Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

Jó SZÍVVEL ÉS ÉRTŐ KÉZZEL] Ami jár, az meglegyen szeretik, mert ehhez érte­nek. Amikor kimennek a jószág közé, megszűnik minden: egyek a termé­szettel. Nincsenek oktalan kérdések, csak a késztetés — csinálni kell. — vasvári — Finisben a Primus Bank Házhoz megy a kiszolgálás Az Iposzban ezekben a napokban is jelentkeznek azok a vállalkozók, akik az ismert bankcsődök miatt veszteséget szenvedtek, s így az iparosok szervezete által támogatott hitelkonst­rukcióknál elsőbbséget él­vezhetnek. Az Iposz ve­zetői tárgyalásokat folytat­tak bankszakemberekkel is, akiknek véleménye szerint a csőd nem a közgazdasági környezet, hanem a három bank rossz gazdálkodása miatt következett be. A tanulság az, hogy ezentúl nemcsak a pénzintézetnek kell informálódniuk az ügyfeleikről, hanem a vál­lalkozóknak is arról a bankról, ahová a pénzüket elhelyezik. Várható az is — vélekedett Kassai Ró­bert, az Iposz alelnöke —, hogy a bankok is óvato­sabbak lesznek, s még több fedezetet kérnek a hitel- folyósításoknál. A kisvállalkozóknak vi­szont a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a rájuk nehezedő terhek — adó, társadalombiztosítás — mellett a forráshiánnyal is meg kell küzdeniük, s így nem érdektelen, hogyan és milyen feltételek mellett juthatnak hitelhez. Ehhez nyújthat segítsé­get a Primus Bank is, amelynek a szervezését már tavaly elkezdte az Iposz. s úgy tűnik, a mun­kálatok most már a finis­hez közelednek. A megala­kulást lassította az is, hogy változtattak az eredeti el­képzelésen — a bankcsőd tapasztalatai alapján min­den bizonnyal helyesen — s a pénzintézetet nemcsak magyar vállalkozói tőkével alapítják meg, hanem ab­ba tekintélyes bankok pén­zét és szakmai tapasztala­tát is bevonják. Várhatóan az Iposz már augusztus­ban aláírja a két nagy pénzintézettel, az IFC-vel és az IBA-val a létesítendő holdingalapító okiratát, s utána már az engedélyezé­si eljárás gyorsaságának függvénye lehet, mikór nyithat a Primus. A bank törzsközönségét természetesen az iparosok alkotnák, akiknek az elő­életéről az előzetes hitel- vizsgálat alapján a bank­nak is tudomása lenne. Így a gazdasági élet szereplői­ről is rendelkeznének in­formációkkal, azt azonban ígérik az ügyfeleknek, hogy a folyószámlák védettek lesznek az APEH-től. A szakemberek véleménye szerint a náluk felszámított hitelkamatok 1-1,5 száza­lékkal lennének olcsóbbak más pénzintézeteknél. A neves bankok tőkéje és te­kintélye pedig garancia le­het arra is, olcsóbb külföldi hitelek nagy mennyiségben is rendelkezésre állnak majd. A tervek szerint a bank­nak nemcsak a fővárosban, az Iprxsz-székházban lenne kirendeltsége, hanem negy­ven vidéki településen — Pest megyében is — nyit­nának fiókokat, ahol az iparosok ugyanolyan szol­gáltatásokban részesülné­nek, mint Budapesten, s a bank házhoz menne az ügyfelekhez. II. fi. A karámajtó hangos nyi­korgására nyugtalanul mozdul a birkanyáj. Né­hány állat ijedten fordul a zajok forrása felé, s csak akkor nyugszik meg, ami­kor ráismer a gazdája hangjára. Ez egyenlő a biztonsággal — tovább le­het szenderegni a hűsítő homályban. — Nemsokára jön a fiam — mondja Nagy Gáborné, Juliska —, s hajtja őket a legelőre. Sok a baj velük, de mi már ezt választot­tuk. A férjem is és én is a jószágok között nőttünk fel, nekünk ez az élet. Az apaji Szőrhalom ta­nyának Nagy Gábor hu­szonkét éve a gazdája. Húsz hold földje van, s száz hektárt bérel a Kis­kunsági Nemzeti Parktól. Igazi mintatanya az övé. Nem mintha zsúfolásig lenne a korszerű eszkö­zökkel, hanem mert értő kézzel és jó szívvel bánik nem kap járandóságot, szó nélkül hallgat? A házaspár kifakad. Nemrégiben lebetegedett a ló, kellett volna százezer forint kölcsön. Bementek a bankba, hát akkora her­cehurca kezdődött, hogy beleuntak. Kezesek és fe­dezetek sokaságát kérték, holott egyetlen lovuk — de három van a gazdaság­ban! — többet ér a kért összegnél. Soha addig nem folyamodtak kölcsönért, s valósznű soha többé nem kérnek majd .:. Hát így támogatják a parasztem­bert. Ráadásul biztosítást sem lehet kötni az állat­ra, mert az „veszélyes” üzem. Az bizony. Minden teher szakadjon a gazdál­kodó nyakába. A portán az eszközöket nézegetjük. Öreg darabok, némelyik ötvenéves. Vető­gép, répadaráló — Nagy Gábor nem adná a házi­lag átalakított masinákat Egyszer kert kölcsönt, akkor sem adtak. Pedig ez a ta­nya fedezetet adhatott volna (Vimola Károly felvételei) az állatokkal. Tizennyolc te­hene, kisborjai, lova, csi- kaja, birkája van. Most is elleni fog két tehén — nincs sok idejük hátra. — Tudja, mikor ment jól a bolt? — kérdi emlé­keiben kutatva az ötven­nyolc esztendős férfi —, úgy öt-hat évvel ezelőtt. Akkor havonta hetven- nyolcvanezer forint is ösz- szejött a tejből; idejöttek érte, vitték, s mi tudtuk: holnap is így lesz. Ma sem­mi sem biztos. Jó, ha húsz­ezret kapunk, de nem ám azonnal; hónapok múlva. Aztán rájön a benzinkölt­ség, hiszen mi visszük Bankházára, az átvételi helyre. Nekünk ez lenne a biztos fizetésünk — ha nem kellene meghitelez­nünk az átvevő cégnek. Hát kérdem én, ha valaki egy új traktorért. De ha szeretné is, hogyan? A hi­telekről csak mesélnek, hozzájutni azonban nem­igen lehet. A kezdő fiata­loknak, akik mégiscsak gaz­dálkodni akarnak, fel kell kötni a madzagot. — Tudja, adó és bérlet­pénz mindig, minden rend­szerben volt — konstatál­ja a gazda. — Nem ez el­len ágálunk mi. De ha a piac is elvész, oda a biz­tonságunk. Az embernek legalább azt fizessék, amiért dolgozik. Hajnal­ban kezdődik nekünk a nap, és nincs megállás, ezt úgysem lehet megfizetni. De ami jár — az megle­gyen. Egyezik a szó a házas­pár között, egyformán vé­lekednek mindenről. Arról is, hogy bár nehéz ez az egész, másba akkor sem tudnának kezdeni, Mert ezt A megye is pályázott Segítő pénzek A munkaerő-piaci bizott­ság hét eleji ülésén elvben elfogadta a megyei mun­kaügyi központok pótlóla­gos résztámogatására be­nyújtott pályázatait, a szükséges összegek fedeze­tének biztosításáról azon­ban a következő két hét folyamán szakértői vizsgá­lat dönt. Erre azért van szükség, mert az idén e célra elkü­lönített összeg a 2,3 mil­liárd forintos jogos igények teljes körű kielégítésére nem elég, ugyanakkor nem az idei forrásokból kell az összes támogatást fedezni. A munkaerő-piaci bizottság ez évben a foglalkoztatási alapból 2,9 milliárd forin­tot fordít a megyei foglal­koztatási programok támo­gatására. Az első forduló­ban 1,69 milliárd forintos támogatást már jóváhagy­tak, a mostani második forduló szabad kerete 1,38 milliárd forint. A máso­dik körben beadott pályá­zatok révén a régiók 275 ezer munkavállaló részére biztosítanának elhelyez­kedési lehetőséget. A Pest Megyei Foglal­koztatási Központ két pá­lyázatot nyújtott be, az egyiket munkahelyterem­tő beruházások támogatá­sára, a másikat pedig fog­lalkoztatásbővítésre. A pá­lyázatokra nyújtandó tá­mogatás 292 Pest megyei munkanélküli foglalkozta­tását segíthetné. Mint megtudtuk, erre a célra a megyei foglalkoz­tatási alapból 30 millió fo­rintot fordítanak, a köz­ponti támogatás pedig en­nek megfelelően 70 millió forint lenne. A létesítendő új munkahelyek elsősor­ban megyei vállalkozóknál — varrodában, élelmiszer- iparban, vendéglátásban, kereskedelemben, szociá­lis otthonban — adnának munkát a tartósan állás nélkül maradóknak. H. fi. Érvényben: 1992. július 29. V ALIIT AÁR FO L Y AM OK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 117,30 150,10 Ausztrál dollár 56,66 57,90 Belga frank (100) 251,52 256,18 Dán korona 13,46 13,72 Finn márka 18,88 19,28 Francia frank 15,35 15,63 Görög drachma (100) 42,09 42,93 Holland forint 45,93 46,79 ír font 138,22 140,82 Japán jen (100) 59,73 60,93 Kanadai dollár 64,18 65,58 Kuvaiti dinár 261.01 266,51 Német márka 51,81 52,77 Norvég korona 13,18 13,42 Olasz líra (1000) 68,45 69,73 Osztrák schilling (100) 735,86 749,46 Portugál escudo (100) 61,03 62,13 Spanyol peseta (100) 81,45 82,97 Svájci frank 58.52 59,60 Svéd korona 14,28 14,54 TJSA-dollár 76,29 77,85 ECU (Közös Piac) 105,66 107,62 GYŐZÖTT A HUNOR AZ ÁVÜ ELADTA A MOGÜRTÖT Az Állami Vagyonügy­nökség eladta a Mogürt Rt. állami részvér)" üt. A 2,8 milliárd forint jegyzett tőikével rendelkező Mo- gürtben az ÁVÜ-nek több mint 94,4 százalékos részesedése volt. Ezt vásá­rolta meg a Hunor Kft., amelynek ez az első jelen­tős befektetése. Az adás­vételi szerződés nyomán a tőketulajdonosi struktúra tehát a következő: a Hunor 94,4 százalékban, az önkor­mányzatok és a dolgozók összesen 5,6 százalékban tulajdonosai a főként gép­jármű-kereskedelemmel foglalkozó cégnek. A zárt körű pályázaton 13 befektető cég vett részt, végül is a legnagyobb részarányt megvásárolni kívánó Hunor Kft. lett a győztes. 100 ezer forint a határ Árverés helyett egyezség A kárpótlási törvény mó­dosítása után könnyebbé válik a földtulajdonhoz ju­tás. Vajon azt is jelenti a módosítás, hogy nem lesz szükség már földárverések­re? A Falutévé riporteré­nek kérdésére dr. Lovászi Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára válaszolt. — Az árverés és az egyezségkötés egy nagyon jól szabályozott egységben került megfogalmazásra a törvény megfelelő szakaszá­ban. A törvény úgy szól, hogy az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt köteles megkísérelni az egyezséget. Ha az adott helységben, adott települé­sen megjelent felek, vagy­is az igénylők, akiknek igé­nyét gyorsított eljárás során bírálták el, megegyeznek a földek kijelölése tekinteté­ben, akkor a Kárpótlási Hi­vatal ezt jóváhagyja. Ha a kompromisszum nem jön létre, akkor továbbra is az általános szabályok az irányadók, vagyis a földek licitálással kerülnek az igénylők tulajdonába. — Milyen szankciókat tartalmaz ez a törvény? — Semmilyet, legalábbis a szó köznapi értelmében. Tehát büntetést nem. tar­talmaz. A kisebbség érde­két azonban mindenképpen védeni kell. Tehát azok, akik ma komolyan gondol­ják, hogy földtulajdont sze­retnének kapni kárpótlási igényük érvényesítése foly­tán, azok — s ez az előbb elmondottakból ki is tűnik — egyfajta elsőbbséget él­veznek. Egy ésszerű érték­határt húzott a törvény. Ez a százezer forintos — nem aranykoronás, forintos! — limit, annak megfelelően, hogy ez a határ, ameddig a földvásárlási szándék ko­molynak tekinthető. Szank­ció változatlanul nincs, de az benne van a törvény­ben, hogyha valaki ezt a soronkívüliséget igénybe veszi, és utóbb úgy dönt, hogy nem kíván érte ter­mőföldet vásárolni, ezt te­hesse meg anyagi hátrány nélkül. De ha ő élvezett már egy előnyt: azt, hogy előresorolták, akkor ezt később már maradéktala­nul nem élvezheti. A kár­pótlási igényét 1993. augusz­tus 15-ig nem érvényesít­heti, utána viszont, termé­szetesen igen. (MTI) 5rein 'Vf Z?* Jf t K-sHmtZD A lovakat nem adná semmiért. Nagy Gábor gazdának mindig hűséges társai voltak — a legnagyobb munkában is

Next

/
Oldalképek
Tartalom