Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

ti, a budapesti Expo tö­megközlekedését segítő met­rómegoldást javasol a Fő­városi Közgyűlés MI>F- frakciója. A tervezetet csü­törtöki sajtótájékoztatóján ismertette Barsiné Pataky Etelka, az Expo kormány­biztosa, címzetes államtit­kár. A javaslat szerint a Dél- Buda—Rákospalota metró­vonal két ütemben épülne még: az első szakasz a Kálvin tér és a Móricz Zsigmond körtér, a máso­dik a Móricz Zsigmond körtér és az Etele tér kö­zött. A metróközlekedést kiszolgáló járműtelepét — a korábbi Etele téri válto­zat helyett — a lágymá­nyosi híd pesti hídfőjénél létesítendő tömegközleke­dési csomópontba helyez­nék. Ide érkezik be a rác­kevei, a csepeli HÉV, vala­mint itt lesz a MÁV Bécs —Kelebia vonalának meg­állója is. Barsiné Pataki Etelka szerint, az új javaslat elő­nye, hogy a Kálvin tér— Móricz Zsigmond körtéri vonal már 1996-ra üzembe helyezhető, ugyanez vonat­kozik a járműtelep közötti összeköttetés kialakítására is. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerülne az új javaslat megvalósítása, az államtitkár nem tudott vá­laszolni. Barsiné Pataky Etelka a főpolgármester szavaira utalva kifejtette: nem arról van szó, hogy a kormány nem ad granciát a metróépítésre, csak azt a változatot utasította visz- sza, amely a fővárosé. állapodást rögzítő doku­mentumot ünnepélyes kere­tek között augusztus 20-án Öpusztaszeren írják alá. Hogy ki kapcsolódik eh­hez a programhoz, ma még nem tudni, az azonban bi­zonyos, hogy az ipartestü­leteket regionális fórumo­kon tájékoztatják majd. A Pest megyeiek részére a fórumot a Szentendrei Ipar­testületben tartják július 27-én. A sajtótájékoztatón el­hangzott az is, hogy a há­rom csődbe jutott bank miatt hátrányt szenvedett Iposz-tagoknak igyekez­nek gyorsan segíteni. Kas­sai Róbert alelnöktől meg­tudtuk, hogy a gyors, segély­hez rendelkezésre áll a Bu­dapest Bank és az Iposz által közösen kezelt egy- milliárd forintos hitelkeret, s a Széchenyi István Befek­tetési Társaság által kezelt 100 millió forintos hitelcso­mag is. Az alelnök hozzá­tette: a hitelhez jutás fel­tételei ez esetben sem vál­toztak, a károsult vállal­kozók azonban számíthat­nak arra, hogy kérelmüket soron kívül kezelik. II. É. PHARE-program a mezőgazdaságban Várhatóan a hónap vé­gén döntenek az Európai Közösség illetékesei arról az 5 millió ECU-s segély­ről, amely a PHARE-prog­ram részeként a magyar vidéki agrárfinanszírozás Kihívások és megoldások Politikai pártok a köz­életben címmel egész na­pos politikai disputát tar­tottak csütörtökön a Sáros­pataki Népfőiskola rendez­vényén. Hogyan ítélik meg pártjuk jelenlegi helyzetét a két választás közötti fél­időben, minek köszönhetik sikereiket és kudarcaikat, melyek a mostani legerő­teljesebb politikai és gaz­dasági kihívások, és milyen megoldást szorgalmaz pártjuk, szervezetük? — nagy érdeklődés közepette ezekre a kérdésekre vála­szolt először 20-20 perc­ben, majd kötetlen vitában Elek István (MDF), Wek- ler Ferenc (SZDSZ), Jánosi György (MSZP) és Pozsgay Imre (Nemzeti Demokrata Szövetség). Elek István szerint 1990- ben az MDF annak kö­szönhette választási sike­rét, hogy az ország lakos­ságának többsége konzer­vatív liberális programot kívánt a rendszerváltáshoz, s ennek a feltételnek ők tudtak a legjobban meg­felelni. Nyugati típusú de­mokrácia és piacgazdaság — szólt a jelszó, s a két nagy erejű párt (MDF, SZDSZ) programja e té­mákban csak minimális eltérést mutatott. Hogy mégis az MDF mellett döntöttek a választópolgá­rok, az a nyugodt, bizton­ságos átalakulás ígérete volt. A politikus természe­tesnek véli, hogy az MDF és a kormánykoalíció nép­szerűsége csökkent, ezt egyik más párt sem kerül­hette volna el. Wekler Ferenc az SZDSZ 1990-es alulmaradását an­nak tulajdonította, hogy nem rejtették véka alá: a rendszerváltás a társadalom számára óriási megrázkód­tatást fog jelenteni. A vá­lasztók 1990-ben a kevesebb veszélyt festő MDF-re vok­soltak, de azóta már rájöt­tek, hogy rosszul döntöt­tek — mondta. Jánosi György arrról be­szélt, hogy a szocialista pártnak volt az elmúlt két esztendőben a legnehezebb dolga, hiszen ellenséges légkörben kellett politizál­nia. Sokan összemosták és ma is hajlandóak baloldali visszarendeződés veszélyére hivatkozva összetéveszteni az elődpárttal. A párt ne­hezen, de megtalálta új ar­culatát, programszerű ma­gatartását, Pozsgay Imre történelmi összefüggésekben boncol­gatta a pártok és politiku­sok sikerességét és-sikerte­lenségét — rámutatva, hogy Magyarország nem haszonélvezője, hanem kár­vallottja lett a szocialista rendszereket megingató kezdeményező szerepének. Nálunk éppen azok az erő­források hiányoznak, ame­lyek nélkülözhetetlenek a gazdasági fellendüléshez — mondotta. fejleszlését célozza — tá­jékoztatták az MTI-t a Földművelésügyi Miniszté­riumban. Emellett több projekt megvalósítását is támogat­ja az EK a PHARE-prog- ramon keresztül a magyar mezőgazdaság korszerűsí­tése érdekében. E pénzből azonban — húzták alá a minisztériumban — köz­vetlen anyagi segítség nem nyújtható vállalkozói te­vékenységhez. A program célja: a gazdaság — ezen belül a mezőgazdaság — szerkezetátalakításának előmozdítása, és az e fo­lyamat gyorsítását szolgá­ló munkaprogramok meg­valósítása. KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Felszámolják a Csepel Autógyárat (Folytatás az 1. oldalról.) tött egyezmények végrehaj­tásáról szóló adminisztratív megállapodást. Ennek értelmében ha­zánk, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, va­lamint Lengyelország az egymás közti kereskedel­mében is bevezeti az EK- val folytatott kereskedel­mében előírt termékokmá­nyok használatát. Elhatározta a kabinet, hogy egyezményt köt a Svéd Királyság kormányá­val a vámügyekben történő segítségnyújtásról. Eszerint a két ország vámszervei tá­jékoztatást és bizonyítéko­kat kaphatnak egymástól vámsértések esetén. Az egyik pont pedig lehetővé teszi, hogy a vámokat és az ehhez kapcsolódó adókat,- illetékeket a két ország egymás javára kölcsönö­sen beszedje. Ami pedig belügyeinket illeti: a kormány törvény- javaslatokat terjeszt az Or­szággyűlés elé a büntetések és intézkedések végrehajtá­sáról szóló rendelet módo­sításáról. A tervezet a honi büntetés-végrehajtásban is meghonosítani kívánja — az elítéltek jogainak és kö­telezettségeinek rögzítésével — az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok védel­méről szóló Európai Egyez­mény normáit. Felszámolják a Csepel Autógyárat, miután a kor­mány hozzájárult a cég 1990-ben elrendelt szanálá­si eljárásának megszünteté­séhez, s így a hitelezők kérhetik a felszámolási el­járás megindítását. A vál­lalat átalakítását megkísé­relte a gyár vezetősége, ám nyereséges üzleti tervet nem sikerült készítenie. A cég múlt évi vesztesége megközelítette az egymil- liárd forintot, adóssága pe­dig meghaladja a 3,5 mil- liárdot. A költségvetés helyzete nem teszi lehető­vé az állami garanciaválla­lást a további hitelek fel­vételéhez. Ezért o szanálás folytatásának nem volna értelme — szól az indoklás. Juhász Judit szóvivő hozzá­tette, hogy a környékbeli üzemek várhatóan munkát Építkezési vállalkozók helyzete Illegális alkalmazottak A gazdaságba állami esz­közökkel történő beavatko­zás (nagyberuházások) ja­víthatna a munkaerőpiac jelenlegi helyzetén, és se­gíthetné a gazdasági fellen­dülést is — mondta Scham- schula György munkaügyi államtitkár, az ÉVOSZ csütörtöki elnökségi ülésén. Kifejtette: a jelenlegi foglalkoztatási helyzet kri­tikus. Az év végére várha­tóan 770 ezerre emelkedik a munkanélküliek száma, jövőre pedig elérheti a 900 ezret is. Mindez olyan rö­vid idő alatt alakult ki, hogy nem volt idő hatékony megoldások kidolgozására. A munkanélküliség ellenére az építőiparban egyre in­kább terjed az illegális munkaerő alkalmazása, ami jelentősen lenyomja az ára­kat. és tönkreteheti a be­csületes vállalatokat. Ezért várhatóan szeptemberben a rendőrség közreműködésé­vel országos szintű ellenőr­zéssel próbálják majd ki­szűrni az illegálisan alkal­mazott külföldi és a munka­nélküli-segélyen levő hazai munkásokat. Nem várható, hogy jelen­tősen nőnek a külföldi munkavállalási lehetőségek. Egyedül Németországgal van kormányközi szerződése Magyarországnak. Ennek keretében 14 ezer munka- vállaló mehet Németország­ba dolgozni. A lehetőséget májusig csak 11221 sze­mély használta ki. Az is gyakori azonban, hogy a magyar munkások is illegá- .lisan vállalnak Németor­szágban munkát. Sajnálato­san gyakran fordul elő, hogy a munkavállaló hiszé­kenysége miatt kivándor­lásra csábítják bizonytalan körülmények közé még bi­zonytalanabb helyzetű cé­gek. tudnak majd adni az elbo­csátandó dolgozóknak. Garanciát vállalt ugyan­akkor a kormány a Kapos­vári Húskombinátnak nyúj­tandó 900 millió forint hi­telre. Az összegből az egy­kor nyereségesen működő, ám az idén csődöt jelentett üzem átalakítását finanszí­rozzák majd. A kormány­intézkedés nyomán a több mint 3500 magántermelő soron kívül hozzájuthat kö­veteléseihez. A külkereske­delmi statisztikai rendszer fejlesztése érdekében ugyancsak intézkedést ho­zott a kormány. A kabinet végezetül meg­határozta szakszervezeti politikájának alapelveit. Ennek lényege: a kormány a szakszervezeteket a ki­épülő szociális piacgazda­ság alapvető intézményei­nek tekinti, és társként számít rájuk az ország gaz­dasági átalakításában. A munkavállalói érdekképvi­seletek közreműködése nél­kül ugyanis a privatizációt és ezzel az ország gazdasá­gi rendszerének átalakítását összeütközések nélkül, sike­resen megvalósítani a kor­mány szerint nem lehet. Magától értetődően elismeri a szakszervezeti szabadság- jogokat, tiszteletben tartja a szakszervezetek függet­lenségét, szavatolja a mun­kavállalók szabad szervez­kedését. és az Országgyűl é* elé terjeszti a törvényeket, amelyek a szakszervezeti jogok érvényesítéséhez szükségesek. Az esély- egyenlőség elve alapján a kabinet az összes, a tör­vényeket tiszteletben tartó érdekvédelmi szervezettel együtt kíván működni. — A kormány reményei sze­rint a munkavállalói ér­dekképviseletek működé­sükben klasszikus szakszer­vezeti tevékenységet fog­nak folytatni, és elhatárol­ják magukat a mindennapi pártpolitikai küzdelmektől — hangsúlyozta Juhász Ju­dit. Gödöllőn nincs fajgyűlölet A skinhead-jelenség „A demokrácia és az em­beri jogok nemcsak ránk, hanem mindenkire érvé­nyesek, és ha bármilyen hátrányos megkülönbözte­tést eltűrünk, könnyen vál­hatunk magunk is annak áldozatává.” Egyebek mel­lett ez olvasható a fővárosi önkormányzat kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottságának jelentésében, amely a . skinhead-jelensé- get kiváltó okokat elemzi, és bemutatja az atrocitá­sokhoz vezető utat. A Van­nak-e emberi jogaik? című tanulmánykötetet csütör­tökön mutatták be a sajtó képviselőinek az Újváros­házán. Nagy Gábor Tamás, a bl- zittság elnöke ismertette a színes bőrűek elleni atroci­tások elkerülését szolgáló javaslatait, amelyekkel fő­ként a fiatalokra kívánnak hatni. Eszerint pedagógiai programot kell kidolgozni, hogy megismertessék a gye­rekeket az eltérő kultúrák sajátosságaival. Jogsegély- és információs szolgálat lét­rehozását is tervezik, ahová a bántalmazottak fordul­hatnak, mert tapasztalataik szerint a színes bőrűek ne­hezen tudják védelmezni érdekeiket. ★ Vajon mi a helyzet Gö­döllőn? — tettük fel a kér­dést Keszthelyi Kamilló- nénak, a GATE Mezőgaz­dasági Kara dékáni hivata­la tanulmányi csoportve­zetőjének. Keszthelyiné elmondta, hogy. amikor a Kőbánya- Kispest vasúti, illetve met­róállomáson a tragikus gyilkosság történt, óvták a színes bőrű fiatalokat attól, hogy a fővárosba utazza­nak. Ök hallgattak is a szép szóra, s inkább a kol­légiumban maradtak. Egyébként, jegyezte meg a tanulmányi csoport veze­tője, a GATE-n sem a kö­zelmúltban, sem pedig ae előző években, évtizedek­ben nem fordult elő olyan eset, amikor valamelyik diákot, a bőre színe miatt gyaláztak. netán tettlege­sen bántalmaztak volna. SZERB ELLENZÉKIEK MAGYARORSZÁGIIARGYALÁSAI egyébként Magyarország eddig igen korrekt módon járt el a délszláv menekül­tek ügyében. A vajdasági magyarsá­got illetően, az ellenzéki szövetség a fő hangsúlyt Szerbia demokratizálásá­ra helyezi. Kérdésekre válaszolva az ellenzéki politikusok érin­tették az ENSZ-szankciók ügyét is. Elismeréssel szól­tak arról, hogy Magyaror­szág — bár természetesen betartja a nemzetközi szankciókat — néhány en­gedményt is tett Szerbia irányába. Az ellenzéki po­litikusok ezt jó jelnek tart­ják, a jószomszédi kapcso­latok jövőjét illetőén. 3 A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának meg­hívására Magyarországon tárgyalt a szerb ellenzéki szövetség, a Depos küldött­sége. A politikusok csü­törtökön a Parlamentben megtartott sajtókonferen­cián összegezték budapesti megbeszéléseik tapaszta­latait. Radoszláv Sztojnnovics, a Szerb Demokrata Párt al- elnöke elmondta, hogy a megbeszéléseken érintet­ték a vajdasági magyarság helyzetét, illetve a jugoszlá­viai menekültek ügyét. A menekültkérdés kapcsán a szerb ellenzék vezetői úgy vélekedtek: közös érdek a probléma megoldása. Eb­ben valamennyi szomszé­dos államnak, illetve szá­mos felelős európai ténye­zőnek is részt kell vállal­nia. Megítélésük szerint AUGUSZTUSBAN ÍRJÁK ALÁ Károsultaknak soron kívül az önkormányzatokon kívül számítanak külföldi segít­ségre, adományokra, s álla­mi támogatásra is. Szó van arról is, hogy 500 millió dollárt világbanki hitelből lehetne a települések szé­pítésére fordítani, s eset­leg a Phare-programokból is jut majd pénz e célra. A szándéknyilatkozatot alá­író szervezetekkel a meg­(Eolytatás az 1. oldalról.) összefogás szükséges, s a na­pokban ezerkétszáz önkor­mányzatnak küldték el a programtervezetet ismertető levelüket. A falu- és város- felújítás hatalmas gazdasá­gi-műszaki feladat, amely­hez megfelelő pénzügyi hát­tér is szükségeltetik. A fi­nanciális lehetőségekről szólva az igazgató elmondta, AZ MDF FŐVÁROSI FRAKCIÓJÁNAK METRÓÉPÍTÉSI JAVASLATA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom