Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) pénz már túl van a 2000 fo­rinton. Panaszkodnak, lehe­tetlen helyzetbe hozták őket, a körülmények elret- tentőek. Az autóért napi 600-at kell kifizetniük, az illemhely használata alkal­manként nyolc forint. A hangosbemondó félóránként üvöltözi, hogy igénybe ve­hetik a zuhanyozót, de azt nem mindenki tudja, hogy 200 forintba kerül, ami bi­zony egy többtagú család­nál elég magas ár. ; — Gazemberek itt mind­annyian — kiabálnak a Kecskemét mellől érkezett Tóthék. — Itt vagyunk két napja, a paprikát odaadnám kilónként egy tízesért, de a kutyának sem kell. Bejön a felvásárló, fitymálkodva el­húzza a száját, és továbbáll, megvárja, míg mindegyikük hullafáradt, aztán olcsón szeretne hozzájutni a porté­kánkhoz. Mi sem lopjuk a pénzt, csak a vetőmag töb­be került, mint amennyit itt ajánlanak. Nem tudom, kik akarnak ilyen hirtelen meg­gazdagodni, de nagyon jól csinálják. Nem fog dolgozni senki, ennyi pénzért nem érdemes kimenni a földre. Valóban elgondolkoztató, milyen költségek terhelik meg az itt majdnem fillé­rekért megvásárolt árut annyira, hogy még most, nyár derekán is nagy árak uralkodnak a zöldséges­standokon. Ha a nagybani piacon nem adnak 10 forin­tot az őszibarackért, miért 60 forint a fővárosban? Ha a paradicsomért sok az öt forint, hogyan lesz belőle öt ven? Sorolhatnánk á vég­telenségig. Az a borzasztó, hogy a körülményeket tapasztalva jövőre még többen fognak búcsút mondani a gazdál­kodó életmódnak, és még drágább lesz a friss gyü­mölcs és zöldség. — Hazamegyek, beöntöm a disznóknak — fogadkoz- nak többen. — Nem foglal­kozom többet ilyesmivel, ez kizsákmányolás. Fürdeni, enni nem lehet, olyanok az árak. Mindenért nagy pén­zeket vesznek ki a zsebünk­ből, tőlünk meg sajnálják a becsületes munkánk árát. Nem igazolódtak azok a vélemények, miszerint a Magyar Rádió gazdálko­dásában súlyos visszaélé­sek fordulnak elő. A ko­rábban nyilvánosságra ho­zott feltételezéseket az Ál­lami Számvevőszék ellen­őrzése során részletesen megvizsgálták a szakértők, az állításokat igazoló do­kumentumok nem kerül­tek elő, kirívó visszaélésre utaló jeleket az ellenőrzés nem talált — jelentette ki Hagelmayer István, az Ál­lami Számvevőszék elnöke azon a sajtótájékoztatón, melyen az Állami Számve­vőszéknek a Magyar Rá­diónál folytatott ellenőr­zéséről számoltak be az ÁSZ vezetői. Hagelmayer István és Csáti György tapasztalatairól Változások várhatók a romániai közéletben Bihari Zsigmond, az ÁSZ igazgatója, a Magyar Rá­dió működése és gazdálko­dása szempontjából igen kedvezőtlennek minősítet­te azt a tényt — melyet az ellenőrzés is megerősí­tett —, hogy a Magyar Rá­dió működését mindeddig nem szabályozza törvényi szintű jogszabály. Elmondták: nincs a Ma­gyar Rádiónak érvényes alapító levele, az intéz­mény nem rendelkezik ér­vényes szervezeti és mű­ködési szabályzattal, mind­ezek kihatnak gazdálko­dására is. A Rádió több mint 2600 munkatársat foglalkoztat, éves kiadási előirányzata meghaladja a 2,2 milliárd forintot. A szervezeten belül a foglal­koztatottak havi átlagke­resete az elmúlt évben igen alacsony volt — 21 ezer fo­rint —, a jövedelmekben jóval nagyobb szerepet játszottak az alapbéreknél a mozgóbérek, illetve a ju­talmak. A versenyképesebb bérhelyzetet — ami a ra­cionálisabb gazdálkodást is eredményezné — a szer­vezet karcsúsítása, a je­lenlegi létszám csökkenté­se nélkül nem lehet elér­ni. (MTI) Devizapiac: Felértékelődik a forint Az alig egy hónapja mű­ködő bankközi devizapia­con jelentős túlkínálat ala­kult ki a külföldi fizetőesz­közökből. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nem vásárolna devizát, úgy a piac a forintot felértékelné. Ezzel kapcsolatban Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI munkatársának el­mondta. hogy a piacon tük­röződnek azok a gazdasági folyamatok, amelyek az or­szágban már jó ideje jel­lemzővé váltak. A kivitel gyorsan növekszik, s ezzel nem tart lépést az import. Hárshegyi Frigyes sze­rint a devizapiac igazolja az MNB által folytatott árfo­lyam-politikát. A Magyar Nemzeti Bank általában kisebb mértékben értékeli le már több éve a forintot, mint ahogy azt a hazai és a nyugat-európai orszá­gokban tapasztalható ár­színvonal-különbség indo­kolná. Ez azt eredményezi, hogy a magyar fizetőeszköz a többszöri devalváció elle­nére értékesebbé válik a dollárhoz, a márkához ké­pest. Ez az árfolyam-politi­ka nagyban fékezi az inflá­ció növekedését. A továb­biakban sem kíván a Ma­gyar Nemzeti Bank változ­tatni árfolyam-politikáján, így elképzelhető, hogy jö­vőre a tervezettnél szintén gyorsabban mérséklődik az infláció. A kormány 1993- ban azzal számol, hogy a fogyasztói árak 17-18 szá­zalékkal haladják meg az ez évit. A bankcsődök nyomán a mostani és a lehetséges jö­vőbeni károsultak érdekei­nek képviseletére alakult Betét- és Folyószámla-tu­lajdonosok Országos Szövet­sége (Befősz) elnöke, Telkes lyezik el őket családoknál. Á csak szerbül tudók a zö­mében szerbek lakta Lóré­ven fognak megszállni. A két hét vendégeskedés alatt nagyon szoros prog­ramjuk lesz a gyermekek­nek. Egy teljes hetet tölte­nek a ráckevei önkormány­zat balatonakali táborában. De elviszik őket budapesti városnézésre, megismer­kednek Ráckevével és kör­nyékével, és szerb—magyar táncházat is szerveznek szá­mukra. A négy település — Rác­keve, Lórév, Kovin, Szé- kelykeve — hosszú távra tervezi az együttműködést, amely, reményük szerint, testvérvárosi kapcsolattá válik. Erre minden esélyük megvan, hiszen Kovin vá­ros hivatalos küldöttsége — az áprilisi magyar láto­gatás viszonzásaképpen — augusztus végén érkezik Ráckevére. II. Cs, József levelet intézett An­fall József miniszterelnök­höz, Szabad Györgyhöz, a« Országgyűlés elnökéhez, il­letve Módi Ferenc tárca nélküli miniszterhez. A levélben Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter rádiónyilatkozatára utalva üdvözölte, hogy a kormány — a biztonságo­sabb és kiszámíthatóbb banktevékenység feltételei­nek biztosítása érdekében — kezdeményezni kívánja a pénzintézetekről és a gazda­sági társaságokról szóló törvények módosítását. Mi­vel a Befész céljai közt el­sőrendű a bankbetétek biz­tonságának fokozása és a bankok iránti bizalom erő­sítése, kérik a miniszterel­nököt: vonják be őket a törvénymódosító munkába. Jelzik azt is, hogy közre­működési szándékukat több ízben kinyilvánították Botos Katalinnak, a Bankfelügye­let elnökének és Mádl Fe­renc miniszternek, konkrét választ azonban eddig nem kaptak a kormányzati szer­vektől. lan ^ (Folytatás az 1. oldalról.) táson vett részt Romániá­ban. Az út tapasztalatait ösz- szegezve Csóti György el­mondta: a választási kam­pány beindulásával érzé­kelhető a közeledés a kor­mányzó Nemzeti Megmen- tési Front Petre Roman ve­zette szárnya és a Demok­ratikus Konvenció erői kö­zött. A demokratikus tö­mörülés nem zárja ki, hogy valamiféle koalíciót hozzon létre a Roman nevével fémjelzett irányzattal. Az eddigi álláspont szerint azonban a demokraták tel­jesen elzárkóznak attól, hogy bármiféle szövetséget hozzanak létre a front Iliescu elnök vezette szár­nyával, illetve a szélsősé­ges. sovén Vatra Roma- neascával. és annak poli­tikai szervezetével. Az Iliescu elnökkel foly­tatott megbeszélésen fel­merült a leváltott székely- földi magyar prefektusok ügye is. Menesztésüket a romániai demokratikus erők is jobbára politikai provokációnak minősítet­ték, kapcsolatba hozva a választási kampánnyal. Az államfő viszont nem tulaj­donított különösebb jelen­tőséget az ügynek, mond­ván, a helyhatósági válasz­tásokon amúgy is magyar önkormányzatok születtek, semmi szükség arra, hogy az állami ellenőrzést meg­testesítő prefektusi posztot is magyarok töltsék be. Kérdésekre válaszolva Csóti György kitért a bu­dapesti román képviselet ügyvivőjének arra a vádjá­ra, miszerint az MDF vá­lasztási megfontolásai miatt késik a magyar—ro­mán alapszerződés. A parlament külügyi bizottságának alelnöke alaptalannak minősítette, és visszautasította a váda­kat. Leszögezte, hogy az ehhez hasonló kérdésekben a magyar törvényhozás pártjai között konszenzus van, és a határokon túl élő magyar kisebbség hely­zetét egyetlen párt sem te­szi választási harc részévé. Összekötő kapocs a nyelv Gyerekek Szerbiából gyermek érkezik Magyar- országra nyaralni a rácke­vei és a lórévi önkormány- zát meghívására. A vendé­geket Jovan Szekulics, Ko­vin város elnöke is elkísé­ri, ő azonban már szom- báton visszautazik Szerbiá­ba. Mint korábban lapunk­ban már beszámoltunk ró­la, Kovin mellett van egy csaknem tiszta magyar fa­lu, Székelykeve. Ez a leg­délibb magyar település .Európában. Miután köz­igazgatásilag Kovinhoz tartozik, természetesen ma­gyar gyermekeket is vár­nak a vendéglátók. Azért, hogy ne legyenek nyelvi nehézségek, kettesével he-. A világban ma számos válsággóc van. Az átlagem­ber azonban békére törek­szik, és barátokat keres a nagyvilágban. Ráckeve és a szerbiai Kovin még a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók meghoza­tala előtt vette fel a kap­csolatot egymással. A szer- bek voltak a kezdeménye­zők, hiszen Ráckevét a tö­rök elől menekülő al-dunai koviniak (keveiek) alapí­tották néhány száz évvel ezelőtt. Tartani lehetett at­tól, hogy a volt Jugoszlávia területén zajló események gátat szabnak a további együttműködésnek. De nem így történt, hi­szen ma 42 szerbiai iskolás A Befész levele Antall Józsefhez SÜRMAVAR A MASON Öt forintból ötven lesz Már a bejárat előtt kínálják a portékát, de a felvásári« még egy ötöst sem ad kilójáért. Harmadik napja aszaló- dik az első osztályú áru az út mellett 1 Sajnálom, hogy elmentek az ■ oroszok, ők legalább min- , denevők voltak, akármit el : lehetett adni nekik. De i most? Ránk rohad minden, ■ egy egész év munkáját látja l itt halálra ítélve. Szomorú látvány. Tenyér- - bői mosakodó férfiak, el­gyötört arcú kisgyerekek é: szomorú asszonyok. Nagj utat tettek meg azért, hogj valami piénzhez jussanak — hiába. Nem megy az üzlet Csak állnak és várnak, ta­lán a holnap több szeren­csét hoz. Papp Antonella Fel kell oldani a kétarcúságot A lakosság betétjeit a kormány szavatolja sét az állam továbbra la szavatolja. A kormány — miként Juhász Judit szóvivő a ka­binetülés további témáit ismertette — 421 millió 701 ezer forint kiegészítő tá­mogatást nyújt az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetbe került önkor­mányzatoknak. Az összeget az ezer alatti állandó lako­sú volt társközségek között osztják szét. Újraszabályozta a kabi­net az egészségügyi gyer­mekotthonok működésének és igénybevételének rend­jét is. Ennek értelmében a fogyatékos gyermekeket gondozó otthonokba két­éves korukban bekerülhet­nek a gyermekek. így na-i gyobb esélyük van arra, hogy speciális módszerek­kel korrigálják testi-szelle­mi sérüléseiket. A jogszabály a térítés díját a családi pótlék ösz- szegéhez igazítja, attól 50 százalékos eltérést enged meg. A kormány egy másik döntésével új kuratóriumot nevezett ki a Pető Alapít­vány élére. Megkezdődhet ugyanakkor a nemzetközt hírű, mozgássérült gyerme­keket fejlesztő intézmény bővítése is, miután a hon­védség térítésmentesen át­adta a kezelésében levő, a jelenlegi Kútvölgyi úti épü­lettel szomszédos, 0,7 hektá­ros területet az alapítvány­nak. Ami pedig külügyeinket illeti: a kabinet úgy hatá­rozott, hogy szerződést köt egyelőre a szomszédos ál­lamokkal, a későbbiekben pedig más európai orszá­gokkal is az illegális ha­tárátlépők kölcsönös visz- szafogadásáról. Az úgyne­vezett „toloncegyezményt" elsőként — már szeptem­ber elején — Romániával írja alá a kormány. Előké­szület alatt áll már a* Ausztriával és Szlovéniával kötendő megállapodás, S megkezdődtek az ez irányú tárgyalások a Cseh és a Szlovák Köztársasággal la. a másik oldalról, amint va­lami szabálytalanság törté­nik — ami szintén a piac- gazdaság velejárója —, kor­mányzati intézkedést sür­getnek. Aminek pedig sem a lehetősége, sem eszköz- rendszere nincs biztosítva. Ezt a kétarcúságot fel kell' oldanunk, a mindebből fa­kadó politikai felelősséget pedig -fel kell vállalnia az Országgyűlésnek — véleke­dett a miniszter. Hozzátet­te: ennek tudatában és szellemében a szeptemberi ülésszakon a kormányzat jó néhány törvénymódosító javaslatot terjeszt a parla­ment elé. Az indítványok érintik majd a gazdasági társaságokról, a számvitel­ről, a pénzintézetekről, a társasági adóról, valamint a csődről szóló törvényeket, sőt a büntető törvény- könyv egyes paragrafusait is. Szabó Iván végezetül is­mételten hangsúlyozta: a bankbotrányok semmikép­pen nem érintik a lakossági betéteket, azok visszafizeté­A három összefonódó bank csődjének oka a me­nedzsment helytelen — részben a felkészületlen­ségre visszavezethető — döntéseiben keresendő. : Másfelől felmerült a gya­nú, hogy esetleg szándékos gondatlan hitelezés is meghúzódik a háttérben, ám erről csak a még folya­matban lévő rendőrségi vizsgálat lezárása után le­het biztosat mondani —- közölte Szabó Iván ipari miniszter a csütörtöki kor­mányülés szünetében tar­tott tájékoztatón, miután a kabinet áttekintette a ban­kokban zajló vizsgálatok eddigi eredményeit. Szabó Iván a bankügy lényeges tanulságát levon­va úgy fogalmazott: az Or­szággyűlés jogos törekvése, hogy valamennyi, gazdasá­gi életet szabályozó jogsza­bályunk illeszkedjék egy liberális piacgazdaság tör­vényeihez. Sajnálatos mó­don azonban, miközben ez az elv lényegében teljesül, és minimálisra szorítja az állam beavatkozási jogát, Számvevőszéki vizsgálat a Rádiónál Nem találkoztak kirívó hibákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom