Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-17 / 168. szám
FRANCIA KAPCSOLATOK „lépésről lépésre haladnak” Megyénk polgármesterei nem átallották ismét fölvenni a diák státust, mert tanulni soha nem szégyen. Tanulunk, és úgy tűnik, lassanként teljes képet kaphatunk arról, hogy hogyan működnek tőlünk keletebbre és nyugatabbra a köz- igazgatási szervek. Németország és Ausztria után Franciaországba jutottak el vezetőink, hogy bepillanthassanak az ottani területi és megyei vezetőség mindennapjaiba. Gyál polgár- mestere dr. Gyimesi István a közelmúltban öt napot töltött el Garonne megyében, Marmande városának és polgármesterének, Gérard Gouzesnek a vendégeként. — Polgármester úr, nemrég megtapasztalhatta, milyen érzés francia földön egy megyét igazgatni. Milyen érzésekkel tért haza? — Nagyon sok új és legalább ugyanannyi ismert problémával találkoztam Garonne megyében. Hasonló gondokkal küszködnek, mint mi, csak a megoldások mások, mivel ott lehetőség van mindent helyben, a lehető legalacsonyabb szinten elintézni. Szívélyesen fogadtak bennünket és a régió három területét ismerhettük meg. Személy szerint mint Marmande városának vendége, rengeteg elméleti tapasztalatot gyűjtöttem és ezeket szeretném is felhasználni. Természetesen ez nem olyan egyszerű, mert Franciaországban teljesen másképp működnek a helyi testületek. Számtalan kis falut kell összefogni, amelyek mind-mind rendelkeznek helyi közigazgatási szervvel. Ugyanakkor — mint már említette, minden magasabb vezetési rendszernek vannak alacsonyabb, kihelyezett fiókjai, így direkt módon történik meg az ellenőrzés és a visz- szajelzés folyamata. — Mi az, amit leginkább szükségesnek érez itthon megvalósítani? — Azt hiszem, legfontosabb és legérdekesebb dolog a Munkaügyi Átképző Központ volt, amely nem olyan eredményekkel büszkélkedhet. mint a nálunk működő, hasonló jellegű intézmény. Ott felkarolják a — főleg fiatal — munkanélkülieket és teljes átképzést nyújtanak nekik. Természetesen nemcsak önkormányzati alapból, hanem a kormány és különböző nemzetközi szervek támogatásával. Az élet szinte minden területét érintő oktatási programokkal bentlakással és ellátással egybekötött tanfolyamokról van szó, ahol az emberek érzik, hogy olyan munkát végeznek, amelynek a későbbiekben is hasznát veszik. Megemlíthetném a hasonló jellegű Helyi Misz- szió néven ismert intézményt, amely a problémás fiatalok beilleszkedési gondjain próbál könnyíteni. Ennek kapcsán elvállalta a lakástól a munkahelyig terjedő feladatok megoldását. — Hogy érzi, az elméleti segítségen kívül várható valami „kézzelfogható” segítséget is várhatunk? — Azt hiszem, a franciák nem ismernek bennünket még eléggé. Nem szabad ajtóstul betörnünk a saját kis külön világukba. Úgy érzem, az az elvük, hogy először kiismerni a másikat és utána beszélni a hosszabb távú tervekről. Mindenesetre sikeresnek mondható a látogatásunk, mert viszonozni fogják és ígéretet kaptunk arra, hogy figyelemmel kísérik a Magyar- országon szárnyait bontogató demokráciát. Ezen belül a megyéket, amelyeknek remélhetőleg a közeljövőben nagyobb súlyuk lesz és természetesen a helyi, területi közigazgatási szervek működését is. Papp Antonclla TápiógyÖrgyen és környékén „Gázos” falugyűlések lesznek Falugyűlést tartanak július 17-én. pénteken, este 6 órától Tápiógyörgyén, a falu házában. Az összejövetelen a vezetékes gáz kiépítésének hamarosan kezdődő részleteiről lesz szó. Hat Tápió-vidéki település: Tápiógyörgye, Tápió- szele. Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Farmos és Újszilvás fogott össze a légnemű energiahálózat ügyében. Az elfogadott tanulmánytervek alapján pályázatot írtak a kivitelezésre. Józsa László polgármestertől megtudtuk, hogy 13 pályázó jelentkezett a megadott határidőkig. A nagy érdeklődésre, no meg a legjobb. legolcsóbb ajánlatok kiválasztására való tekintettel az érintett polgár- mesterek valószínűleg két fordulóban döntenek. Az első körben július 20-án, hétfőn, szelektálnak, majd néhány nappal később tesznek pontot az „i” betűre. Ami persze valójában a nagy munka kezdetét jelentheti: 1994. szeptember 30-ra minden lakásban bent lesz a gáz — mondják a polgármesterek. Hogy rajtuk nem múlik, annyi szent, különösen ha az akkor esedékes helyhatósági választásokra is gondolunk ... A györgyei falugyűlés csak egy lesz a hat közül: mostanában a társtelepüléseken is hasonló fórumokat szerveznek az állampolgárok tájékoztatására. Az ön- kormányzatok arra számítanak, hogy a portánként! 50 ezer forintos bekötési árat a lakosság kedvezőnek tartja majd. CIKKÜNK VISSZHANGJA A Sasad-jelenség nem egyedi Tisztelt Szerkesztőségi A július 10-én megjelent Üj törvények, régi vezetőkkel című cikkükkel kapcsolatban megküldöm önöknek azt a levelet, mely a magyar mezőgazdaság helyzetét elemzi, s melynek egy-egy példányát eljuttattam a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, az igazságügy-miniszternek, valamint a földművelésügyi államtitkárnak. Kérefh önöket, amennyiben lehetséges, hozzák nyilvánosságra levelem tartalmát. A szövetkezetekről szóló 1992. évi törvény, valamint az azzal kapcsolatos átmeneti szabályozás végrehajtása nem lesz eredményes, mivel a végrehajtásra kötelezettek (a tsz-ek jelenlegi vezetői az Agrárszövetség támogatásával) mindent megtesznek a sikertelenség érdekében. A szövetkezetek jelenlegi vezetőinek nem áll érdekükben a piacorientált gazdálkodási forma, illetve termelés létrehozása. Görcsösen ragaszkodnak vezetői funkcióikhoz, és hihetetlenül magas jövedelmükhöz. A szövetkezet vezetőinek az az érdeke és célja, hogy meggátolják a vagyonnevesítés révén lehetővé váló kiválásokat, és az új szövetkezetek létrejöttét. Egyben akarják tartani a szövetkezeti vagyont, és rt. formájában tovább működtetni. Ám nem termelni akarnak és ezzel az embereiknek foglalkoztatást biztosítani. Ellenkezőleg! A tagságra csak addig van szükség, amíg az rt.-vé alakulást megszavazzák. Ezután már nem tag, csak alkalmazott, aki bármikor elbocsátható. Az rt.-ből a vagyonrész már nem kiszakítható, és így az üzletrésztulajdonosok, akik kiválással vállalkozók, gazdálkodók lehettek volna, könnyen utcára kerülnek. Az rt.-kben nem termelés folyik, hanem az ingatlanok adásvétele, a kapott vételárak bankokban történő elhelyezése, s a kapott kamatokból a tagelbocsátások után megmaradó szűk létszámú vezetés könnyűszerrel megélhet. Ez az irányzat tapasztalható a Sasadban is, folyamatosan valósul meg a vagyon felélése. Az egyszerű termelőszövetkezeti tagság nehezen ismeri ki magát a jog útvesztőiben. Az 1992. évi szövetkezeti törvény adta lehetőségekről nincs tájékoztatva, felvilágosítva. A szövetkezetek vezetői pedig saját önös érdekeiket tartják szem előtt, a vagyon egyben tartását, jpl jövedelmező pozíciók megőrzését, A tagok nemcsak információhiányban vannak, de kifejezetten félre lettek vezetve. A szövetkezeti Tovább él a vasodi iskola Vasad községben működik egy általános iskola és diákotthon, amelynek ellátottjai a környék településeiről kerülnek be. Az intézmény ezeknek a gyermekeknek a nevelését és oktatását vállalta, de tevékenységük az utóbbi időben módosult. Tekintettel arra. hogy az itt lakó tanulók nemcsak egy községből kerülnek ki, tavaly a vasadi képviselő- testület úgy döntött: a megyei önkormányzat felügyelete alatt működteti tovább. Az iskolában dolgozóknak jelenleg a megelőző gyermekvédelmi feladatok megoldása a legfontosabb, a diákotthonban pedig halmozottan hátrányos helyzetű, antiszociális, alkoholizáló családok gyermekeit helyezik el. Mivel Vasadon működik az egyetlen ilyen jellegű Intézmény, a vezetőség indokoltnak találta a bentlakásos iskola működtetését. Mindezeket a véleményeket figyelembe véve, megfelelő szakértői összegezések alapján Pest megye közgyűlésének közművelődési és oktatási bizottsága javaslatot tett az iskola és a diákotthon fenntartására. A legutóbbi közgyűlésen a képviselő-testület megszavazta, hogy a megyei ön- kormányzat önként vállalt feladatként működtesse a vasadi iskolát és diákotthont, úgy, hogy az intézménybe az egész megye területéről történjék beiskolázás. Egyben kérik az érintett önkormányzatokat, vállaljanak arányos részt a költségekből. vezetők átalakulás- és ki- válásellenes hangulatot szítanak, a kormányt vádolva a mezőgazdaság tönkretételével. Pl. a Sasad Mgtsz rövid, néhány hónapos rt.- ként működése alatt 350 millió forint bevételhez jutott ingatlanforgalmazás és bankkamatok révén. Miután kényszerült ismét szövetkezetként működni, be akarja bizonyítani a tagságnak, hogy a szövetkezeti forma életképtelen. Most nem forgalmaz ingatlant, a földeken látszattermelést folytat, bankhiteleket vesz föl, hogy az adóssággal terhelt vagyonrészt ne legyen kedve a tagságnak kikérni. Ismét rt.-vé akar alakulni, ennek érdekében már most nyilatkoztatják a dolgozókat „1 lüség nyilatkozattal”, hogy nem szándékozik kiválni. S a munkajogi függőség miatt a tagság meg van félemlítve. Bár a szövetkezeti törvény értelmében a törvény adta bO napon belül több tag (nagy részüket éppen az észlelt kiválási szándék miatt koholt indokkal távolítottak el a szövetkezetből) ismét kérte tagsági viszonyának helyreállítását — a szövetkezet vezetői megtagadták azt. Az üzletrészt kiadták, ill. nagyságát meghatározták, ám a kívülálló üzletrész-tulajdonos szerepet adták az igénylőknek, akiknek beleszólásuk nincs a belső szervezeti kérdésekbe — egyszerűen: nem vették vissza tagnak őket. így sajátos helyzet alakult ki: A kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak, akik több milliós nagyság- rendű üzletrészekkel rendelkeznek, nincs beleszólásuk a Sasad életébe. Szavazati joguk azoknak van, akiket az elküldöttek helyébe felvettek, egyenként 10-10 ezer forintos részjegyet biztosítva nskik. A Sasad-vagyon zömét tehát kívülállók birtokolják, akiknek nincs kompetenciájuk. A Sasad óriási vagyona hamarosan rt.-be megy, néhány jelenlegi vezető hazardírozó gazdálkodásának tárgya lesz, a tagságnak lehetetlenné teszik az önálló vagy csoportos vállalkozások szervezését kiválás által — s a jelenlegi, előző rendszerből ittfelejtett vezetés feléli a vagyont. Szükségesnek látom fentiekre felhívni a figyelmet, hiszen nem egyedi „Sasad”- jelenségről van szó, hanem országszerte tapasztalható folyamatról. Uiripi Lajos Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, lludai út 33. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1, Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Cegléd, Szent Imre herceg u.17. Nagykáta, Petőfi S. u. Jl. Tápiószele, Juhász L. tér 1. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. TápiószecsŐ, Dózsa Gy. u. 25, Tápiógyörgye, Ady R. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. .2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Aranygallér KQP
