Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

Szerveződnek a befektetési alapok KEVESEBB BORRA VALÓ, HÁLAPÉNZ Láthatatlan jövedelmek nyomában Zárt vagy nyílt Segyen a vége? (Folytatás az 1. oldalról.) lanoknak munkahely hiá­nyában maguknak kellett a bevallásukat elkészíteni. Az igazgatósághoz bekül­dött nyomtatványok negy­ven százalékát hibásan töl­tötték ki az adózók. Az elő­zetes információk ellenére jó néhányan nem tüntették fel a személyi számokat, nem írták alá a bevallást. A befektetési kedvezményt igénybe vevők közül sokan az szja-bevallás mellett elfelejtették mellékelni a befizetéshez kapcsolódó „C” pótlólapot. Jó néhányan pe­dig az előző évi gyakorlat szerint vették figyelembe az alkalmazotti kedvezményt és a kerekítésre vonatkozó szabályokat. A főosztályve - zető-nő hozzátette: a hibá­san beadott bevallásokat Önellenőrzéssel kell kijaví­tani. A megyei igazgatóság ügyfélszolgálati irodáján té­rítésmentesen kapható úgy­nevezett önellenőrzési lap, amely a helyesbítésre szol­gál. Fontos tudnivaló, hogy a2 adózás rendjéről szóló tör­vény idei módosítása kibő­vítette az adóhatóság által alkalmazható szankciók kö­rét; az adózással összefüg­gő bejelentési, nyilatkozat­tételi, adatszolgáltatási kö­telezettség elmulasztására, továbbá a felszólítás elle­nére elmulasztott bevallási kötelezettség esetére. A bevallások alapján a magánszemélyek éves átlag- jövedelme 233 ezer forint volt, de tudjuk, hogy a nö­vekedés az inflációt figye­lembe véve nem járt Statiszták Hallgatom a koros gyáli nyugdíjas mérnök­embert. s arra gondolok, ahogyan a színpadon a színész, a tudomány vi­lágában a tudós teljesít­ményét világítja rival­dafény — a statiszták munkája mindörökre árnyékban marad. Mert itt van ez a tör­ténet is a Jendrassik György-féle dízelmo­torról. Méltán lehet vi­lágtalálmánynak ne­vezni: az 1928-ban ki­fejlesztett típus, a vasú­ti vontatásra alkalmas, nagy fordulatszámú, ámde viszonylag kis méretű és súlyú motor határainkon túl is álta­lános érdeklődést vál­tott ki. Igen ám, mondja beszélőtársam — aki ak­kor a Ganz-gyárban fia­tal mérnökként kezdte pályáját —, de ez nem csak a Jendrassik mér­nökön múlott. Nagyobb szerepe volt ebben an­nak a kollégának — ki is volt...? a nevére már ő sem emlékszik vissza —, aki hírét vitte hatá­rainkon túlra. Aki kivá­ló kereskedői érzékkel volt megáldva. Aki úgy ismertette az újdonsá­got, mintha a saját jö­vője is ezen múlt volna, S ki tudja — talán va­lóiban ezen múlt. Ma már kibogozhatat­lan, hogy e névtelen statisztának mekkora szerep jutott a dízele- sítési program elindítá­sában, de bizonyára fá­radhatatlan munkájá­nak is része volt a talál­mány megismertetésé­ben és elfogadtatásában, majd a különböző koo­perációk létrehozásában. Vérbeli kereskedő volt — meséli az öregúr —, mindig tudta: mikor ki­nek és mit kell monda­ni. Pedig, mint kiderült, a motort csak elmélet­ben ismerte. Bizonyíték erre, amikor egyszer „lement” az üzembe, ar­ra kérte a dolgozókat: mutassák már meg ne­ki azt a Jendrassik-mo- tort, lássa egyszer a va­lóságban ... Az idős mérnök mind­ezt a történet kedvéért mesélte el. Nem kom­mentálta és nem aktua­lizálta a jelenre, pedig tehette volna. Mondjuk, azzal a megjegyzéssel, lám, a régi időkben nem volt piackutatás és mar­ketingmunka, mégis úgy ment minden, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Ja, kérem, akkor csak az elhivatottak éltek meg. Statisztának is csak a jók mehettek. A legjobbak. Va. É. Érvényben: 1992. július 27. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,38 149,18 Ausztrál dollár 57,25 58,49 Belga frank 251,36 256,02 Dán korona 12,36 13,62 Finn márka 18,75 19,15 Francia frank 15,24 15,52 Görög drachma (100) 41,79 42,63 Holland forint 45.60 46,46 fr font 137,92 140,52 Japán jen (100) 60,00 61,20 Kanadai dollár 64,52 65,92 Kuvaiti dinár 264,39 269,98 Nemet márka 51,43 52,39 Norvég korona 13,09 13,33 Olasz líra 67,86 69,14 Osztrák schilling (100) 735,72 749,32 Portugál escudo (100) 60,97 62,07 Spanyol peseta (100) 81,27 82,79 Svájci frank 58,03 59,11 Svéd korona 14,17 14,43 USA-dollár 76,85 78,41 ECU (Közös Piac) 104,87 106,93 együtt reáljövedelem-emel­kedéssel. A jövedelmek meghatározó része — több mint kétharmada, mintegy 207 ezer forint — az előző évekhez hasonlóan a mun­káltatóktól származik. Ez­után nagyságrendben a vál­lalkozásból származó jöve­delmek következnek. A be­vallások számadatainak böngészése közben egy ér­dekes tényre is bukkanha­tunk, miszerint a vállalko­zók saját tőkéjüket is koc­káztatva csak közel fele összegű jövedelemre tesznek szert, mint a munkavi­szonyban állók. A magánszemélyek társas vállalkozásból 100 ezer, míg egyéni vállalkozásból 115 ezer forint átlagjöve­delmet vallottak be. (Ter­mészetesen ebbe az átlagba a veszteséges, illetve jöve­delemmel nem rendelkező vállalkozók is beletartoz­nak.) Míg 1988-ban hatezer, addig tavaly csak négyezer magánszemély vallott arról, hogy borravalóból, hála­pénzből is származik jöve­delme. Ezért — mondta a főosztályvezető-nő — az idén a láthatatlan jövedel­mek felderítésére számos vizsgálatot végeznek majd a tevékenységüket engedély, illetve az adóhatósághoz való bejelentkezés nélkül folytató magánszemélyek, társaságok és egyéni vál­lalkozók körében. H. É. A magyar lakossági meg­takarítások eddig nagy­részt a bankbetétekben gyűltek. Mindenhol a vilá­gon ez az a takarékossági forma, amely a legnagyobb biztonságot nyújtja, ugyan­akkor viszonylag alacsony hozamot ad a takarékosko­dó állampolgároknak. A piacgazdaság fokozatos ki­alakulásával azonban egy­re több befektetési forma áll a takarékoskodók szol­gálatára. A legújabb érték­papír. amelyet jegyezhet­nek a takarékoskodni szán­dékozók: a befektetési jegy. A befektetési jegyeket a befektetési alapok bocsát­ják ki, és azokat bárki megvásárolhatja. Mit is je­lent az, ha valaki ilyen ér­tékpapírt vesz? Először is résztulajdonosává válik a befektetési alapnak. Pénze pedig az alap jellegétől füg­gő vállalkozásba kerül. Ed­dig három olyan alap szer­veződött Magyarországon, amelyek főként a magyar állampolgárok megtakarí­tásait szeretnék bevonni. Az első a sorban a CA Ér­tékpapír Rt. által létreho­zott zártvégű befektetési alap, amely állami papí­rokba kívánja befektetni a pénzt. A befektetési jegye­ket 10 ezer forintos névér­téken lehetett jegyezni, és előreláthatólag a csökkenő banki kamatoknál maga­sabb hozamot biztosítanak majd tulajdonosaiknak. Budaalap néven a közel­Az egerek is megkóstolták * Óvatosan a jeges csemegével! A nyári kánikulában az egyik legsikeresebb üzletág a fagylaltárusítás. Erre gondolhatott az idei szezon előtt sok újsütetű vállalko­zó is, akik úgy vélték, a je­ges csemege forgalmazásá­hoz nem szükségeltetik fe­ne nagy beruházás. Igaz az is, hogy a porból való fa­gyikészítéshez szakképzett­ség nem kell. Az Állami Tisztiorvosi és Népegész­ségügyi Szolgálat (volt Kö­jál) munkatársai ugyan próbálnak szakmai segítsé­get adni e vállalkozóknak, de ebben a körben a fluk­tuáció olyan nagy, hogy le­hetetlen mindenkit utolér­ni. Az alapvető ismeretekre való megtanítás pedig nem lenne haszontalan, ezt bizo­nyította a megyei piacfel­ügyelők legutóbbi vizsgála­ta is, melyet a tisztiorvosi szolgálat munkatársaival karöltve végeztek. Közel ötven fagyizót kerestek fel, ezeknek kétharmadát új vállalkozó vezette. A szak­képzetlenek közül sokan él­nek abban a tévhitben, hogy az alapanyagul szol­gáló pornak nincs szavatos­sági ideje. Ez természetesen tévedés, általában 6—9 hó­nap a minőség megőrzési idő. Hogy sokan ennek fity- tyet hánynak, arra jó pél­dát találtak a felügyelők. A legkirívóbb esetei egy szo­bi fagylaltozóban találkoz­tak, ahol nagy mennyiségű, már tavaly lejárt fagylalt­port találtak, a zacskókat a pincében már a kis rágcsá­lók is megkóstolták, s a por egérürülékkel is keveredett. Mivel a fagylaltozótulaj- donosok általában a kisebb tőkével rendelkező vállal­kozók közül kerülnek ki, sokuknak nem futja arra, hogy az egyes technológiai fázisokat elkülönítsék egy­mástól. Vecsésen például 2-3 négyzetméteres pavi­lonban a fagylalt mellett kenyeret, tejet is árultak, s 'ott tartották a piszkos gön­gyöleget is. Egy ceglédi üz­letben pedig a lefagyasztott fagyit a mélyhűtőben együtt tárolták a hallal és marhahússal. A legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy úgynevezett fagylalt­könyvet kellene vezetniük, amelybe beírják, hány óra hány perckor készült a fa­gyi. Akinek még ezután is kedve szottyan e népszerű nyári csemegére, annak azt lehet ajánlani, inkább a cukrászdában vegye, ott nem porból készítik, hanem szakképzett cukrászok fő­zik, ami sokkal megbízha­tóbb, s általában az árban nincs jelentős különbség. A szakértő piacfelügyelők azért a cukrászdákban is találtak kifogásolnivalót. Előfordult, hogy a felhasz­nált aromának nem volt magyar nyelvű utasítása, s így nem derült ki, meny­nyit kell optimálisan fel­használni belőle. Fagylaltmérgezés egyéb­ként ebben a szezonban idáig Pest megyében nem volt, de ez inkább a jó sze­rencsének köszönhető, mintsem a higiénés szabá­lyok betartásának. II. É. jövőben alakul meg az eLső nyíltvégű befektetési alap, ami már egy fokkal na­gyobb kockázatot jelentő befektetési forma lesz. Az alap kezelői különféle ér­tékpapírokba kívánják fek­tetni a befektetési jegyeket megvásárló polgárok pén­zét. amelyek között lesznek részvények, kötvények és más értékpapírok is. A be­fektetési alapok törvényben meghatározott működési szabályzata alapján nem ígérhetnek hozamot, azon­ban az alapszervezők any- nyit azért elmondhattak, hogy 20-30 százalék közötti éves hozamra számítanak. A hosszú távra befektetni szándékozók közül azokat csábíthatja ez a forma, akik bíznak a magyar gazdaság fellendülésében, az inflá­ció és a banki kamatok csökkenésében. A harmadik szerveződő­ben lévő befektetési alap a Hunnia Zártvégű Befekte­tési Alap. amelynek befek­tetési jegyeit június 8. és december 16. között jegyez­hetik az érdeklődők. Ez nagy biztonságú állampapí­rokba, illetve állami garan­ciával kibocsátott értékpa­pírokba kívánja fektetni a jegyek tulajdonosainak pénzét. A zártvégű alapok által kibocsátott befektetési je­gyeknél még az az előny is jelentkezik, hogy akik jegyzés útján jutottak be­fektetési jegyhez, és az leg­alább három évig megtart­ják, azok az első évben a befektetési jegy megvásár­lására fordított összeget az adóalapjukból levonhat­ják, és azután nem keli adózniuk. A legmagasabb jövedelmű kategóriákba tartozóknál ez további, mintegy 40 százalékos meg­takarítást jelenthet. P. P. Majd a hitelszövetkezet Remélik, nem késik (Folytatás az 1. oldalról.) A MOSZ Pest megyei te­rületi szövetségének véle­ménye szerint a legkriti­kusabb helyzetben Cegléd és környéke van, itt gyak­ran kudarcot vallanak a gyümölcstermelők. Mivel huszonhárom termelőszö­vetkezet ellen folyik felszá­molási eljárás, így a bi­zonytalan folyamatokra „építeni” nem lehet. Az elmúlt években (jogi személyek pénzéből) létre­hozott alap sem hozta meg a várt eredményt. A hét­százmilliós alaptőkét idő­közben visszaforgatták a gazdaságba, jelenleg het- venmillió forint és annak hitelkamatai halmozódnak és behajthatatlanok. Németh Imre, a Pest Megyei TESZÖV titkár­helyettese bízik abban, hogy a pénzintézeti tör­vényt helyesen értelmezik majd a térségek szövetke­zetei. Remény van arra, hogy Abonyiban létrejön majd az első hitelszövetke­zet. I. M. burgonyafajták A hatvanas évek végén felbomlott a hazai burgo­nyatermesztés fajtafenntar­tási rendszere, és attól kezdve 85 százalékról 15 százalékra zsugorodott a nagyar — közöttük a jól be­vált — burgonyafélék ará­nya. Napjainkra sürgetővé vált a fajtafenntartó neme­sítés és vetőmagtermesztés szisztematikus rendszeré­nek újjászervezése. Ez volt az alapkérdése annak az országos tanácskozásnak és bemutatónak, amelyet a minap rendezett a keszthe­lyi Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem Növényter­mesztési Intézete. Amint azt az intézet nemzetközileg is ismert ve­zető burgonyanemesítője, Horváth Sándor hangsú­lyozta: nem a külföldi faj­ták kiszorításáról, hanem a termőhelyi, klíma- és piaci viszonyoknak legjobban megfelelők arányos elter­jesztéséről van szó. Erre a célra öt, államilag elfoga­dott keszthelyi fajta, köz­tük a legújabb, nagy gu- mójú rózsakrumpli, a száz­szorszép, valamint a ne­mesítés, szaporítás alatt álló három külföldi burgo­nya is rendelkezésre áll. Heti különkiadás r * Mr-verés Augusztus 6-tól hetente egy alkalommal nyolcolda­las melléklettel jelenik meg az Esti Hírlap és a Vilá­gosság. Ár-verés címen a felszámolások és a priva­tizációs eljárások során ke­letkező vagyonkínálatot közük rendszeresen a Kor­ridor Kft. Vagyonbank közreműködésével. A kft.-t — mint azt Kertész Ferenc ügyvezető elmondta — azért hozták létre, mert úgy tapasztalják, hogy érdeklődésre tarthat számot a gazdasági élet e területe. Az Ár-verés két fő rovatból áll majd. egyrészt árverési hirdetményekből, másrészt azon árukínálati rovatból, amelyben az ér­deklődők tételesen áttekint­hetik, hogy az egyes termé­keket. például raktárkészle­tet, berendezési tárgyakat milyen áron vásárolhatják meg. A melléklet megjelentétől arra számítanak, hogy az üzletemberek mellett az át­lagfogyasztó is hozzájárul­hat ily módon értékes, szá­mára hasznos fogyasztási cikkhez, mégpedig kedvező áron. Hmw _ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom