Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

Süllyesztik a talajvizet Akad, aki irigyli az „álló” embereket Miért van így? A restség különféle fokozatai CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 169, SZÁM 1992. JÚLIUS 18., SZOMBAT Ajánlás Amerikába A világkiállítás pezsdíti a beruházási kedvet Cegléd város azon tele­pülések közé tartozik, amely nyolcszáz és ezeröt­száz méteres mélységben igen magas hőfokú, gazdag ásványianyag-tartalmú, gyógyhatású termálvízzel bír. Ami sajátos geotermi­kus és vízföldtani tulaj­donságokból ered. Banai Benőtől, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási csoport veze­tőjétől megtudtuk, az el­múlt években Cegléden há­rom kutat fúi'tak, amelyek ötvenöt és hetven Celsius- fok közötti meleg vizet, ké­pesek adni. A magas hő­mérséklet mellett, a gyógy­hatásúk az, ami különösen értékessé teszi őket. Az egyik kút a város centrumában levő strand­fürdő ellátását is szolgálja. Tavaly év végén újat fúr­tak. mert a régi már nem adott elegendő vizet. Az üzemelése óta végzett ke­zelések bizonyították a hatvannégy Celsius-fokos, gazdag ásványtartalmú víz gyógyhatásút. Az egykori Magyar—Szovjet Barátság Tsz területén levő termál­víz — amivel egykor az üvegházakat fűtötték — is jobb sorsra érdemes; nap­jainkban teljesen kihasz­nálatlan. Akárcsak a Budai úton, az Öregszőlőben meg­fúrt kút, amely jelenleg nem működik. Itt szivaty- tyúval kell a vizet felszín­re hozni. Ezen a részen képzelték el a szabadidő vagy kereskedelmi központ megvalósítását. Eddig egy kis medence készült el. A félbehagyott beruházást — ami feltehetően nem kido­bott pénz — a későbbiek­ben lehet folytatni. A csoportvezető elmon­dotta, napjainkban is azon munkálkodnak, hogy a ter­málvízben rejlő lehetőséget kiaknázza az önkormány­zat. Akár egy közös beru­házásban — a vagyont ap­portként vinnék be — megvalósulhatna az eredeti célkitűzés. Legutóbb své­dekkel tárgyaltak. Az ő koncepciójuk szerint első­sorban egy kereskedelmi centrum épülne, a szabad­időközpont létesítményei másodlagosak lennének a programban. Természete­sen más beruházókat is bevonnának a svédek. Ügy tűnik, a világkiál­lítás mindenképpen pezs­díti a beruházási kedvet. Ugyanis napjainkban né­metek, svájciak, osztrákok érdeklődnek. Az utóbbiak­nak ajánlatot tett a város. Nyugaton népszerű és el­terjedt a településtől tá­volabb lévő szabadidő- és bevásárlóközpont építése. A külhoniak számára két­ségtelenül vonzó, hogy a terület közel van a fővá­roshoz, könnyen megköze­líthető. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy majdan a kivitelezés előtt, óriási közművesítést kell megvalósítani. Ami természetesen rengeteg pénzt emészt fel. Az önkormányzat keresi a lehetőségeket. Éppen Harminc év bíráskodás Ők is tévedhetnek — Gondolom, a közönség sem sokkal hálásabb .., — Néhány kivételtől elte­kintve nem panasakodha- tom. Soha nem akartam fő­szereplő lenni, ezért nem volt sok problémám. Né­hány játékvezető túlzottan magabiztosan vezet, ami le­het, hogy néhány perc el­teltével határozatlanságba csap át. Ekkor már kész a baj, soha nem tudja meg­fogni a meccset. — Idetartozik még a já­tékosokkal való megfelelő bánásmód. Hogyan oldotta meg ezt? — Egész pályafutásom so­rán igyekeztem a megfe­lelő kontaktus betartására. Mindig próbáltam figyelem­be venni, hogy a játékost a meccs folyamán igen sok­féle hatás éri. Erre tekin­tettel kellett lennem. Ez­zel sok bosszúságot előztem njeg. — Ha még egyszer kezd­hetné, újra belevágna a bí­ráskodásba? — Semmit nem csinálnék másképp. A sport segítsé­gével rengeteg barátra tet­tem szert. A munkahelyi elfoglaltság mellett bírás­kodtam — a szabadidőm­ben. Mindez megfelelő csa­ládi háttér nélkül nem leit volna lehetséges. Ezért kö­szönet jár a feleségemnek, aki ennyi mindent kibírt — fejezte be Ócsai Attila. Kóbor Ervin ezért elkészült egy Ceglé­det bemutató összeállítás, amelyben fontos hangsúlyt kapott a termálvíz. Az ajánlás egy amerikai fo­lyóiratban jelenik meg, amelynek a fő mottója: Kelet-Közép-Európa be­fektetőket keres. Annak ellenére komoly előkészítő munkát kell végezni, hogy számos érdeklődő közül alighanem egy-két beruhá­zó kívánja itt befektetni a pénzét. Végezetül Banai Benő a központi strandfürdő mel­letti termálvíz kapcsán megjegyezte, a hasznosí­tásra egy mérnökgárda el­készített egy üzleti tervet. Ez elsősorban a gyógyítás­ra kínál lehetőséget. De némi turisztikai és idegen- forgalmi programot is kör­vonalaznak. A strandfürdő fejleszté­sére is gondolnak a dolgo­zatban. A szomszédságban majdan felépítendő gyógy­szálló is szerepel az elkép­zelésekben, ahol terápia* elő- és utókezelést végez­nének. Az önkormányzat­nak szívügye a termálvía hasznosítását célzó beru­házások elősegítése és meg­valósítása. F. F. Július 21-én, kedden dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szo­bájában a 4-es választókör­zetnek Farkas Albert, a 11-es választókörzetben élők részére Gór Mátyás képviselő tart fogadóórát. Mozi A Szabadság filmszínház­ban július 18-án, 19-én, szombaton, vasárnap; dél­után 6 órakor: Superman 2. amerikai sci-fi). Este 8 óra­kor: Jó reggelt, Vietnam! (amerikai film). Az autósmoziban július 18-án, 19-én, szombaton, vasárnap: Superman 2. (amerikai sci-fi). Az elő­adások este fél 10 órakor kezdődnek. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. « A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. <£> Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. $ Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. & Telex: 22-6353. @ Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. ER» #/># •m 7 Kérdőszóban összefoglal­ható rosszallásaim koszo­rúja a tanulságos voltuk miatt. De mert feltűnő he­lyeken találhatók a rendel­lenességek — illik szóba hozni azokat. A rendetlenség, a figyel­metlenség, továbbá a rest­ség kapcsolja össze a hibá­kat. Kezdjük a sort a Béke térnél. Az ABC szomszéd­ságában legalább két-három éve fedetlenül van egy szer­vizakna. körülbelül fél mé­ter mély — közvetlenül a közút mellett. Egy másik: érdemes belekukkantani a záporvíz-levezető aknákba a Törtei felé kanyarodó út­szakaszban — a fű majd­nem kinőtt már belőle. A Dohány utcai útpadka \rízzáróként történő kiala­kítása és meghagyása, a rendetlenség iskolapéldája; ugyanígy a fürdő melletti kerékpárúton a betonnal körülvett csőcsonk. Lehet arra hivatkozni, hogy öt, hat, sőt húsz éve csinálták — ha éppen akkor volt is, de a mostani megoldatlan­ságot semmi sem magyaráz­hatja, s mentheti. Hasonlóan teljes mérték­ben rossz érzést fakaszt az igényes emberekben, hogy igen sok az illegális szemét- lerakó hely, részben a fi­gyelmetlenség, részben a rossz politikai gyakorlat következtében — tudatos vagy tudattalan bosszút áll­nak. Egyesek így akarnak céljaiknak eszköztárat ta­lálni, amely sem a múltban, sem a jelenben nem tekint­hető bölcs viselkedésnek. A beépítetlen porták gaz­tengerét látva az idegen nem mutat érdeklődést s magyarázat iránt. Ocsmány gusztustalan és igénytelen­séget árasztó, tehát nem le­het megtűrni a parlagfű, katángkóró, a selyemkóró és a kanadai betyárkóró törzs­tenyészetét a városunk kel­lős közepén. A Népkör utca telek, a Kossuth Ferenc ut­cai foghíjas és más helyek igen rossz reklámot szolgál­tatnak Ceglédnek. Ezenkívül akadnak kife­jezetten veszélyes helyek többfelé, forgalmas utak bejáratánál magas sövényei életveszélyt jelentenek. £ mi mást lehetne mondani s Tápiószentmártoni út 4-es melletti szögletében leve akna fedetlenségéröl, s mélyben pedig 60 Celsius- fok körüli forró víz szaba­don zubog... A válasszal együtt tu­dom, s ismerem a közvilá­gítás oszlopain elhelyezett biztosítékok hiányosságait Mégis megemlítem, meri városszerte jellemző, így városszerte életveszélyt is rejt. Legalább ennyire hiá­bavalónak tűnhet a város területén levő közutak ak­nazáró rostélyainak gyenge­sége, amelyek eddigi süllye­dési fokban a kerékpároso­kat, ma már az autósok biztonságos közlekedését is akadályozzák. Adódik ezekből a kétség- beesett kérdésem: még meddig? S. D, A játékvezetők — fino- . man szólva — vitatott egyé­niségei a labdajátékoknak. Gyakran mondják, hogy ők is tévedhetnek, mire a szur­kolók kapásból rávágják: No de ennyit? Sok esetben az edzők sem foglalják imáikba a síp mestereit. Persze, ők sem egyformák. Ugyanúgy van köztük be­csületes, mint ahogy csaló is. Egy azonban vitathatat­lan. Nélkülük nem lehet a mérkőzéseket lejátszani, a jelenlétük tehát minden­képpen szükséges. Ezúttal olyan kézilabda játékvezetőről, Ócsai Attilá­ról lesz szó, aki harminc éven át magas színvonalon vezetett mérkőzéseket. — Mikor határozta el, hogy játékvezteö lesz? — Ez hosszabb történet. Gyerekkoromban, mint mindenki más a környéken, rengeteget sportoltam, mo­zogtunk szinte egész nap. A labdarúgás és a kézi­labda volt a két kedvenc. Végül az utóbbinál kötöt­tem ki. Amikor egyszer-két- szer gyengébben fújt a bíró, akkor elhatároztam, hogy meg fogom próbálni a bí­ráskodást. Egyébként öt sportágból tettem játékve­zetői vizsgát. — ön is végigjárta a szamárlétrát, ami ma már nem mindenkinek kötelező? — Alsóbb osztályú mér­kőzésekkel kezdtem, így jutottam el fokozatosan az NB I-ig. -Vezettem ötszáz NB-s és közel száz első osz­tályú mérkőzést. Állítom, hogy az alacsonyabb osztá­lyú meccsek jó tapasztalat- szerzést jelentettek a későb­biekre. — A bíráknak nemcsak a közönséggel és a játékosok­kal kell megküzdeniük, ha­nem a saját társukkal is. Láttam már Cegléden olyan mérkőzést, ahol az egyik já­tékvezető jól, a másik pedig pocsékul látta el a felada­tát. Miért nincs meg min­dig az összhang? — Sajnos azért nem ju­tottam még magasabb ré­giókba, mert nem volt ál­landó párom, fgy sokkal nehezebb, hirtelenében nem is tudom pontosan megmondani, de legalább vagy negyven partnerrel működtem együtt. Az az igazság, hogy az összeszo­kottság szempontjából sem mindegy, hogy kivel vezet az ember. Innen adódik az imént említett jelenet, mi­szerint a két bíró nem áll feladata magaslatán. De hol vannak a munkások? (Apáti-Tóth Sándor felvétele) rencsések is, mivel már két alkalommal befejezték volna a munkát, de mind­kétszer óriási eső zúdult rájuk. Az álló munkásokra is kitért az igazgató. Azt mondta, aki nappal csak ál­ló embereket lát és irigy- li őket, hogy nem dolgoz­nak, az éjszaka szálljon le a mélybe, és méteres víz­ben végezze el a teendő­ket. Sajnos az is keresztül­húzta a számításukat, hogy a vártnál nagyobb részen, mintegy nyolcméteres szakaszon szakadt be a csa­torna. A csövek sem újak, húsz-huszonöt évesek. Rá­adásul nem kis tehertételt jelent a szennyvíz folya­matos elvezetése. A felül­járónál levő szivattyúk túl­terheltek. Arra a kérdésre, hogy mikor fejezik be a munká­latokat, azt válaszolta, hogy körülbelül három-négy hét múlva. Addig is kérik a lakosság türelmét. K. E. el a csatorna, lebénítva így a környék forgalmát. Az ügyben leginkább illetékest kerestük meg, Görbedi Lászlót, a PVCSV igazgatóját. Elmondta, hogy a csatorna négy és fél mé­ter mélyen van, a talaj­víz pedig már másfél méte­ren. Tehát süllyeszteni kell a talajvizet, ugyanis a víz alatt nem lehet a javítási munkálatokat elvégezni. Ráadásul nagyon balsze­Sok mendemonda kering a Rákóczi úton levő szenny­vízcsatorna meghibásodá­sáról, illetve annak mun­kálatairól. Egyesek állító­lag még nem láttak dol­gozó munkást a területen, mások szerint viszont ad­dig nem is lehet érdemi munkát végezni, amíg a talajvizet lejjebb nem szorítják. Egy azonban biztos, nevezetesen az, hogy igen rossz helyen romlott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom