Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-18 / 169. szám
Szt. Erzsébet szellemében Bárki otthona Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius liturgikus szer- . tartás keretében rakta le és áldotta meg Miskolcon .a Szent Erzsébet Szeretetotthon .alapkövét. Az otthon egyházi telken épül, 80 millió forintos költséggel. A létesítmény 40 rászoruló ‘idős férfinak és nőnek lesz az otthona, ahová felekezetire való tekintet nélkül bárki kérheti felvételét. Az épí- .tés tetemes költségeit alapítványi pénzekből és. adományokból finanszírozzák. Egy szívvel, lélekkel Miklósházy Attila püspök magyarországi tapasztalatai — Magyarországon nagyon türelmetlenek az emberek, gyors megoldást akarnak. A nehézségek ter- métszetesek egy ilyen csöndes, nem radikális változás után — mondta el Münchenben magyarországi benyomásait összegezve Miklósházy Attila, a-Nyugaton élő' katolikus magyarók püspöke, aki főpapi szentmisét is celebrált a bajor fővárosban, a magyar katolikus misszión találkozott a hívekkel, a Münchenben és környékén -élű -magyarokkal. A jövőbe tekintsünk! Miklósházy szerint gyors változás Magyarországon sem politikai, sem gazdaíivközi tizenhatodik vasárnap A jobbik rész Mielőtt a háziasszonyok megijednének ettől a történettől, mielőtt bárki azt a következtetést vonná le, hogy az ima, az elmélkedés, szemlélődés fontosabb a fizikai munkánál, szolgálatnál, esetleg a lelki dolgok keresése magasabbrendű. mint az élet apróbb dolgai, • állapítsuk meg, hogy szó sincs ilyesmiről. Isten Országának rendjében mindennek helye van. minden fontos. Miről, van akkor szó? Mi is történt Betúniában? Váratlanul megérkezik az Űr. A testvérek örömmel, de kétféle módon fogadják. Márta úgy gondolja, hogy a fáradt Mesternek felüdülésre van szüksége, ezért eltűnik a konyhában és főzni kezd. Munkája azonban keserves, gyötrődő, mert szíve — és itt az egyik rejtélye a történetnek — dúlt és zaklatott, az foglalkoztatja. hogy mit tesz Mária, és miért nem segít neki. A szolgálat tehát nem teljesen odaadó, nem szívből jövő. Mária úgy gondolja, hogy az Űr tanítása mindennél fontosabb. előbbrevaló. Ezért hallgatja őt. A jobbik rész nem azt jelenti, hogy nem jó, vagy nem fontos a szolgáló szeretet. Ez ellentmondana az evangélium szellemének. A sorrend a fontos: az elmélyülés. az ima, az ige meghallgatása összpontosít, előkészít, erősít, a tevékeny szeretetre. Márta hibája nem az volt, hogy főzött, hanem az, ahogyan főzött. Dúltan, kínlódva, folyton Máriára gondolva. Mária pedig azért részesül dicséretben. mert akkor, az adott pillanatban fölismerte. hogy mi a legfontosabb. Lehet, hogy gondolt a vendéglátásra is. de talán úgy, hogy sejtette, az Űr szavának szívébe fogadása után ez is rendeződik. A Hegyi beszéd jól Ismert mondatával lehetne összefoglalni e történetetet: „Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek. és ezeket mind megkapjátok hozzá.” Mt 6,33. Molnár Béla lelkész sági, sem egyházi téren nem képzelhető el. — Remélem, meglesz a kitartás és a türelem ahhoz, hogy fel tudjuk építeni azt a szebb jövőt, amelyet mindnyájan akarünk” — mondta a főpap, s hozzáfűzte: Magyarországon a kién- gesztélődé.st kell elősegíteni. a magyaroknak a jövőbe kell tekinteniük, nem pedig a múlton siránkozni. Az 1931-ben született Miklósházy püspök 1949- ben lépett be a jezsuita, rendbe, IMG-ban ha.gy ta.el . Magyarországot, .. jelenleg .Torontóban él. II. János Pál .pápa 1989-ben nevezte . ki. a külföldi magyarok első: püspöke, az elhalálozott Irányi László utódává. Elmondta: úgy látja, bogy a magyarság,, ha széf is van szóródva, bizón/ós főkig mégis összetart. Feladatának tekinti a hívek buzdítását- arra. hogy tartsák meg hitüket és magyarságukat; Nyugaton e kettő szorosan összefügg egymással. Eevütt tjj . mis felekezetiekkel A magyar nyelv és kultúra támogatását nemesak a katolikus egyház, hanem a többi egyház is szorgalmazza. központjai ennek a tevékenységnek és törekvésnek. Természetesen a második és a harmadik generáció. kevés kivételtől eltekintve, már nem beszéli jól a magyart. Arra szeretné ösztönözni a szülőket, a nagyszülőket, hogy az ismereteket a magyar történelemről, kultúráról, a hagyományokról, az értékeket akár fordításban is adják a fiatalság kezébe, mert bár Teréz anya kitüntetése Szegények _ Az albán származású, Indiában tevékenykedő, s az egész világon ismert 82 éves szerzetesnő. a szegények önfeláldozó támogatója. Teréz anya kapta meg az idén az ENSZ Oktatásügyi. Tudományos és Kulturális Szervezete. az UNESCO díját, amelyet a békére nevelésben kimagasló érdemeket szerzett személyeknek ítélnek oda. Az 1979-ben már Nobel- békedíjjal is elismert Teréz anya a Karitatív Misszió nevű szervezet megalapítója, a szervezet ma már több mint két tucat országban működik, segélyezi a legszegényebbeket. iskolákat, árvaházakat tart fenn, sőt egy. lepratelepet is. Teréz anya a mintegy 60 ezer dolláros díj tizenkettedik kitüntetettje. Az elismerésre a világszervezet 0 íuVtt-i r/?r w nemzetközi katolikus központja és a Caritas International is nevű jótékonysági szervezet terjesztette fel. Mint a díjat odaítélő bizottság megállapítja. Teréz anya egész életét a szegények szolgálatának, a béke népszerűsítésének, az igazságtalanság elleni küzdelemnek szentelte. fontos ugyan a magyar nyelv, de így is meg lehet őket tartani a magyar szellemnek. „Reméljük, hogy ehhez több segítséget kapunk Magyarországtól” .— mondotta. Felelősség egymás iránt A nyugati magyar egvhá- zi szolgálatról szólva Miklósházy. püspök elmondta, hogy abban körülbelül száz pap vesz részt, és még. mintegy száz segíti a munkát. Sok magyar egyházi közösségnek nincs papja.: a paphiánv gondót1 óköz. Remélhetőleg pár év múlva blyari lesz a helyzet Magyarországon, hogy.néhány évre tudnák' majd papokat lelkűiden i: Vannak V kezdeményezések. ■ hogy. laikusokat is bevonjanak, egyházi feladatok ellátásába, de ezek még gyerekcipőben járnak. — Püspöki jelszavam: egy szívvel, egy ..lélekkel, Ennek megfelelően szeretném elérni a hit megtartását, azt, hogy a különbözőségek ellenére is össze tudjunk tartani, megőrizzük a keresztény és a magyar értékeket, felelősséget éreztünk az otthoniak és egymás iránt. — Segíteni kívánunk az otthoni, illetve a kisebbségi sorban élő magyarokon, mint ahogy eddig is tettük. Itt anyagi segítségről is ezó van. Igyekeznünk kell bátorítani az otthoni magyarokat. hogy ki tudjanak tartani, képesek legyenek megbirkózni a nehézségekkel. összefogjunk és egység legyen — mondotta Miklósházy püspök. A Református Világszövetség Európa-bizottsága Kárpátalján rendezte a hónap elején idei konferenciáját. A tanácskozáson tizenöt európai országból harmincán vettek részt. — A Református Világ- szövetség politikájához hozzátartozik, hogy igyekszik kongresszusait olyan országokban rendezni, ahol bátorítást adhat, valamint közbenjárhat a nehéz és problémás kérdések megoldásában — mondta hazaérkezése után Tamás Bertalan, a világszövetség végrehajtó bizottságának tagia. Rámutatott: a kárpátaljai református egyháznak — amely a hűség egyháza — 120 ezer híve van, 94 gyülekezetében 24 pap szolgál. Kárpátalján meglehetősen lassan halad az egyházi ingatlanok visszaadása, ezért az Európa-bizottság delegációja felkereste az ungvári vallásügyi titkárságot, és megbeszéléseket folytattak ebben a témában a hatósággal. A világszövetség az erkölcsi támogatás mellett — a kelet-európai alapból — 60 ezer német márkával, és hat gépkocsival támogatta a gyülekezeteket. A magyarországi református egyház a lelkészképzésben is segíti a kárpátaljaiakat: jelenleg tizenhárom hallgató tanul hazánkban. Ismét a helyén áll Xaver Kreuz Csendes tér a csendes utcában. A középen álló kereszt eredetijét 1862-ben emelték a budakesziek. A kereszt-, 's rajta a korpusz 85 évig emlékeztetett a jé- zusi tanításokra. A hitre, szeretetre, jóságra. Aztán a történelem közbeszólt, s a Xaver Kreuz épp úgy eltűnt az alapzatáról, mint a szeretet és jóság az emberek szívéből. Nyoma veszett. De íme feltámadt. Mint Krisztus a íelfeszíttetés után harmadnap. Űjra épült a polgárok pénzéből, a kisemberek forintkáiból. Bizonyságul a községi ösz- szefogásnak. (—gjé—) Hívők hitéből, s némi hitelből Templomszomszédok Kiskunlacházán nem volt katolikus templom. Azok a hívek, akik ebben a jórészt református lakosságú községben éltek, az 1930-as évektől az iskola épületébe, majd annak államosítása után az egyház által megvásárolt kis családi házba jártak szentmisére. Három évvel ezelőtt vetődött fel a templomépítés gondolata. Becherer András plébános, akit a Kis- kunlacházával egyesült Pereg temploma melletti plébánián kerestünk fel, elmondta, hogy először csak a már rossz állapotban levő misézőhely javítására gondolt. Azután merészebben terveztek: építhetnének egy kis templomot is. Egyházak a változó világban A rpád-kortól máig Több mint száz előadást, tanulmányt tartalmaz az a reprezentatív kötet, amelyet Esztergomban adtak ki Egyházak a változó világban címmel A közzétett előadások a múlt év májusában hangzottak el Esztergomban egy nemzetközi ökumenikus egyháztörténeti tanácskozáson. Az előadók — főpapok, egyháztörténészek, levéltárosok, niúzeblógusok — az Árpádkortól foglaltak össze az egyházak változó viszonyát, a politikához, a hívők és a nem hívők mindenkori társadalmához. A 600 oldalas, nagy formátumú kötetben a tanulmányok sorát Paksai László bíboros, esztergomi érsek írása nyitja meg. A gazdagon illusztrált könyv kiadását 26 szponzor — intézmény és szervezet — másfél milLió forinttal segítene. Református hálaadó nap Vizsolyt Alapítvány A 800 éves Vizsoly! református templom teljes restaurálása és folyamatos gondozása céljából a vi- zsolyi egyházközség. alapítványt hozott létre 110 ezer forintos alaptőkével, amely az egyházközség tiszteletbeli tagjainak adományaiból származik. A Vizsolyi Alapítvány alapító okiratát hálaadó nap keretében írták alá a magyar református egyház egyik bölcsőjében, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyon, a Tiszán inneni református egyházkerület lelkipásztorainak és hazai, valamint Szlovákiából, illetve Erdélyből érkezett egyházi tisztségviselőinek jelenlétében. A vizsolyi templom és a 402 éves Károli Gáspár-fé- le első magyar nyelvű Biblia óriási történelmi örökséget hordoz. Ezért az alapítvány céljai között az is szerepel, hogy egyfajta zarándokhelyet alakítsanak ki a XIII. században épült templom tövében, amely ifjúsági táboroknak, egyházi rendezvényeknek és tudományos konferenciáknak adna otthont a jövőben. Az alapítvány mindenki számára nyitott. Akik céljaival egyetértenek, az Országos Takarékpénztár abaújszántói fiókjának 279—98153. számú számlájára fizethetik be az adományokat. Az önkormányzattól területet kaptak erre a célra, s mikor az szűknek bizonyult, ajánlották fel számukra azt a helyet — néhány telekkel odébb a református templomtól —, ahol építeni kezdték a templomot. Most már két torony mutat az égre Kiskunlacháza központjában. A tavaly májusi alapozástól idén július végéig elkészülnek a munkával annyira, hogy már csak a berendezés marad hátra. Előreláthatóan szeptemberben sor kerülhet a templom felszentelésére. — Milyen pénzből, milyen erükkel építkeztek? — kérdeztük a plébánost. — Az építkezés költsége elsősorban a hívek adományaiból gyűlt össze, s hitelt is vettünk fel. Kovács Gusztáv/ Délegyházán élő mérnök készítette el a terveket. Az építkezésnek először társadalmi munkában akartunk nekifogni, de beláttuk, hogy ez meghaladná az erőnket. A községgazdálkodási vállalat építőbrigádja, majd a jó- részt ebből alakult Kunbeton brigád dolgozik az utkezésen. Dr. Bacsa Antal orvos, akinek már önálló kiállításai is voltak, Lestette meg a templom védőszentje, Szent László képét az oltárra. Csodálatos dolog, hogy nincs pénzünk, nincs miből építenünk a templomot, és m"gis épül. (Nádudvari) Kárpátaljai konferencia A hűség egyháza
