Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

FELKERESIK AZ ÁLLÁSNÉLKÜLIEKET Klub munkanélkülieknek (Folytatás az 1 oldalról.) találnak majd maguknak munkát. E hírt meglehetős kétkedéssel fogadtam, hi­szen jó néhányszor jártam már a szigetszentmiklósi gyárban, s a már elbocsá­tott vagy a felmondástól félő dolgozók mind arról panaszkodtak, hogy a szak­májukban nincs sok remé­nyük az elhelyezkedésre. Véleményemet nem cá­folták meg sem a sziget­szentmiklósi, sem a rácke­vei munkaügyi irodán. Ta­pasztalatuk pedig már van, hiszen az Autógyár két nagy elbocsátási hulláma — több mint ezeregyszázan kerültek kapun kívülre — már lezajlott. A ráckevei kirendeltség vezetője, Győri Sándorné elmondta, jelenleg három­ezer munkanélkülit tarta­nak nyilván, a munkálta­tóktól viszont csak száz ál­lásajánlat érkezeit be. Is­mert. hogy a Csepel Autó­gyáron kívül a Pestvidéki Gépgyárban is voltak le­építések, s a kiskunlaeházi Égszövtől és a délegyházi Forgácsoló Vállalattól is küldtek, illetve küldenek el embereket. Arról nem be­szélve, hogy a környéken a tsz-ek átalakulásával párhuzamosan az ipari melléküzemágak is meg­szűntek. A magánvállalko­zásoknak pedig — amelyek még elsősorban családi ala­pon működnek — nincs munkaerő-íelszívó hatásuk, így aztán a szigetszent­miklósi—ráckevei térség­ben azokban sem tudnak azonnal munkát felajánla­ni, akik valóban dolgozni akarnak, s nem segélyből élni. A Csepel Autógyár szak- szervezeti bizottságának titkára, Hanf éld István is csodálkozott- azon, miszerint akadnak, akik úgv vélik, a tőlük elmenő szakembe­rek még a környéken könnyedén el tudnak he­lyezkedni. Budapesten le­hetséges, hogy jobbak a le­hetőségek — tette hozzá Hanfeld István —, de a fő­városi munkahelyek a költ­ségek miatt nem szívesen alkalmaznak vidékieket. Annyi bizonyos — hangsú­lyozta a titkár —, hogy a vállalat vezetése szeretné megmenteni a működőké­pes egységeket, s az olt dolgozókat megtartani, s az. érdekvédemi szervezet is azt a megoldást támogatja, amelyik kevesebb „áldozat­tal” jár, de a döntés termé­szetesen majdan a felszá­moló biztos kezében lesz. A Csepel Autógyár szak- szervezeti irodáján nem rendelkeznek kimutatással arról, hogy a már elbocsá­tottak hány százaléka van még mindig munka nélkül. A vasasszakszervezet te­rületi . képviselője viszont készül arra — igénybe vé­ve a megyei foglalkoztatási központ számítógépes nyil­vántartását —, hogy az autógyári érdekvédelmi szervezettel együtt felke­resse azokat, akik még mindig állás nélkül vannak, s velük megalakítsák a szakszervezeten belül a munkanélküliek alapszer­vezetét. Szeretnének ne­kik segítséget nyújtani, s terveikben szerepel az is, hogy Szigetszenlmiklóson a munkanélküliek számára egy klubot hozzanak létre. H. E. Hároméves garancia Bárhol alkalmazható A csepegtető öntözés el­terjesztése megoldhatja ha­zánkban a mezőgazdaság jelenlegi öntözési gondjait — állítja Marcsinké István, a Polifer Kft. tulajdonosa. Ezt igazolandó egy izraeli és japán fejlesztésű, ám Hongkongban készített be­rendezéssel, amelyből ed­dig mindössze ötöt gyártot­tak. elkezdte a csepegtető öntözéshez szükséges spe­Érvértyben: 1992. július 30. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,84 149,64 Ausztrál dollár 57,07 58,31 Belga frank (HM)) 252,39 257,05 Dán korona 13,42 13,68 Finn márka 18,79 19,19 Francia frank 15.28 15,56 Görög drachma (100) 41,98 42,82 Holland forint 45.73 46,59 Ír font 138,65 141,25 Japán jen (100) 59.96 61,16 Kanadai dollár 64.61 66,01 Kuvaiti dinár 262,07 267,57 Német márka 51.5« 52,54 Norvég korona 13.14 13,38 Olasz líra (1000) 68.35 69,63 Osztrák schilling (100) 738,53 752.13 Portugál escudo (100) 60,93 62,03 Spanyol peseta (100) 81,70 83,22 Svájci frank 57,81 58,89 Svéd korona 14.23 14,49 USA-dollár 76.60 78,16 ECU (Közös Piac) 105,24 107,20 f Rendkívüli vásárlási lehetőségi Ajánlataink: — többféle színes csempe, 340-571 Ft/m2 — padlólap, 15X15 és 20X20 cm-es, 329-455 Ft/m2 (100 m2 feletti vásárlás esetén kedvezményt adunk) — talpas, fehér mosdó, 2100 Ft-tól — sarokkézmosó, 620 Ft-tól — falra szerelhető mosdó, 900 Ft-tól — fehér WC-csésze, 1190 Ft-tól. Ugyanitt cirkógejzírek (pl. C-18-as 37 125 Ft, K-18-as 73 750 Ft), Junkers kombi (114 000 Ft), gázvízmelegítő (pl. V 4,2-es 19 075 Ft), gázkazánok (pl. ETI T 25-ös, 31 863 Ft), gáztűzhelyek (pl. Vesta 3-as, 21 500 Ft), Bosch háztartási gépek. Araink az áfát tartalmazzák! r-» €*áztrails Áruház Budapest XII., Táncsics Mihály u. 43. Tel./fax: 158-3867. ciális csövek készítését. A beruházáshoz a Magyar Nemzeti Bank és a Leumi Bank nyújtott pénzügyi se­gítséget. azaz 100 millió fo­rintos hitelt, 70:30 százalé­kos arányban. A rendszer széles körben alkalmazható; kukorica, cu­korrépa. napraforgó, zöld­ségfélék, gyümölcsfák és dísznövények öntözésére egyaránt kiváló A Quenn Gil technológiával készülő csövek mindössze 4 liter vizet használnak fel fél­óránként és méterenként, a meghibásodási lehetőségük olyan kicsi, hogy a gyártó hároméves garanciát vállal a rendszerre. Az eljárás leg­nagyobb technikai újdon­sága, hogy a csepegtetőt a csőbe építették be. így nem eshet szét. nem károsodhat. A rendszer segítségével vízben oldható műtrágyát és növényvédő szert is ki lehet juttatni a földekre. Mm&ukza lalálhaRssám&k Fillérekből építette újra Héjjas István érdi divat­áru-kiskereskedő a Felső út 10-ben lakik, 75 eszten­deje műveli szakmáját. A kilencedik X-ét taposó vál­lalkozó ma is aktív, egye­dül él kertes házában, amely az övé is meg nem is. Ezen már nem is kese­reg. Amikor másodjára há­zasodott, a felesége fia ne­vére íratták a házat, aki az asszony halála után majd­nem kisemmizte. Most csu­pán a haszonélvezeti jog az övé. Üzlete picinyke helyiség a nagy kertes házban. Kesztyűt, cipőfűzőt, cérnát árusít. A nyugdíja alig hatezer forint, ehhez ha­vonta (merthogy 120 ezer forintig nem adózik) még 7000-8000 forintot tud for­galmazni. Ma is, kilenc- venévesen, mindent maga szerez be. Nagy segítséget jelent a telefon, meg a há­romnegyed évszázados ke­reskedői tapasztalat. Leg­gyakrabban a fővárosból rendel árut. Pang a piac. Amikor 1968-ban Érdre költözött a feleségével, még csak két rövidárust ismert az akkori községben. Most meg ötven embernek van engedélye. A parányi üzlet­ből kilát a piacra. Legutóbb kétszáz sátrat számolt meg a hétvégén. Szomorú, hogy gyakran engedély nélkül is árulhatnak, mert rontják a helybeli kereskedők hite­lét. Édesfia (tudós ember)* gyakran kérdi tőle: miért csinálja a kereskedést? Legalább elbeszélget az emberekkel. Jólesik azt tudni, mi foglalkoztatja a másikat, mindig hallani le­het valami újat. Tavaly is volt tizenkét üzlet — egy központban. Tessék mon­dani, hogyan lehetnek olyan felelőtlenek az üz­letemberek, még az alkal­mazottaikat sem tudják ki­fizetni? Héjjas Istvánnak nem kell helyiségbérletet fizet­ni. a rezsi azért mégis ma­gas. Télen havonta tízezer forintba került a fűtés. Drága a háztartási tüzelő­olaj. Egyre több a kiadás. Amióta csak emlékszik, mindig kuporgatott fillé­rekből építette újra az éle­tét. 1952-ben elvették tőle az önálló ipart, kényszerí­tették arra, hogy fizikai munkásként helyezkedjen el. A barátok segítettek, mert hogy néz az ki: me4- lőzzék a mérlegképes köny­velőt? No, nem ártana a kereskedőknek a könyvelés tudománya. Függetlenül attól, hogy nyugdíjas, neki is számlál- gatnia kell, mennyi adót fi­zet az éves forgalom után. Az utóbbi években átlago­san 100 ezer forintot adott postára, ami félmilliós éves árbevételnek felel meg. Azt nem lehet előre jelezni, az idén mennyi lesz. Beszél­getésünk alatt egyetlen vásárló sem jött be az üz­letbe, aznap reggel nyolc forintot árusított. A piaci helyzet tragiko- mikumát jelzi: éppen gyászszalagot kértek tőle. Ügy becsüli, az utóbbi években a lakosság egyhar- madá munkanélküli lett. hogy csökkent a fizetőké­pes emberek száma. Nem jó visszasírni a múltat, ha viszont mégis össze kellene hasonlítani, mikor ment a legjobban a kereskedőknek, Ezt már csak abból is látja, hát a harmincas években. Aztán a lánc megszakadt. Most újra magára találhat­na a vállalkozó, ha látvá­nyosan is támogatnák őket — mérsékelt adópolitiká­val. Ilonka Mária Tízszer gyorsabb Főként az egyéni vállal­kozók ellenőrzése válhat az eddigieknél pontosabbá és hatékonyabbá — mondta az MTI-nek az APEH illetéke­se annak kapcsán, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal egy új programfej­lesztő eszköz alkalmazásá­ról állapodott meg a Számaik—Data man Kft.­vel. A Focus programozás át­lagosan körülbelül tízszer gyorsabb, mint a hagyomá- nyos, harmadik generációs programnyelvek alkalmazá­sával. Emellett segítségé­vel a különböző számítógé­peken tárolt adatbázisokat egységesen lehet lekérdez­ni, azaz egy-egy ügyintéző valamennyi, az általa szük­ségesnek ítélt adathoz — ha erre egyébként jogosult­sága van — egyszerre fér­het hozzá. KIMERÍTŐ BÉRHARCOK A törvény nem véd A megye iparágaiban be­következett gazdasági szer­kezeti átalakulások miatt számítani lehet a munka- nélküliség további növeke­désére. Az utóbbi másfél­két esztendőben ez a folya­mat elérte a kritikus szin­tet. Tavaly például a Bu­dapest Banknál már majd­nem félezer Pest megyei számlatulajdonos állt sorba, hogy befolyjon a számlájá­ra a tartozás. A fedezet- hiány 6,8 milliárd forint volt. (Az iparban ez a ten­dencia 68 százalékkal ma­gasabb a tavalyelőttinél.) Az adósságokat gyakran elbocsátásokkal, gyárel­adással próbálják rendez­ni. A textiliparban az ér­dekvédelmi munka csorbát szenved. Groszmann Tibor, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének titkára részint örül, amikor a me­gyében befektetni kívánó angol, német és olasz gyár- tulajdonosok őket is megke­resik — tájékozódás végett. Azt már kevésbé díjaz­zák, ha a tisztségviselőket indokolatlanul elbocsátják, így került munkaügyi bí­róság elé a váci Master­piece Kft. elbocsátott szak- szervezeti tisztségviselőjé­nek az ügye. Ügy tűnik, azon túl, hogy az alapvető „szabad-nem szabad” munkaügyi kérdé­seket tisztázzák a külföldi befektetők az érdekvédelmi szervezetekkel, utána mint­ha irritálná őket az „egy nyájba tartozás”, mondván: mi köze az érdekvédelem­nek a profitorientáltsághoz. A megyei textilipar kény­szerpályán mozog. Gyakran olyan lépések megtételére kényszerülnek a cégek, amilyeneket el sem tudtak volna képzelni két eszten­dővel ezelőtt. A Szovjet­unió széthullása számtalan elszámolási gondot okozott. A két esztendeje megkötött szerződéseket ma nincs ki­nek teljesíteni, vagy ha fo­gadják a magyar készter­méket, nem akarják és nem tudjálr ellentételezni a ki­szállított textiliát, konfek­cióárut. Például a Magyar Se­lyemipari Vállalat váci bé­lésgyára termékeinek 25-30 százalékát a volt szovjet piacra szállította. Mivel a hazai felvevőké­pesség kicsi, s ráadásul drágán dolgoztak, így a bu­kás egyértelmű volt. Köny- nyű megoldásnak ígérke­zik, ha elbocsátják a volt alkalmazottakat, akik nem biztos, hogy rövid időn be­lül el tudnak helyezkedni. Az új Munka Törvényköny­ve — a fellebbezésen kívül — gyakorlatilag semmilyen védelmet nem nyújt a munkavállalóknak, ha az érdekvédelmi képviselők előnytelen kollektív szerző­déseket kötnek. A normál­bérek kialakulása gyakran sziszifuszi harc, mire véget ér, addigra mindenkinek el­megy a kedve az újabb tor­túrától. Az alkalmazottak előnytelen pozícióból in­dulnak. Mivel nem tudják meg­követelni az adatszolgálta­tást, így azt sem lehet pon­tosan előrejelezni, mekko­ra lehet az átalakuló me­gyei textilipari társaságok munkaerő-felvevő képes­sége. Az újonnan alakult tár­saságok nem átveszik az anyacégtől a munkaerőt, hanem felveszik — leg­többször az utcáról. A sok rossz hír között jó is akad. Ügy tűnik, rende­ződhet a Buda-Flax Lenfo­nó Vállalat budakalászi al­kalmazottainak sorsa, hi­szen megkapták a felmon­dási időre a jogos járandó­ságukat és a végkielégítést (Az új munkahelyekre még egy kicsit várniuk kell az érintetteknek,) I. M. Magyar-mexikói kereskedelem­fejlesztés A Magyar Külkereskedel­mi Bank és a mexikói Baneomext 5-5 millió dol­láros hitelkeretet biztosít a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok fejlesz­tésére. A megállapodást a mexikói elnök magyaror­szági látogatása idején ír­ták alá. A Magyar Külkereske­delmi Bankban Heffner Tamás főosztályvezető el­mondotta, hogy ez a hitel­keret alapvetően különbö­zik a korábbi, hasonló ex­porttámogató kölcsönöktől. Csak a Magyar Külkeres­kedelmi Bank és a mexikói pénzintézet vesz részt a fo­lyósításban. A hitel úgy működik, hogy a kereske­delmi partnereknek előbb meg kell találniuk egy­mást, s csak azután kezdőd­hetnek meg a tárgyalások a kölcsön folyósításáról. Magyar export esetén a kölcsönt a Magyar Külke­reskedelmi Banktól, a me­xikói partnerbank közbeik­tatásával, a mexikói im­portőr veheti fel. Ellenkező irányú áruszállítás esetén az ügylet pont fordítva bo­nyolódik. ^fá'iiajL 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom