Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

hü*.'! 'in '• Inától „el az uj munka törvénykönyve A jogszabály előírja, hogy a munkaviszony során tilos hátrányos megkülönbözte­tést alkalmazni a munka- vállalók között nemük, ko­ruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, po­litikai meggyőződésük, vagy ezzel összefüggő tevékeny­ségük miatt. Vita esetén a diszkriminációmentessé­get a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkaviszony kérdé­seit a törvény mellett a kollektív szerződés is sza­bályozza. A kollektív szer­ződés bármely — a mun­kaviszonyra vonatkozó — kérdésről rendelkezhet, el­térhet, a jogszabálytól, de nem lehet azzal ellentétes. Az eltérés is csak úgy le­hetséges, ha a törvény mi­nimális követelményeihez képest a munkavállalókra nézve kedvezőbb feltétele­ket állapít meg a szerződés. A jogszabálytól ilyen elté­rés megengedett a munka- szerződésnél is. Szabadság A törvény szabályozza a munkavállalók és a mun­káltatók, valamint ezek ér­dekvédelmi szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Az al­kotmánnyal, illetve a nem­zetközi egyezményekkel összhangban a munkaválla­lók és a munkáltatók szá­mára is biztosított, hogy ér­dekeik megvédése céljából szervezeteket alakítsanak. A szervezetek megalakítá­sára külön törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény vonatkozik. A munkavállalók és a munkáltatók joga az is, hogy tartózkodjanak a be­lépéstől az érdek-képvisele­ti szervezetbe. A törvény a kormány kö­telességévé teszi, hogy a munkaügyi kapcsolatokra és a munkaviszonyra vo­natkozó, országos jelentősé­gű kérdésekben a munka- vállalók és a munkáltatók országos érdekképviseletei­vel egyeztessen. A szakszervezet a mun­kahelyen jogosult többek között kollektív szerződést kötni, a jogellenes munkál­tatói intézkedés ellen kifo­gást, vétót benyújtani. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, hét napon belül egyeztetést kell le­folytatni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet ered­ményre, az ettől számított öt napon belül a szakszer­vezet munkaügyi bíróság­hoz fordulhat. A kifogás­nak az intézkedés végre­hajtására halasztó hatálya van. A munkavállalók a veze­tésben az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott révén vehetnek részt. A törvény szerint üzemi tanácsot kell válasz­tani minden olyan munkál­tatónál, illetve a munkálta­tó minden olyan önálló egységénél, ahol a létszám 50-néí nagyobb. Ahol a lét­szám 51-nél kevesebb, de a 15-öt meghaladja, a dolgo­zóknak üzemi megbízottat kell választani. Az üzemi­A módosított rendelet értelmében július 1-jétől az évi 50 dolláron felül, a fel­nőtt állampolgárok továb­bi 300 dollár, míg a 14 éven aluliak plusz 100 dol­lár megvásárlására jogo­sultak ebben az "vben. Ezt a lehetőséget azok is igény­be vehetik, akik a meg­előző . hónapokban már ki­váltották 50 dollárjukat. A plusz 300 dollárt akár tanács-választásra jelöltet állíthatnak a szakszerveze­tek, a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka, vagy legalább 50 munkavállaló. Az üzemi ta­nácsot együttműködési jog illeti meg a kollektív szer­ződésben meghatározott jó­léti célú pénzeszközök fel- használásánál, illetve az ilyen jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításánál. A törvény alapján már nem a munkában eltöltött idő szerint jár az alap- és pótszabadság. Az alapsza­badság legalacsonyabb mértéke évi 20 munkanap. A 25. életévtől ez az alap- szabadság 21 nap, a 23. életévtől 22 nap, a 31. élet­évtől 23, a 33. életévtől 24, a 35. életévtől 25, a 37. élet­évtől 26, a 39. életévtől 27, a 41. életévtől 28, a 43. élet­évtől 29, a 45. életévtől 30 nap. A munkáltató és az üze­mi tanács, vagy a szakszer­vezet közötti érdekvitában a törvény egyeztetési köte­lezettséget ír elő. Az egyez­tetés lehetséges közvetlen párbeszéddel, közvetítő se­gítségével, vagy döntőbíró felkérésével. Amennyiben a munkavállaló, a szakszer­vezet, az üzemi tanács, vagy a munkáltató munka­ügyi vitát kezdeményez, a munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság jár el. Közalkahnaio t tak Július 1-jén hatályba lép a közalkalmazottak jogál­lásáról szóló törvény, amely az állami, illetve önkor­mányzati költségvetés alap­ján működő intézmények alkalmazottainak teljes kö­rére. csaknem 700 ezer munkavállalóra terjed ki. A közalkalmazotti jogvi­szonnyal összefüggő kérdé­seket törvény, kormányren­delet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabály­zat rendezi. Ennek értelmében a köz­alkalmazotti jogviszony ál­talános szabálya szerint minden esetben határozat­lan időre szóló kinevezés­sel létesül. A kinevezést és annak elfogadását írásban rögzíteni kell. A közalkal­mazotti jogviszony meg­szüntetésének lehetőségei korlátozottak: a közalkal­mazott lemondó jognyilat­kozatával bármikor meg­szüntetheti azt. s élhet rendkívüli lemondással ab­ban az esetben, ha a mun­káltató lényeges kötelezett­ségeit szándékosan vagy súlyos gondatlansággal je­lentős mértékben megsze­gi. A törvény meghatározza, hogy munkaügyi kérdések­ben a közalkalmazottak ér­dek-képviseleti szerveivel egyeztetnie kell a kormány­nak. a szakminiszternek és az önkormányzatoknak. Köztisztviselők Szintén ma lép hatályba a köztisztviselők jogállásá­ról szóló 1992. évi XXIII. törvény. Az Országgyűlés több részletben is fel lehet venni, illetve a maradékot vissza lehet fizetni. Mind­ezt a valutalapon tartják majd nyilván. Azok, akik 1990 óta még az 50 dollár­jukat sem váltották ki, eb­ben az évben 500 dollár megvásárlására jogosultaié A 300 dollár azonban egy évre folyósítható keret, te­hát nem vihető át a követ­kező esztendőre. által március 31-én elfoga­dott törvény preambuluma (bevezetője) kimondja: „A társadalom közmegbecsülé­sét élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a kozügyeket pártpolitika- semleges, törvényesen mű­ködő, korszerű szakmai is­meretekkel rendelkező, pár­tatlan köztisztviselők intéz­zék.” A törvény hatálya kiter­jed a Miniszterelnöki Hi­vatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a köztársasági megbízottak és a helyi ön- kormányzatok képviselő- testületének hivatala, a körjegyzőségek köztisztvi­selői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára. A törvény értelmében köztisztviselő az, aki a közigazgatási szer­veknél ügydöntő, illetve ér­demi feladatot ellátó veze­tő és ügyintéző; ügykezelő az, aki ügyviteli feladíftot lát el; minden más munka- vállaló fizikai alkalmazott­nak minősül. A közszolgálati jogviszony az állam és az önkormány­zatok, valamint általuk foglalkoztatott köztisztvise­lők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak között jön létre munkavégzés céljából, írásba foglalt kinevezéssel, általában határozatlan, ki­vételesen határozott időre. A köztisztviselőnek kineve­zésekor esküt kell tennie. A közszolgálati jogviszony megszűnhet többek között közös megegyezéssel, le­mondással és felmentéssel. A munkáltatónak a felmen­tést meg kell indokolnia. A felmentési idő hat hónap, s az erre az időre járó il­letményen túl végkielégí­tés is megilleti a köztisztvi­selőt. A törvény meghatározza a köztisztviselők iskolai végzettségének és a köz- szolgálati jogviszonyban el­töltött időnek megfelelő előmenetelét, valamint to­vábbképzését és minősíté­sét. A köztisztviselő bíró­ságtól kérheti a személyi­ségi jogát sértő hibás mi­nősítés. vagy valótlan tény­megállapítás megsemmisí­tését. Szigorítják az autóbuszok műszaki alkalmasságának feltételeit. A szakminiszté­rium közleménye szerint a városi tömegközlekedés és a távolsági járatok busz­parkjai egyaránt rászolgál­nak erre a szigorításra. A hír nyomán a Volán műszaki főosztályvezető­jét, Reisz Györgyöt kérdez­tük meg: mennyire érinti ez a vállalatukat. — Előbbre hoz egy amúgy is aktuális intézke­dést, az autóbuszparkunk­nak egy jelentős részét se­lejtezni kell. Jelenleg 4605 távolsági buszunk van, ezek átlagos életkora 7,7 év. Ikarus 200-asokról van szó, amelyeket 8 évre ga­rantált a gyártó cég. Ennél azért többet is kibírnak, tíz évet. Ám van köztük olyan, amelyik már 15-évnél is idősebb. Ezeket isíenigazá- ból felújítani már nem éri meg. Mint ahogy a napi leg­szükségesebb javítások ösz­(Folytatás az 1. oldalról.) megtiszteltetés hazánk szá­mára, hogy a „korábbi kommunista politikai tá­borból” éppen Magyaror­szágon tartja meg ülését az Európa Tanács parla­menti közgyűlése. Ezután feltette a kérdést: „Mit is jelent a mai helyzetben Európa?” Megítélése sze­rint a budapesti tanácsko­zás tő feladata, hogy az Európai Egyesült Államok jövőjével foglalkozzon, és meghatározza Európa ha­tárait. Ebben az összefüg­gésben utalt a nyugat-euró­pai szellemiség és a bizán­ci kultúra folyamatos egy­másra hatásáról, és arról, hogy Európa „szigetként soha nem volt elzárva, mi­vel a kelet—nyugati moz­gás következtében nem tu­dott elzárkózni a többiek­től”. Antall József megköszön­te az őt köszöntő Miguel Angel Martinez közgyűlési elnök dicsérő szavait Ma­gyarország emberi jogi és kisebbségi helyzetéről. Meg­győződésének adott hangot, hogy a nemzetközi szerve­zeteknek az emberi jogi, a kisebbségi és a nemzeti ön­rendelkezési kérdések kap­csán szankcionálási szere­pet is be kell tölteniük. Szólt a miniszterelnök a kelet-európai térségben je­lenleg tapasztalható csaló­dottságról és az ellenőriz­hetetlen hadseregek lété­ből adódó veszélyekről is. Figyelmeztetett arra, hogy a közép-kelet-európai tér­ségben még mindig kétesé­lyes az átalakulás sorsa. Ennek kapcsán hangoztat­ta az európai szolidaritás fenntartásának fontosságát, és arra ösztökélte a Nyu­gatot, hogy a problémák­nak egyfajta preventív kül­politikával vágjon elébe, ne hagyatkozzék az évtizede­kig folytatott követő ma­gatartásra. összességében új világszemlélet kialakí­tására van szükség, hiszen Kelet-Európa problémái­nak megoldása nélkül töb­bé a nyugati jólétet sem lehet fenntartani. Űj világ­egységben kell gondolkod­ni — mondta a miniszter- elnök. Az Európa Tanács par­lamenti közgyűlése Antall József miniszterelnök ex­szege is többre rúg, mint az általuk nyújtott szolgálta-- tásaink ellenértéke. Viszont igény van rá, az utasoknak nem mondhatjuk: nincs busz, a járat kimaradt. — Egészen pontosan hány buszt kellene lecserélni? — A tíz éven felülieket mind, ez százalékban 27-28. Most nyilván azt fogja kér­dezni, mennyi pénzre van szükség csupán a leselejte­zett kocsik pótlására. Da­rabonként számoljon 7 mil­lió forinttal. Igaz. az elmúlt egy évben jelentősen emel­kedett a tarifánk. De nem olyan mértékben, mint az autóbusz ára. Tavaly ilyen­kor egy Ikarus 200-as 3,5 millió forint volt. Ma vi­szont a duplája. — Vagyis: ha sor kerül a lecserélésükre, és az igé­nyesebb javításokra, a pluszköltségei a tarifa eme­lésével kell ellensúlyozni? — Tarifamegáliapítással soha nem foglalkoztam, er­pozéja után két beszámo­lót tárgyalt meg. Az egyik az Európa Tanács kibőví­tését célozza. A téma nagy hordereje és jövőbe muta­tó jellege miatt a közgyű­lés plenáris ülése most nem szavazott a dokumen­tumról. A vitát Strasbourg- ban folytatják. Elfogadták viszont azt a jelentést, amelyet M. Ger­hard Reddemann, a német parlamenti küldöttség el­nöke terjesztett be a volt Jugoszláviában tapasztal­ható válságról. Mint Red- demann az ülés déli szü­netében az MTI munkatár­sának elmondta, a jelen­tést szerdán a Miniszteri Bizottság — az ET döntés­hozó szerve — elé terjesz­tik. A dokumentum lénye­ge: az Európa Tanács par­lamenti közgyűlése felhív­ja a tagországok kormá­nyait, hogy nyújtsanak na­gyobb humanitárius segít­séget a volt Jugoszlávia la­kosságának, valamint hogy csatlakozzanak a Bizton­sági Tanács keddre virra­dó éjszaka meghozott ha­tározatához. Ez azt jelenti, hogy a lehető leghamarabb nagyobb repülőegységeket kell a térségben összepon- tosítani, hadihajókat a ten­gerparti régiókba küldeni, hogy biztosítsák a huma­nitárius küldemények elju­tását Szarajevóba. M. Red- demann szerint a NATO, az EK, vagy pedig a világ országai együttesen vehet­nek részt ezekben az ak­Minden alapot nélkülöz­nek azok a híresztelések, amelyek szerint július 1-je lenne a háziorvos-választás végső határideje — vála­szolta az MTI érdeklődésé­re hétfőn Rába Ferenc, az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság főta­nácsosa. A téves információk vá­rói nem tudok nyilatkozni. Bár úgy tudom, erre csak a szakminisztérium illetékes. Értelemszerűen emelkedni fog. Különben nem látom lehetőségét a tervezett re­konstrukciónak. — Önök a javítás felté­teleit illetően monopol- helyzetet élveznek, saját javítóműhelyeik vannak. De hol és miként oldja ezt meg egy magánvállalkozó egy-két kocsival? — Szám szerint kétszáz ilyen jól felszerelt műhe­lyünk van szerte az ország­ban, mely magánfuvarozók részére is vállal javítást. Mint műszaki ember meg merem kockáztatni ama vé­leményemet, a magánkéz­ben lévő autóbuszok mű­szaki állapota valóban rá­szorul a szigorításra. Erre való tekintettel még na­gyobb teret adunk arra, hogy műhelyeinket vegyék igénybe komolyabb javítá­sok esetén. A Volán statisztikája sze­rint az elmúlt egy év alatt nem történt olyan súlyos baleset, mely műszaki hi­bából adódott. (mat ula) dókban. Ez azt is jelenti, hogy sokltal több katonát kell küldeni a térségbe. ★ Göncz Árpád köztársasá­gi elnök kedden a Parla­mentben fogadta az Euró­pa Tanács és a budapesti tanácskozásra érkezett de­legációk vezetőit. A talál­kozón részt vett Szabad György, az Országgyűlés elnöke. ★ Az Európa Tanács par. lamenti közgyűlése kedden megszüntette Jugoszlávia különleges meghívotti stá­tusát — adja hírül egy, a sajtónak eljuttatott kom­müniké. A 27 nemzetet tö­mörítő közgyűlés kibővített bürója, azaz a közgyűlés elnöke, a’.elnöke és a po­litikai csoportok vezetői egyhangú döntésükkel meg­szüntették a jugoszláv szö­vetségi parlamentnek 1989- ben adományozott státust. A közlemény emlékeztet arra, hogy a közgyűlés 1992 februárjában Szlovéniának, májusában pedig Horvát­országnak is különleges meghívotti státust adott. Ugyanezért a státusért fo­lyamodott nemrégiben Ör­ményország, Azerbajdzsán, Belarusszia, Macedónia, Moldávia és Ukrajna is. A különleges meghívotti státust a parlamenti köz­gyűlés 1989-ben vezette be abból a célból, hogy erősít­se kapcsolatait a közép- és kelet-európai országok par­lamentjeivel. lószínűleg onnan erednek — mutatott rá a főtaná­csos —, hogy július elseje valóban fordulópont: ekkor ugyanis megszűnik a ko­rábban állampolgári jogon járó, és életbe lép a bizto­sítási jogviszonyon alapuló egészségügyi ellátás. Ez pe­dig nem jelent mást, mint hogy az egészségügyi szol­gáltatások igénybevételéhez minden állampolgárnak szüksége van érvényes biz­tosítási kártyára, amivel igazolni tudja, hogy jogo­sult a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás­ra. Betegség vagy baleset esetén ugyanakkor termé­szetesen azok is megkapják a megfelelő egészségügyi ellátást, akik nem rendel­keznek érvényes betegbiz­tosítási kártyával — hang­súlyozta Rába Ferenc. Ilyen esetben a felgyógyulás után az ellátott személynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy érvényes kártyáját be­mutassa kezelőorvosának. Éppen ezért — emelte ki — a betegbiztosítási igazolvá­nyokat ugyan nem kötele­ző, de mindenképpen cél­szerű július 1-jéig érvénye­síttetni. A háziorvos-válasz­tással. hasonló a helyzet: a szabad orvosválasztás, nemcsak az orvos szemé­lyére, de a választás idő­pontjára is vonatkozik. Vagyis a jogszabály min­denkinek saját belátására bízza: mikor és kit választ háziorvosának. Szaporodó valuta Megkérdeztük Milyen a buszok állapota? Háziorvos-választás Nem kötelező, de ajánlott Ülésezik az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Az Európai Egyesült Államok jövője

Next

/
Oldalképek
Tartalom