Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
A polgármester bizakodik Visegrád jövője Visegrád nem nagy község, mégis mindenki ismeri. Tudnak róla, szeretik és kíváncsiak arra, hogyan fejlődik. Hadházy Sándor polgármester bizakodóan tekint a jövőbe, hiszen az 1996-os világkiállítás szervezői a településsel számolnak az idegenforgalom tervezésénél. — Igaz, mindenki ismer bennünket, mert kiránduló- hely vagyunk. Szeretném, ha üdülőhellyé válna Visegrád, mert így idegen- forgalmi bevételekre tehetnénk szert, ami a település fejlesztéséhez nyújtana fedezetet. Ebben az esetben nem volnánk ráutalva a céltámogatásokra sem. Sürget bennünket az idő, mert a céltámogatási igényeket augusztus 19-ig kell a meÖnkormányzati megbízásból Monográfia Inárcsról Inárcs a dabasi körzet egyik legrégibb települése. Ilyen minőségében csak Al- sónémedi és Öcsa előzi meg. E tény ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy múltja mozgalmas, történelme • nem szűkölködik eseményekben. Ennek tisztázása, pontosabban a valós történelem feltárása és tudatosítása céljából az ön- kormányzat megbízásából most készül egy átfogó tanulmánykötet, mely tíz év kutatásainak végére tesz pontot. Mint azt a szerzők ígérik: igen gazdag történelmi múltról lebbentik fel a fátylat. A monográfia első részében a falu geológiai, ter- mészétfödrajzi és természetvédelmi értékekről ad számot. A második rész a bronzkori népektől a honfoglalásig terjedő időszakot, valamint a középkort öleli fel. Ezt követi a 17—18. századi história, majd az az 1945-ig tartó intervallum, amikor Inárcs külterületi lakott helyként Ka- kucs stagnáló, majd hirtelen benépesülő pusztája .volt. A befejező részben olvashatnak majd az érdeklődők a háború utáni, önálló községé szervezett Inárcs történetének különböző korszakairól. Alighanem ezt a fejezetet a legnehezebb tárgyilagosan, politika: elfogultság nélkül megírni, például ’56 eseményeit a községben. A nagyszabású monográfiái munka Czagányi László ismert helytörténész nevéhez fűződik, mint annyi más hasonló írás megalkotása és szerkesztése a körzetben. (A térség 14 településének eddig elkészült monográfiáját többségükben Czagányi László írta meg.) A szerzőt Kulcsár Gabriella, az ELTE régészhallgatója segíti. (—gyé—) 4 ÄK» t/P' jr gyei TAKISZ-hoz eljuttatni, amihez pedig közgyűlési vagy képviselő-testületi határozat szükséges. Ilyen rövid idő alatt nem mindenki képes erre, hiszen a beruházások indítása bizonyos mértékű, szintű előkészítést igényel. — Honnan várnak segítséget? — Sajnálatos, de a területen, Visegrádon ma nem rendezettek a tulajdonviszonyok. Ma nem tudja sem az önkormányzat, sem az illetékes állami vállalat, hogy milyen tulajdonra számíthat. Például a vízlépcső elvett tőlünk 80 hektár területet. Ez óriási. Ha belegondol, hogy a világkiállításra előirányzott terület 60 hektár, akkor mekkora veszteség nekünk a vízlépcső által elfoglalt rész. Ráadásul pont az a terület, amelyen aránylag kevesebb a műemlék, tehát fejleszthető volna. El kívánjuk érni, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által értékesített ingatlanokból az önkormányzat részesüljön valamilyen formában. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés két bizottsága is pozitívan foglalt állást. Az egyik az Országgyűlés önkormányzati, köz- igazgatási. belbiztonsági és rendőrségi bizottsága, amelyik támogatta azt a javaslatot, hogy az értékesítés után befolyó összeg megosztása 50-50 százalékban történjen. Ez az elképzelés tárgyalási alapnak elfogadható volt, de ez év márciusában a korábbi igazgató, Pencz András elkerült a KVSZ-ből, és a Pénzügyminisztériumból Németh Tibort bízták meg a szervezet vezetésével. Ezáltal a folyamat egészen más irányt vett, és jelen pillanatban patthelyzet alakult ki. — Most akkor egyelőre csak várnak? A rehabilitációs munkák tervezése megkezdődött, ennek a koordinátora a Dunai Rehabilitációs Iroda. A helyreállítási igények már megfogalmazódtak. Ez az iroda foglalkozik azzal, hogy a munkálatok költségeit kidolgozza, és egy kormányelőterjesztést készítsen. A munkának augusztus végéig el kell készülnie, mert az 1993-as költségvetési tárgyalásokat októberben lezárják. Az úgynevezett szükség-helyreállítási program Visegrád—Nagymaros térségének 2,5 kilométeres Duna-szakaszát rendezné. Előzetes számításokat végeztek, és a végeredmény, hogy mintegy 5 milliárd forintra van szükség. A munkálatok befejezési határideje 1995. Tehát, ha azzal számolunk, hogy a munkálatok időben kezdődnek el, akkor ezt az egészet két és fél év alatt lehet megváló sítani. Ez lényegében helyreállítási és földmunka. Nagyon kevés a parkosítás és infrastrukturális munkát szinté egyáltalán nem tartalmaz. Ilyen jellegű csak a két part közötti közműalagút megépítése és az ehhez kapcsolódó vízbázis fejlesztése. — ön hogy látta a sevillai tapasztalatcsere után, mennyire kell az idegenforgalomra összpontosítani? — Azt kell mondanom, hogy teljes mértékben a vállalkozókra volt bízva hogy mit hogyan csinálnak. Nekünk úgy kell gondolkodnunk, hogy amibe belekezdünk, azt ne zavarják meg a két év múlva esedékes választások eredményei, hogy ne politikai és pártérdekek irányítsák munkánkat. Papp AntonelLa BARÁTSÁGOSABB FALUT SZERETNÉNEK Tökülön főiskolát alapítanak A tököli önkormányzat nem választási ciklusok szerint gondolkodik. Hosszú távon szeretne a község jövőjéről gondoskodni. Ezt példázza, hogy négy évre szóló településfejlesztési tervet dolgoztak ki a testület tagjai, amelyet vitaanyagként eljuttattak a helyi társadalmi szervezetekhez, intézményekhez és politikai pártokhoz. A község vezetői azt szeretnék, hogy 1996-ra Tökölnek új arca legyen. Űj utcaképekkel, tetőtér-beépítésekkel, felújított házakkal, sok zöld területtel. A korábbi sablonos építkezés negatívumait ellensúlyozva színesebb környezetet kívánnak teremteni a lakosság számára. A településfejlesztésben az elképzelések szerint a térségi szemléletnek kell érvényesülnie. Figyelembe véve a falu érdekeit. Régen a fejlődés egyetlen mutatója a várossá nyilvánítás volt, de mára szükségessé vált ennek az elképzelésnek a felülvizsgálata. Nem a lélekszám növekedésére kell törekedni a • tököliek szerint, hanem arra, hogy optimális körülmények teremtődjenek az itt élő emberek számára. A településfejlesztési terv a gazdaság, a környezetvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátás, a közbiztonság, az oktatás, a művelődés, a sport területeit fogja át, és külön kitér a nemzetiségekkel kapcsolatos elképzelésekre. A gazdasági, társadalmi szerkezetváltás következtében Tökölön is egyre szélesedik a helyi vállalkozói réteg. Az önkormányzat kedvező környezetet szeretne teremteni a vállalkozásoknak. Mindemellett létre kell hozni a folyamatos gazdasági fejlődés és a közösségi lét feltételeit. Az életminőség javítása, a lokálpatriotizmus erősítése hozzájárulhat a pozitív falukép kialakításához. Mint ahogy Hoffman Pál polgármester elmondta: olyan szemléletváltást szeretnének, hogy az emberek megértsék, rájuk tartozik, mi lesz a területekkel, az épületekkel, az utakkal. A korábbi állami területpolitika Tökölön is visszaszorította a helyi érdekeket. A jövő feladatai közé tartozik a térségi és a helyi fejlesztésekben a társadalmi egyetértés kialakítása. Az infrastruktúra kiépítése például nagymértékben hozzájárulhat az idegenforgalom fellendítéséhez. Fel kell mérnie a falunak az ebben rejlő lehetőségeket. A tervezet nagy hangsúlyt fektet a környezet tisztaságára és hatékony propagandát sürget az új, környezetbarát technológiák bevezetésére és a természeti értékek védelmére. Az önkormányzatnak 'az az álláspontja, hogy a hivatal van a lakosságért és nem fordítva. Ám el kell érni a törvények, rendeletek, betartását. Szükségessé vált, hogy a döntések előkészítésében vegyen részt a lakosság. A nyilvánosság elvére építve hitelesebb legyen a tájékoztatás. A szociális ellátásról szólva a tervezet megemlíti, hogy együtt kell működni a helyi karitatív szervezetekkel. Az intézménycentrikusság helyett arra kellene összpontosítani, hogy a rászorultakat minél emberibb körülmények között láthassák el. Figyelemre méltó, hogy a feladatok sokirányú meghatározása mellett a tököliek célul tűzték ki középiskola vagy főiskola létrehozását a községben. Az önkormányzat szeretné elősegíteni a társadalmi kapcsolatok erősödését. Kiemelt hangsúlyt kap a tervezetben a falu művészeti életének támogatása és a nemzetiségi önszerveződésekkel való együttműködés. H. Cs. Áz összeférhetetlenség jogi szabályozására azért van szükség, hogy ezzel is elejét lehessen venni a nem- kívánatos összefonódásoknak, biztosítani lehessen a közélet tisztaságát, megakadályozva a korrupció, a protekcionizmus kialakulását. Érdemes felidézni, hogyan szabályozta a korábbi tanácstörvény az összeférhetetlenséget : „Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstaggal.” A szándék nemes volta aligha vonható kétségbe, az „enyhén laza” fogalmazás azonban tág teret nyújt az értelmezésnek és az alkalmazásnak. Hogy mi a „nép érdeke”, az szubjektív megítélés kérdése is lehet, s aki nemkívánatos egy adott tisztségben, arra könnyen kimondható, hogy nem a nép érdekében járt el. Részletes tilalom Az önkormányzati törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények, jogszabályok igyekeznek pontosan körülírni, mit kell ösz- szeférhetetlenségnek tekinteni. (Megjegyezzük, hogy a korábbi évtizedekben talán az orvosok összeférhetetlenségének szabályozása volt a legpontosabb.) Az önkormányzati érdeket és elvet védik azok a szabályok, amelyek megakadályozzák az önkormányzati és az állami közfunkciók összemosódását. A törvény abszolút összeférhetetlenséget állapít meg valamennyi államhatalmi, államhatalmi ágat reprezentáló közfunkcióval kapcsolatban. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény részletesen felsorolja, mit tekint összeférhetetlennek. így a polgármester nem lehet köztársasági elnök, a kormány tagja, államtitkár, az Alkotmánybíróság tagja, állampolgári vagy az etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese, számvevője, az Állami Vagyonügynökség igazgatója vagy más alkalmazottja, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, köztársasági megbízott, más településen polgármester vagy testületi tag, a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, vagy országgyűlési képviselő. A gazdaságipénzügyi függőség megakadályozását szolgálja az a rendelkezés, hogy a polgármester nem lehet felügyelőbizottság, igazgatótanács tagja, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, nem lehet tagja vagy részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetőleg az önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként vagy részvényesként vesz részt. Ezek a gazdasági jellegű összeférhetetlenségi okok csak a főállású polgármesterre vonatkoznak. Erre azért is érdemes külön utalni, mert néhány esetben előfordult, hogy társadalmi megbízatású polgármestert — jogi alap nélkül — összeférhetetlenségi vádak értek. A törvény azt is kimondja, hogy a polgármester pártban tisztséget nem viselhet. Ez a társadalmi megbízatású polgármesterre is vonatkozik. Természetesen a polgármester bármely pártnak tagja lehet, de akkor cselekszik helyesen, ha a pártállását nem „érezteti” sem a testületi üléseken, sem napi munkája során. Kötelezettsége a polgár- mesternek az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy a felmerülésétől számított 30 napon belül megszüntetni. Ha ez nem történik meg, a képviselő-testület határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalával a polgármesteri megbízatás és a munka- viszony megszűnik. Egyéb oltalmak Nem tekinthető összeférhetetlennek, ha a polgár- mester tudományos, oktatói, művészeti vagy egyéb jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet folytat. Ezúttal csak a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról szóltunk, a továbbiakra később visz- szatérünlc. Dr. Klemcnt Tamás Beruházások Tárnokon Kezdődnek a munkálatok Tárnokon az egyik legnagyobb gond a szennyvíz elvezetésének megoldatlansága, A mai kornak, követelményeknek megfelelő, zárt rendszerű szennyvíz- gyűjtők kialakítása nagy összegeket igénylő beruházás. Ezt az önkormányzat maga nem tudná fedezni, élt hát a szokásos gyakorlattal. Céltámogatási kérelmet nyújtott be a község képviselő-testülete. Igaz, saját erőből is elkülönítettek pénzt a munkálatokra, de ez a kiadások csupán egy részére elegendő. A közelmúltban elnyerték a támogatást. Ami annyit jelent, hogy még az idén szeretnék elkezdeni a rendszer kiépítését, elsőként a legkritikusabb területen — tudtuk meg Rozbora Andor polgármestertől. A lakossági hozzájárulás — tíz esztendőre szólóan — negyvenezer forint lesz. Ez évente négyezer forint kiadást jelent a helyieknek, igaz, az összegből visszaigényelhetik a tizenötszázalékos közműfejlesztési hozzájárulást. A képviselők döntöttek úgy, hogy ennél több terhet nem róhatnak a lakókra. A kiviteli tervek elkészültek, elképzelhető, — ha a szervezés jól halad — októberben megkezdhetik az építkezést. A főgyűjtőket mindenképpen ez évben akarják lefektetni, a lakossági hálózati részt jövőre készítenék el. Persze, ez az időjárástól is függ, attól, mikor kezdhetik el a munkálatokat januárban vagy februárban. Az Érddel közösen létesült szennyvíztisztító próbaüzemelése néhány napja kezdődött el. Hatszáz köbmétert fogadnak itt Tárnokról. Erre is kaptak céltámogatást, hiszen a községnek fedeznie kellett a rá jutó kiadásokat. A szennyvíztisztító kialakításához nem vettek igénybe lakossági segítségét. Gázvezeték is épül a községben. Már csak a körzeti bányafelügyelőség engedélye szükséges, miután elkezdődhetnek ezek a munkálatok is. Év végi határidővel vállalta a kivitelezést a Gázszer Bt., mely pályázat útján nyerte el a megbízatást. J. Sz. I. Önkormányzati akadémia Összeférhetetlenség A közélet tisztasága
