Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
FÉLÁLLÁSBAN AZ „EGÉSZER T" A Kárpát-medence dalaival „őszi harmat, hideg eső, ősszel érik meg a szőlő” ... — csendült fel a televízió 1981-es Röpülj páva nép- dalversenyén. A losonci születésű Szvorák Katalin énekelt, akivel aztán gyakran találkozhattunk különböző népzenei műsorokban. Lemezei is megjelentek, 1986-ban Dalvándorlás; 1989-ben Iglice. szívem; 1991-ben Jelenti magát Jézus címmel. A Honvéd Művészegyüttes szólóénekese. Azonban ... Mikor felkerestem pilis-" szentlászlói otthonában, az első, amit megtudtam tőle,, hogy augusztus 1-jétől marosak félállást tölthet be a Honvéd Művészegyüttesben. ÉNEKESNŐ BEKECSBEN — Vezetőink szerint nem tudnak foglalkoztatni. Szerencsére sok az egyéb munkám. Márciusban hoztam létre egy új együttest, a Bekecs együttest. Tagjai: a Hegedős együttes volt prímása, Vavrinecz András, a klarinétosunk Csávás Attila, bőgős és orgonán is játszik Nagy András, a kassai Csámborgó együttesből“ került hozzánk Kanóc Csaba. Most ezzel az új zenekar-' ral próbálunk mindenfélét kitalálni. A Kárpát-meden- rében élő népek zenéjét «karjuk játszani. Már a Dalvándorlás című lemezemmel is azt igyekeztem bemutatni, hogy mennyire minden összeköti a különböző itteni népeket, hogy mennyire értelmetlen, ha ellenségesen éreznek egymás iránt. Szeretnék egy olyan lemezt készíteni, mely ä Monarchia idejére nyúlik vissza, az akkori területek zenéjét fogja csokorba. Hogy ez megvalósulhasson, pénzkérdés, azon múlik, tudunk-e anyagi támogatást nyerni hozzá. — Közönség előtt hol lépnek fel az új együttessel? — Magyarországi turnénk Győr környékén volt eddig. De inkább nyílik lehetőségünk külföldi, mint itthoni fellépésekre. Pedig hiszem, hogy itthon is lenne igény a népzenére, csak már mindentől elment az emberek kedve az. anyagi gondjaik miatt. Ha hívnak is, ismerve a gondokat, alig merünk fellépti díjat kérni, s már-már többet költünk az utazásra, mint amennyi a bevételünk. A kazettát, amelyen bemutatkozunk, saját erőnkből adtuk ki. Si- ralmatos, hogy kultúrára nincs pénz. Ahol tén yleg NEM FIZETNEK Vannak helyek, ahová mindennek ellenére el kell jutnunk. Erdélybe, ahol nagyon éhesek a magyar szóra, és ahol aztán tényleg nem tudnak fizetni. Merész álmom, hogy a Kárpát- aljára is elmenjünk. Amelynek könnyebben ele* fp' ~x .MARA LUKADÓ ALATT EL ALSZUNK1 A kultúra csatornái körül Szvorák Katalin és a Bekecs együttes (Koncz Zsuzsa felvétele) get tehetünk, az az amerikai meghívásunk, mint énekes, majd ottani magyaroknak adok műsort, de a zenekarral főleg amerikaiaknak játszunk. — Hogyan fogadják külföldön a magyar népzenét? — A Bekecs együttes zenéje egzotikus számukra, óriási hatást tesz a virtuozitása, az ütőgardon hangja. A nyugatiak általában megérzik, hogy ez a zene valami szenvedéssel, szenvedéllyel teli világ terméke. Mikor januárban Párizsban énekeltem francia közönség előtt, a Szép fehér pakulár balladája után vastaps tört ki. MAKOVECZ TEMPLOMÁBAN Nagyon jó volt énekelni Sevillában, Malcovecz Imre világkiállításra készült templomában, ahogy a körülöttünk keletkezett csendben egy szál furulyával kísért Juhász Zoltán. Csodálatos volt, akkor annyira boldog voltam, hogy magyar vagyok. De nem mindenféle zenénk és nem mindenütt hat teljesen újnak. Mikor németországi templomokban, istentiszteletek részeként énekeltem a Jelenti magát Jézus című lemezemen is szereplő, egyházi zenéhez közel álló népdalokat. felismerték, hogy ez a dallamvilág részben náluk is megtalálható. A német gyerekek fogékonyak a gyerekdalainkra, tavaly nagyon sok koncertet adtam nekik az Iglice. szívem lemezem anyagából. Oslo, Anglia, Hollandia . .. Augusztus végén újra Sevillába készül Szvorák Katalin, a magyar napokra. Aztán Amerika... De ahogy most itt Ha azt halljuk, „kultúra", szinte kizárólag színházra, koncertekre, képzőművészeti tárlatra vagy mozira asz- szociálunk. Az értelmező szótár ennél jóval tágabbra bővíti a választékot: „az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége.” Egy falu népdal- köre, hagyományőrző egyesülete vagy tánccsoportja éppúgy kulturális értékeket hordoz, mint egy városi, hivatásos színtársulat. Maradjunk azonban ezúttal a köznapi értelmezésnél. — lit nincs kulturális élet! — kesereg egy fiatalember Dél-Pest megye valamelyik eldugott kis falujában. — Nem jönnek ide se színészek, se zenekarok, nincs egy normális színpad, ahol felléphetnének! (A helyi, jól működő ci- terazehekar számára nem kultúra!) IDEÁLIS SZÍNPAD Másutt a viszontagságos késő esti közlekedésre panaszkodnak: ott kell hagyniuk a budapesti színházi előadás utolsó felvonását, a koncert végét, hogy elérjék az utolsó távolsági autóbuszt. A vonatok még a buszoknál is korábban térnek nyugovóra! Pedig a közlekedési szakemberek hiedelmével ellentétben nem csak azok szeretnek színházba, koncertre járni, akiknek autójuk van. Néhány faluban, mint például Ócsán, úgy próbálták megoldani ezt a problémát, hogy alkalmanként „színházi” buszokat indítanak. Itt-ott próbálkoznak az előadások meghívásával, csakhogy a legtöbb művelődési ház — ahol egyáltalán van — nem akalmas ilyesmire. Hiányzik a megfelelő akusztika, világítás, Részlet a kiállításból Raoul Wallenberg születésének 80. évfordulóján, augusztus 4-én emlékkiállítás nyílik Budapesten. A Legújabbkori Történeti Múzeum tisztelgő tárlata kiemelten foglalkozik az ifjú diplomata Magyarországon eltöltött hónapjaival, munkájával. Diafelvételek mutatják be a nyilas uralom rettegett óráit, a másik póluson pedig eredeti iratok illusztrálják „a svéd” — ahogyan nevezték — által szervezett követség! humanitárius osztály működését, ahol menleveleket, útleveleket szereztek az üldözötteknek, bejuttatták őket az úgynevezett védett házakba. Dokumentumok foglalkoznak a svéd követség titkárának 1945 januárjában történt- titokzatos eltűnésével. Láthatók Wallenberg anyjának és Einsten- nek Sztálinhoz, a diplomata kiszabadítása érdekében irt levelei, amelyet szabadon bocsátása érdekében szerveztek. A kiállításon olyan családi fényképek is megtekinthetők, melyeket féltestvére bocsátott a közgyűjtemény rendelkezésére a bemutató idejére. s a műszakiak tudnák még bővíteni a listát. Még egy olyan, nyári fesztiváljairól híres város, mint Szentendre sem rendelkezik ideális nagyságú színpaddal! Ha nem élnénk annyira a méretek igézetében, találnánk a körülményekhez illő kamara- vagy „szoba- szinház”-előadást, szervezni lehetne egy-egy közönségtalálkozót is. Pogány Judit és Koltai Róbert például nem bánta különösebben, hogy „csak” harminc- egynéhányan voltak rájuk kíváncsiak Pilisszántón, sokkal közvetlenebb légkörben tudtak beszélgetni. Mégis vigasztalniuk kellett az elkeseredett szervezőt. Aki nem járja a vidéket, arra tippelhet, hogy a viszontagságos színházlátogatásokat helyettesítheti egy jó mozielőadás, de a mozikat már rég bezárták, jobbik esetben diszkóvá alakították. Sajnos még egyikről sem hallottam, hogy olyan színvonalat képviselne. mely az értő közönséget messze földről odavonzza, ellenkezőleg: a legtöbb kocsmává züllik. ISMERETLEN FOGALOM — Én ugyan nem járok arra a lepra helyre — így összegzi lesújtó véleményét a (történetesen moziból átalakított) helyi diszkóról egy nyurga gyerek, a tavairól híres faluban. — Hová jársz szórakozni, zenét hallgatni? — faggatom. — Be, Pestre! Közelebb nincs egyetlen jó hely sem! — Könyveket hol veszel? — mert úgy tudom, könyvesbolt sincs. — Hát azt i.s Pesten. A könyvesbolt az éjszakai közlekedéshez hasonlóan „rázós téma”. Ismerek olyan falut, ahol van öt kocsma, de még egyetlen krimit áruló ponyvás könyvárus sem tévedt oda. Beszélik, Qcsa határában van egy raktár, ahol fillérekért árulják a jobbnál jobb könyveket, ám nem sikerült a nyomára bukkanni. Újhartyánban a plébánián lehet könyveket venni. Alsónémediben a fitotéká- ban, Inárcson az ajándékboltban. Sorolhatnék a legváltozatosabb helyszíneket mint butik, élelmiszerbolt, diszkontraktár, de könyvesbolt „mint olyan” egy kétezernél kisebb lélekszámú községben jóformán ismeretlen fogalom. Akik lexikonra, szótárakra, vagy komolyabb irodalmi munkákra vágynak, el kell hogy utazzanak a legközelebbi városba, vagy postán rendelik meg, ami a mai költségek mellett jócskán megnöveli az egyébként is drága könyvek árát. KITŰNŐEN FŐZNEK Fiatalon az ember még csak-csak tanul valamit, szakkörökbe iratkozik, mozgékonyabb; később már csak a megszállottság, vagy a sznobság hajtja ki a kuckójából, de mi marad annak, akinek se ideje, se pénze, sem pozitív, sem negatív késztetése nincs, hogy átlépje faluja határát kultúrát keresni? Egy olyan faluét, ahol az ott lakók még nem fedezték fel saját értékeiket? Marad a jó öreg tévé. Már annak, aki bírja éberséggel. Mert sokan mondják: „Jaj, ará- nyoskám. nincs nekünk időnk arra! Egész nap a munkahelyen, itt meg a kert: már ?> Híradó alatt elalszunk!” És mintha kicsit szégyenkeznének. De ők azok. akik gyönyörűen hímeznek. csodásán faragnak, kitűnően főznek, a távolsági busz ablakából el- gvönvörködnek a felhők játékában, a pipacsok pompás teleoeiben, az aranyló búzaföldekben. Az igazi kultúra nedig valahol itt kezdődik! Paclincr Edit Nyelvi elszigeteltségünk ellenszere tíj érettségi tantárgy?, Várhatóan 5—6 év múlva az eddigi érettségi tárgyakon kívül egy idegen nyelvből is kötelező lesz a matúra — közölte Ginter Károly, az idegen nyelvek oktatásának fejlesztésével foglalkozó koordinációs iroda vezetője. Hangsúlyozta: az oktatásügy kiemelt helyet kíván biztosítani az idegen nyelvek tanításának. A nyelvi elszigeteltség nagyon is a nemzetközi kapcsolatok megteremtésének egyik legfőbb akadálya. A kutatók számára felajánlott külföldi ösztöndíj-lehetőségek egy része nyelv- ismeret hiányában kihasználatlan maradt. Eme áldatlan állapotnak a megszüntetéséért nagy szerep hárulhat az egyes oktatási intézményekre — külföldi partnerkapcsolatok létesítésével. Hosszabb távon a eél az, hogy a külföldi tanárok elsősorban a magyar felsőoktatásban tevékenykedjenek, az általuk képzett pedagógusok pedig visszaáramoljanak a közoktatásba. örvendetes — és erről már ifj. Fasang Árpád, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára szólott —, hogy hamarosan bejegyzi a bíróság a francia nyelvoktatás szolgálatára létrehozott Magyar—Francia Ifjúsági Alapítványt. Ennek támogatásával már idén szeptembertől olyan nyelvtanárok érkeznek hozzánk Franciaországból, akik elsősorban különböző pedagógiai főiskolákon tanítanak majd. A minisztérium tervei szerint a későbbiekben hasonló céllal olasz, spanyol ifjúsági alapítványokat is iétrehoznak. ülünk Pilisszentlászlón egy kicsi ház előtt; füves udvaron, vissza-visszatér ahhoz, hogy augusztustól már csak félállása lesz. Anyagilag is nagyon megérzik ezt majd, mondja. Kényszerű magyar sors? Világjáró énekesnő állás- és megélhetési gondokkol. Nádudvari Anna Tisztelgő tárlat Wallenberg emlékének
