőket is. Mint azt tegnap a Dunake­szire látogató XVekler Fe­renc, SZDSZ-es országgyű­lési képviselőtől, a parla­ment önkormányzati bi­zottságának elnökétől meg­tudtuk, ebben a kérdésben Közveszélyes céltalanság Fiatal életek jövője Találkozások Budajenőn Segítség Ditrónuk A bűnözés — növekvő méretei és az esetek faj­tái szerint bekövetkezett változás miatt — jogosan kelt félelmet. A jelenség jövőjével kapcsolatban az elkövetők korának, cso­portjainak vizsgálata so­rán alakulhat ki az aggoda­lom. A 14—18 éves fiatal­korúként felelősségre vont tettesek aránya az elmúlt tíz évben 88 százalékkal növekedett, míg a felnőt­teké csak 54 százalékkal. Az ember se jónak, se rossznak nem születik, ha­nem a társadalmi környe­zettől függ, hogy milyenné válik. Figyelmet keltő az Or­szágos Gyermekvédő Ligá­nak megjelent felhívása, amely szerint hihetetlen mértékben sokasodnak ha­zánkban a kallódó gyerme­kek. Óriási méretű a veszé­lyeztetettségük, aggasztóan nő a kábítószerezés, töme­ges a szociális ellátatlan­ság, s vágtató ütemű az if­júsági munkanélküliség. Sokféle ok juttatja utcá­ra a lézengő, csövező ifja­kat. Akadnak köztük anti­szociális magatartásúak, bűnözésre hajlamosak. Ám vannak szabdalt és tör­vénytisztelők, akikre ha nem figyelünk, az előbbiek közé sodródhatnak. Gyako­ri, hogy a csoportok kizá­rólag bűncselekmények el­követésére szerveződnek. Kutatásaim eredményei szerint a fiatalok társadal­mi beilleszkedési zavarai­nak megelőzése, a szabad idő értelmes eltöltése ér­dekében sokat tehetnek — többek között — a külön­böző kulturális csoportok. Harmadik éve, hogy a pomázi gyermek- és ifjú­ságvédő intézetben, az ifjú­sági otthonokban élő ne­héz sorsú fiatalok szabad idejének tartalmas eltölté­se érdekében megalakult a tizenévesek alkoholmentes klubja, amely az „egy klub — egy ifjúsági otthon” mozgalom elindítója volt, s eddig Komlón és Miskol­con is követésre talált. A fiatalok részt vettek a mozgalom különböző sza­badidős rendezvényein. Ott voltak a ceglédi juniálison, a miskolci, tatai, székes- fehérvári és oroszlányi országos sporttalálkozón. Ezenkívül több kirándulá­son. Felejthetetlen marad a Pest megyei alkoholiz­mus elleni klubbizottság által támogatóit esztergo­mi hajókirándulásuk. A társadalom felelőssége óriási, szükség van a sok­oldalú intézményi felkészü­lésre is, hogy a fiatalok er­kölcsi, szellemi fejlődése, beilleszkedése minél sike­resebb legyen. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi tanácsos Simivel a Duna—Tisza- csatorna Bugyi—Dabas közti szakaszán futottunk össze, mindketten horgász­tunk. Utánam érkezett, il­ledelmesén köszönt, aztán már csak a szöszmötölését hallottam a szomszédos nád közül. Később, uzsonnázáskor bosszúsan észleltem, a vi­zespalackot nem tettem be a kocsiba. Előbb szomjaz­tam, majd átballagtam a szomszédhoz. — Hallod-e, komám, baj van. Víz nélkül maradtam. Pedálozzál már be a ta­nyára, megfizetem. — Fölösleges — mondta a srác komolykodó hangon. — Van nálam víz, elég lesz kettőnknek is. Jót húztam a műanyag kannából, s felajánlottam egy húszast a „szolgáltatás” fejében. Nem fogadta el. — Szívességért nem jár fizet­ség — mondta új fent csak komolyan. Ezt követően került sor a kölcsönös bemutatkozásra, s így tudtam meg, hogy Si­mon Istvánnak hívják, de már úgy megszokta a Si­mít, mint juhász kutyája a bogáncsot. Mit tesz a pecás, ha nincs Budajenő és Ditró között az utóbbi időben egyre szo­rosabb kapcsolat alakult ki. Ami azért sem volt ne­héz, mert az erdélyi tele­pülésről a már történe­lemmé lett, de nem oly tá­voli időben sokan találtak új otthont a budai község­ben. Látogatásokkal, kul­turális bemutatkozásokkal kezdődött a hivatalos és magánismerkedés. Ami egyre több szállal fűzte egybe az itt és ott élőket. A ditrói diákok Budajenőn nyaralnak — mint idén is —, a hazai tanulók meg Erdélyben. Ez évre is ké­szült útiterv Budajenőn, bár még nem dőlt el, hogy a gyerekek augusztus vé­gén felkeresik-e vagy sem a testvértelepülést. Természetesen, az islto-. kapás? Beszélget. Simi meg- gusztálta az én Daiwa bo­tomat, én kipróbáltam az ő silst árját. — Klassz cuccaid vannak. Apádtól kaptad? — Á, dehogy! Apám nem ad pénzt ilyesmire. Kaptam tőle két nőstény nyulat és To fikarcok S « ■ imi kitanított a tartásukra. Ez tavalyelőtt nyáron volt, amikor az ötödiket végez­tem. Ma már negyven-ötven nyulam van két átadás közt. Az értük kapott pénzből vettem a botokat meg ta­karmányt a hízónak. — Hízót is tartasz? — Muszáj, ha boldogulni akar az ember. Hathetes ko­rában cseréltem egy kan nyűiért. Igaz, olyan kan nincs több a környéken, de a malac sem kutya. Már üti a mázsát. A továbbiakból megtud­tam, a röfögőnek komoly szerepe van, tőle függ Simi további tollasodása. — Az árából veszek két malacot meg kukoricát. Iák is keresték az együtt­működés, a kölcsönös ta­pasztalatszerzés lehetősé­geit, módjait. Az elképze­lések szerint vendégtaná­rok érkeznek majd odaát- ról. A magyarnyelv-, a tör­ténelemoktatás terén amo­lyan továbbképzés, bemu­tató óraadás, módszercsere a közös cél. A budajenői önkormányzat a német- nyelv-oktatásban is segít­séget szerelne nyújtani a ditróiaknaak. A tárgyi felté­telek — szótárak, könyvek — juttatása talán megold­ható lenne. Vannak más elgondolások is. Az, hogy ezekből mi valósulhat meg, előbb-utóbb elválik. A lé­nyeg: a széles körű kap­csolatok ma már élnek, egyre gazdagabbak. J. Sz. I. Ősszel. Akkor olcsóbb a gabona. — Na és, ha azokat is fel­neveled? — Eladom, és megveszem a videót. Simiről talán még annyit: tizenhárom éves, ősszel megy hetedikbe. Egyetlen gyerek egy tehetős család­ban, ahol aligha okozna gondot két pecabot vagy egy video megvásárlása. Az apa mégsem veszi meg, nyilván elvből. Így szoktatja a gye­reket munkára, gondolko­dásra. Hogy honnan tanulta ezt a nevelési módot? Gya­nítom, hogy az apjától, s alighanem Simi is így szok­tatja majd a saját fiait az önállóságra. Nyár van, vakáció. Ilyen­kor szokás a kapukulcsos, unalomtól ténfergő gyere­kekről cikkezni, meg afelől keseregni, hogy már egy tizenéves kamasz nyaralta- tása is tízezer forintnál kez­dődik. A Simi-féle srácokról rit­kán, vagy egyáltalán nem esik szó, pedig léteznek. S a jövő ismeretében mind­jobban hiszek abban, hogy boldogulni, felülkerekedni csak ők fognak. (85 é —) egyelőre igen megoszlanak a vélemények. Németh Istvánék. min­denesetre nem váihak a vita végére. Mint azt az önkormányzatok regionális fórumának nevezett össze­jövetelen«* elmondta, ők több helyi kisvállalkozásba betársulnak, hogy ezáltal is gyarapítsák a város pén­zét. Dr. örményi László, a vendéglátó Dunakeszi pol­gármestere ehhez többek között azt tette hozzá, hogy ezek a vállalkozásnak nevezett lépések olyanok, melyek a jogos köztulajdon birtokában, például a sport­repülőtér gazdasági hasz­nosításával komoly pénz­bevételhez juttatnák váro­sukat. Csak hát ez a tulaj­don még nincs tisztázva, sürgetni kellene. Nem biz­tos, hogy tehetetlenség miatt késik a dolog — vá­laszolta erre Wekler Ferenc. — Sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyesfajta tulajdonokat az állam is hasznosítaná. Támogatá­sokról, költségvetési kérdé­sekről szóló disputa köz­ben a képviselő megje­gyezte: az ország mai gaz­dasági, pénzügyi helyzeté­ben nem nagy a mozgás­tér. Nehéz meghatározni a prioritásokat. Azt, hogy például az önkormányzatok javára melyik költségveté­si tételt csökkentsék. A megbeszélésen, ahol fóti, gödi, nagymarosi, többségükben SZDSZ-es polgármesterek. alpolgár­mesterek, vagy önkor­mányzati képviselők repre­zentálták a testületeket, s ott volt dr. Kiss Róbert, a választókörzet országgyű­lési képviselője, a parla­ment környezetvédelmi bi­zottságának alelnöke, Wek­ler Ferenc elsősorban ál­talános kérdésekről szere­tett volna tájékozódni. Kü­lönös tekintettel arra, hogy szeretnék megvonni a hely- hatósági választások óta eltelt két év mérlegét, ősz­szel elvégezni az önkor­mányzati törvény felülvizs­gálatát, kidolgozni a kor­rekciókra vonatkozó ja­vaslatokat. Mint mondói: az önkormányzatoknak megfelelő segítséget kell adni ahhoz, hogy a civil társadalom meg tudjon erősödni. Nem titkolta, hogy neki, s pártjának vannak bizonyos aggályai, a kormány szerintük ta­pasztalható központosítási törekvései láttán. A résztvevők körében is szóba kerültek bizonyos kritizálható hatásköri át­csoportosítások. Németh István szerint a hatékony­ságot még érvényben levő régi törvények is fékezik. Hantos László gödi pol­gármesternek a hivatali apparátus lehetséges meg­fizetése a gondja, mert kis pénzből nem lehet profi csapatot összeállítani. Ezekkel a témákkal együtt legnagyobb arányban azok a minden fórumon előtérbe kerülő agglomerációs, kör­nyezetvédelmi témák vol­tak a beszélgetés tárgyai, melyek Wekler Ferenc sze­rint testületi rendeleiek­kel megoldhatók. Sok ap­ró, helyi vagy regionális kérdés a vízművek tulaj­donlásával, a csatornaépí­téssel együtt, amit a képvi­selő megértőleg nyugtázott. Hiszen ezek a húrok feszül­nek ma falun és városon egyaránt. K. T. I. Szociális segélyek Nő a rászorulók száma Egyre többen fanyalod­nak arra, hogy mindennapi gondjaik megoldásához a helyi önkormányzatok se­gítségét kérjék. Ez érvé­nyes Pest megye kisebb és nagyobb településeire is. Mindenfelől megerősítették, hogy a szociális segélyt kérvényezők száma idén nagymértékben megnöve­kedett. Zsámbokon 1991 első fél­évében 35 családtól érke­zett kérvény, és az önkor­mányzat 105 ezer forintot különített el erre a célra. Ezzel szemben idén már 43 család részesült 3000—5000 forintos segélyben, a hat hónap alatt 174 ezer 318 forintot fizettek ki. Az igénylők nagy része nyug­díjas és munkanélküli, de akad köztük börtönből sza­badult ember is, aki még nem jutott munkához. Kisorosziban már jobb a helyzet, a szociális segélye­zést nem pénzzel oldották meg, hanem olyan termé­szetbeni segítséget nyújtot­tak a rászorulóknak, ami könnyített mindennapi gondjaikon. A településen inkább a nevelési segélyek iránti igény nőtt meg, a tavalyi helyzethez viszo­nyítva kétszer annyi csa­ládnak nyújtottuk anyagi támogatást. A pátyi önkormányzati hivatalhoz az elmúlt évi 118 kérelemhez képest az idén 173 érkezett, a kifize­tett összeg 443 ezer 736 fo­rint, ami 112 ezerrel több, mint az 1991-es első félévi összeg. Leányfalun a polgármes­teri hivatal tavaly 368 ezer forintot fizetett ki rendsze­res szociális segély címén, amelyben tízen részesültek. Ezek mellett 325-en kaplak rendkívüli segélyt, összesen 6<11 ezer forint értékben. Az év első hat hónapjában 14-re emelkedett azoknak a száma, akiket rendszere­sen támogattak. A végösz- szeg mintegy 280 ezer fo­rintot tett ki. Angol, német, 50 órás, középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamok, augusztus 24—29. között, ideális környezetben, Mátrafüreden, a Hotel Dianában. A tanfolyam díja: 13 900 Ft, tananyaggal, elhelyezéssel, teljes ellátással. Ha augusztus 10-éig befizeti, 1500 Ft kedvezményt kap! Érdeklődni és jelentkezni lehet: a SZTÁV Rt. Rózsadombi Nyelviskolában, cím: Budapest, Bolyai u. 14. 1023, telefon: 135-5397, 135-0991, 135-0592, fax: 115-1606.

Next

/
Oldalképek
Tartalom