Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

Volt hely a tetőn Alig néhány éve. hogy a közgazdasági szakközépiskola új szárnnyal bővült. A nagy érdeklődés tovább' terjeszkedést sürgetett: újabb három tanteremmel növekszik az új intézmény. Az új oktatótermek kialakítására emeletráépítéssel nyílt lehetőség. A bővítés az önkormányzat támogatásával valósulhat meg (Apáti-Tóth Sándor felvétele) CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1992. JÜLIUS 28., KEDD Albertirsán tele a strand Sokan élvezik a nyár örömeit Kínai rejtélyek Gyógyító csodagolyók A konzultáció nem kerülhető el A 60-as évek végén hal­lottam, hogy a szovjet olimpikon tornászok rend­szeresen kis labdákat gyúr­nak kezükkel, ha utaznak a metrón, buszoznak, vagy éppen álldogálnak az utcán. Elsőre csak arra gondolha­tott a laikus ember, hogy erősíteni akarták az edzők a sportolók ujjait és csuk­lóját. Ennek cáfolatát kaptam a napokban a Rákóczi úti új gyógynövény üzletben, ahol csikunggolyókat pil­lantottam meg, s e kínai eredetű golyók csodára ké­pesek. Mint megtudtam, nagy múltra tekint vissza e segédeszköz, melynek át­mérője 40—55 mm között változik, többnyire krómo­zott acélgolyókról van szó, de akadnak egész díszes gravírozásúak is. Hangha­tás és fizikai inger révén fejtheti ki hatását a gyógy- golyó. Különben a XIII. század óta ismerik eme gyógyító szerepét, ugyanis a •gang és yin harmóniáját fo­kozza, így az életerő — a esi — nagyobb lesz. Való igaz, hogy divatba jött a kínai kultúra, az ot­tani egzotikus eljárások sokszor kellő ismeret és gyakorlat nélkül is terjed­hetnek. De a gyógyító go­lyókról könyvecske van, lehet tanulmányozni, de so­sem az orvosi szakszerű el­látás helyett kezdjük nya­valyáinkat magunk kezel­ni. Ezt újra meg újra szük­séges elmondani, mert sok a melléfogás és a „bütykö­lő” gyógyítás is. A régebbi csikunggolyók jadekőből készültek, megfelelő gya­korlással valóban kedvező élettani hatásokat lehetsé­ges velük produkálni. Az agyes zsigerek működési za­varai kivetülnek a testfelü­let, így a tenyér Head-zó- náira; ezek azonban tény­legesen távol esnek a be­teg belső szervektől. Az ingerlés legegyszerűbb formája a golyó gurigatá- sa. vagy a tenyérben pör­getése, a beavatkozás lehet lazító, ún. masszírozó is. A vibráció következté­ben nemcsak a felszí­ni rétegek, hanem a mélyebb részek is fellazul­nak, javul azon részek vér­ellátása, s a kinetikus ener­gia következtében jelentke­ző hőhatás a gangra nézve válik előnyössé. A kínai és hazai tapasztalatok szerint javul a vér- és a nyirokke­ringés, a esi hatása jobban érvényesül. Bizonyára azért lesznek, akik ettől még nem vál­nak a gyógygolyók rabjá­vá, de kínál a kínai gyógy- kultúra más termékeket, eljárásokat is. Üjabban ta­lálkozhatnak a fitotékaüz- letek gyakori látogatói a San hua fogyasztóteával, amelynek a legfőbb előnye a zsíranyagok gyenge felvé­telével függ össze. Külö­nösen a magas kolaszterin- szinlű és elhízásra hajla­mos egyéneknek válhat elő­nyükre a filteres tea. A bél- bolv hókat kedvezően befo­lyásolja, így a hatása laxi- tív jellegű is. Viszont ter­hes és szoptató anyáknak, hasmenéses bajokkal küsz­ködő embereknek, krónikus epegyulladásban szenve­dőknek semmiképpen sem szabad a tea fogyasztására gondolni. A (házi) orvossal való konzultáció nem kerülhető el, csak utána következhet a kínai gyógy kultúrával va­ló ismerkedés! ESDÉ Kárpótlási menetrend Cegléden, a polgármeste­ri hivatalban gyűlnek azok a kitöltött űrlapok, amelye­ket azok az érintettek ad­tak be, akik a IV. kárpót­lási törvény értelmében gyorsított eljárással kíván­nak földhöz jutni. A hónap végéig összegyűlő anyagot július 31-én viszik fel a megyei kárrendezési hiva­talba, a többit a beadási határidő leteltekor, augusz­tus 15-én. Moh A Szabadság filmszín­házban délután 6 órakor: Állj. vagy lő a mamám! (amerikai vígjáték). Este 8 órakor: Egyenesen át (ame­rikai film). Az autósmoziban Állj, vagy lő a mamám! Az elő­adás este fél 10 órakor kez­dődik. Fogalom Táborozó kicsinyek között jártam nemrég, nehézsorsú gyermekek számára szervezett va­káción. Ifjak voltak, még csak egy-két éve léptek be az általános iskola kapuján. A ki­rándulásról hazafelé jö­vet a buszon gondolat­társító játékot játszot­tunk. „Mondok egy szót, mi jut eszedbe róla”. Ott tartottunk, hogy térkép. A következő kis­lány Magyarországra gondolt. Én jöttem, s rá­böktem nagy hirtelen, hogy Erdély. Ezután mindnyájan a nyolc­esztendős Mártira tekin­tettünk. Ö hosszasan maga elé merengve azt felelte: Vajdaság. Meg­lepődtem, szólni sem bírtam. — Az micsoda? — kérdezte kis barátnő­je. — No jó, ha nem tu­dod — sóhajtotta —, csak annyit mondjál rá: magyarok. t. á. Csöndes csütörtök dél­után volt. A fák alatt is harminc foknál többet mu­tatott a hőmérő, amikor parkolóhelyet kerestünk hű járgányunknak az albertir- sai strand bejáratánál. Las­sú poroszkálúsban megtet­tünk vagy száz métert, mire a járművek hallatlanul nagy sokaságában sikerült négykeréknyi árnyas helyet találni. A kerítéshez köze­ledve minden várakozást felülmúló látvány tárult elénk. BARNA BAJAK A tágas területen a fák oltalmában, a napos pázsi­ton és a medencék környé­kén szinte alig volt talp­alatnyi hely. Ekkora nyüzs­gésre nem számítottunk. A medencékből kis híján ki­szorította a vizet a fürdő- zők sokasága. Bakfisok bar­na bájai vonzották a tekin­tetet, és szép számú nyug­díjas hölgy és úr üldögélt a melegvizű medence kőpad­jain. A pancsolóban vidá­man zsivaj gó gyereksereg élvezte a nyár örömeit. Má­sok az úszómedence hűs, tiszta vizét választották. Vagy ezerötszázan voltak a nap és a víz szerelmesei. Megnyugtatott a látvány. Ez a sokaság sem mutatott kibírhatatlan zsúfoltságot. Előrelátóan méretezték, fej­lesztették a területet. Csen­des nyugalomban elfért Tűzesetek Égett a tarló, a motor Pásztor József tűzoltó- parancsnok tájékoztatta lapunkat az elmúlt napok tűzeseteiről, amelyek ká­nikulában különösképp me­leg helyzetet teremtenek. Július 19-én a törteli Beretvás dűlőben aratott egy Ferguson kombájn, s a lábon álló gabonatáblát megggyújtotta. A szeren­csés széliránynak köszön­hetően csak ötven négyzet- méternyi terület égett le, így a kár jelentékte­len. Július 20-án sötétedés után jelezték, hogy Abony- ban, a vasút mellett tüzet fogott a tarló) de a tovater­jedést sikerült megfékezni. Július 21-én kora délután szintén Abonyban, az Üj- szászi út 88 szám alatt ka­pott lángra — egy eldobott cigarettavégtől — az aljnö­vényzet. Július 22-én reggel a 4- es főúton műszaki hiba következtében kigyulladt egy svájci rendszámú Peugeot mikrobusz motor­tere. A keletkezett kár húszezer forint. Ezen a napon ismét volt tűz Abonyban is: a lőtéren lobbant íángra a száraz fű. Július 23-án a Ceglédi Állami Tangazdaság cif­rakerti kerületébe riasz­tották a tűzoltókat. Egy negyvenöt hektáros búza­táblát kellett megmenteni, hogy ne válhasson a tűz martalékává. Az egyik kör­bálázó gép csapágya túl- hevült, s meggyújtotta a gabonát. Az erős szél pil­lanatok alatt „besegített” a pusztításba, de a kiérke­ző tűzoltóegység meg be­segített a mentésbe. A tü­zet elfojtották, az öt hek­tárnyi leégett területet kör- beszántották. Hatvan má­zsa bebálázott szalma is odaveszett, a keletkezett kár tizenötezer forint. Vélhetően viharkárok­kal folytatódik majd ez a nagy kánikula, — y — mindenki. Elegendő zuha­nyozóról, kinti vetkőző ka­binról gondoskodtak, és a tarisznyákat, táskákat is fogasra lehetett akasztani a medencék körül. A szüleik­től pénzt kunyeráló gyere­kek a játékautómaták fene­ketlen bendőjét töltögették. Mások a diszkó elkerített négyszöge felől áradó zenét figyelték. Péntekre nosztal­giaműsort, vasárnapra iga­zi „show-revüt” kínált a plakát, és szerencsés eset­ben kéthetenként megis­métlődik a mulatság. Aki éhét, szomját kívánta elverni, az hét — egymás­hoz méretben és kivitelben hasonlatos — pavilonban ehetett, ihatott. A Gerje kisvendéglőben a cigánype­csenye, a brassói és a flek­ken egyaránt kilencven, a mezítlábas lángos húsz, a sajtos és a tejfölös huszon­öt, a szendvics és a főtt ku­korica ugyanennyi forintot •kóstál. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy felnőtteknek öt­venöt, nyugdíjasoknak és gyerekeknek harmincöt fo­rint a strandbelépő, még viszonylag elfogadható ez az ártatlan szórakozás. Al­kalmi gyümölcsárusok kí­náltali a kapun kívül és be­lül dinnyét, őszibarackot, egyebet. KEMPING KELLENE Közben valahonnan be­futott a strandot bérleti szerződéssel működtető Technogép Kft. tulajdonos­igazgatója. Dénesi Meny­hért, akivel utoljára egy évvel ezelőtt találkoztunk. — Mi valósult meg az ak­kori tervekből? — Legújabb alkotásunk az ikermedence, amelyhez az idén vízforgató berende­zést csatlakoztattunk, s ez­által szinte ivóvíz minősé­gű a fürdővíz. Idén került sor a festésre, továbbá par­kosítottunk, ám ebben a kánikulában alig győzzük locsolni a friss telepitésű növényeket. Valószínű, az ősszel folytatni kell a meg­kezdett munkát. — Áthelyeztük a diszkót egy elkerített helyre, és azóta nagyobb biztonsággal működtethetjük a strandot. A rendszeres programok­nak vonzerejük van. — Más napokon milyen a forgalom? — Borús időben is jegyet vált négy-ötszáz vendég, mostanában általában napi hét7nyolcszáz látogató ál­landósult. Egyre több a kül­földi, aki elviszi a hírünket, és legközelebb már a bará­ti körével tér vissza. Azt talán mondanom sem kell, hogy például Bugyiból, Ócsárol, Hernádról, Pácéi­ról, Monorról és Pilisről rendszeresen jönnek cso­portok. Egész nyugdíjas­klubok kerekednek fel. (Va­lóban, különjáratú autóbu­szok is várakoztak a par­kolóban.) — Egy éve arról beszélt, hogy kempinget szeretne építeni a strand mellé, ét most sehol semmi. — Nem rajtam múlt. A községi önkormányzat nem pártfogolta az ajánlatomat. Ök távolabb, az erdőbe, na­gyobb költséggel szerettek volna nemzetközi kempin­get telepíteni. Eddig nem találtak olyan partnert, aki ezt megvalósítaná. Engem meg levelekkel bombáznak. Sokan tudakolják, hol lehet megszállni. Csupán annyi rugalmasságot tanúsítha­tok, hogy ezen a nyáron több iskolai diákcsoportnak megengedtem, hogy néhány napig felüssék a sátraikat a strandon. A Köjál-előírá­sok miatt ebből persze nem lehet rendszert csinálni. Ók tulajdonképpen a belépő­jegy fejében táboroztak. Nem vagyok kicsinyes, mert biztos vagyok benne, ha ezek a diákok felcsepered­nek, akkor is a strand ven­dégei lesznek. Dénesi úrtól búcsút ve­szünk, mennie kell tovább. LELEPTEK A LÁNYOK Hozzánk szegődik viszont H. úr, akit némi Borsodi sör feliratú üvegek delejez- tek meg. Mondja, hogy itt lakik, és az egyik vendég­lőt spéciéi ő építette. Rity- tyent nekünk is valami j6 kéglit a Balaton mellé, mint ahogy a közelben so­rakozó ví kendházakon ia ott a keze munkája. — Fényképezőgépet nem hoztak? — tudakolja csaló­dottan. — Az meg minek kéne? — Itt van a kislányom az öt barátnőjével. Nagyon szépek. Igazán lekaphatnák őket. — Merre vannak? — kér­dezzük készségesen, ám fo­tómasina híján. — Nem is tudom, talán valahol a vízben — mutat üveges tekintettel a meden­cék felé. Noha maga is úszógatyá­ban van, a félreértések el­kerülése végett leszögezi, 5 még sohasem fürdőit itt, mert nem szereti a vizet. Sebaj, amíg a sör kitart és a lányok előkerülnek, sze­rencsésen agyonütni az időt. Tatnasi Tamás CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom