Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
KECSKÉBŐL, BÁRÁNYBÓL Bőrbe gyűrt álmok Garajszki József iparművész' dallasi lakásának l'a.- lairól, polcairól leolvasható egész eddigi életútja, művészetének minden fordulópontja. Az előszobát díszítő első, gipszalátéttel. készült bőrképei, korai grafikái, fálburkolattervei, és akvarelljéi, a nappaliban álló, amerikai diófából készült szobrai, gyertyatartói, a konyhában és a műhelyben függő újabb bőrképei és linómetszetei minden szónál ékesebben tárják a látogató elé alkotójuk munkásságát. Kiválóan rajzói, mesterien bánik a színekkel, mégsem e képességeiből profitál elsősorban. A puha bőr gyűrődéseiben, re- dőiben, hullámaiban gondolkodik. ÉVGYŰRŰK JÁTÉKA — Mint falusi gyerek, korán felfedeztem a fát, a barátaimmal nagyon sok apróságot faragtunk. Valószín űleg 'édesapámtól örököltem ezt a vonzalmat, aki egv igazi ezermester volt. Korai „szerelmét” papírra is vetette, háromoldalas tanulmányt mutat a fával való kapcsolatáról. Néhány mondata különösen megragadott: „Talán a fa az egyetlen anyag, amely a teljes megsemmisülésig dolgozik. (...) Nincs még egy élő, vagy holt anyag, amely a vég előtt is szép és érdekes tud lenni. A műhelyben feltűnik egy remek, amolyan mindentudó kis munkaasztal, korai munkáinak egyike: — Először szakmát tanultam, asztalosmester lettem, az ipariskolában készítettem ezt az asztalt — mondja, és szeretettel simítja végig az „élő” emléket. Aztán sorra veszi élete főbb állomásait, tanárait, mestereit: — Az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán végeztem, és az ÁÉTV-nél helyezkedtem el. Főiskolás koromban egyszer majdnem átiratkoztam a Képzőművészeti Főiskola festő szakára, de a rajztanárom, Döbörczöni Kálmán lebeszélt. Ne menjen át, legyen egy szakma a kezében, mondta, ha úgy érzi, feste• nie kell. úgyis festeni fog. Ez a mondat végigkíséri az életemet. Hogy a tanár úrnak igaza legyen, az ÁÉTV- ben alakítottam' egy képzőművész kört, melynek vezetésére Kondor Bélát kértem fel. Azóta is büszke vagvok rá, hogy ő korrigált ! — Jobbnál jobb belsőépítészeti munkák kerültek ki a keze alól, érdekes, for ma- gazdag falburkolatokat és bútorokat tervezett, festhetett is, miért hagyta ott mégis a tervezővállalatot? — Nem elégített ki a belsőépítészet. úgy éreztem, meg van kötve a ke.zem. szenvedtem a bezártságtól. Amikor 1978-ban szabadfoglalkozású művész lettem. beültem a.kis Trabantomba. és három hónapon keresztül jártam Európát. Nem csak azért, hogy meg-- bízást és kiállítási lehetőséget keressek, örültem, hogv végre fellélegezhetek, csavaroghatok, élményeket gyűjthetők. — Mikor kezdett a bőrrel foglalkozni? — Amikor önállósítottam magam. sokféle anyaggal és technikával kísérleteztem. A fáról le kelleti mondanom, mivel egyre 6 KÉR T MEL YEN EMLÉKSZOBA Ambrus Zoltán Gödöllőn Jelenes nehezebben tudtam hozzájutni, de ráakadtam a bőrre. Nem tudtam róla semmit, magam próbálkoztam a lehetőségekkel. Két nagy „korszakba” sorolhatók a bőrképeim. Először gipszalátéteket használtam — tulajdonképpen sokszorosítható képeket csináltam —, aztán elkezdtem törni a gipszet, és kombináltam más anyagokkal, például ágakkal. Egy időben textilt is használtam. KÉT KORSZAK Egy képet mutat, ahol a bőrből felül egy sima női arc domborodik elő, a ruha redŐit azonban a bőr gyűrésével oldotta meg. — Ez a „mérföldkő”. A fej formáját még gipszalátét adja, de itt formázni kezdtem a bőrt is. Aztán fokozatosan kimaradlak az alátétek. A bőr anyagát azóta leginkább önmagában használom, gyűröm, toszogatom, néha égetem és zsugorítom. — Ügy tudom, ilyen képeket nagyon kevesen csinálnak ... — Magyarországon három bőrösről tudok, de a többiek más stílusban dolgoznak, más technikát alkalmaznak. Amikor a Frankfurt melletti Offen- bachi Bőrmúzeumban jártam és mutattam néhány diát a munkáimról, azt mondták, hogy ilyet még nem láttak. TEKERGŐ REDÓK — Hogyan készül egy bőrkép? Milyen bőröket használ? — A kecske a legjobb, de ha nincs, a bárány is megteszi. Vízzel, bőrpuhítóval puhítom, és addig gyűröm, redőzöm, formázom, amíg ki nem alakul a kép. Akkor felragasztom egy méretre vágott farostlemezre, vegyszerrel keményítem és ecsettel festem. — Szimbólumokban szeretek gondolkodni. Nagyon szeretem a szimbolizmust, mert jóval többet mond a látható, kézzelfogható ábrázolásnál. Megmozgatja az emberek fantáziáját. Hamarosan a dabasiak is megismerkedhetnek e különös képekkel, várhatóan október közepén mutatkozik be Garajszki József a Kossuth Művelődés: Házban. Pachner Edit Kwesen ismerik Gödöllőn az Ambrus Zoltán emlékét őrző házat. Kévésén jártak még a benne berendezett emlékszobában. Az utcáról semmi sem hívja fel rá a figyelmet. Kert mélyén a ház, s előtte ugyancsak kert mélyén az 1935- ben felállított mellszobor — Búza Barna szobrászművész alkotása —, talapzatán a következőkkel: Ambrus Zoltán 13(11—1932.. író-esztéta, a Nemzeti Színház volt- igazgatója. A házban unokája, dr. [ Fatlenbüchl Zoltán és felesége.fogad. Most ők töltik | itt a nyarat, mint . ahogy loSO-tói Ambrus Zoltán költözőit ki Gödöllőre minden nyáron. Az édesanyjához jött, aki egy időben fo- I lyamatosan itt élt. A mostani már a második gödöl-' lói lakása a családnak, az e’ső a mai Ambrus Zoltán közben állt. Ambrus Zoltán, szülei a gödöllői temeíőbén nyugszanak. — Gödöllő az életrajzában nem szerepel Ambrus Zoltánnak — mondja dr. Failenbüchl Zoltán —, mert neki ez a hely a pihenést jelentette. Az év elején engem kértek fel. hogy írjam meg gödöllői kapcsolatainak történetét. Gödöllői tárgyú írásai vannak, említhetem a Könyvmolyok című novelláját, melyet, egy itteni könyvtár Ihletett. Az ő csodálatos, 8000 kötetes könyvtára már a halála után kerül! ide. a ház 1934- es újjáépítését követően itt berendezett emlékszobában. Ez az emlékszoba 1944-ben a háborúban semmisült meg. A könyveket, melyeknek nagy része francia nyelvű volt, a kút mellett ásott nagy gödörbe dobálták be, ott rohadtak, emlékszem, feküdt rajtuk egy döglött kutya. Az édesanyám, Ambrus Gizella, és én igyekeztünk megmenteni valamit. A hátunkon cipeltük a könyveket Pestre, a kéziratokat begöngyöltük egy szőnyegbe. Háromlé- pésonként meg kellett állnunk. amíg a IlÉV-ig jutottunk ... — Hogyan emlékszik rá? — Nyolcéves voltam, mikor meghalt.- Egész különösen szerettem nagypapát.- tudtam róla. hogy nagy ember. Egy lakásban éltünk, 1911 óta béreljük Pesten azt a lakást, amelyben ma is lakunk. Nekem szabad bejárásom volt hozzá,’akármit írt. mindig' volt ideje rám, sok időt íöltöjtem a dolgozószobájában. Itt Gödöllőn nem annyira bent a házban dolgozott, hanem a kapu mellett egy X lábú faasztalnál, fapadon ülve. — Ma keveset emlegetik Ambrus Zoltánt. — A magyar novellisztikában ő letette a garast. Az irodalomtörténész-világ őt számon tartja. A Mídás király című regénye tíz kiadást ért meg. Én magam is több Ambrus-novetlás- kötetet rendeztem sajtó alá ... — A nagyapai példa fordította érdeklődéséi az irodalom felé? — Édesanyám is nagyon szerette az irodalmat. Mint magyartanár sokat tett a klasszikus magyar irodalom megszerettetésé ügyében a polgári iskolában, ahol tanított. Én gyerekkoromtól történész akartam lenni. Rengeteget publikáltam XVII—XVIII. századi történettudományból, azonkívül k-ártográfiaíudo- mányból. Majdnem negyven évig szolgáltam a Széchényi Könyvtárat, tizenhat évig a térképtárban dolgoztam, majd a kézirattárból mentem nyugdíjba. Nyugdíjazásom óta vagyunk sokat Gödöllőn. Nekünk nagyon jót tesz az itten! levegő. — A mai Gödöllőről mi a véleménye? — Nagyon jó a véleményem. kevés váro-s van Magyarországon, ahol olyan intenzív kulturális éiet folyik, mint itt. S ez csak fokozódik majd, ha a premontreiek elkezdik tevékenységüket, meg ha a kastély helyreállítása megvalósul: Belépünk az emlékszobába. Tárgyak, emlékek. A kárpitok _ ragadnak meg leginkább". A heverő takarója. az asztalterítő, a faliszőnyegek, a szőnyegek a padlón. A falra kerültek Ambrus Zoltán kedvenc képei, festmények reprodukciói: a Mona Lisa, egy Ru- bens-kép, égy Böcklin, meg Franz Lembach Pásztorfiú című képe. — A különös, romantikus festőket szerette — mondja dr. Failenbüchl Zoltán. Nádudvari Anna Eh nkönyi helyzet Csak három hiányzik majd Nemcsak a szülők, lassacskán a diákok is aggódnak — okulván a tavalyi és tavalyelőtti tapasztalataikból —, hogy ebben a tanévben is eljön majd a karácsony, mire meglesz minden tankönyv. Ezt az TVR-TUKOR Itt Barcelona! „Nem tudom, önök is várták-e annyira, mint mi? Elárulom, számunkra van még egy hosszúnak tűnő várakozás, amikor már a helyszínen vagyunk. Ismerkedünk a környezettel és a technikával,-és már alig várjuk, hogy közvetíthessünk.” Nos, elkövetkezett a nagy pillanat. Vitráy Tamás teljes „fegyverzettel” állt a nagy kihívás elé. Nagyon jól tudja/ hogy az olimpia sikere a néző számára akkor teljes, ha mindent lát, mindent hall. S ez elsősorban a riporteren múlik. Vitray pedig vérbeli sport- riporter, még ha olykorolykor más műfajok felé is kacsint. Számára ez a kilencedik olimpiai közvetítés. Mondhatnánk: óriási a rutinja. Mégis kisdiákos drukkal áll a mikrofon elé, felkészülten, profi módra. Ahogyan profi volt az olimpiai megnyitó követí- tése is. A stadion látványa, a sportolók felvonulása élményt nyújtott e forró nva- ri napon a tévé előtt ülőknek is. S a nagy meglepetés: a világhírű operaéne-' kesek fellépése jelezte: a spanyolok komolyan gondolják: Barcelonában adjon randevút egymásnak a sport és a művészet a béke óhajával. Századunk nagy napjai Bizonyára nem véletlen, spanyol polgárháborúról hogy éppen ezen a héten szóló fejezetét. A sorozat láthattuk a francia doku- készítői most is ténysze- mentumfilm-sorozatnak a rűen és tárgyilagosan szólónak az egykori eseményekről. 1936 a berlini olimpia éve. A világháború főpróbája zajlik Spanyolországban. Itt omlik össze először a béke és a rend. S az olimpia árnyékában a legszörnyűbb tragédiák történnék. Jean- Claude Dossier és Giliés Delannou filmjei figyel- meztetőek. Hol itt az unalom? Még szerencse, hogy a késő esti órákban ülték le a „hozzáértők” megbeszélni: mi is az unalom. Az ÉS mi van? című vitaműsor „ÉS’-szer- kesztője, Széky János, úgy tűnik, nemigen nézett körül a világban. Alapkoncepciója ugyanis, hogy a ma embere minden eszközzel küzd az unalom ellen. Azt gyanítom, a mp emberének sok minden között ez nem jut eszébe. Viszont nem szívesen hallgatja a légből kapott téma unalmas vitáját. Erdősi Katalin állapotot egy elsős, másodikos középiskolás el tudja viselni, de egy érettségiző mar korántsem. Abrahám Istvántól, a Tan- könyvkiadó vezérigazgatójától érdeklődtünk. — Lényegében valameny- nyi általános és középiskolás tankönyv készen van, legújabb információim szerint már csak 14 könyv nyomdai munkálaíai tartanak. Két tankönyv már biztosan nem készül el — ezek közgazdasági szakközépiskolai könyvek —, aminek az oka nem a késői megrendelés vagy a nyomda.- Egyszerűen a beállt változásokat a szerzők képtelenek voltak feldolgozni. E két könyvet tanév közben, kell pótolnunk. Nagyobb és immár második éve tarló gondot jelent a középiskola 4. osztályának történelemkönyve. Pályázatot írtunk ki a tankönyvre. ami sikertelen volt, roppant kevés pályázó közül egyetlen elfogadható, kiadásra alkalmas művét sem találtunk. Ezért úgy döntöttünk, hogy a tanév első félévére szóló óravázlat-gyűjteményt adunk ki, mintegy 80 oldalon, ami gazdag forsásiro- dalmat tartalmaz, s ennek alapján megszervezhető a féléves stúdium. — Többfelől hallani, hogy önök gyakorlatilag újraíratták az általános iskola felső tagozatának, illetve a középiskoláknak a tankönyveit. Igaz ez? — Megoldhatatlan feladat egy mindenre kiterjedő tankönyv-átiratási kampány. Nemcsak megoldhatatlan, hanem szükségtelen is. Bolyait és Gausst az ideológiák nem befolyásolják, de ugyanez mondható el az élet keletkezésének különböző elméleteiről is. Felülvizsgáltuk a tankönyveket, és ahol szükségesnek láttuk a beavatkozást, ott azt meglettük. Alig van olyan tankönyv, amihez ne kellett volna hozzányúlni ilyen vagy olyan mértékben. Van olyan tankönyv, amelynek felét át kellett írni, s van olyan, amelyben csak minimális változtatást kellett alkalmazni. A legnagyobb változások a földrajzkönyvekben voltak, így az új tanévben mind az általános, mind a középiskolában már olyan tankönyvből tanulhatnak a diákok, amely önálló államként tünteti fel a balti országokat, Ukrajnát, Horvátországot, Szlovéniát. — Keringenek hírek a tankönyvek árának megduplázódásáról is. — Nem lesz lényeges a tankönyvek, árának emelkedése, viszont a papír- és egyéb nyomdai költségek miatt kénytelenek, voltunk magasabb árakat megállapítani. A Tankönyvkiadó legna gyobb nyomdai partner megyénkén kívül vanna’ de az idén két év után a Dabasi Nyomda is kapott megrendelést tankönyvekre. Bozóki Gáborné osztályvezető a következőket mondotta ezzel kapcsolatban: — Mi az idén csak nyolc tankönyvet állítunk elő, a megrendelést hamar megkaptuk és folyamatosan teljesítjük. A múlt hónapban is elvégeztük a részarányos munkákat, sőt, már a júliusra vállalt feladatunkat is teljesítettük. II. Z.
