Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
AZ ÓCSAI MENYASSZONY SZERELME Nem mind arany, ami fénylik Manapság több szempontból is főnyeremény, ha egy önkormányzat köz- igazgatási területén valamilyen gyár, üzem vagy szövetkezet működik. Jó, mert munkalehetőséget teremt a település lakosságának, hasznos, mert adózik. Nem véletlen tehát, ha az ipari létesítmények gazdasági vezetői mellett ma már a polgármesterek is figyelik a községükben prosperáló „aranytyúk” sorsát, jövőjét. EZ GYARMATOSÍTÁS Valamikor a kora tavasz- szal az ócsai polgármester nagy örömmel újságolta, az eseményekből következtetve hosszú távon megoldódik a helyi gázkonvektor- gyár problémája. A német Vaillant cég megvásárolja a FÉG-től, illetve az értékesítéssel megbízott Reorg Rt.- től. Mindezt azoknak a tárgyalásoknak az alapján mondta dr. Búza Attila, amelyek a polgármesteri hivatal területén zajlottak közte és a Vaillant képviselője közt, aki úgy próbálta a község elöljáróinak támogatását megnyerni, hogy infrastruktúrát— telefont, folyóvizet, csatornázást — ígért Ócsának. De mindenekelőtt komoly beruházást a gyárban, ezzel folyamatos munkalehetőséget és tisztes fizetést az ócsai dolgozóknak. (Érdekes, akkoriban senki nem figyelt fel arra, hogy ezekre a tárgyalásokra a gyár vezetőit soha nem hívta meg a Vaillant). — Nos, hogy állnak a dolgok? — kérdeztem az ifjú polgármestertől az elmúlt napokban. — Ha a Vaillant-féle privatizációra gondol, sehogy sem. Kiderült, közel sem olyan szép a menyasszony, mint ahogy mutatta. A rövid, de nem túl vidám tájékoztatót követően kimentem Ócsára, s a polgármesterrel együtt felkerestük dr. Vér Ivánt, a konvektorgyár igazgatóját, A hármasban zajlott beszélgetésből hamar kiderült, dőreség volna azt hinni, hogy a nyugati tőke önzetlenül veszi az irányt Magyarországra. Ennek igazolásául pregnáns példa a Vaillant praktikája. A német cégnek esze ágában sem volt termelői tevékenységet folytatni Öcsán, még kevésbé beruházni a községben. A magyar gázkon vektorokgyártást visz- szat'ejlesztve, majd teljesen kiiktatva, a saját termékeit kívánta behozni Magyarországra, s mi sem természetesebb, hogy ily módon az ócsaiak külföldi piacait is megkaparintotta volna. Vaillanték szándéka akkor vált nyilvánvalóvá, amikor új munkaszerződést akartak életbe léptetni — öt hónapra szólót —, s a dolgozókról olyan, személyiséget sértő információkat kértek — ki szakszervezeti tag, ki hány napot töltött betegállományban —, melyekből következtetni lehetett a tömeges elbocsátásokra. MINT A POFON A német nagy cég hajszálpontos felmérést végzett, mielőtt ráállt a magyar vonalra. Ebből kiderült, hogy árban képtelen felül maradni, tehát nem versenyképes. Egy ócsai konvektor 300 márka, amit ők 600-ért kínálnak. Ezt az árat csak úgy lehet tartani, ha a potenciális konkurenciát kiiktatják. Egyszerű, mint egy pofon. Ha hagyjuk, hogy felpofozzanak. Vér Ivánék nem hagyták, idejében kivédtek Vaillanték próbálkozását. Négyszáz embernek megmaradt a munkahelye, s a magyar fogyasztó nincs rákényszerítve. hogy 15 ezer forint helyett 30 ezret fizessen egy német gázkonvektorért. — Nem 400 emberről van szó, hanem 1500-ról — igazít ki az igazgató. — Összesen ennyi embert foglalkoztat a FÉG gázágazata Magyarországon. A Vaillant az egész' ágazatot halálra ítélte, hisz csupán az elmúlt félévben 15 százalékkal esett vissza a termékeik iránti kereslet, létkérdés tehát számukra új piacokra betörni. Vér Iván és társai kidolgozták a túlélés stratégiáját, melynek segítségével a FÉG-gázágazat lábon maradhat külföldi tőke nélkül is. Ennek az ágazatnak a vagyon- és készletértéke 1,4 milliárd forint. Ennyit kell lepengetni a Reorg Rt.-nek, aki a FÉG felszámolását bonyolítja. Hogy honnan teremtik elő ezt a hatalmas summát? Egzisztenciahitelből, s a dolgozók által jegyzett részvények ellenértékéből. Még nem biztos, de valószínű, a kárpótlási jegyeket is be lehet majd számítani. MARAD A GYÁR Az ócsai eset példaértékű, két dolgot is igazol. Nevezetesen azt, hogy a külföldi partnert — kivált a szándékát — alaposan körül kell járni, mielőtt aláírunk egy szerződést. Másrészt a privatizáció kapcsán ne csak külföldben, külföldi tőkében gondolkodjunk. Mert — mint azt a FÉG-esek megfogalmazták — az ember jóhiszeműen intelligens partnerre vár, akiről hamar kiderül, hogy nem más, mint a modern kor gyarmatosítója. Van egy önkormányzati vonatkozású tanulsága is az ócsai esetnek. Jó, ha a pbl- gármester és a helyi ipari létesítmény vezetője olyan jó munkakapcsolatot tart egymással, mint dr. Búza és dr. Vér. A több szem többet lát elv alapján köny- nyebb elkerülni egy-egy buktatót, hamarabb kiderül az aranyként kínált nagy lehetőségről, hogy talmi portéka. Matula Gy. Oszkár Idegenek kapják a munkát Magukra maradiak, pedig ígéret sok volt. S nem- hogy előnyökhöz nem jutottak, de még a jogos támogatások is elmaradtak; Kiskunlacháza vállalkozói helyett rendre idegenek kapják meg a helyi beruházások és fejlesztések során kínálkozó munkát. Az érintettek ezért, no és egy hathatós érdekképviselet megteremtéséért határoztak a VOSZ helyi szervezete megalakítása mellett. A kezdeményezők egyike, Horák Menyhért szerint — maga is iparos, s ugyanakkor képviselő — a türelmi idő nem hozott eredményeket. az önkormányzat nem méltányolja a vállalkozók által jelzett igényeket. Legyen szó iskolaépítésről, a szennyvízhálózat, vagy a gázvezeték kialakításáról, a mai napig idegen kivitelezőik kapják a megbízási. Pedig a település kétszáz vállalkozója egyébként is szorító helyzetben van, a közterhek növekedése mellett egyre kevesebb a munka. Az új szervezet életre hívásától azt remélik, érdekeik érvényesítésére hathatós fórumot teremthetnek. Többségük nem ma kezdte a szakmát, s bár sokan működnek a kereskedelemben, jelentős részük terme'- lőtevékenységet végez — régi iparosként. Szaktudásuk, tapasztalatuk garancia a minőségi munkára, ugyanakkor a foglalkoztatás létkérdés számukra. Javarészt a ma már elsorvadt nagyvállalatok számára termeltek, s adtak szolgáltatási hátteret, ezek összeomlása után kényszerűen keresik helyüket. Sokan — kapva a jónak ígérkező alkalmon — elfogadnak Ugyan nyugati megrendeléseket, nem ritkán azonban kiderül: rendkívül gazdaságtalan. s rosszul fizető a munka. Óhatatlanul felmerül a kérdés, ezek helyeit nem lenne célszerűbb helyben megkapni az idegenek által elhappolt megbízást? Amely ráadásul a településnek is megtakarítást jelentene. Vélhetően egységes elvek szerint, közösen léphetnek fel, 6 az országos szövetség támogatását élvezve, nagyobb eséllyel küzdhelnek céljaikért. Va. fi. Milencen a megyékéi Senki sem járhat rosszul (folytatás az 1. oldalról.) pénzt kérjenek. Ez ördögi kör, amelyből nincs kiút —■ garancialevél nélkül. Az alapítvány kizárólag fejlesztési hiteleket garantál a mezőgazdasági vállalkozóknak. A hitelgarancia-levél birtokában a megyei vállalkozóknak módjuk nyílik arra, hogy a termelőkapacitásukat (garanciabiztosítékkal a hátuk mögött) az így megkapott hitelből fedezhessék. Az alapítvány — a kölcsönigények elbírálásakor az egyéni és a társas vállalkozások fejlesztési hitelkérelmeit is garantálja. A hitelgarancia igénybevétele azt jelenti, hogy az alapítvány megtéríti a banknak a feltételezett hitelezési veszteség felét. A bank kötelezettséget vállal a követelés behajtására a hitelveszteség minimálisra csökkentéséért. Ebben az egymásrautaltságban senki nem járhat rosszul. Ugyanis a garanciavállalás ellenében a pénzt folyósító bank az alapítványnak (a garantált hitelösszeg, vagyis az engedélyezett fejlesztési hitel és a szerződésben megállapított egyévi kamat alapján kiszámított) garanciadíjat fizet. Pest megyéből (januártól júliusig) Budakeszin két, Gödöllőn, Ráckevén, Dabason egy-egy, Kákán pedig négy agrárgazdálkodóért vállaltak garanciát, az alapítvány majdnem százmillió forint biztosítékot nyújtott a hiteligénylőknek. I. M. Információ iparosoknak Számítógépes kapcsolat Az Iposz számítástechnikai fejlesztési programjának első fontos állomása, hogy beindítják a BBS rendszerű adatbázis-szolgáltatást. Ez egy bárki által telefonon, modem és PC segítségével könnyen elérhető, éjjel-nappal működő számítógépes kapcsolatot jelent. A rendszer tartalmazza az iparszervezetek, valamint az általuk regisztrált iparosok szolgáltatási tevékenységére vonatkozó adatokat, napi aktualitásokat, a hírrovatban tőzsdei és tenderinformációdat. a hirdetési rovatban kapacitásajánlatokat, új termékek, szolgáltatások ismertetőjét, keres-kínál rovatot. A rendszer alapszolgáltatásainak használatáért az Iposz tagszervezeteinek, valamint az általuk regisztrált tagoknak térítést nem kell fizetniük. Az Iposz tervezi, hogy a közeljövőben a jelenleg 2-3 hetente az iparostestületek részére kiküldött információs anyagokat is BBS rendszerben közlik majd. H. fi. Érvényben: 1992. július 22. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 146,09 149,49 Ausztrál dollár 51,13 58,37 Belga frank (100) 248,20 252,86 Bán korona 13,41 13,67 Finn márka 18,81 19,21 Francia frank 15,30 15,5« Görög drachma (100) 42.04 42.88 Holland forint 45,84 46.70 Ír font 137,19 139,79 Japán jen (100) 61.11 62,31 Kanadai dollár 64,28 65,68 Kuvaiti dinár 264,11 269,61 Német márka 51.72 92,68 Norvég korona 13,14 13,38 Olasz líra (1000) 67,98 69,26 Osztrák schilling (100) 730,25 743,85 Portugál escudo (ICO) 60,59 61,69 Spanyol peseta (100) 79,77 81.29 Svájci frank 58.31 59,39 Svéd korona 14,23 14,49 USA-dollár 76,61 78,17 ECU (Közös Piac) 105,19 107,15 rrve/rri-Cmv 'fc&i’ & uoarjó NA£ÍA LEGYEN Bolíjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u.Ü, Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Budai út 33, Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1, Cegléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony, Ceglédi úl 10, JászkarajcnS, Néphadserege. 61. Jápiószenlmáríon, Kossuth út 13. AranygalSér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagyhala, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Jápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. O, Aranygallér
